Év

A hu-Rightpedia wikiből

Év, (esztendő). Az az idő, mely alatt a nap az ekliptikán valamely csillagképtől kiindulva, ugyanoda tér vissza, a sziderikus v. csillagév: 363 nap, 6 óra, 9 perc és 95 másodperc. A tropikus év ennél rövidebb: 365 nap, 5 óra, 48 perc és 40 másodperc. A polgári időszámítás a tropikus évet veszi figyelembe. Ez az az idő ami addig telik el, amíg a Föld ismét visszatér nap körüli pályájának ugyanazon pontjára. Alkalmasak az időmérésre a Holdnak a földkörüli mozgásából származó fényváltozásai is. A 12 holdhónapból álló holdév hossza 354 nap, 8 óra. 48 perc és 35 másodperc Ha az időszámítás alapjául a holdhónapot veszik, (29 nap, 12 óra 44 perc és 3 másodperc) és az évszámítást összhangba húzzák a nap járásával, akkor a nap és hold járásából kombinált luniszoláris év keletkezik.

Számítás

A Nap és a Hold járásának számítása az ó és középkorban nem volt tökéletes. A közönséges (polgári) időszámításban ugyanis az évet a nap tört részeivel kifejezni nem lehet, viszont a tört részek elhanyagolása idő folytán zavarokra vezet. Régen az év hosszat sem tudtak pontosan kiszámítani. A Romulusi év pl. 364 napból állott és 10 hónapra oszlott. Numa Pompilius megtoldotta ezt a januárius és februarius hónappal, mivel a 355 napból álló holdévet vezette be s ezt a 361 napos napévvel egy szökőhónap beiktatásával egyenlítette ki. Július Caesar a holdév helyébe behozta a napévet s a régi számításból eredő hiba kiküszöbölésére a 46. év november és december hónapjai közé 2 rendkívüli hónapot iktatott. A jövőre pedig a tropikus évet (az alexandriai Sosigenes Archimedest követő számításai alapján; 365 1/4 napnak véve, úgy intézkedett, hogy minden 4 év közül 3 legyen 365 napos, a negyedik pedig 366 napból álljon. Ezt a 366. szökőnapot február 23. után iktatta be, február 24.-ét téve szökőnappá. Az év kezdetét a régi szokástól eltérően, március l. helyett január 1.-re tette, az évet pedig (egy 28 ill. 29, négy 30 és hét 31 napból álló) 12 a napra osztotta fel. Ezt a Julius-féle naptárt a középkor is átvette és megtartotta XIII. Gergely naptár reformjáig. Ez a Július Caesar-féle tropikus év 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb volt a valóságnál, így a XVI. sz.-ban már 10 nappal előbbre haladt a naptári a számítás a tényleges időnél. Ennek az eltérésnek a kiküszöbölésére XIII. Gergely pápa az 1582. év október 4.-e után rögtön 15.-ének írását rendelte el, s a jövő érdekében javított a szökőnapok rendszerén is: a százas évek közül ezóta csupán a 400-zal maradék nélkül oszthatók szökőévek (Gergely-féle naptár).

Népek szerint

A K.-i népek közül a perzsák régi éve 365 napos, 12 hónappal és az év végén hozzáadott 5 kiegészítő nappal. Az egyiptomi év is ilyen 12 harmincnapos hónapból és 5 kiegészítő napból (epagomene) álló napév volt. A görögök eredetileg a 360 napos napévvel számították az időt, később azonban a 354 napos holdévre tértek át, melyet időnként egy tizenharmadik hónappal iparkodtak a tropikus évvel összhangba hozni. A mohamedán időszámítás alapja a Mohamed futásától (hidzsra, Kr. u. 622. július 15.) számított holdév, a napévvel való kiegyenlítés nélkül, miért is a török év kezdete 33 év alatt a tropikus évnek minden szakaszán végigmegy. A zsidók szintén holdévekkel számították az időt, melyek közönséges évben 12, szökőévben a napévvel való összhang érdekében 13 hónapból állottak; a zsidó ünnepek és vallási szokások ma is ehhez a naptárhoz igazodnak. A francia forradalmi naptár az egyiptomi évbeosztáshoz tért vissza. L. még Annus, Éra, Évkezdet és Időszámítás.