Berlin

A hu-Rightpedia wikiből
Berlin
Cityscapeberlin2006.JPG
Berlin címere
Berlin címere
Berlin zászlaja
Berlin zászlaja
Közigazgatás
OrszágNémetország Németország
TartományBerlin
Alapítás éve1237
PolgármesterKlaus Wowereit (SPD)
Irányítószám10001–14199
RendszámB
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség3815 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság118 m
Terület891,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Berlin weboldala
Pontosan itt van!
Berlin elhelyezkedése Magyarországon
B8741.gif

Berlin, a Német Birodalom és Poroszország fővárosa; külön tartomány és közigazgatási kerület. Ter. 80.000 ha;, (1933) 4,190.847 lak., (71% prot., 10.4% kat., 3.8% izr., 14.8% felekezetnélküli és egyéb). 20 közigazgatási kerületre van felosztva. A hajózható Spree mellett települt, a berlini Urstromtal-ban és a környező agyagos, homokos magaslatokon; a rajta keresztülfolyó Spree több ággal és mesterséges hajócsatornával ágazza be. A város magja a Spree-sziget és Kölln nevű városrészek. Mindkettő tört vonalvezetésű, szűkutcás település; állandó lakosságuk ma már kevés, inkább üzleti negyedek, de itt épültek fel a múzeumok, a királyi palota és a dóm is. Ezt a városmagot későbbi településű városrészek belső és külső gyűrűje veszi körül. A belső városrészek: a Dorotheenstadt, a Frhiedrichstadt, a Luisenstadt, a Stralauer Viertel, a Königsviertel, a Spaudaner Viertel és a Friedrich Wilhelm-Stadt.

Külső övezet

A külső övezet eredetileg önálló politikai községek sorozata volt, közülük sokat csak a közelmúltban (1920) csatoltak Berlinhez (Spandau, Dahlem, Grunewald, Friedrvau, Köpenick, Blanckenburg, Zehlendorf, Lichterfelde stb.) B.-ben aránylag kevés középkori építészeti emlék maradt; néhány templom (Nikolaikirche, Marienkirche, a Szentlélek kápolna) és a régi városháza. Építészeti szempontból szinte nyomtalanul múlt el a renaissance kor is (Alte Hohenzollernburg): már több az emléke a barokknak (Kurfürstenbrücke, a Nagy Választó lovasszobra, a királyi palota, a Zeughaus) és a Nagy Frigyes uralkodásával kezdődő rokokónak (operaház, egyetem, a Hedvigskirche, a dóm és sok magánház). A múlt sz. eleji klasszicizmus emléke a Neue Wache, a Schauspielhaus, az Altes Museun. stb., és Jellemzőek B. városképében a legújabb idők vasbetonból és üvegből, Banhaus-stílusban készült hatalmas középületei és magánházai is. A város legnevezetesebb és legszebb utcája a Brandenburger Tortól a Lustengartenig vezető Unter den Linden. A központból minden irányban széles és hosszú sugárutak vezetnek. B.-nek nagyon sok parkja van, leghíresebb a Tiergarten, a város belsejében.

Minisztériumok

B. a székhelye a birodalmi minisztériumoknak, a birodalmi gyűlésnek és a legtöbb birodalmi és poroszországi főhivatalnak. Világhírű tudományos intézeteinek száma igen nagy. Könyvtárai közül nevezetesebbek a Preussische Staatsbibliothek (kb. 1,750.000 kötet); az egyetemi könyvtár; a városi könyvtár; a hadsereg könyvtára és a B.-i Földrajzi Társaság könyvtára. Tudományos gyűjteményei (Neues Museum; Altes Museum; National galerie, Kaiser Friedrich-Museum; Pergamon-Museum; Gemeldegalerie, Museum für Völkerkunde: Museum für Meereskunde; Zeughaus; Reichspostmuseum; Museum für Naturkunde; Geologisches Museum; Zoologischer Garten; Botanisches Museum; Märkisches Museum, stb.) és tudományos társulatai világhírűek. Három operaháza, számos színháza van s a Német Birodalom zenekultúrájuknak is legjelentősebb központja. B.-ben (1933) kb. 4000 magyar él; fontos magyar kulturális intézmény a Collegium Hungaricum.

