Ausztria

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Ausztria
Flag of Austria.svg
Államforma szövetségi köztársaság
Főváros Bécs (Wien)
Terület 83.859 km2
Legmagasabb pontja Grossglockner 3797 m
Legfontosabb folyók Duna, Inn, Mura
Legfontosabb tavak Bodeni-tó, Fertő-tó, Attersee
Lakosság
Népesség 8.100.000 fő (2000)
Népsűrűség 95 fő/km2
Hivatalos nyelv német
Népek, nemzetiségek osztrák 94%, német, magyar, délszáv, török, egyéb 6%
Vallások római katolikus 85%, protestáns 6%, ateista 6%, muzulmán 2%, egyéb 1%
Városi lakosság aránya 59 %
Írástudatlanság 1%
Iskolakötelezettség 9 év
Általános adatok
Pénznem 1 euro = 100 cent,
Nemzeti ünnep október 26. (a Semlegesség Kikiáltásának Napja) (1955)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Bécs
Térkép
Címere 1930-ban
Címere 2010, Sarlóval és kalapáccsal!

Ausztria, szövetséges köztársaság. Az ország neve ófelnémet eredetű, amely a latinon keresztül került a nyelvünkbe, jelentése: "keleten fekvő tartomány". Régebben "Bécsországnak" is nevezték. Területe Csonka-Magyarországénál kisebb, 83.833 km2, (1934) 6.760.233 lak. É-on Németországgal és Csehszlovákiával. K.-en Magyarországgal, D.-en Jugoszláviával, Olaszországgal és Svájccal, Ny.-on pedig Svájccal határos. Majdnem teljesen alpesi állani, csak É.-on terjeszkedik ki a cseh masszívum D.-i szegélyére és K.-en tartozik hozzá a magyar Kisalföld egy darabja. Az ország felszínének kétharmadát az Alpok magas és alacsonyabb hegyláncai, egyharmadát pedig dombságok és széles folyók által feltöltött medencék uralják.

Államok

Több-kevesebb autonómiával rendelkező szövetségi államai: Alsóausztria (székhelye Bécs), Bécs (németül Wien), Felsőausztria (székhelye Linz), Salzburg (székhelye Salzburg), Tirol (székhelye Innsbruck), Stájerország (székhelye Graz), Vorarlberg (székhelye Bregenz), Karintia (székhelye Klagenfurt) a a Magyarországtól odaítélt Burgenland Eisenstadt (Kismarton) székhellyel. Szövetségi főváros: Bécs.

Felszíne, ásványkincsei, vizei

Felszíne, ásványkincsei, vizei. Felszíne hegyes, területét a K-i Alpok ágazzák be. Az Alpok A.-ban három zónára tagozódnak. Az alpesi elővidékből (Alpenvorland) meredeken emelkedik ki az Alpok É.-i mészkőzónája; ezt az Inn, Salzach és az Enns tektonikus eredetű, hosszanti völgysorozata választja el a K.-i Alpok középső, kristályos zónájától. A kristályos zónához a Dráva völgyén túl csatlakozik a D.-i mészkőzóna. A flisszóna (homokkőövezet) az É.-i mészkőövezet előtt egészen jelentéktelen, csak K.-en, a Wienerwaldban szélesedik ki. A Ny.-on gyűrt, K.-en tönkökben kiemelt és törésekben összedarabolt É.-i mészkőzóna részei A. területén az Allgáui Alpok, É.-tiroli mészkőalpok, a Salzburgi mészkőalpok (Steinernes Meer, Hochkönig), a Dachstein és a Totes Gebirge, végül az Osztrák mészkőalpok (Hochschwab, Schneeberg). Legmagasabb az É.-tiroli mészkőalpokban a Parseier Spitze (3038 m) és a Dachstein (2993 m). A középső kristályos övezet részei a Rätikon, az ötztali, Zillertali Alpok, a Hohe Tauern (Grossvenediger), a Grossglockner (Ausztria legmagasabb hegye, 3798 m) és az Ankogelgruppe. K.-en a középső kristályos övezetet a Felsőmura völgye a Niedere Tauernre és a Nori Alpokra bontja. Ehhez az övezethez tartozik a Bucklige Welt és a Rozália hegység is. A D.-i mészkőalpok részei közül csak a Gailtali Alpok, a Karni Alpok É.-i lejtője és a Karawankák tartoznak A.-hoz. A Gráci és a Bécsi medence szerkezetileg a Magyar medence tartozéka. É.-on az alpesi elővidék fiatalharmadkori, üledékes rétegekből felépített, 10-15 km széles, 200-500 m. magas (a Hausrück 800 m) pleisztocén kaviccsal és morénával borított, termékeny dombvidék. Végül a Cseh masszívumhoz a felsőausztriai Mühlviertel és az alsóausztriai Waldviertel tartozik, ez a 400-700 m magas platóvidék.

