Írország

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Írország
Flag of Ireland.svg
Államforma köztársaság
Főváros Dublin (Baile Átha Cliath)
Terület 70.284 km2
Legmagasabb pontja Carrantoohill 1041 m
Legfontosabb folyók Shannon, Barrow
Legfontosabb tavak Lough Corrib, Lough Mask, Lough Ree
Lakosság
Népesség 3.700.000 fő (2000)
Népsűrűség 50 fő/km2
Hivatalos nyelv gael, angol
Népek, nemzetiségek gael 94%, egyéb 6%
Vallások római katolikus 88%, anglikán 4%, egyéb 8%
Városi lakosság aránya 58%
Írástudatlanság 0%
Iskolakötelezettség 9 év
Általános adatok
Pénznem 1 euro = 100 cent,
Nemzeti ünnep március 17. (Szent Patrik Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Dublin
Térkép
34161.gif

Írország, angolul Ireland [ejrlend], írül Erin, a két nagy brit sziget közül a Ny.-i. Politikailag az ír Szabadállam (l. o.) és É. Irország (l. o.) területe. Nagybritanniától az ír tenger választja el. Ter. a hozzátartozó szigetekkel együtt 83.792 km2. Hossza 355, szélessége 200 km. Partvonalainak hossza 4000 km.


Felszíne, vizei, bányakincsei

A sziget az Ény. európai röghegységek övezetének tagja. É.-i részének kristályos kőzetekből álló hegyvidéke (Donegal Mountains) a caledoniai hegyrendszer tartozéka, középső és D.-i részének geológiai ókori (karbon, devon) kőzetekből felépített hegyrögei (Kerrg Mountains) az armoricai hegyrendszerhez tartoznak. Közepét tökéletlen síksággá (100 m magas) lepusztult tönkfelület foglalja el, melyet körben, a peremén hegyek öveznek. Hegyei középhegységek. Legmagasabb pontja, a Carantuohill, 1041 m magas. Felszínét vastagon borítják jégkori lerakodások, agyag, kavics és moréna. A talaj elég termékeny, de meglehetősen sok a láp és mocsár is (12.000 km2). Ásványi kincsekben szegény a sziget. Némi kőszén, ólom, réz és cink érdemel említést.

Partvonala kitűnően tagozott. Számos jó, tágas, természetes öble van. Folyói bővizűek majdnem a forrásvidékükig hajózhatók. Legnagyobb folyója a Shannon. A folyókat hajócsatornák kötik egymással össze. A víziutak hossza 2000 km, ebből 940 km esik a csatornákra. Számos jégkori és tektonikus eredetű tava van. A legnagyobb a 936 km2 területű Lough h'eagh. Nagyobbak még az Eme, a Bee és a Dergh tó. Tájképi szépségükről híresek a Killarney tavak.


I. éghajlata óceánikus.

A hőmérsékletjárás igen egyenletes, a csapadék bőséges. Nyara hűvös, esős, tele enyhe, nedves. A Ny.-i partokon a leghidegebb hónap középhőmérséklete 7.4 C°, a legmelegebbé 15.3 C. A K.-i parton a januári középhőmérséklet 4.7 C°, a júliusi 15.4 C°. A csapadék évi átlagos mennyisége Ny.-on 1500 mm, K.-on 740 mm. Legtöbb eső ősszel és télen esik. Gyakoriak a heves viharok.


Növényzet, állatvilág

Enyhe, esős éghajlata tükröződik növényzeti képében. Erdeje kevés, annál terjedelmesebbek örökzöld rétjei. Róluk kapta a "Zöld sziget" nevet. DNy.-on egyes mediterrán növények (borostyán, eperfa) vadon is megteremnek.


Állatvilága szegényes. Kártékony vadjai nincsenek. A folyókban és tavakban igen sok hal van. Faunája is délies vonásokat mutat.

Lakosság

Az első hivatalos népszámlálás idején (1821-ben) 6,801.827 lakosa volt. A lakosság száma 1841-ben 3,196.597-re növekedett, azóta folyton fogy. A legutolsó népszámlálás idején (1926) 4529.124 volt a lakosok száma. A fogyás oka a nagyfokú kivándorlás. Népsűrűsége csak IS^mMföltói 1926-ig kereken 4,600.000 ír vándorolt ki részben Angliába, részben az É. Egy. Áll.-ba részben Ausztráliába. Az íreken kívül ib. 30.000 skót, 75.000 angol és kb. 15.000 külföldi él a szigeten. A lakosság kelta származású (l. írek), de a régi kelta (ír) nyelvet a lakosságnak csak 13"4%-a beszéli. Csak írül a népességnek 0'4%-a beszél; kétnyelvű (ír és angol) 13%, a népesség mintegy 86%-ának angol az anyanyelve. 1921 óta az iskolákban is tanítják az ír nyelvet. Ismerete újabban, már csak nemzeti büszkeségből is, egyre jobban terjed. A lakosság 3/4 részben kat., 1/4 részben prot.