Gazdaság

Gazdasági jellegét tekintve Európa egyik legfejlettebb iparú városa. Különösen fejlett a vasipar és ércfeldolgozás, az elektrotechnikai ipar, a ruházati ipar, de fontos a faipar, a bútorgyártás, a sör- és dohánygyártás és a könyvnyomtatás is. A kereskedelemben az élelmiszer-, ruha- és luxuscikkek állnak az első sorban. B. Németország legnagyobb belföldi kikötője s egyike a legforgalmasabbaknak egész Európában (átlag 7.3 millió tonna évi forgalom). Kitűnő földrajzi helyzete következtében B. Középeurópa legnagyobb forgalmú vasúti csomópontja. A helyi közlekedést villamoserejű Stadtbahn, Vorortbahn, földalatti vasút. közúti villamosvasút, hatalmas autóbuszpark, bérgépkocsik és a Spreen folyami gőzösök bonyolítják le. A tempelhofi repülőtér Európa egyik legforgalmasabb légi kikötője. A város közvetlen környéke igen gazdag természeti szépségekben. Számos kisebb-nagyobb tó, szép erdőkkel borított morénahalmok (Wannsee, Havelsee, Müggelsee, Grunewald, Spreewald, Werder) nyújtanak üdülést a város lakosságának.

Első települések

A város területén a legelső település B. és Kölln volt; B.-t az oklevelek 1237-ben, Köllnt 1244-ben említik először. 1308-ban a két város egyesült. 1442-ben II. Hohenzollern Frigyes a két városrész viszályába fegyveresen avatkozott bele és a város autonómiáját megszüntette. 1486-ban B. a brandenburgi választófejedelem székvárosa lett. 1544-ben visszakapta autonómiáját. A harmincéves háborúban sokat szenvedett, szinte teljesen elnéptelenedett (7500 lak.). A Nagy Választó uralkodása idején újabb virágzásnak indult, közvilágítást kapott és az utcákat kikövezték. A XVII. sz. végén települt be a Dorotheenstadt, Luisenstadt, Friedrichstadt, Spandau és Neukölln; ezek a városok I. Frigyes uralkodása idején, 1709-ben egyesüllek B.-neL I. Frigyes Vilmos alatt a Sophienstadt, a Stralauer Viertel és a Königstadt épült ki. A hétéves háborúban Hadik András magyar huszárjai elfoglalták és megsarcolták (1757).

Nagy Frigyes

Különösen sokat tett a város fejlesztése érdekében Nagy Frigyes; ő honosította meg B.-ben a nagyipart. A XVIII. sz. végén már 150.000 lakosa volt a városnak. A napóleoni háborúk idején 1806-tól 1808-ig francia megszállás alatt állt. 1810-ben kapta az egyetemet. 1826-ban vezették be a gázvilágítást; 1838-ban épült az első vasútvonala (Potsdamba); 1848-ban volt a márciusi forradalom. 1878-ban itt folyt le a nevezetes B.-i kongresszus (l. o.). 1871-ben lett birodalmi főváros. Ebben az időben alakult ki a város mai képe. Kiépültek É.-on a gyárvárosrészek, D.-en a középosztály kertes villanegyedei. 1912-ben alakult meg hivatalosan is Nagy B.; a fejlődés folyamatát betetőzte az 1920. év, amikor B.-nel Charlottenburgot, Köpenicket, Lichtenberget, Neuköllnt, Spandaut, Schöneberget, Wilmersdorfot és számos más községet egyesítettek.