Só, ásványkincsek

A- ásványi kincsei közül első helyen érdemel említést a Salzkammergut sója (Hallstatt, Aussee) és a stájer hegyek vasérce (200 millió tonna készlet); kőszenet Alsó-A.-ban, barnaszenet Felső-A.-ban és Stájerországban, aranyat Gasteinnél, rezet Bischofshofennél, ólmot és cinket Karintiában bányásznak. Jelentős a grafitbányászat és az építőkőfejtés is. Gazdag ásványkincsvagyonára (magnezit, grafit, volfrám, vas, réz, cink, antimon, ólom, kősó) elsősorban alapanyagokat gyártó, jelentős exportot lebonyolító nehézipar települt.

Víz

Egészen jelentéktelen kis szegélyterületek kivételével, egész A. a Duna vízterületéhez tartozik. Folyói nagyesésű, -folyású, kiegyenlítetlen alpi vízfolyások, ezért hajózásra nem, csak faúsztatásra alkalmasak; de vi/.i erejüket elektromos erőművek gazdaságos ellátására is kihasználják. Legnevezetesebbek a Duna, Tun, Enas, Salzach, Traun, Dráva és Mura. Sok szép, jégkori eredetű hegyi tava között a Halstatti tavak, Traunsee, Attersee, Mondsee, Salzburgban a Waller- és a Zeltersee, Tirolban az Achen- és a Plansee, a Drávavidéken a Wörthi-tó, Milstatti-tó, stb. világszerte ismert idegenforgalmi értékek. A nagy esésű hegyi folyók segítségével az energia kétharmadát vízierőművekből nyerik.

Éghajlat

Éghajlat. A. a középeurópai klímaterülethez tartozik. Uralkodó a Ny.-l légáramlás, csapadék minden évszakban van, de legtöbb nyáron. A hegyvidék éghajlata (l. Alpok) lényegesen különbözik az alpesi elő-vidék és a Bécsi medence kontinentálisabb éghajlatától. (Bécsi medence évi csapadéka 500-600 mm, évi középhőmérséklete 9 C körül.)

Mezőgazdaság

A kontinentális és hegyvidéki éghajlatú területeken folytatott magas szinvonalú, belterjes mezőgazdaság legfontosabb ágazata az állattenyésztés (szarvasmarha).

Lakosság

Lakosság. A világháború után keletkezőit A. 97%-ban nemzeti állam. Más nemzetiségűek (csehek, szlovákok, szlovének, magyarok, horvátok) alig valamivel többet tesznek ki, mint 3%. A lakosság túlnyomó része (93%) katolikus, 2 érsekséggel és 4 püspökséggel. Az evangélikusoknak két, a reformátusoknak egy püspökségük van.

Foglalkozás

Foglalkozás. A lakosság 40%-a őstermelő, 33-3%-a iparos és ipari munkás, 15-4%-a kereskedő és Közlekedési alkalmazott. A megművelt területből 25% szántóföld, 26 5% rét és legelő, 37-5% erdő, 11% terméketlen terület. Túlnyomó a kisbirtokok száma, a megművelt területnek csak 62%-a nagybirtok. Földművelésre az alpesi elővidék, a Bécsi s a Stájer medence és a folyóvölgyek alkalmasak. Az Alpokban a lakosság főfoglalkozása az erdőgazdálkodás, de különösen az állattenyésztés. A nagyipar a nagyvárosokban, különösen Bécsben koncentrálódik. Legnevezetesebb iparágak: vas-, acél-, textil- és faipar, dohánygyártás, élelmiszer- és malomipar, szeszgyártás, hangszerkészítés, műszergyártás, bőr- és porcelánipar és kémiai ipar. A kereskedelmi mérleg állandóan passzív, ezért az ország életében igen nagy jelentősége van a tranzité kereskedelemnek ég az idegenforgalomnak. Utóbbit pompás természeti adottságainak, kitűnő útjainak, jó szervezettségének és propagandájának, valamint régi kultúrájának köszönheti; sokat lendítettek rajta a salzburgi ünnepi játékok is. Külkereskedelmi forgalmában a behozatal értéke (1933-ban ) 1145 millió schilling, a kivitelé 773 millió schilling. Főbb kiviteli cikkei: fa, vasáruk, gépek, papiros. Főbb behozatali cikkei: gabona, élő állatok, olaj, gépek, textiláruk stb. A jelentős bevételeket hozó idegenforgalom az ország gazdaságának tartósan dinamikus ágazata.

