Bécs

A hu-Rightpedia wikiből
Bécs (Wien)
Austria Parlament Athena.jpg
Pallasz Athéné szobra az osztrák Parlament épülete előtt
Bécs címere
Bécs címere
Bécs zászlaja
Bécs zászlaja
Közigazgatás
OrszágAusztria Ausztria
RangFőváros és szövetségi tartomány
Kerületei23 kerület
PolgármesterMichael Häupl (SPÖ)
Irányítószám1010 – 1239, 1400, 1450
Körzethívószám01
Forgalmi rendszámW
Népesség
Teljes népesség1705080 (2010)
Népsűrűség3 931,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság190 m
Legmagasabb pontHermannskogel (543 m) m
Terület414,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Bécs weboldala


Pontosan itt van!
Bécs elhelyezkedése Magyarországon

Bécs, (németül Wien, latinul Vienna), szövetségi állam, egyben Ausztria fővárosa.

Adatai

Ter. 278-2 km2; (1931) 1,824.914. túlnyomóan kat. lak.; a magyarok száma (1934) 4844. Kat. érseki székhely. Alsóausztria szövetségi állam székhelye. A Duna jobbpartján fekszik (csak a XXI. kerület terül el a Duna balpartján), a Wienerwald magaslatain és a B.-i medence síkságán. Keresztülszeli a Dunacsatorna és a Wien folyócska. Közigazgatásilag huszonegy kerületre oszlik. Szíve az I. kerület, a Belváros; körülfogja a Ring. A Ringen igen sok középület áll, itt van az egyetem, a városház, a parlament. az opera, a múzeumok, a minisztériumok, stb. A Belvárosban áll a császári palota (Hofburg) is. Ezt a régi városmagot a külvárosok, újabb településű városrészek kettős övezete veszi körül. Legforgalmasabb utcáiból kiemelendő a Kärtner-Strasse, a Graben, a Rotenturm-Strasse, a Mariahilfer-Strasse. Számos parkja közül legszebb a Práter, százados fákkal, pompás fasorral (Hauptallé) és nép-szórakozási résszel (Wurstel-Prater); gyönyörűen gondozott a Stadtpark s a Volksgarten is.

Bécsi térkép

Bécs térképe.
1. Apolló színház 18. Mezőgazdasági
főiskola
35. Opera
2. Ballhausplatz 19. Állatorvosi
főiskola
36. Parlament
3. Áru- és értéktőzsde 20. Egyetem 37. Ronacher színház
4. Terménytőzsde 21. Josefstädter
Theater
38. Rotunde
5. Kancellári hivatal 22. Igazságügyi
palota
39. Római múzeum
6. Külügyminisztérium 23. Kapucinusok
temploma
40. Scala színház
7. Burgtheater 24. Klinikák 41. Stadtpark
8. Carltheater 25. Konzuli
akadémia
42. Vágóhíd
9. Deutsches
Volkstheater
26. Konzerthaus 43. Schwarzenberg-
park
10. Dianafürdő 27. Művészeti
akadémia
44. Stefanskirche
11 Idegenforgalmi
hivatal
28. Művészettörténeti
múzeum
45. Csillagvizsgáló
intézet
12. Földtani
intézet
29. Künstlerhaus 46. Műegyetem
13. Földrajzi intézet 30. Kursalon 47. Technológiai- és
iparmúzeum
14. Fogadalmi
templom
31. Landhaus 48. Theater an
der Wien
15. Főposta 32. Járásbíróság 49. Magyar követség
16. Fővámhivatal 33. Központi
vásárcsarnok
50 Volksoper
17. Világkereskedelmi
főiskola
34. Természetrajzi
múzeum
51. Votivkirche .

A római számok a kerületeket jelzik.

