Balatonfüred

A hu-Rightpedia wikiből
Balatonfüred
Sunrise at the Fisherman and ferryman statues. - Balatonfüred, Hungary.jpg
Az „aranyhíd” Balatonfüreden – télen a révész és a halász szobra között
Balatonfüred címere
Balatonfüred címere
Közigazgatás
OrszágMagyarország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
KistérségBalatonfüredi
Rangváros
PolgármesterBóka István
Irányítószám8230
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség285,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Pontosan itt van!
Balatonfüred elhelyezkedése Magyarországon

Balatonfüred, nk. Zala vm.ben, j.-i székhely, hírneves gyógyfürdő, ("a szívbajosok Mekkája") a Balaton Ny.i partján, a budapest-tapolcai vasútvonalon: Veszprémmel autóbusz köti össze, (1930) 3149 lak. Hajóösszeköttetés az összes balatonparti kikötőkkel. A fürdő évszázadok óta a tihanyi apátság tulajdona; fejlesztéséért sokat tett a B.-i Gyógyfürdő Rt. öt szénsavas forrása van, vize szív, érrendszer és vesemegbetegedések, cukorbaj, vérszegénység, gyomor- és bélzavarok esetében gyógyító hatású. A szanatóriumot, (l. 54. sz. képtábla) igen sok külföldi is látogatja, itt nyerte vissza egészségét pl. Rabindranath Tagore, a nagy indus költő, 1926-ban. B.-nek szerepe volt a magyar színészet történetében; színháza 1831-ben nyílt meg, első főigazgatója Kisfaludy Sándor volt; a régi színházépületet 1878-ban bontották le.

2010

Balatonfüred város Veszprém megyében, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá. Balatonfüred „a Balaton északi partjának fővárosa”, jelentős vitorláskikötő.

Fekvése, klímája

Lankás dombok közt fekszik a Balaton északi partján. A városon halad át a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú vasút is. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják.

Története

Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi Apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik.

15. századi templomrom

1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ezidőtájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban. A város az 1800-as években, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel. Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik. Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek; ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait. 1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. A második világháború után, az 1960-as években indult újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”.

Balatonfüredi panoráma 1880-ban

Gazdaság és infrastruktúra

Balatonfüred gazdasági alapjait, településalakító adottságait elsősorban gyógy- és üdülőhelyi, valamint ezek kiszolgálására létesült intézményei képezik. Emellett szőlőkultúrája borfeldolgozás, saját helyi ipara (hajógyár), üdülőhelyi és városi intézményhálózata teszi gazdaságilag több-lábon álló településsé. Fejlett kereskedelmi- és szolgáltató hálózata a kilencvenes évek magánosítása során igen sokoldalúvá alakult, s szolgáltatási színvonala is felzárkózóban van a kor követelményeihez. A város volt zártkerti területei fokozatosan javulók, színvonalban emelkednek, a belterület részévé asszimilálódnak.

Újra üzemben a „veterán” Jókai motoros hajó (2004)

A város infrastrukturális ellátottsága napjainkban, a települési önkormányzati rendszer adta autonómia talaján rohamosan fejlődik. Vezetékes földgáz-hálózata kiépült és fejlett a telekommunikációs hálózata is. Kereskedelmi hálózata nagy piaccal, áruházzal, bevásárló létesítményekkel bővül, 2010-ben a térség legnagyobb bevásárló központját nyitják meg a városban. A környező települések idegenforgalmi szervező-ellátó funkcióinak ellátásában részt vesz. Füred vonzáskörzete Tihanyra és a tőle nyugatra levő parti településekre, valamint a Balaton-felvidék települészónájára terjed ki. A város jelentős arányú állandó népessége révén fejlett városi intézmény-rendszerrel rendelkezik, melyek körzeti-; térségi funkciókat is ellátnak (földhivatal, szolgáltató vállalatok stb.). A városban működő Állami Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a Nobel-díjas hindu költő, Rabindranath Tagore.

A Szívkórház

Korábban a város legnagyobb munkáltatója a balatonfüredi hajógyár volt, ma inkább a szállodák és a szívkórház a jelentősebb foglalkoztatók. Három építőipari vállalatnak, két húsfeldolgozónak és két kamionfuvarozónak van itt telephelye. Új a város személyhajózási kikötőépülete és újjáépül a balatoni légi mentőszolgálat telephelye is. A városnak három strandja, egy kempingje és több vitorláskikötője van.