Hadügy

Hadügy. A.-t a világháborút részére befejező st. germaini béke zsoldos és kötött létszámú haderő tartására kötelezte. Ennek alapján 12 gyalogezredből, 6 önálló zászlóaljból, 6 dragonyosszázadból, 14 ló- és 4 gépvontatású, továbbá 8 hegyi ütegből álló haderejét 6 dandárba (l. Burgenland, 2. Wien, 3. Alsó-A., 4. Felső-A., 5. Stájerország, 6. Tirol) vonta össze, összeró: 30.000 ember. 1936-ban kimondották az általános védkötelezettséget.

Sport

Sport. A gimnasztika iránt való hajlandóság a lovagjátékokkal (XVII. sz.) kezdődik; testedző céllal épültek az ú. n. labdaházak is. Katonai intézetekben a XVIII. sz. derekától van nyoma a testedzésnek; a milánói katonaiskolában 1823-ban, a bécsi Theresianumban 1838-ban vezették be a tornát. A polgári elem tornaéletét a múlt század elején a Stephani testvérek (Albert és Rudolf) alapozták meg, 1845 óta egyre-másra keletkeztek tornaegyletek, de egyik sem bizonyult életképesnek. 1861-ben létesült az Erster Wiener Turnverein, amely mindmáig Bécs legtekintélyesebb egylete. A nép- és polgári iskolákban 1869-ben vezették be a tornát, a tornatanítóképzés 1871-ben Indult meg. A lövészet századok óta a legkedveltebb sportágak közé tartozik. Egyik legszebb ünnepségét 1868-ban rendezte, amidőn a világ minden részéről mintegy 17.000 lövész gyűlt össze Bécsben (csupán Pestről 1120 vendég utazott a császárvárosba). Úszósportja (Bachmayer, E. Wolf. O. Scheff) a század fordulójáig jóval a mienk előtt járt, azóta erősen visszaesett. A labdarúgást az angoloktól tanulták meg, azután egy ideig a magyar sportnak is ők voltak a tanítómesterei. Labdarúgósportunk sok tekintetben az osztrákokkal való négyévtizedes vetélkedésének köszönheti fejlettségét. Labdarúgóikon kívül téli sportolóik és súlyatlétáik szereztek sok dicsőséget (könnyű atlétikájuk kezdettől fogva a mienk mögött volt). Aránylag szépen szerepelt A. az eddigi olympiákon.

Történet

Története. A mai A. területét nagyobb egységbe először a rómaiak foglalták, amikor a Kr. u. I. sz.-ban a Duna mentén Noricum néven provinciát szerveztek. Másodszor Nagy Károly frank uralkodó idejében tartozott nagyobb egységhez: a frank birodalomhoz. Nagy Károly az avarok legyőzése után a frank birodalom határainak védelmére 803-ban az Enas folyótól K.-re és a Dunától D.-re eső területen megalapította a K.-i határgrófságot, az Ostmarkot, a mai A. magvát. Ez az Ostmark azonban nem volt hosszúéletű. A IX-X. sz. fordulóján a Duna völgyében megtelepedett magyarok folytonos támadásai és kalandozásai következtében úgyszólván teljesen elpusztult és lakatlanná vált. Csak mikor Nagy Ottó 955-ben Augsburgnál a magyarokat döntően megverte s Ny. felé való kalandozásaiknak véget vetett, tért vissza az élet: Ny. felől legnagyobbrészt bajorok telepedtek le az elpusztult területen. Nagy Ottó utóda, II. Ottó császár a bajor herceggel való harcai folyamán annak birtokából kiszakította a karintiai hercegséget (mely Karintiára, Stiriára, Krajnára terjedt ki) és az Ostmarkot is. Ez utóbbit egyik hívének. Babenbergi Lipótnak adományozta (976). Húsz, évvel később, 996-ban említik először az Ostmarkot "Ostarrichi" néven (Ostreich, - később Österreich = K.-i birodalom.)