Középkori emlékek

Középkori építészeti emléke B.-nek aránylag kevés van. Legmonumentálisabb a Stephansdom (l. a 61. sz. képtáblát), amelyet 1144-ben kezdtek építeni, de csak századok múlva kapta mai alakját (É.-i tornya ma is befejezetlen). Belsejében legérdekesebbek a kései gótika idejéből származó oltárok és síremlékek. A gótikus minorita-templom 1447-ből való, a Maria am Gestade valamivel régibb, gyönyörű áttört toronnyal stb. Sokkal több a barokk-kor emléke, sőt B. egyenest barokk-városnak mondható. Ilyen a St. Péter, amelyet Fischer v. Erlach épített újjá (1733), a Schottenkirche, a régi egyetemi templom, a Kapucinusok temploma (1632), császárok sírjával, a Karlskirche 72 m magas kupolával (Fischer v. Erlach műve, l. a 61. sz. képtáblát), a Szerviták-temploma (Carlo Carlone műve, 1670). B. barokk világi épületei közt legfontosabb a schönbrunni császári kastély, csodás szép parkkal; 1696-ban kezdte építeni Fischer v. Erlach és 1749-ben készült el teljesen; továbbá a Belvedere, eredetileg Savoyai Jenő palotája, ma múzeum (1723). Ezenkívül még nagy a sora a díszes, barokk főúri palotáknak.

XIX. sz

Mikor a XIX. sz. közepe után az erődítések lebontása következtében a város belseje új fejlődésnek indult, az építés világszerte a történeti stílusok ismétlésének jegyében állt és így az akkor keletkezett köz-és magánépületek (Opera, Burgszínház. Egyetem, városháza, bérházak) az új-gótikát, új-renaissance-ot képviselik. Az építészet megújulásának jegyeit viselik magukon Ottó Wagner és Adolf Loos a világháború előtt létesült épületei; a legújabb fejlődésnek pedig a nagyszabású községi bérháztömbök kiváló példái (l. a 61. sz. képtáblát).

Osztrák főhivatalok

B. a székhelye minden ausztriai főhivatalnak. Magyar szempontból nevezetes intézményei a Theresianum, a Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet és a Collegium Hungaricum. Világhírű operája és zenei intézményei révén B. a világ egyik leghíresebb zenei központja. Van a városban 88 középiskola és 513 egyéb (nép- és szak-) iskola. Ipar és kereskedelem terén Ausztria első városa. Nevezetesebb iparágak a vasipar, a textilipar, érc-feldolgozás, bőr- és bútorgyártás, kémiai ipar és sörgyártás, könyvnyomtatás és élelmiszeripar. Kitűnő földrajzi helyzete következtében Középeurópa egyik igen jelentős vasút) csomópontja. Jelentős mint dunai kikötő is. Repülőállomása az asperni repülőtér. Környéke igen szép, a Wienerwald magaslatai (Kahlenberg, Leopoldsberg, Hermnnaskogel) kedvelt kirándulóhelyek.

Kedélyes Bécsi élet

Különlegességénél fogva régóta idegenforgalmi érdekességű a B.-i élet, kedélyes-eredeti humora, derűs életfelfogása miatt. Ez ugyan a világháború óta bizonyos mértékben megváltozóit, de még ma is jellemző; a grinzingi kiskocsmák (Heuriger) bája, a népénekesek "Wienerlied'"-je megtartotta vonzóerejét.

Műgyűjtemények

B. műgyűjteményei világhíresek. A Kunsthistorisches Museum-ot (művészettörténeti múzeum) a szemben levő Naturhistorisches Museummal (természetrajzi múzeum), azonos terv alapján, új-renaissanec-stílusban építette Hasenauer, 1872-tól 91-ig. A Kunsthistorisches Museum a volt császári ház gyűjteményeit foglalja magában; alapját I. Ferdinánd vetette meg (1556-61). Ehhez járult főképpen a Lipót Vilmos főhercegnek, Németalföld helytartójának, brüsszeli kastélyából B.-be került gyűjtemény. A mennyezet-festmény a művészet apotheózisa Munkácsy Mihálytól. 2000 darab festményt őriznek itt; ezekből az olasz iskola főbb alkotásai: Raffael. Madonna a zöldben: Correggio, Jupiter és Jo, Ganymedes elrablása; Tiziano, Cseresznyés-Madonna, La Zingarella", Ecce Homo, Diana és Callisto, Danaé, Jacopo Strada arcképe. stb. A spanyolok közül Velasquez van pompásan képviselve; a németalföldiek közül id. Pieter Brueghel és Rubens (Ildefonso-oltár), Rembrandt (Éneklő ifjú, 1658-ból, önarckép. 1666-ból); a német iskolából: Dürer (I. Miksa császár arcképe, a Szentháromság, stb.).

