Amerika

A hu-Rightpedia wikiből
Észak-Amerika

Amerika, a Föld nyugati szárazulata. Mivel a K.-i szárazulatokon csak később vált ismertté. Újvilágnak is nevezik. Kettős kontinens: É- és D.-Amerikára tagolódik. A két kontinens földrajzi és kultúrtörténeti viszonyai, bár szerkezetükben hasonlók, egymástól teljesen különböznek. Területileg is csak a keskeny középamerikai földszoros fiatalharmadkori kiemelkedése és hegyképződése köti egymással össze a kettős kontinenst. Neve M. Waltzemüller német kartográfustól származik. Walzenmüller Amerigo Vespucci utazásai eredményeinek közzététele után Amerigo-ról nevezte el az "Újvilág"-ot A.-nak. A kettős kontinenst az Atlanti- és Csendes-óceán fogja közre. Ázsiától a 35 km széles Bering-szoros választja el. Kiterjedése ÉD.-i irányban 14,500 km. Legészakibb pontja a Cap Murchison a Boothia Felix félszigeten, az északi szélesség 72° alatt, legdélibb pontja Patagóniában a Cap Froward a déli szélesség 58°54' alatt; legnyugatibb pontja É.-A.-ban a Cap Prince of Wales a nyugati hosszúság 157°59' alatt és a legkeletibb pontja Labradorban a Cap Charles a nyugati hosszúság 55.35 alatt. Az utóbbi két pont egymástól 5950 km távolságban van. D.-A. szélessége csak 21 hosszúsági fok. A kettős kontinens területe 42.3 millió km2, tehát a Föld szárazulatainak 29%-a. Ebből É.- és Közép.-A. területe: 20.8 millió km2, az arktikus szigetek és Grönland területe: 3.7 millió km2, D.-A. területe: 17.8 millió km2. Lakossága (1930) 243 millió, tehát a föld lakosságának 1/8-a, amiből E.-A.-ra 133 millió, Közép. A.-ra 32.5 millió és D.-A.-ra 77.5 millió esik. Hogy É.- és D.-A.-át kettős kontinensnek tekinthetjük, annak oka elsősorban a két földrész szerkezetének a hasonlósága nagy vonásokban. Mindkét kontinens Ny.-l partján fiatal, gyűrt lánchegység húzódik

ÉSZAKAMERIKA STATISZTIKAI ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA.

Az ország neve Területe km2 Lakossága FővárosNépsűrűség km2-kint
Független államok:
1. Északamerikai
Egyesült
Államok (U.S.A.)
7.996,911122.775.048Washington 15.7
Államok:
Alabama (Ala)... 134,669 2.646,248 Montgomery 19
Arizona (Ariz).. 295,134 435,573 Phoenix 1.6
Arkansas (Ark).. 138,132 1.854,482 Little Rock 13.4
California (Cal) 409,973 5.677,251 Sacramento 13.8
Colorado (Col).. 269,214 1.035,791 Denver 4
Connecticut (Ct) 12,859 1,606,903 Hartford 123.6
Delaware (Del).. 6.138 238,380 Dover 39.7
District of Columbia (D.C.) 181 486.869 Washington 2690
Florida (Flo).. 151,939 1.468.211 Tallabassee 9.7
Georgia(Oa).... 153.490 2.908,906 Atlanta 19
Idaho (Id)..... 217.261 445,032 Boise 2
Illinois (111) .146,756 7.630.654 Springfield 52
Indiana (Ind) . 94,153 1.238,503 Indianapolis 34.4
Iowa (la) ..... 145.415 2.470,939 Des Molnes 17
Kansas (Kani).. 212.780 1.880.999 Topeka 89
Kentucky (Ky).. 105,145 2.614,589 Frankfort 25
Louisiana (La). 125,625 2.101,593 Baton Rouge 17
Maine (Me) .... 15,570 797,423 Augusta 9.4
Maryland (Md) . 31,926 1.631,526 Annapolis 51
Massachusetts (Ms). 21,408 4.249,614 Boston 202.3
Michigan (Mlch). 150,162 4.842,325 Lansing 32.3
Minnesota (Min). 219,318 2.563,953 St. Paul 11.7
Mississippi (Ml) 121,376 2.009,821 Jackson 17
Missouri (Mo)... 179,791 3.629 367 Jefferson City 20.2
Montana (Mon) .. 378.506 537,606 Heléna 1.4
Nebraska (Na)... 200.768 1,377,963 Lincoln 6.8
Nevada (Nev).... 286,675 91,058 Carson City 0.3
New Hampshire (N. H.) 24.192 465.293 Concord 19.8
New Jersey (N. J.) 21,299 4.041,334 Trenton 192.4
New Mexico (N, M.) 317,609 423.317 Santa Fé 1.3
New York (N. Y.) . 127,433 12.588,066Albany 99
North Carolina (N. C.) 135.778 3.170,276 Raleigh 23.3
North Dakota (K. D.) . 183,460 680,845 Bismarck 3.7
Ohio (O) ...... 106,209 6.646,697 Columbus 62.7
Oklahoma(Ok)... 181,440 2.396,040 Oklahoma City 18.7
Oregon (Or).... 250,440 953,786 Salem 3.8
Pennsylvania (Pa) .... 116,872 9.631,350 Harrisburg 82.4
Rhode Island (R. I.).. 3,233 687,497 Providence 229
South Carolina (S. C).80,258 1.738,765 Columbia 21.7
South Dakota (S. D.i .201,014 692,849 Pierre 3.4
Tennessee (Tenn) .....108,832 2.616.856 Nashville 24
Texas (Tez) ..668.644 5.824.715 Austin 9
Utah (Uh).....220,115 507,847 Salt Lake City 2.3
Vermont (Vt) .24,770 359,611 Montpelier 15
Virginia (Va) 110,399 2.421.851 Richmond 23
Washington (W).179,031 1.563.396 Olympia 9
West Virginia (W. Va) 62,598 1.729,205 Charleston 27.9
Wisconsln (Wls) 145,205 2.939,006 Madison 20.3
Wyoming (Wyo).. 253,857 225,565 Cheyenne 0.9

