1848

1848 más naptárakban Gergely-naptár 1848 Ab urbe condita 2601 Bahái naptár 4 – 5 Berber naptár 2798 Bizánci naptár 7356 – 7357 Buddhista naptár 2392 Burmai naptár 1210 Etióp naptár 1840 – 1841 Hindu naptárak Vikram Samvat 1903 – 1904 Shaka Samvat 1770 – 1771 Kali juga 4949 – 4950 Holocén naptár 11848 Iráni naptár 1226 – 1227 Japán naptár 2508 (Jimmu-korszak) Kínai naptár 4544–4545 Kopt naptár 1564 – 1565 Koreai naptár 4181 Muszlim naptár 1264 – 1265 Örmény naptár 1297 ԹՎ ՌՄՂԷ Thai szoláris naptár 2391 Zsidó naptár 5608 – 5609

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek

Évek: 1843 – 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853

Események

• január 12. – A szicíliai Palermóban forradalom tört ki.
• február 2. – Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.
• február 20. – Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.
• február 22. - Kitör az 1848. februári forradalom Franciaországban.
• február 24. – I. Lajos Fülöp francia király lemond trónjáról.
• február 27. – Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.
• március 15. – Pesten kitör a forradalom.
• március 17. – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása.
• április 11. – V. Ferdinánd király aláírja az Áprilisi törvényeket.
• május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredesnek, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.
• május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.
• május 20. – A Magyar Királyságban kezdetét veszi a toborzás.
• június 23. - Munkásfelkelés Franciaországban (június 26-ra leverik).
• szeptember 29. – A pákozdi csata.
• október 3. – Királyi leirat feloszlatja a magyar országgyűlést és Josip Jelačićot nevezi ki tejhatalmú biztossá egész Magyarország területére. Kossuth Lajos javaslatára a képviselőház elhatározza, hogy továbbra is együtt marad, s a kormány teendők ellátásával Kossuth elnöklete alatt a honvédelmi bizottmányt bízza meg.
• október 6. – Bécsben forradalom tör ki. Latour hadügyminisztert meggyilkolják, az udvar Olmützbe menekül.
• október 19. - A románok lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.
• október 23. - A román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.
• október 28. - A románok lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.
• október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől
• november 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
• november 15. – Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.
• november 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.
• december 6. – Franz von Schlik császári altábornagy egy 8 000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.
• december 8. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.
• december 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor honvéd ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek Franz von Schlik császári altábornagy osztrák hadtestétől.
• december 25. – A magyar honvéd haderő felszabadítja Kolozsvárt.
• december 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.
• az aranyláz kezdete Kaliforniában
• éhínség Írországban

Születések

• február 6. – Deczky Károly gimnáziumi tanuló, költő († 1867)
• április 29. – Buza János főiskolai tanár, gyűjteményőr († 1916)
• május 25. – Helmuth Johannes Ludwig von Moltke († 1916)
• június 7. – Paul Gauguin impresszionista festő († 1903)
• június 15. – Láng Adolf, építész, a magyar historizmus képviselője († 1913)
• július 6. – Baross Gábor közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter († 1892)
• július 27. – Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter († 1919)
• szeptember 1. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató († 1931)
• november 8. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, logikatudós, filozófus († 1925)
• november 14. – Wekerle Sándor magyar politikus, miniszterelnök († 1921)
• december 15. – Petőfi Zoltán magyar színész, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia († 1870)

Halálozások

• április 8. – Gaetano Donizetti olasz zeneköltő (* 1797)
• július 21. – Kőszeghi-Mártony Károly építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója (* 1783)
• augusztus 7. – Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész (* 1779)
• augusztus 25. – Fiáth Pompejus huszártiszt (* 1824)
• szeptember 19. – Diénes Antal piarista rendi pap, tanár, költő (* 1782)
• szeptember 28. – Lamberg Ferenc Fülöp, császári és királyi altábornagy (* 1791)
• október 2. – Georg August Goldfuss német paleontológus és zoológus (* 1782)
• október 6. – Theodor Baillet von Latour osztrák hadügyminiszter (* 1780)
• október 25. – Arnold György zeneszerző, karmester, egyházi karnagy (* 1781)