Közintézmények

Három általános iskolája, egy gimnáziuma, egy szakközépiskolája és egy zeneiskolája van. Jelentős iskoláskorú népességgel és szép tanulmányi sikerekkel büszkélkedhet. Fél tucat kórus, zenekar és sportegyesület, helyi tévé, helytörténeti folyóirat és egy újságszerű havilap színesíti a város életét. Van önálló piaca (vásárcsarnoka), szupermarketje (PennyMarket, Spar), jelenleg épül első hipermarketje (Tesco), szakorvosi rendelője, áruháza, művelődési otthona, egy futballpályája és 2004 óta konferencia- és sportcentruma (benne mozival). A kempinggel szemben található az elhíresült görög falu, melyben jelenleg szórakoztató komplexum működik, mellette pedig az Annagora aquapark. Füred nevezetes templomai a katolikus a Vörös Templom (mely nevét a környéken jellegzetes, ma már nem bányászható vörös kőről kapta), a református Fehér Templom, valamint a Fürdőtelepen közepén található Kerek Templom. Nemrég készült el az evangélikus templom, sőt HIT gyülekezeti háza is van (a volt MSZMP székház). A városban található a körzet földhivatala is. A városnak igazából két magja van, a part melletti alsó város (Fürdőtelep) a mólóval a közepén, valamint a felső város a fehér és vörös templomokkal (a vörös templom helybéli vörös homokkőből épült, és nem vakolt, ezért vörös), üzletekkel, illetve hangulatos kis utcáival.

Közlekedés

Balatonfürednek két vasútállomással rendelkezik: Balatonarács és Balatonfüred. A vasútállomás előtti autóbuszállomásról távolsági autóbuszjáratok közlekednek a szomszédos üdülőhelyekre, illetve Nagyvázsonyba, Veszprémbe, Győrbe és Hévíz felé. A városban helyi autóbuszjáratok is közlekednek. A vasútállomáson taxiállomás is található, benzinkutak állnak a 71-es főút mentén a Marina Szállóval szemközt. Füred hajóállomása nagy forgalmat bonyolít, nyáron naponta több hajó indul Tihanyba, Siófokra, Balatonföldvárra és egyéb helyekre.[1]

Vízforrásai

A Balaton-part közelében fakadó savanyúvízforrásokból már a 17. században tudtak. Szerepük csak akkor vált jelentőssé, amikor felmelegített vizüket gyógyfürdőzésre kezdték el használni és 1772-ben Füredet hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A füredi víz ihlette Fejér Antal "A füredi savanyú viznek hasznárúl" című költeményét, amelyben így dicséri a forrást: „Gyakor meritéssel viz nem veszti izit
Egy forma mértékben kút meg tartya vizit
Ha kit a' nyavalya Phlegtonra nem vit
Jőjjőn e' forráshoz, egésséget lel itt.” Télen a városi ivóvíz egy jóízű édesvízforrásból, a Siskéből származik. A városban még számos foglalt és foglalatlan, főleg savanyúvíz-forrás található.

Látnivalók

A Tagore-sétány

A Tagore sétány a móló felől nézve, télen
Hajók a kikötőben.

Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György fizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig magyar politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. Fát ültetett itt többek között: Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valerij Kubaszov, Leonov, a Gandhik, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot, Wigner Jenő és több magyar Nobel-díjas. Emellett szobra vagy mellszobra van itt Széchenyinek, Kisfaludy Károlynak, Deák Ferencnek, valamint Salvatore Quasimodo olasz költőnek, akinek a tiszteletére évente rendeznek költői versenyeket. A sétány közepét augusztusban a Borhetek sátrai és padjai foglalják el, a sétányon pedig tűznyelők, utcai zenészek, köztük egy perui banda, élő szobrok, artisták és mozgó árusok hada található. A balatonfüredi hajókikötő előtt látható Pásztor János 1937-ben készített, és 1941-ben felállított szobra, a Halász és a Révész. A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér ebbe a szép kis városba. Nos, a csizmák szép fényesek….