Gazdasági élet

A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság és állattenyésztés. Ebből él a népesség 54%-a; 27% iparos, 8% kereskedő, 0.2% bányász. Még az 1900-as évek elején is I. az egészségtelen nagybirtokok és a nyomorúságos törpebérletek hazája volt. Az országnak több, mint a fele néhányszáz angol főnemes birtoka volt, ezek birtokaikat parasztoknak kisbérletekre osztva kiadták. A parasztság a bérletet még kisebb bérletekre aprózva osztotta ki az utódok között, ezáltal csak a nyomor növekedett, mert az ír parasztnak földtulajdont szereznie tilos volt. A szabad parasztok (Frecholders) száma nagyon kevés volt. 1903 óta (Wyadham Act) a paraszt megvásárolhatta bérletét. Ma már a föld 4/5-e írek kezében van, különösen az Ír Szabadállamban. Eleinte a gabonatermelés volt az ír mezőgazdaság súlypontja, amióta azonban (1845) a gabonavédővámot megszüntették és az ír gabona nem tud versenyezni a külföldi gabonával, áttértek az állattenyésztésre Ma a művelhető terület 10.7 %-a legelő és rét és csak 4.8%-a szántóföld. Gabonából I. ma behozatalra szorul.

Nagyarányú a szarvasmarha, a sertés és a lótenyésztés, a juhászat jelentéktelen. Sok embert foglalkoztat a halászat is. Az ipar még eléggé fejletlen. É. Írország textilipara ugyan virágzó (1 millió vászonszövőszék), de az Ír Szabadállam ipara még a kezdet nehézségeivel küzd.


Története

I. őslakói a kelta eredetű gaelek voltak. A Kr. u. V. sz.-ban felvették a kereszténységet A VIII. sz. végétől kezdve sokat kellett szenvednie a normannok betörései következtében. II. Henrik angol király a szigetország nagy részét meghódította (117075), az írek birtokait elvette s angol kézre juttatta. Ettől kezdve egyre több angol vándorolt be I.-ba s az írek helyzete egyre tűrhetetlenebbé vált. VIII. Henrik angol király felvette az Í. királya címet (1542) s az íreket az anglikán egyházba akarta bekényszeríteni. Erzsébet királyné" az anglikán vallást I.-ban is államvallássá tette s a kat. valláshoz ragaszkodó írek közül sokat kivégeztetett, birtokaikat elfoglalta. I. Jakab Ulsterbe angolokat és skótokat telepített le. Az írek ezerszámra vándoroltak ki, az otthonmaradtak nyomorúságos életviszonyok között tengődtek.

Egyik felkelés a másik után tört ki, de az angolok mindig győztek s az írek sorsa mindig rosszabb lett. 1801-ben az angolok az önálló ír parlamentet is megszüntették és az angolba olvasztották be. Az írek 100 képviselőt küldtek az alsóházba és 82 peert a lordok házába. Az írek a kat. vallás egyenjogúságáért a XIX. sz. elején heves harcot indítottak és sikerült is a Test Jetet 1829-ben eltörölni. 1845-ben irtózatos éhínség pusztított I.-ban Százezren pusztultak éhen, s körülbelül 1 millió ír hagyta el hazáját. A XIX. sz. közepétől kezdve az angol kormányok, különösen Gladstone kormánya, megértőbb birtokpolitikával igyekeztek az íreket kibékíteni, de ez nem sikerült. 1916-ban az írek véres lázadásban törtek ki, de az angolok ezt is leverték. 1921-ben az angol kormány a londoni egyezményben elismerte az Ír Szabadállamot. Ettől kezdve I. 2 államból áll. É. Írországból és az Ír Szabadállamból. L. még Ír Szabadállam és 319. sz. képtábla.

2010

Ír Köztársaság, Éire (ír nyelven), Republic Ireland (angolul). Nyugat-Európa. Az Ír-sziget jelentős részét elfoglaló, háromnegyed csonka-magyarországnyi állam hivatalosan 1921-ben nyerte el függetlenségét. A hat északi, protestáns megyétől 1925-ben különítették el a katolikus Ír szabadállamot, így a sziget megosztottsága napjainkig is heves politikai konfliktusok forrása. A sziget felszínének nagy részét az Ír-alföld uralja, amelyet széttagolt hegységek és dombságok kereteznek. Az óceáni éghajlaton folytatott mezőgazdaságot (burgonya, cukorrépa, gabonafélék, állattenyésztés) jelentős tengeri- és édesvizi halászat egészíti ki. Földjéből tőzeget, cinket, rezet, ólmot bányásznak. Iparát - a hajógyártás kivételével - a könnyűipari ágazatok uralják.