Iparművészeti múzeum

Az Iparművészeti múzeumot a londoni Victoria and Albert-museum mintájára alapították. Építette Ferstel 1863-ban. Kb. 40.000 tárgyat tartalmaz.

Barokk-múzeum

Az österreichische Galerié, más néven Barock-Museum a Belvedere-palotában van. amelyet Lucát von Hildebrandt épített 1713-16 között Savoyai Jenő hg. számára. Az alsó-Belvedere az osztrák barokk-művészet festészeti és szobrászati emlékeit foglalja magában, míg a felső palotában a XIX. sz. képzőművészeti alkotásai nyerlek elhelyezést. A Harrach-képtár kb. 400 festményt tartalmaz. Liechtenstein hg. képtárának, a legnagyobb magángyűjtemények egyikének alapítása még a XVII. sz.-ra esik. Kb. 800 régi képből áll. Nevezetes még a Schönborn- és a Czernin-képtár is.

2010

Bécs (németül Wien, bajor nyelvjárásban Wean, szerbül Beč / Беч, horvátul Beč, románul Viena, szlovénül Dunaj, szlovákul Viedeň, oroszul Вена, franciául Vienne, angolul és olaszul Vienna, latinul Vindobona, lengyelül Wiedeń, spanyolul Viena, észtül Viin) Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya.

A város Ausztria politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye (New York és Genf mellett). Itt székel a szövetségi kormány, az államfő, a parlament két háza (a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács), a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az ENSZ intézményei közül itt van többek között az UNIDO (Iparfejlesztési Szervezet), az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) és a UNDC (Kábítószerügyi és Bűnözésmegelőzési Hivatal) központi irodája. Bécs a központja az EBESZ-nek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), az OPEC-nek (Olajexportáló Országok Szervezete) és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezetnek. Történelmének, kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb turistacélpontjainak.

Történelem

Bécs természetes utak csomópontjában alakult, s már a római korban (Vindobona) lakott település volt. 1469-ben kapott püspöki rangot, de rohamos fejlődésnek csak a 16. századtól vált, amikortól a Habsburgok lakhelyükké választották. A török fenyegetések elmúltával (1529-ben és 1683-ban is sikeresen verték vissza a török támadókat Bécs védői) ragyogó barokk korszakát élte a város egészen az 1770-es évekig. Legendásan híressé vált kulturális központ lett. A "manufaktúrák időszaka" után, az 1840-es évektől Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg, és a 20. század elejére a lakossága már meghaladta a kétmillió főt.

Bécs a történelemben sokszor játszott fontos szerepet azzal, hogy békekötéseknek, szerződéseknek, kongresszusoknak adott helyet. Itt írtak alá egyezményt például Napóleon 1809-es győztes osztrák hadjárata után, de a legjelentősebb minden bizonnyal az 1814 - 15-ös Bécsi Kongresszus volt, ahol Európa újrafelosztására került sor.

Bécs 1529. évi ostroma szeptember 27-étől október 16-áig tartott. Az főváros ekkor szenvedte el az első török ostromot, amely osztrák győzelemmel végződött. A védőket Wilhelm von Roggendorf és Niklas Salm irányította. Salm a harc közben megsebesült, és az ostromot követően meghalt.

Földrajz

Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence északnyugati végében fekszik.

Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő. A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli Borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg.

A város legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb pedig Lobau (151 m). A 414,9 km²-en elterülő városnak 98,6%-a szárazföld, 1,4%-a pedig vízfelület.

Éghajlat

Bécs éghajlati jellemzői
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Átlagos maximum hőmérséklet (°C) 2,9 5,1 10,3 15,2 20,5 23,4 25,6 25,4 20,3 14,2 7,5 4,0
Átlagos minimum hőmérséklet (°C) -2 -0,9 2,4 5,8 10,5 13,5 15,4 15,3 11,7 7,0 2,4 -0,5
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 37,2 39,4 46,1 51,7 61,8 70,2 68,2 57,8 53,5 40,0 50,0 44,4
Forrás: worldweather.org


Népesség

Az osztrák tartományok közül a legnépesebbnek számító Bécs lakossága 1705080 (2010), elővárosokkal együtt 2 165 357 fő (2005).