Mértékek és súlyok

angol mértékek és súlyok

Fontosabb termények

kőszén, vas, acéláruk, kőolaj, földgáz, pamut, gyapot, búza, kukorica, hús, dohány, cukor, fa, bőr, gépek, automobilok, hajók, vasúti anyagok, vegyszerek, robbanó anyagok, műtrágya, arany, ezüst, réz, ólom. cink, alumínium, higany, só, papír, könyv, Ilim, prémek. gyümölcs, magvak, mezőgazdasági eszközük, növényi olajok, konzervek. (Folytatása a melléklet negyedik oldalán.)

ÉSZAKAMERIKA STATISZTIKAI ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA.

(Folytatás)

Az ország neveTerülete km2LakosságaFővárosNépsűrűség km2 -kint
2. Mexico...... 1.989,00016.552,722Mexico8.3
3. Costa Rica.. 58,000503,156San José9
4. Guatemala .. 103,7142.195,242Guatemala20
5. Cuba ....... 114,5244.011,011Habana36
6. Haiti....... 28.6762.550,000Port-au-Prince91
7. Honduras.... 154,305854,184Tegucigalpa5.5
8. Nicaragua .. 118,453750,000Managua63
9. Panama ..... 74,532472,486Panama63
10 Salvador.... 34,1211.722,571San Salvador50.7
11. Santo Domingo.48,5771.200,000Santo Domingo24.5
I. Az Egyesült Államok birtokai:1.540,0171.657,042
Alaszka.1.530,32859,278Juneau0.04
Panamacsatorna-zóna 1,43431.839-23
Puerto Rico ........ 8,8961.543.913San Juan175
Virgin szigetek .... 35922,012St. Thomas611
II. Nagybritannia birtokai: 10.309,11712.802,031
Canada
(Dominion of Canada)
9.543,03810.376,786Ottawa12
Newfoundland és Labrador..713,000 282,021 St. John 0.4
Bermuda .......... 50 18,587 Hamilton 571.4
Brit-Honduras .... 21.535 51,347 Belize 2.4
Bahama szigetek... 11.406 62,000 Nassau 5.6
Barbados ......... 430 170,391 Bridgetown 397.4
Jamaica .......... 12.224 1.073.493 Kingston 89
Leeward szigetek.. 1.862 131.066 St. John 73
Windward szigetek 1.335 183,557 Castries 137.5
Trinidad és Tobago 5.117 412.783 Port of Spain 80
III. Dánia birtoka:lakott
terület kb.
Grönland ..................88,00016,830Julianehaab0.2
IV. Franciaország birtokai3,007506,421
Guadeloupe ...............1.780 267.407 Pointe-á-Pitre 137
Martinique................987 234,695 Fort de France 237.8
St. Pierre és Miquelon ...240 4,321 St. Pierre 18
V. Hollandia birtoka:
Curacao...................1,14175.300Willemstad65.6

Mértékek és súlyok

1. metrikus mértékek és súlyok 2. U. S. A. mértékek és súlyok 3. angol mértékek és súlyok 4. metrikus mértékek és súlyok

