Aradi vértanúk

A hu-Rightpedia wikiből
Aradi vértanúk
Arad város térképe

Aradi vértanúk. Így nevezik azt a 13 magyar tábornokot, akiket 1849 október 6-án az aradi várban az osztrákok kivégeztek. Az A.: Aulich Lajos, Damjanich Lajos, Dessewffy Aurél, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly gr., Nagy Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly gr. A világosi fegyverletétel után a zsidó Haynau br. a kezébe került magyar tábornokokat - Görgey kivételével, aki a cár erélyes közbenjárására kegyelmet kapott, - haditörvényszék elé állította. A haditörvényszék szeptember 21. és 26.-án, mint felségsértőket és esküszegőket, Kiss Ernőt és Schweidel Józsefet golyóra, a többit pedig kötéláltali halálra ítélte. Október 5.-én hirdették ki a Haynautól megerősített ítéletet, azzal a módosítással, hogy Dessewffyt és Lázárt is golyó általi halálra ítélték. Október 6.-án az ítéletet végre is hajlottak. Kisst, Schweidelt, Lázárt és Dessewffyt az aradi vár sáncában lőtték agyon, a többi kilencet pedig bitófán végezték ki, a vártól D.-re. Pöltenberg kezdte meg a sort s Vécsey zárta be. Ez a szörnyű ítélet hosszú ideig megnehezítette a nemzet kibékülését az uralkodóházzal. A kivégzés napja nemzeti gyásznap maradt mindmáig. A nemzet kegyelete 1890-ben emlékszobrot emelt, (Huszár és Zala műve) az A.-nak. Az A. képét Thorma János festette meg.

További aradi vértanúk

1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát – őt szokás a tizenötödik aradi vértanúnak nevezni – és 1850. február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.