A város lakosain belül 2007-ben 538 246 fő volt külföldi származású, közülük 293 448 fő külföldön született külföldi állampolgár, 38 752 fő Ausztriában született külföldi állampolgár, valamint 206 056 fő külföldön született osztrák állampolgár. Az összes külföldi származású közül 434 787 fő európai, 61 512 fő ázsiai, 22 137 fő afrikai, 12 322 fő amerikai, valamint 941 fő óceániai származású. A legtöbben a következő országokból származnak:[1]

Ország Összesen[2] Külföldi[3]
Szerbia és Montenegró 110 815 61 557
Törökország 70 529 33 797
Németország 40 349 22 998
Lengyelország 38 708 23 454
... ... ...
Magyarország 13 521 6 151

2006-ban a legtöbb külföldi Fünfhaus kerületben élt (31,8%), majd Leopoldstadt (27,5%), Margareten (26,4%), Brigittenau (26,2%) és Ottakring (25,8%) következett.[4]

Önkormányzat és közigazgatás

Bécs kerületei
Searchtool right.svg Bővebben: Bécs kerületei

Bécs 23 kerületből (Gemeindebezirk) áll, melyeket római számokkal jelölnek.

A város központja az Innere Stadt, amely a Duna-csatorna és a várfal között (középületek, bankok, műemlékek) terül el. A központban húzódik a Ring félgyűrűje. A belvárost a belterületi elővárosok veszik körül, itt igénytelenebb negyedek is vannak. A Gürtelen túl helyezkednek el a külső elővárosok (lakások, villanegyedek, munkásnegyedek).

Turizmus

A Kärtnerstrasse környékén

  • Szent István-székesegyház (Stephansdom): 97 m magas tornyával a város jelképe. Méretei: 137 m magas, 37 m széles, 28 m magas a főhajó, 22 m magas a mellékhajó.
  • Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft): 16221633 között épült, kívül-belül szerény megjelenésű templom. A kolduló szerzetesek csak az 1670-es években telepednek meg a városban, ekkor kapják meg az épületet. A kripta 1633 óta a Habsburgok temetkezési helye. A termeket 1622–1909 között alakították ki, a restaurálás 2002–2003 között zajlott. 144 szarkofágot rejt, köztük 12 császár és 16 császárnő sírját. Nem nyugszik itt: II. Ferdinánd (Graz) és II. Rudolf (Prága).

A Ringen

185758: lerombolták a Ring helyén álló bástyákat és megkezdődött a várfalak előtti füves tér beépítése. Maga a Ring kb. 3,5–4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna zárja le. Az épületeket a nemesi és pénzarisztokrácia tagjai építtették a kor jelentős művészeivel. Stílusuk: romantika, eklektika, neoreneszánsz, neoklasszicista, azaz Ringstraßen-stílus.

Stubenring

Az Urania Csillagvizsgáló kupolája
  • Urania Csillagvizsgáló: 1910, Ferenc József idején létesült, tetején kis Csillagvizsgáló áll.
  • Kormányépület: Ludwig Baumann tervezte, 8 udvara van. A Monarchia Hadügyminisztériuma volt, elején osztrák katonaszobrok állnak, előtte Radetzky marsall (17661858), K. von Zumbusch alkotása.
  • Postatakarékpénztár: 190406, Otto Wagner építette a bécsi szecesszió stílusában.
  • Iparművészeti Múzeum: 1868-ban H. von Ferstel alkotta itáliai reneszánsz stílusban. Hozzátartozik az Iparművészeti Főiskola. Gyűjteménye: keleti szőnyegek, bécsi porcelánok, üveg- és dísztárgyak.
  • Városi Park (Stadtpark): a Wien folyó választja ketté, közepén tavacska fekszik. 1862-ben nyitották meg a nagyközönség számára, főbejáratát 1906-ban F. Ohmann készítette. Szobrai: Schubert (1872 Kundmann), J. Strauss (1923 Hellmer), Hans Makart (1898)…
  • Állami Operaház (Staatsoper): a nemzetközi zenei élet központja. 1861–69 között August von Siccardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült, francia neoreneszánsz stílusban. 1869. május 25-én: Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit. Ferenc József a nyitóceremónián megkritizálta az épület homlokzatát, ezért Nüll felakasztotta magát. 1945–ben súlyos légitámadások érték, rombadőlt, külsejét az eredeti szerint restaurálták, de belsejét modern technikai eszközökkel újították fel. 1955-ben Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Nézőterén 2200 látogató fér el, miden februárban a Bécsi Operabál színhelye (csak itt nyitják balról a keringőt!). A színház két oldalán látható szökőkutak a turisták és szerelmesek találkozóhelye.
  • Goethe emlékmű: Edmund Hellmer 1900-ban készült alkotása. Az ülő alakot tehetség, tudomány, költészet és igazság megtestesítői veszik körül. Goethe akarata szerint ül a szobor, mert nem kívánt több száz évig állni.
  • Schiller emlékmű (vele szemben áll)a Képzőművészeti Akadémia olasz neoreneszánsz stílusú épülete előtt. Az Akadémia 1692-ben alakult, a legrégebbi német művészeti főiskola.
  • Várkert (Burggarten): 181820 között kialakított kert, hajdan a császári család pihenőhelyéül szolgált. 1919 óta nyilvános park, közepén mesterséges tóval, észak-keleti peremén pálmaházakkal. A kert legszebb szobrai: Mozart (1896 márvány), I. Lotaringiai Ferenc lovasszobra, I. Ferenc József, Herkules az oroszlánnal csoport.