Utcai harcok

A világháború után B.-ben napirenden voltak az utcai harcok; a forradalmi mozgalmak közül különösen nevezetes volt a Spartakus-lázadás (1919 jan.) és a jobboldali Kapp-puccs (19*20 márc). Súlyos harcok folytak a nemzeti szocialisták és a kommunisták közt mindaddig, míg előbbiek uralomra nem jutottak. 1933 febr. 27-én volt a birodalmi gyűlés épületének nevezetes égése. 1936 tavaszán az olimpiai játékok vonták a világ figyelmét a rohamosan fejlődő B.-re. (L. a 64. sz. képtáblát).

2010

Berlin Németország fővárosa, egyben városállamként Németország egyik tartománya és a Berlin-Brandenburg régió centruma. 3,4 millió lakosával Németország legnépesebb és kiterjedésében is legnagyobb városa.

Története során Berlin többször volt német államok fővárosa (Brandenburg, Poroszország). 1871 és 1918 között a Német Császárság, 1945 és 1989 között az NDK, majd 1990-től az egyesült Németország fővárosa.

Berlin a politika, média, kultúra és tudomány egyik fontos európai központja.[1] A város fontos közlekedési csomópont és egyike Európa leglátogatottabb nagyvárosainak. Mindezekben szerepet játszanak nemzetközileg elismert egyetemei, kutatóintézetei, operái, színházai és múzeumai. Berlin a világ minden tájáról vonzza a művészeket és a kulturális területen dolgozókat.[2]

Címer és zászló

Berlin címere
Fájl:Flag of Berlin.svg
Berlin zászlaja

Berlin címere fekete medvét ábrázol ezüst háttérben, arany ötágú koronával a fején. Ez a híres „Berlini Medve”. Címerállatként való eredete vitatott; számos feltételezés szerint a város alapítójától, Mark Brandenburgtól ered, s első írásos emléke 1280-ból való. A medve évszázadokig a brandenburgi, majd a porosz sas részeként szerepelt. Csak a 20. században lett önálló címerállat.

Berlin zászlaja vörös-ezüst-vörös sávokkal tarkított. Az ezüst (hibásan fehérnek is nevezett) sávban található a „Berlini Medve”. Először 1913-ban használták hivatalos ünnepségen, Berlin szimbólumaként. Aránya: 3:5.

Fekvése

A város központja a Spree folyó partján fekszik, az ún. Varsó-Berlin-ősfolyamvölgyben. A folyó kelet-nyugati irányban folyik át a városon, a belvárosban két ágra oszlik és szigetet képez (Múzeum-sziget). Ezenkívül átszeli a várost a Landwehr-, a Lujza- és a berlin-spandaui hajózási csatorna, amelyeken 50-nél több híd ível át. E hidak közül a legszebb a Schlossbrücke (48 m hosszú), amelyet 18221824 között Schinkel tervei szerint építettek; széleit négy-négy, a katonai életet ábrázoló márvány szoborcsoport ékesíti. Jelentősebb hidak még: a Kurfürst híd, a nagy választófejedelem ércből öntött lovasszobrával; a Vilmos császár hídja, a 4 márvány szoborcsoporttal ékesített Belle-Alliance híd és a Herkules híd.

Berlin a Spree folyóval. A háttérben a 368 m magas tévétorony, Németország legmagasabb épülete.

A város nyugati részén, a Spandau nevű városrészben a Spree a Havel folyóba torkollik, mely a város nyugati részét észak-déli irányban szeli át és Szász-Anhalt tartomány területén végül az Elbába ömlik. A folyók mentén Berlin területén nagy tavak találhatók, melyek egyrészt a Havelből (például Großer Wannsee, Tegeler See), másrészt a Spree-ből (Großer Müggelsee) táplálkoznak. A nagy tavakon kívül Berlinben számos kisebb tó fekszik, melyek a nagyobb tavak mellett nyáron népszerű kirándulóhelyek (például Krumme Lanke, Schlachtensee).

