Örményország

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Örményország
Flag of Armenia.svg
Államforma köztársaság
Főváros Jereván
Terület 29.800 km2
Legmagasabb pontja Aragac 4090 m
Lakosság
Népesség 3.499.000 fő
Népsűrűség 117 fő/km2
Hivatalos nyelv örmény
Népek, nemzetiségek örmény 93%, azeri 3%, kurd 2%, orosz, grúz, egyéb 2%
Vallások örmény-ortodox 93%, orosz-ortodox, muzulmán, protestáns 7%
Városi lakosság aránya 68%
Írástudatlanság 1%
Általános adatok
Pénznem 1 dram = 100 luma, AMD
Nemzeti ünnep május 28. (a Köztársaság Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nincs
Térkép

Örményország, Armenia, 1500-2000 m magas, várszerű fennsík Kis-Ázsia, Mezopotámia. Perzsia és a Kaukázus között. Határa a Taurusz, Antitaurusz, Amanusz, a Pontuszi hegység és a kaukázusi hegyvidék. Főfolyói a Tigris. Euphrates, Araxes és Gur Legmagasabb hegye az Ararat, (Masisz), 5160 m. Nagy tavai a Szeván, Van és Urmia tó. Éghajlata szárazföldi és egyúttal magaslati. A tél igen hosszú és kemény, a rövid ideig tartó nyár alatt megérik a gabona és a gyümölcs, a D.-i völgyekben még füge is terem.

Története

Armeniában a Kr. e. II. sz.-ig a hagyomány szerint a Háikida család uralkodott, ezt az Artaxidák, majd (Kr. u. 52-től 425-ig) a parthus eredetű Arsakidák követték. Négy sz.-on át perzsa és arab fennhatóság alatt állott, 859-től 1045-ig a Bagratidák voltak Ö. urai. Velük a tulajdonképpeni Ö. függetlensége véget ért. A Rupenida-család 1080-ban Kilikiában állította fel a független örmény fejedelemséget; a Rupenidák, majd a Lussignan-család itteni uralma 1375-ig tartott, akkor VI. Leóval itt is elveszett az örmény függetlenség. Az ország területe idővel három részre oszlott s orosz, török és perzsa uralom alá került. Legnagyobb a török rész, ahol az örmények elnyomott, s főleg a kurd törzsektől veszélyeztetett helyzete a XIX. sz. második felére az ú. n. örmény kérdést élezte ki.

Nemzeti mozgalmak

Az örmény nemzeti mozgalmak II. Abdul Hamid idejében a legerősebbek; ezeket részben az európai nagyhatalmak is támogatták. 1878-ban a berlini kongresszus követelte helyzetük javítását, de nem sok eredménnyel. Az örmény felkeléseket a szultán elnyomta, 1896-ban és 1908-ban az összeütközések az örmények szörnyű mészárlására vezettek. Ilikor Törökország belépett a világháborúba, azzal a váddal fokozták a gyűlöletet ellenük, hogy titkon az oroszokkal tartanak.

Törökországi zsidók örményüldözése 1915-ben

1915 áprilisában Talaat basa rendeletére a törökországi örményeket, Konstantinápoly és Szmirna kivételével mindenünnen nyolc nap alatt Mezopotámia sivatagja felé hajtották s így, több külföldi diplomata minden tiltakozása, s az örménybarát német lelkész, Johannes Lepsius fáradozásai ellenére, több mint egy millió örményt tettek hajléktalanná. A deportáltak nagy részét éhség és betegség elpusztította, a maradék részben elszéledt, részben Szíriában telepedett le, s Törökországban, hol a világháború előtt kb. másfélmillió örmény élt, ma alig 50.000 örmény maradt.

Szovjetunió-beli Örményország

Az orosz részen Szovjet-Örményország (hivatalosan: Örmény Szocialista Köztársaság). a Szovjetunió tagállama, Eriván székhellyel, névleg nyelvi és közigazgatási önállóságot élvez. Az örmény felvidék Ék.-i, nagyobbik része és a Felső-Kura száraz medencéje tartozik hozzá. Ter. 30.948 km2, 1933: 1.109.200 lak., köztük 84.7% örmény, 8.8% török és tatár. 2.2% orosz és 4.3% egyéb. A megművelt terület 400.000 ha. ebből 125 000 ha mesterségesen öntözött: fő öntözőcsatorna az 1925-ben megépített. 22 km hosszú. Lenin-csatorna. Fő terményei a gyapot, gabona és gyümölcs.

Örmény Köztársaság

Magyarországnál háromszor kisebb területű ország a Kaukázustól délre. A volt Szovjetunió legkisebb utódállama, 1991-ben nyerte el függetlenségét. Területét északkeleten a Kaukázus hegyláncai, délnyugaton az Örmény-magasföld vulkáni hegyvidékei uralják. A hegységek a Szevan-tó medencéjét zárják közre. Földje színesfémekben gazdag (réz, molibdén). Iparának vezető ágazata a fémfeldolgozás. Területén ősi idők óta termesztenek termesztenek szőlőt és gyapotot. Jelentős a dohánytermelés is. Az itt készített bor és konyak messzeföldön híres. Gazdaságának fejlődését elszigelteltsége veszélyezteti, ami részben földrajzi, részben etnikai eredetű.

Lásd még