Heldenplatz

A Hofburg éjszakai kivilágításban
  • Hofburg: az épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. A mai épület 800 éven keresztül alakult ki, 12151913 között készült el, de még folytatták volna. Sok helyen átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal Ferenc József. Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn. Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár. Barokk emlékek: a Lipót-szárny, illetve a VI. Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).

Maria Theresien – Platz

  • Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum): 1872–1881, Gottfried Semper és Karl Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. 1891–ben Ferenc József nyitotta meg a közönség előtt.
  • Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum): 1872–1881, G. Semper és K. Hasenauer alkotása, olasz neoreneszánsz palota. Földszintjén: kőzetek, meteoritok, ásványtani kiállítás, őslénytani gyűjtemény látható. Emeletén állat- és növénytani részleg van.
  • Mária Terézia szobra: a tér közepén a császárnő emlékműve áll, 20 m magas, jogar és a Pragmatica Sanctio van a kezében. A művet K. Kundmann és Kaspar von Zumbusch 1887-ben emelte.
  • Vásárpalota (Messepalast): 1723-ban épült, eredetileg udvari istállónak és kocsitárolónak (Hofstallungen), id. J. B. Fischer von Erlach tervezte. 1922-től a bécsi Nemzetközi Vásárok egyik kiállítási színhelye volt, később már csak szakmai jellegű vásárokat tartottak itt. 1989 és 2001 között az épületben és udvarán alakították ki az új múzeumi negyedet (MuseumsQuartier, MQ).
  • Népszínház (Volkstheater): 1889, a Fellner és Helmer cég alkotása.

Dr. Karl Renner Ring

  • Parlament: épült 1873–1883 között görög klasszicista stílusban, építője: Theophil Hansen. Előtte Pallas Athéné-kútja áll, és egy 5 m magas Pallas Athéné istennő (Kundmann alkotása). Az épület közepén, a főbejárat mögött helyezkedik el a 40 m x 23 m alapterületű, nagy oszlopcsarnok. Két oldalán a Szövetségi Gyűlés ülésterme és a Szövetségi Tanács ülésterme található.
  • Népkert (Volksgarten): két épülete a Cortisches Kaffeehaus (1820) és a Theseus templom (1921, P. Nobile, athéni minta után). Emlékművei: Grillparzer (1898), Erzsébet királyné (1907, F.Ohmann-H. Bitterlich), és Canova: Theseus szoborcsoport.
  • Városháza (Rathaus): épült 1872–83, Friedrich Schmidt alkotása, Kajetan Felder polgármester kezdeményezése alapján. Mintája a késő középkori holland vásárcsarnok, a brüsszeli városháza. Neogótikus palota, 100 m magas, óratornyos, tetején az ún. "Rathausmann" szobra (3 m, Alexander Nehr). Előtte a Rathausplatz az adventi vásárok (Christkindlmarkt) helyszíne. Nyolc szobor áll itt, a teret régen katonai parádék számára tartották fenn.
A Parlament épülete (makett az épület előcsarnokában)
A Népkert (Volksgartem) Theseus-temploma
Erzsébet királyné szobra a Népkertben
Az óriáskerék a Praterben

Dr. Karl Lueger Ring

  • Burgtheater: 1874, G. Semper és K. Hasenauer műve a drezdai operaház reneszánsz és barokk formaelemeivel. Nézőterét 1945-ben bombatalálat érte.
  • Bécsi Egyetem (Universitát): 1873–1883 között épült, H. von Ferstel munkája. A neoreneszánsz épülettömb könyvtára kétmillió kötetet őriz.