A város legmagasabb pontjai a Großer Müggelberg (115,4 m) Treptow-Köpenick városrészben, a Teufelsberg (114,7 m) Charlottenburg-Wilmersdorf városrészben és az Ahrensfeldi hegyek (112,1 m) Marzahn-Hellersdorfban. A Teufelsberg nem természetes domb, hanem a II. világháború romjainak összehordásával keletkezett. Az ilyen „rom-hegyek” (németül: Trümmerberg) minden német városban megtalálhatók, melyek komolyabb háborús károkat szenvedtek el (Berlinben több is van).

Éghajlata

Berlinben az évi átlaghőmérséklet 8,9 °C, és átlagosan 581 mm csapadék esik, ami Németországban nem számít soknak. A legmelegebb hónap a július és augusztus 18,5 °C, illetve 17,7 °C-kal. A leghidegebb hónap a január, -0,6 °C és -0,3 °C közötti értékkel. A legcsapadékosabb hónap nagy átlagban a július, 70 mm-nyi csapadékkal. A legszárazabb hónap a február, 33 mm-nyi összeggel.

Jan. Feb. Már. Ápr. Máj Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos maximumhőmérséklet (°C) 2,9 4,2 8,5 13,2 18,9 21,6 23,7 23,6 18,8 13,4 7,1 4,4
Átlagos minimumhőmérséklet (°C) −1,9 −1,5 −1,3 4,2 9,0 12,3 14,3 14,1 10,6 6,4 2,2 −0,4
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 42,3 33,3 40,5 37,1 53,8 68,7 55,5 58,2 45,1 37,3 43,6 55,3

Lakossága

Berlin lakosságszámának változása 1880 és 2006 között
Berlin 3,4 millió lakosával Németország legnépesebb városa, messze megelőzve a második és harmadik Hamburgot és Münchent, melyek együttvéve sem érik el Berlin lakosainak számát. A Berlin-Brandenburg régió 5,9 millió lakost számlál és ezzel a második legnagyobb Németországban a Rhein-Ruhr vidék után.

A lakosság többek között azért is ugrott meg jelentősen mert a 18. és a 19. században több települést is Berlinhez csatoltak.

Berlin lakossága 1870 után kezdett rohamosan növekedni: 1871-ben 824 580 fő, 1892 elején 1 624 313 fő volt. Az 1920-as években a növekedés felgyorsult, ami nagy mértékben az 1920-as Nagy-Berlin-Törvénynek köszönhető, melynek során több községet Berlinhez csatoltak és a város határai kiterjedtek. A lakosságszám a II. világháború kitörése előtt érte el a maximumot, a majdnem 4,5 millió főt. A háború alatt a lakosság száma 3 millió alá zuhant, majd az 1950-es évektől kezdve folyamatosan 3,1 és 3,5 millió fő között ingadozik (lásd ábra). A város lakosainak összetételére jellemző, hogy az újraegyesítés (1990) óta a várost 1,7 millió lakos hagyta el és 1,8 millió új lakos költözött be. 2004-ben például 115 267 ember költözött Berlinbe, köztük 42 063 külföldről. Ugyanebben az évben 113 581 berlini lakos hagyta el a várost, közülük 31 244 költözött külföldre.[3]

Berlin történelme során mindig vonzotta a bevándorlókat és nyitott volt irányukban. A legelső csoportos bevándorlás a 17. század végén történt Franciaországból, amikor Frigyes Vilmos, a "nagy választófejedelem" mintegy 20 000 hugenotta menekült letelepedését engedélyezte. A "réfugiés" azonnal polgárjogot kaptak, szabad vallásgyakorlást biztosítottak számukra és szabadon használhatták a francia nyelvet. A legtöbb hugenotta a Friedrichstadtban telepedett le, a mai Gendarmenmarkt környékén. Első templomuk, a Francia Dóm is a Gendarmenmarkton található és fontos turisztikai látványosság. Habár a hugenották azóta teljes mértékben integrálódtak, a hugenotta, azaz francia kulturális befolyás hatása mindmáig érezhető a város életében. A 19. század második felétől egyre fontosabb a szláv bevándorlás is. A II. világháború után egyre több "vendégmunkás" ékezett Nyugat-Berlinbe többek között Dél-Európából és Törökországból és szerződéses dolgozó Vietnamból Kelet-Berlinbe. Berlinben található, 200 000 fővel a világ legnagyobb török közössége Törökországon kívül. 1990 után újabb bevándorlási hullám jelent meg legfőképpen Oroszországból, ahonnan egykori német kisebbségiek illetve leszármazottjaik valamint zsidók telepedhettek le Berlinben.

