Bajorország

A hu-Rightpedia wikiből

Bajorország, német szabad állam, a Német Birodalom tagállama; területe 75.997 km2, (19.13) 7,795.656 lak. Nagyjából négyszögalakú terület. hozzátartozik a Rajna balpartján a bajor Pfalz. Földrajzilag nem egységes ország. D.-i részében az É.-tiroli és Bajor mészkőalpok húzódnak, (Zugspitze 2964 m, Watzmann 2714 m), az alpi övezethez csatlakozik a különféle jégkorszaki képződményekkel borított, magas Bajor Medence, az Alpok és a Duna völgye között, végül a Dunától É.-ra elterülő országrész a Középnémet hegyvidék tartozéka; medencetájak és halomvidékek sorozata, amelyeket egymástól erdős középhegységek, (Frank Jura, Cseh-Bajor erdő. Fichtelgebirge, Steigerwald, Rhön) választanak el. Az ország D.i része a Duna, E.-i része a Main közvetítésével a Rajna vízkörnyékéhez tartozik. D.-en sok jégkori eredetű tó is van, (Ammersee, Würmsee, Chiemsee, Königsee, Tegernsee és a Bodeni tó egy része). Éghajlatát forró nyarak, hideg telek jellemzi; az alpi övezet éghajlata zord. Erdőségekben B. gazdag.

Lakosság

A lakosság alemann és frank eredetű; É.-on a frankok, Ny.on a svábok, a Bajormedencében a bajorok laknak. A népesség zöme katolikus, csak a Pfalzban vannak többségben a protestánsok.

Foglalkozás

Mivel az ország ásványkincsekben szegény (csak grafit, litográfpala és kvarcit van), a lakosság főfoglalkozása a földművelés. Főtermények: rozs, búza, árpa, zab, burgonya, cukorrépa, gyümölcs, bor. Nevezetes az Alpok állattenyésztése és erdőgazdálkodása. Nagybirtok alig van. B. a legkevésbé iparos német állam. Élelmiszer, fa, üvegipara, a fafaragás, játékszerkészítés érdemelnek említést. Fontos kereseti lehetőség az idegenforgalom. A szárazföldi, vízi és légi közlekedéshálózat fejlett. Az országnak négy egyeteme, számos más fő- és szakiskolája van. Fővárosa München. Nevezetesebb települései: Nürnberg, Augsburg, Passau, Regensburg, Aschaffenburg.

Történet

Története. Első ismert őslakói a kelta vindelíciaiak voltak, akiket a rómaiak Kr. u. 15-ben meghódítottak. 4885-20 között a mai Csehország területéről a markomannok és kvádok telepedtek be; ezeket régi hazájukról, Boihaemumról bajuvároknak. bajoroknak neveztek. Tőlük kapta nevét B. is. A bajorok a VII. sz.ban kezdenek a kereszténységre térni, végleges megtérítésük a VIII. sz. közepe táján Sz. Bonifác nevéhez fűződik. Nagy Károly 788-ban B.-ot a frank birodalomba kebelezte be. 911-ben B. visszanyerte függetlenségét, egy ideig ismét saját hercegei uralma alatt élt, azonban Barbarossa Frigyes császár a Welf-házból származó Oroszlán Henrik herceget, München alapítóját megfosztotta a hercegségtől s azt Wittelsbach Ottónak adományozta hűbérbe (1180). A Wittelsbach-család uralkodott B.-ban egészen a világháború utánig. A reformáció nem tudott gyökeret verni B.-ban, sőt a 30 éves háborúban B. Katolikus II. Ferdinánd legerősebb támasza volt. Hű szolgálataiért I. Miksa bajor király (1597-1651) megkapta Pfalzot és a választófejedelmi méltóságot. Fontos szerepe volt B.-nak a török elleni felszabadító háborúkban, a spanyol-osztrák örökösödési háborúkban is. A francia forradalmi háborúk idején eleinte Franciaország ellen harcolt, majd Napóleonhoz csatlakozott. Napóleon ezért nemcsak területileg gyarapította B.-ot, hanem I. Miksának a királyi méltóságot is adományozta (1806). A német egység kialakulásának forrongó időszakában B.ban a művészetpártoló és pazarló II. Lajos uralkodott (1864-86). 1866-ban B. Ausztria mellett szállt hadba Poroszország ellen, de súlyos vereséget szenvedett. Az 1870-71. porosz-francia háborúban azonban már a többi német állammal együtt harcolt Franciaország ellen. A megalakult új német birodalomban kivételes helyzetet biztosított magának. A világháború befejezése után B. köztársaság lett, melyben a munkás és katonatanácsok gyakorolták a hatalmat; Münchenben 1919 április 5-től május 1-ig tanácsköztársaság volt uralmon, melynek a során a túlnyomórészt zsidó komisszárok gátlástalanul gyilkolták a lakosságot. B. volt a nemzeti szocializmus bölcsője, innen indult ki a Hitler-mozgalom. A Harmadik Birodalom új alkotmánya megszüntette az ország különleges helyzetét és az egységes birodalomba kebelezte be (1933 ápr. 7.). Bajorországnak önálló himnusza van (Gott mit dir, du Land der Bayern, deutsche Erde, Vaterland ...)