Új telepesek

Az első Babenbergek új telepeseket telepítettek le az elpusztult területre. főleg bajorokat, frankokat, svábokat, szászokat. A kezdetben az Ennstől a bécsi erdőig terjedő Ostreich határait tovább terjesztették K. felé. Babenbergi Adalbert uralkodása alatt a határgrófság határa már a Lajta és Morva folyókig terjedt. Midőn azonban Konrád császár 1030-ban háborúba keveredett Szt. István magyar királlyal, a magyarok betörtek a határgrófságba s elfoglalták Bécset, amely akkor szerepelt előszór a történelemben. A háború eredményeképpen a Lajta is Fischa közti terület ideiglenesen magyar uralom alá került. A XII. sz. első felében Babenbergi IV. Lipót megkapta a bajor hercegséget is, erről azonban utóda, Jasomirgott Henrik lemondott. Kárpótlásul ugyanakkor Barbarossa Frigyes császár Ausztriát önálló hercegséggé emelte (1156) és a "privilégium minus" c. okiratban különféle kiváltságokban részesítette. A század végén az új hercegség területileg jelentékenyen gyarapodott; a császár 1192-ben a stájer hercegséget V. Lipót osztrák hercegnek adományozta. Utóda, VI. Lipót országát Krajna és Karintia egyes részeivel is gyarapította. A XIII. sz. első felében az osztrák hercegség hatalma egyre emelkedett, Harcias Frigyes (1230-46) már lépéseket tett, hogy megkapja a királyi címet, amikor IV. Béla magyar király ellen vívott háborújában, a lajtamenti csatában elesett (1246). Vele kiveszett a Babenbergi család.

Ottokár

Halála után A.-t a cseh Ottokár. Stiriát pedig IV. Béla magyar király szerezte meg. Ottokár később Stiriát is hatalmába kerítette, továbbá Karintiát, Krajnát és Isztria egy részét is. Midőn azonban Habsburgi Rudolffal és IV. László magyar királlyal viselt háborújában Dürnkrutnál (1278) elesett. Habsburgi Rudolf A.-t, Stiriát és Krajnát birodalmi hűbérül fiának, Albertnek adományozta. Így kerültek az osztrák törzsbirtokok a Habsburg-család kezére. Albert utódai a XIV. sz.-ban ezekhez újabbakat csatoltak: 1335-ben Karintiát, 1363 ban pedig Tirolt.

Házasságok

Az osztrák hercegek. szerencsés házasságok révén, Európa egyik első hatalmává emelkedtek. Habsburgi Albert, Zsigmond német-római császár veje, 1438-ban Magyarország és Csehország királya lett. Azóta - egy kivétellel - mindig a Habsburg-család tagjai közül kerültek ki a német-római császárok is 1806-ig. 1453-tól kezdve A. hercegei a főhercegi címet viselik. III. Frigyes uralkodása idején Mátyás magyar király A. tekintélyes részét meghódította s 1485-ben Bécset is elfoglalta. 1490-ben bekövetkezett halála után ezek a területek ismét visszaszálltak A.-ra. Röviddel ezután Miksa (*1493 +1519) már kísérletet tett ai egymással laza összefüggésben álló osztrák tartományok szoros egységbe való tömörítésére; de az örökös tartományok igazi megszervezése unokájának, I. Ferdinándunk (*1521. +1564) nevéhez fűződik. A hadügyek és pénzügyek egységes intézésére Bécsben központi kormányszerveket (udvari tanács, haditanács, császári kamara) szervezett s ezeknek alárendelte még a magyar kormányszékeket is. Ugyanakkor A. határait komoly veszedelem fenyegette az előrenyomuló török hatalom részéről; csak a magyarság önvédelme mentette meg A.-t a török inváziótól. I. Ferdinánd a nagynehezen összekovácsolt osztrák birtokokat végrendeletében három fia között osztotta fel; ettől kezdve az a veszedelem fenyegette A.-t, hogy ismét részeire fog bomlani. Ennek megakadályozására II. Ferdinánd (*1590. +1637) 1625-ben kelt végrendeletében kimondta, hogy az örökös tartományok osztatlanul szállnak az elsőszülött örökösre. A reformáció elterjedése következtében A.-ban is megindultak a küzdelmek a kat.-ok és protestánsok között; az erősen kat. uralkodó család segítségével A.-ban az ellenreformáció győzött. A 30 éves háborúban (1618 -1648) II. Ferdinánd a felkelő cseheket a fehérhegyi csatában döntően leverte s Csehország önállóságát megsemmisítette.