Berlin a II. világháború óta különös politikai helyzete és a szabad kulturális élete miatt fontos célvárosnak számított és számít ma is Németországon belül. Mivel Nyugat-Berlin nem tartozott a legbiztonságosabb tartományok közé (minden oldalról a Fallal volt körülvéve), a bevándorlást a nyugat-német kormány folyamatosan szubvencionálta, többek között azzal, hogy a nyugat-berlini férfiaknak eltörölte a sorkatonasági kötelezettséget. Ennek következtében a 60-as, 70-es évektől egyre több alternatív (68-as) fiatal költözött Nyugat-Berlinbe, ahol Európa egyik legszabadabb alternatív szubkultúrája alakult ki.

Vallás

Berlin lakosainak 59%-a vallja magát ateistának, 22%-a evangélikus (lutheránus), 9%-a katolikus, 2,7%-a tartozik más keresztény egyházhoz. A lakosság 6,2%-a tekinti magát iszlám vallásúnak, 0,35%-a zsidó vallásúnak és 0,2%-a buddhistának.[4]

Dialektus

A Berlinisch vagy Berlinerisch egy dialektus, melyet Berlinben illetve Berlin környékén beszélnek. Nyelvészetileg a Berlinerisch ún. metrolektnek számít, azaz egy nagyvárosi nyelv, mely nem a helyi gyökerekből fejlődött ki, hanem különböző dialektusok egyvelegéből, melyet a Németország különböző részéről érkezett bevándorlók hoztak magukkal. Ennek során a Berlinerisch számtalan szót és kifejezést vett át más német dialektusokból valamint nyelvekből (például flamand, jiddis, francia). A Berlinerisch a történelem során inkább az egyszerű emberek nyelve volt, a műveltebb rétegek igyekeztek mindig Hochdeutschot beszélni. Az NDK idején ez megváltozott, az NDK fővárosának nyelve elterjedt a műveltebb rétegek körében is. Ma is megfigyelhető, hogy a város keleti felében a Berlinerisch elterjedtebb mint a nyugati városrészekben. A nem-berliniek vagy az újonnan érkezettek jellemzően átvesznek szavakat és kifejezéseket a Berlinerischből, de a dialektus folyamatos használatát továbbra sem tekintik választékosnak. Berlín - a berliniek tehát hosszú í-vel ejtik - a hangsúly a második szótagot illeti.

Története

Kr. e. 3. évezredben a mai Berlin helyén már földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Kr. e. 6. században érkeztek a vidékre a germánok. A 4. és 5. században a germánok a Felső-Rajnához vándoroltak, amelyet később Svábföldnek neveztek el. A 6. században érkeztek ide a szlávok. A szláv időszaknak 1157-ben vége lett, mikor megalapították Brandenburgot. Az első falut a Teltow területen építették fel.

Berlin a 13. század elején kereskedővárosként jött létre, több fontos kereskedelmi út haladt át rajta. Berlin neve 1244-ben fordul elő legelőször oklevelekben, egy, a Spree szomszédos szigetére épült másik telep neve (Colonia = Cölln) már 1238-ban. 1225 és 1233 között mindkét település megkapta a brandenburgi jogot. Berlinben épült fel a két település közös városháza 1307-ben és ekkor egyesült a két település. Berlin név a szláv berl (mocsár, láp) szóból származik.