Fontosabb termények

1. ércek, kőolaj, bőrök, gyapjú, kávé, kaucsuk, fűszerek, fa. 2. kávé, banán, dohány, arany, ezüst. 3. kávé, banán, cukor, cukornád. 4. cukor, dohány, gyümölcsük, banán, rum, 5. kávé, szizál. dohány, cukornád, cukor. 6. banán, kávé, kókuszdió,cigaretta, mahagónifa, arany, ezüst. réz. 7. banán, kávé, kókuszdió, dohány, kakaó, keményfák, arany. 8. banán, kókuszdió, kávé, kaucsuk, copatvabalzsam, mahagóni, gyöngy. 9. kávé, kakaó, cukor, dohány, indigó, henequén, mahagóni, arany, ezüst, réz, cink, higany, kén. 10. cukor. kávé. dohány, arany, réz, petróleum. 11. rénszarvastenyésztés, prémek, fa, halkonzerv, arany, kávé, cukor, déligyümölcs, dohányáruk, kókuszdió, guanó, foszfát, arany, réz, nikkel, platina, higany, rum, cukor, gyümölcsök méz, búza, rozs, zab, hüvelyesek, len, gyümölcs, bőr, tejtermékek, prém, dohány, fa, papír, faáruk, halak, halkonzervek, arany, ezüst, réz, nikkel, cink, földgáz, petróleum, benzin, azbeszt, só, szén, vegyszerek, vas, réz, arany, prémek, hal, halkonzervek. gyümölcs, hüvelyesek, fa, banán, citrom, kakaó, kávé, mahagónifa. szivacs, szizál, gyümölcs, cukor, rum, gyapot, hal. cukornád, rum, banán, kókuszdió, szaru, állati termékek. cukor, rum, kókuszdió, dohány, só, cukornád, rum, gyapot, kókuszdió, kopra, gyümölcsök, kakaó, cukor, rizs, gyapot, hal, aszfalt, petróleum, prémek, halzsír, bálnavadászat termékei. cukornád, kakaó, banán, rum, dohány, cukornád, dohány, kávé, kakaó, rum, banán. hal, halkonzervek, cukornád, rum, aszfalt, petróleum.

Őskontinensek

(É.- és D.-A.-i Kordillerák), mindkét kontinens keleti felén őskontinensek lepusztult tönkjei foglalnak helyet (É.-A.-ban az Appalach hegyrendszer, D.-A.-ban a Guayanai- és a Brazíliai-tönk) s végül mindkét kontinens középső vidékein az Atlanti-óceánba siető folyók hatalmas, feltöltött medencéit (É.-A.-ban a Missisipi-medence, D.-A.-ban az Amazonas, az Orinoco és a Rio de la Plata medencéje) találjuk. Idegen tag csak a 2000 km hosszú, keskeny (a Panamai földszoros 60 km) Közép.-A., ez a geológiailag egészen fiatal, szerkezetében a kettős kontinenstől eltérő képződmény; a Nyugatindiai szigetekkel együtt átmeneti terület É.- és D.-A. között. Ez a szerkezeti hasonlóság és nem utolsósorban a kettős kontinens egyidőben történt felfedezése volt az oka, hogy az "óvilág" az "Újvilág"'-ot, mint egységet, egészet fogta fel és tekintette. Ki a gondolat az ..Újvilág" fehér lakosságába Is átplántálódott; megnyilatkozik a Monroe-elvben és a pánamerikanizmus eszmekörében is. Pedig a kettős kontinens földrajzi viszonyainak különbözősége, amely a két kontinens különböző vízszintes és függőleges tagozottságában, eltérő klímájában és talajviszonyaiban, különböző növény- és állatvilágában nyilvánul meg, igen jelentős. É.-A. partjai gazdagon tagozottak, D.-A.-él egyhangúak; D.-A. éghajlata forró, tropikus, csak kis része nyúlik át a déli mérsékelt égövbe, tehát a fehér ember letelepedésére csak kevéssé alkalmas, szemben É.-A. hatalmas mérsékelt égövi területeivel. A két kontinens állat- és növény világának különbözősége nemcsak klimatikus okokra vezethető vissza, hanem arra a tényre is, hogy a Föld története folyamán hosszú ideig el voltak egymástól választva. É.-A. növény- ét állatvilága Európa és Ázsia flórájával és faunájával mutat rokonságot, D.-A.-éban feltűnőek az afrikai és ausztráliai elemek. A két kontinens indián őslakossága minden kulturális különbözőség mellett is igen sok egyező- és rokonvonást mutat, sőt a lakosság eredete közös is, de már a gyarmatosítások lefolyása, tehát a fehér ember letelepedése a kettős kontinensen és az ezzel kapcsolatos és ebben gyökerező történeti fejlődés más volt É.- és más volt D.-A.-ban. A D.- és Közép.-A.-ban lejátszódott spanyol és portugál gyarmatosítás D.-A.-t és Közép.-A.-t latin kultúr-területté, "Latin-A.-vá" tette, szemben a normann, dán, angol, hollandi gyarmatosítás megteremtette "Germán-A.-val". A két kultúrterület különbözősége főképpen abban van, hogy míg É.-on az államalkotó elem kizárólagosan a fehér ember. Latin A. -ban ezt a szerepet a hódító spanyoloktól és portugáloktól részben tiszta, részben keverék indián és néger népek (meszticek, mulattok) vették át. (L. még Északamerika és Délamerika.)