Műemlékek

  • Szent Mihály templomrom (Papsoka) - 11.-12. század
  • Szent Margit templom alapjai (13. század) - ma Fekete Lovag étterem
  • Esterházy kúria - 1700 (?) - romos, ma a Szívkórház része
  • Szívkórház (Fürdőház, Erzsébet Szanatórium, Állami Kórház) - 1728 - a mai épületek 1836-1871 között épültek
  • Nagyvendégló - 1748 - a mai, klasszicista épület 1802-1848 között épült - az épület része a Kurszalon (átadták 1879-ben), ahol az Anna-bálokat tartják, és a fedett sétány (a balatonfüredi Panteon) - ma Anna Grand Hotel
  • Pálóczi Horváth Ádám kastélya - 1787 - 1867-ben William Teasdale (a Lánchídnál végzett mérnöki munkát) építette át - ma Ferencsik János Zeneiskola
  • Széchenyi-kastély - 1792 - Építtette Széchényi Ferenc, eredetileg barokk stílusban, az 1871. évi átépítéskor eklektikus elemekkel alakították át - ma Kertészeti Szakközépiskola
  • Gombás kúria - 1785 (?) - copf stílusú - ma nyugdíjasotthon
  • Horváth ház - 1799 - tervezője Lechner Mátyás - ma apartmanház
  • A Kossuth Lajos-forrás ivócsarnoka - 1800 - klasszicista - átépítve 1853-ban
  • Berzsenyi-forrás
A Kerektemplom, amely körül átépítik és felújítják a történelmi városnegyedet (2006)

Egyéb látnivalók

Testvérvárosok

Díszpolgárok

A füredi móló látképe átépítés előtt a partról, háttérben a Tihanyi-félszigettel (2002)
  • Keresztury Dezső, író, költő, irodalomtörténész
  • Bányai Mária festőművész (1997)
  • Máthé János városi főkertész (1997)
  • Prof. dr.Horváth Mihály, orvos, az MTA tagja (2004)
  • Sava Babić (2005)
  • Gubicza Ferenc, a Balatonfüred Városért Közalapítvány elnöke (2005)
  • 1982 Ferencsik János , karmester
  • 1986 Zákonyi Ferenc, idegenforgalmi szakíró, helytörténész
  • 1994 Schneider Ferenc, mérnök
  • 1996 Keresztury Dezsõ, író, költő, irodalomtörténész
  • 1997 Bányai Erzsébet festőművész
  • 1997 Máthé János városi főkertész
  • 2001 dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, borász
  • 2002 Horváth Ernõ , karmester, iskolaigazgató
  • 2003 Prof. Dr. Horváth Mihály, orvos
  • 2003 Rob Brandsma (Hollandia)
  • 2003 Sava Babic (Szerbia)
  • 2004 Theresia Trummet (Germering)
  • 2005 Gubicza Ferenc, agrármérnök
  • 2006 Balázs Árpád, zeneszerző
  • 2007 Polonyi Kornél
  • 2008 dr. Simon Károly, főmérnök, polgármester
  • 2009 Prof. Dr. Veress Gábor, orvos, a balatonfüredi Állami Szívkórház igazgató főorvosa

Híres emberek

Lásd még

Jegyzetek

  1. Balatonfüred Vendéglátóhely.hu

Irodalom

  • Zákonyi Ferenc: Balatonfüred (Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig). Veszprém, 1988. 893 p. ISBN 963-7199-05-5
  • Lichtneckert András (szerk.): Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. 741. p. ISBN 963-7229-12-4
  • A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai (1–14)
  • Matyikó Sebestyén József: Dr. Zákonyi Ferenc a Balaton szolgálatában
  • Szenfnerné Varga Anikó: Balatonfüred, lakóhelyünk ismerete
  • Fülöp Lajos (szerk.): Balatonfüred városért Pro Urbe-díj kitüntetettjei
  • Zatkalik András: Balatonfüred város kitüntetettjei
  • Bándi László: Balatonfüred emlékjelei
  • Elek Miklós-Németh Ákosné (szerk.): Üdvözlet Balatonfüredről (2003). A könyvben látható képeslapokat az 1993-ban alakult Városi Helytörténeti Gyűjtemény anyagából válogatták, amely a Városi Könyvtár helyismereti dokumentumaiból, Zákonyi Ferenc (1909–1991) helytörténeti kutató és Lipták Gábor (1912–1985) író hagyatékából jött létre

Külső hivatkozások

A kikötő télen
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfüred témájú médiaállományokat.
Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.