1848
A hu-Rightpedia wikiből
|
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek
Évek: 1843 – 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853
Tartalomjegyzék
Események
- január 12. – A szicíliai Palermóban forradalom tört ki.
- február 2. – Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.
- február 20. – Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.
- február 22. - Kitör az 1848. februári forradalom Franciaországban.
- február 24. – I. Lajos Fülöp francia király lemond trónjáról.
- február 27. – Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.
- március 15. – Pesten kitör a forradalom.
- március 17. – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása.
- április 11. – V. Ferdinánd király aláírja az Áprilisi törvényeket.
- május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredesnek, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.
- május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.
- május 20. – A Magyar Királyságban kezdetét veszi a toborzás.
- június 23. - Munkásfelkelés Franciaországban (június 26-ra leverik).
- szeptember 29. – A pákozdi csata.
- október 3. – Királyi leirat feloszlatja a magyar országgyűlést és Josip Jelačićot nevezi ki tejhatalmú biztossá egész Magyarország területére. Kossuth Lajos javaslatára a képviselőház elhatározza, hogy továbbra is együtt marad, s a kormány teendők ellátásával Kossuth elnöklete alatt a honvédelmi bizottmányt bízza meg.
- október 6. – Bécsben forradalom tör ki. Latour hadügyminisztert meggyilkolják, az udvar Olmützbe menekül.
- október 19. - A románok lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.
- október 23. - A román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.
- október 28. - A románok lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.
- október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől
- november 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
- november 15. – Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.
- november 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.
- december 6. – Franz von Schlik császári altábornagy egy 8 000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.
- december 8. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.
- december 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor honvéd ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek Franz von Schlik császári altábornagy osztrák hadtestétől.
- december 25. – A magyar honvéd haderő felszabadítja Kolozsvárt.
- december 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.
- az aranyláz kezdete Kaliforniában
- éhínség Írországban
Az év témái
1848 a vasúti közlekedésben
Születések
- február 6. – Deczky Károly gimnáziumi tanuló, költő († 1867)
- április 29. – Buza János főiskolai tanár, gyűjteményőr († 1916)
- május 25. – Helmuth Johannes Ludwig von Moltke († 1916)
- június 7. – Paul Gauguin impresszionista festő († 1903)
- június 15. – Láng Adolf, építész, a magyar historizmus képviselője († 1913)
- július 6. – Baross Gábor közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter († 1892)
- július 27. – Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter († 1919)
- szeptember 1. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató († 1931)
- november 8. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, logikatudós, filozófus († 1925)
- november 14. – Wekerle Sándor magyar politikus, miniszterelnök († 1921)
- december 15. – Petőfi Zoltán magyar színész, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia († 1870)
Halálozások
- április 8. – Gaetano Donizetti olasz zeneköltő (* 1797)
- július 21. – Kőszeghi-Mártony Károly építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója (* 1783)
- augusztus 7. – Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész (* 1779)
- augusztus 25. – Fiáth Pompejus huszártiszt (* 1824)
- szeptember 19. – Diénes Antal piarista rendi pap, tanár, költő (* 1782)
- szeptember 28. – Lamberg Ferenc Fülöp, császári és királyi altábornagy (* 1791)
- október 2. – Georg August Goldfuss német paleontológus és zoológus (* 1782)
- október 6. – Theodor Baillet von Latour osztrák hadügyminiszter (* 1780)
- október 25. – Arnold György zeneszerző, karmester, egyházi karnagy (* 1781)