Rooseveltplatz

  • Fogadalmi templom (Votivkirche): 1853-ban, egy Ferenc József elleni merénylet után keletkezett terve. A császárt egy csákvári Libényi János nevű szabólegény akarta leszúrni. I. Miksa mexikói császár kérésére épült templom a bécsi nép adományaiból. Készült 1856–1879, Ferstel alkotása.

Schottenring

  • Börze: 1847–1877, Theophil Hansen műve, reneszánsz hatású, négyszögletes tömb. Belseje 1956-ban kiégett, át kellett alakítani.
  • Ringturm: 1953–1955 között emelték E. Boltenstern tevei alapján. A 20 emeletes magasház zárja a Ringet.

A városközponton kívül

  • Belvedere Palota (Schloss Belvedere): 1700–1723 között épült ki Eugen von Savoya (Savoyai Jenő) herceg nyári rezidenciájaként. Ő nem lakta, csak fogadásokra használta. Építésze: Johann Lucas von Hildebrandt.
  • Hundertwasser-ház (Hundertwasserhaus vagy Kunsthaus Wien): Friedensreich Hundertwasser osztrák építész és festő egyik leghíresebb műve, amely 1983 és 1986 között épült.
  • Schönbrunni kastély (Schloss Schönbrunn): nevét egy közeli jóvízű forrásról kapta. A mai palota 1695–1713 között keletkezett Fischer von Erlach tervei szerint. 1918-ig Schönbrunn volt a Habsburgok állandó nyári rezidenciája.
  • Gasometer - A Simmering (11.) kerületben 1896-ban épült négy, a városi gáz tárolására szolgáló gáztartály. A használaton kívül helyezett tartályokat 1999 és 2001 között revitalizálták, belsejükben szórakoztató- és üzletközpontot, lakásokat, diákszállásokat és irodákat alakítottak ki.

Közlekedés

Kultúra

A Hundertwasser-ház

Oktatás, művelődés

Bécs a következő felsőfokú oktatási intézmények központja:

  • Österreichische Akademie der Wissenschaften
  • Universität Wien
  • Technische Universität Wien
  • Universität für Bodenkultur
  • Veterinärmedizinische Universität Wien
  • Wirtschaftsuniversität
  • Akademie der bildenden Künste
  • Hochschule für Musik und darstellende Kunst
  • Hochschule für angewandte Kunst
  • Pädagogische Akademie des Bundes Wien

A város emellett felnőtt képzési intézmények központja. (Verband Wiener Volksbildung, ún. Volkhochschulék, azaz népfőiskolák)

Bécsi könyvtárak:

  • Österreichische Nationalbibliothek
  • Wiener Stadt- und Landesbibliothek

illetve ezeken kívül még az egyetemek, az Akadémia és a városi könyvtárak, illetve a Pedagógiai Központi Könyvtár (Pädagogische Zentralbücherei). A városi könyvtárak szinte minden kerületben megtalálhatóak, a főkönyvtár az Urban Loritz Platzon helyezkedik el.

Zene

Bécs mint a „zene városa” vált világhírűvé. E hírét az Állami Operaház (Staatsoper), a Bécsi Filharmonikusok (Wiener Philharmoniker) és a Bécsi Szimfonikusok (Wiener Symphoniker) öregbítik. A Népszínház (Volksoper) a klasszikus bécsi operett hagyományait őrzi. Koncerteket tartanak még a Konzerthaus (Konzerthausgesellschaft) és a Musikverein (Gesellschaft der Musikfreunde) intézményeiben. A művészek utánpótlásának neveléséről olyan oktatási intézmény gondoskodik, mint a Konzervatórium vagy a Wiener Sängerknaben iskolája, ahol a világhírű bécsi fiúkórus tanul. Híres még a bécsi újévi koncert.