Hosszú háború

A hosszú háború megtörte A. gazdasági erejét, de a Habsburgok továbbra Is Európa egyik vezető hatalma maradtak. 1683-ban nagy török veszedelem fenyegette A.-t: a török hadak ostrom alá vették Bécset, de a város Starhemberg Rüdiger parancsnoksága alatt hősiesen védekezett mindaddig, amíg Sobiesky János lengyel király és Károly lotharingiai herceg csapatai fel nem szabadították. A bécsi győzelem következményeképpen megkezdődött Magyarországnak a török uralom alól való felszabadítása is; az 1699-ben kötött békében már csak a Temes vidéke maradt török kézen.

Kihal a spanyol Habsburg-ház

A spanyol Habsburg-ház kihalása következtében I. Lipót a XVIII. sz. első évtizedében megkezdte a spanyol örökösödési háborút XIV. Lajos ellen. Ugyanakkor II. Rákóczi Ferenc felkelése Magyarország felől hozta súlyos helyzetbe A.-t. A rastatti békében VI. Károly császár lemondott ugyan Spanyolországról, viszont megkapta Belgiumot, Milánót, Nápolyt és Szardiniát, melyet Szicíliával cserélt el. Ugyancsak VI. Károly az 1713. évi Pragmatica Sanctio-nak nevezett házi törvénnyel rendelte a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát. Az európai hatalmak egy-része azonban ezt nem fogadta el s VI. Károly leánya, Maria Terézia (*1740. +1780) csak a magyarok áldozatkészségének köszönhette, hogy trónját és birtokait az osztrák örökösödési háború után kötőit aacheni békében megtarthatta. Sziléziát már előzőleg kénytelen volt Nagy Frigyesnek átengedni. Szilézia elvesztésével Mária Terézia elvesztette tartományainak legértékesebb ipartelepeit; ezeknek pótlására indult meg az ausztriai és csehországi ipartelepek alapítása és állami támogatása. Az elveszett Sziléziáért területileg némi kárpótlást nyújtott, hogy Lengyelország első felosztásakor Mária Terézia országaihoz csatolta Galíciát (1772) és Bukovinát (1775).

XVIII sz.

A XVIII. sz. végén, I. Ferenc uralkodása idejében támadt francia háborúk - főleg Napóleon fellépése óta - nagy veszedelembe sodorták A.-t. Napóleon két ízben Is elfoglalta Bécset, a pozsonyi (1805) és a bécsi békében (1809) A. óriási területeket volt kénytelen átengedni. A háborúk folyamán, 1804-ben I. Ferenc császár felvette az osztrák császári címet, ettől kezdve A. császárság. A bécsi kongresszus (1814-15) visszaadta A.-nak régi birtokait s Belgiumért kárpótlásul a lombard-velencei királyságot. A bécsi kongresszus után A., mint a szent szövetség egyik vezérállama, fő irányítója lett az európai politikának. Metternich kancellár volt a szent szövetség lelke, Bécsben futottak össze a politikának a szálai. Az 1848. évi márciusi forradalom ugyan ezt a rendszert Metternichhel együtt elsöpörte, de a forradalom vívmányai rövid életűek voltak. Október 31.-én Windischgrätz elfoglalta Bécset, az uralkodásra képtelen V. Ferdinánd lemondott, s helyét a 18 éves Ferenc József császár foglalta el (1848 dec. 2). Miután a magyar és olasz szabadságharcokat orosz segítséggel sikerült leverni, a Habsburg-birtokokat egy centralisztikusan és abszolutisztikusan kormányzott összmonarchiává akarták átszervezni. Ez a törekvés azonban nem járt sikerrel. A. 1859-ben elvesztette Lombardiát; a német birodalomban a hegemóniáért Poroszországgal folytatott küzdelem az 1866.-1 porosz-osztrák háborúban kedvezőtlenül végződött A.-ra nézve: kénytelen volt kilépni a német Bundból s Velencéről is lemondani.

Kiegyezés

A Magyarországgal 1867-ben kötött kiegyezés azonban A.-t, mint az így megszületett Osztrák-Magyar Monarchia egyik államát, Európa egyik nagyhatalmi tényezőjévé tette. A. ettől kezdve Magyarországgal perszonálunióban állt. A két államnak, közös uralkodóján kívül, had- és külügye, valamint bizonyos vonatkozásokban pénzügye is közös volt, továbbá, vámközösségben lévén egymással, gazdasági egységet is alkotott.