A színházi, zenei élet csúcspontja a Bécsi Ünnepi Hetek rendezvénysorozata.

Képzőművészet

Messe Wien, a kortárs művészek híres Wiennafair aukciós vására

A képzőművészet fontosságát tekintve Bécsben világhírű, sok látogatót vonzó múzeumok állnak a nagyközönség rendelkezésre:

  • Albertina
  • Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum)
  • Österreichische Galerie (Belvedere)
  • Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum)
  • Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum)
  • Néprajzi Múzeum (Museum für Völkerkunde)
  • Österreichisches Museum für angewandte Kunst
  • Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig
  • Technisches Museum Wien
  • Historisches Museum der Stadt Wien
  • Leopold-Museum
  • Wiennafair kortárs képzőművészeti vásár, amelyet évente rendeznek meg

Színházak

A bécsi színházaknak jelentős szerepük van a város kulturális életében, a város jelentősebb intézményei:

  • Burgtheater (Várszínház), valamint kisebb játszóhelyei, az Akademietheater, a Kasino, a Vestibül, évi mintegy 20 bemutatóval
  • Theater in der Josefstadt, valamint kamaraszínháza, a Kammerspiele
  • Volkstheater, amely 2007 folyamán felszámolta kisebb játszóhelyeit (Hundturm)
  • Schauspielhaus
  • Európai jelentőségű dalszínház a Staatsoper
  • Theater an der Wien, Mozart hajdani operaszínháza, amely 2006. január óta ismét operaszínpadként működik,
  • Raimundtheater, a musicalekre specializálódott színház
  • Ronacher (varietészínház)
  • valamint különféle kabarészínpadok, illetve kis színpadok (Rabenhof, Kabarett Niedermair, Kabarett Simpl)

A bécsi Max Reinhardt-Seminar, a színművészeti főiskola a Hochschule für Musik und Darstellende Kunst tagintézménye, Európában igen nagy hírű színiiskola.

A Bécsi Ünnepi Hetek (Wiener Festwochen) rendezvényein számos színház vesz részt. Ilyekor járulékos helyszínként a Museumsquartierban is láthatóak előadások.

Film

Bécsben a filmszínházak fénykorához képest visszaesést jelent a jelenlegi 97 mozi. A Ringen található a Burg-mozi, amely állandóan műsorán tartja A Harmadik ember (Der dritte Mann, The third Man) c. filmet angol nyelven.

Az osztrák rádió és televízió (ORF) csatornájának a központjai a Funkhaus az Argentinierstraßén és az ORF-Zentrum a Küniglberg dombján. A 23. kerületben nagy filmváros (Filmstadt Wien) stúdiói szolgálnak több népszerű sorozat helyszínéül. Híres bécsi televíziós személyiség Thomas Brezina, aki több műsort is forgat ezeken a helyszíneken.

A Viennale minden évben megrendezett nemzetközi filmfesztivál. Ősszel gyermekfilmfesztivált is rendeznek. Híres bécsi filmrendező Michael Haneke.

Tartományi ünnepek

A 171 m magas Millenniumi torony Ausztria második legmagasabb épülete
  • Szent Lipót nov. 15. (hl. Leopold, Festtag des Landespatrons), azonos Alsó- és Felső-Ausztria védőszentjével

Testvérvárosok

Jegyzetek

  • Pethő Tibor–Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1983)
  • Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp.)
  • Dr. Hans Jalta: Ausztria (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Bp., 1989)
  • Dr. Alois Brunnthaler, Thorben J. Meyer, Dr. Gerhard Sailer: Bécs (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Bp., 1989)
  1. Bevölkerung mit Migrationshintergrund nach Herkunftsländern (német nyelven). ST.AT Bevölkerungsregister / MA 5.. [2010. október 11-i dátummal az http://www.wien.gv.at/statistik/daten/pdf/einwohner-migrationshintergrund.pdf eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
  2. külföldi születésű külföldi állampolgárok, ausztriai születésű külföldi állampolgárok és külföldi születésű osztrák állampolgárok összesen
  3. külföldi születésű külföldi állampolgárok
  4. Minden ötödik bécsi lakos külföldi állampolgár (magyar nyelven). Stop.hu, 2008. január 11. (Hozzáférés: 2009. február 22.)

Külső hivatkozások