Fejlődés

A kiegyezés után A.-ban erős gazdasági fejlődés indult meg. Belpolitikai téren azonban a németek, csehek, lengyelek és más nemzetiségek egymással való küzdelmei az állam kormányzását egyre nehezebbé tették s mintegy előjelei voltak a készülő bomlásnak. A monarchia külpolitikai állásának megerősítése végett Andrássy Gyula gróf külügyminiszter szövetségre lépett Németországgal (1879), majd Olaszország is a szövetséghez csatlakozott és 1882-ben megalakult a hármasszövetség. A hármasszövetség nagy hatalma majdnem négy évtizedre biztosította a monarchia fennállását. 1908-ban még Bosznia-Hercegovinát is sikerült annektálnia.

Ferenc Ferdinánd

Ferenc Ferdinánd trónörökösnek 1914-ben Szarajevóban történt meggyilkolása kirobbantotta a világháborút. Itt A.-nak nemcsak a külső ellenségekkel kellett megküzdenie, hanem a cseh. olasz, román stb. nemzetiségi mozgalmakkal is. A parlamenti élet is szünetelt, ez elmérgesítette a belső ellentéteket; 1916-ban Stürgkh miniszterelnök merényletnek esett áldozatul. (Gyilkosa a zsidó Adler) Ugyanebben az évben meghalt Ferenc József császár; utóda I. Károly, kísérletet tett az alkotmányos élet feltámasztására s összehívta a parlamentet. 1918 októberében A.-nak föderalista állammá való átszervezését is megkísérelték, de hiába. A csehek, horvátok, szlovének, szerbek, majd a lengyelek is egymás után szakadtak el A.-tól. A nagy birodalomból csak a német tartományok maradtak együtt. Kikiáltották a köztársaságot, I. Károly császár külföldre távozott. A st. germaini béke 1919 szept. 10-én megállapította "Német-A." ma' határait. Ezeken csak a Sopront és környékét magyarnak meghagyó 1921. évi soproni népszavazás okozott bizonyos változtatást, Magyarország javára.

Összeomlás

A nagy összeomlás után megmaradt Német-A.-ban igen erősen jelentkeztek az új állam gyermekbetegségei. Gazdasági erőforrásaitól megfosztva, a nagy monarchiára méretezett iparával. amelynek termékeit értékesíteni csak nehezen tudta, többször került válságos helyzetbe. Az összeomlás után hatalomra került szociáldemokrata ipari munkásság és a keresztényszocialisták elkeseredett pártharcokban, fegyveres különítmények szervezésével küzdöttek egymás ellen. (Szocialista Schutzbund, keresztényszocialista Heimwehr.) 1927 júliusában veszedelmes felkelés tört ki s a Seipel-kormány csak nagy véráldozattal tudta a rendet helyreállítani. 1930-ban A. pénzügyi helyzete annyira válságos volt, hogy csak a külföldi intervenció mentette meg az államcsődtől. Adolf Hitler nemzeti szocialista pártjának németországi sikerei lángra lobbantották A.-ban a Németországhoz való csatlakozás (Anschluss) eszméjét.

Dollfuss

Az 1932 májusában megalakult Dollfuss-kormánynak óriási erőfeszítésébe került, hogy fenntartsa A. önállóságát s megakadályozza a nemzeti szocialista mozgalom térhódítását. 1934 február havában a szociáldemokraták bécsi és vidéki felkelései zavarták meg A. békéjét; Bécsben a kormányhatalom csak ágyúkkal, 5 napi harc után tudott rendet teremteni. Ugyanebben az évben katonáknak és rendőröknek öltözött nemzeti szocialisták Dollfuss kancellárt meggyilkolták. Utódja a kancellári székben, K. Schuschnigg, nagy eréllyel törekedett a rendi-tekintélyi államprogram megvalósítására. Külpolitikai szempontból A. helyzetét 1934 óta az Olaszországgal és Magyarországgal kötött római egyezmény szabályozza; jelentős lépés volt az 1936 júliusában Németországgal létesített megbékélés is; ez a Habsburg-restauráció A.-ban elég erős országszerte.

1945 óta köztársaság erős zsidó befolyás alatt, hasonlóan a háború utáni Németországhoz.

Video

FPÖ rap az EU-ról és egyéb örömökről. (német)