1307-től a Hanza-szövetség tagja. 1380-ban a városban tűzvész pusztított, a városháza és több templom is a tűz martaléka lett. 1391-ben Berlin megkapta az önálló bíráskodás jogát, de a 15. században sokat szenvedett a junkerektől, elsősorban a Quitzow családtól. Hohenzollern Frigyes, az új fejedelmi család megalapítója (1415) véget vetett az ököljog korának; II. Frigyes pedig Cölln helyén új kastélyt épített. A 14. század közepétől a brandenburgi választófejedelmek (1440-től a Hohenzollernek) székvárosa. 1448-ban fellázadtak a berliniek, de II. Frigyes fejedelem több szabadságot biztosított a városnak, így a polgárok letették a fegyvert. 1451-ben a város ismét főváros lett, azonban le kellett mondania a szabad hanzavárosi címéről.

1544-ben a város pénzzel váltotta vissza II. Frigyestől a korábban elvett bíráskodási jogot. Joakim meghonosította a protestáns istentiszteletet (1539). 1613-ban János Zsigmond református hitre tért, ez zendülésre szolgáltatott okot. A harmincéves háborúban a gyenge falakkal körülvett városnak pénzen kellett magát a svédek támadásaitól megváltania. Lakossága akkor 10 000 főre rúgott. Frigyes Vilmos fejedelem Berlin felvirágzása idején komoly érdemeket szerzett. Csökkentette az adót, megerősítette, átalakította a Friedrichswerder és Dorothea-városrészeket, és menedékhelyet nyitott a szárnyai alá menekülő waldenseknek, hugenottáknak és németalföldi reformátusoknak. 1671-ben 50 ausztriai zsidó családnak engedélyezte a letelepedést. 1685-ben kb. 6000 hugenotta telepedett le a városban. 1700-ra a város mintegy 20%-a volt francia. A Spree-hajózáson is lendített és különösen Spandau városrész telt meg uralkodása alatt hajós néppel.

1701-től, a Porosz Királyság megalakulásától Poroszország fővárosa. A harmincéves háborúban majd a hétéves háborúban több ízben megszállták az orosz, illetve az osztrák csapatok, 1807-ben pedig Bonaparte Napóleon francia katonái. Berlin vidékén egykor vendek laktak, helyüket később német telepesek vették át. Az ikervárosok csak 1709-ben egyesültek egymással. A bajor, de különösen a luxemburgi házból való fejedelmek alatt a város fejlődése lendületet kapott. I. Frigyes porosz király 1709-ben azután a négy városrészt egy egésszé egyesítette. Ő alapította továbbá a Friedrich-városrészt, a Zeughaust és számos tudóst, művészt hívott meg udvarába. 1699-ben és 1700-ban elindította a szépművészetek és tudományok akadémiájának építését. I. Frigyes Vilmos leromboltatta a várfalakat, az őrséget ellenben 14 265 főre emelte, míg a lakosság fennmaradó része 58 800 fő volt. II. (Nagy) Frigyes számos külföldi iparost telepített Berlinbe, az állatkertet gyönyörű parkká alakította át, a katonaság számára pedig kaszárnyákat épített. A városi közigazgatást az 1747. évi rendelettel rendezte. A hétéves háború elején, 1757-ben Hadik András vezérlete alatt magyar huszárok sarcolták meg a várost; 1760-ban pedig az oroszok, akik nagy összegű hadisarcot követeltek. A század vége felé a kereskedelmi és iparos osztály tért kezdett foglalni a tisztviselői és katonai elemekkel szemben. Míg 1707-ben csak 55 000 lakosa volt a városnak, 1800-ban azok száma már 172 132-re emelkedett. 1806 októberében a franciák szállták meg Berlint, és e sarcolással egybekapcsolt megszállás 1808. decemberig tartott.

Brandenburgi kapu 1832-ben

A napóleoni háborúk lezajlása után Berlin a haladás és jólét útjára lépett. A város a porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és a német császár székvárosa, valamint a német birodalmi hatóságok legnagyobb részének székhelye volt. III. Frigyes Vilmos megalapította az egyetemet (1809), amelyhez elsőrangú tudósokat nevezett ki és az ő parancsára építette Schinkel az Altes Museumot. IV. Frigyes Vilmos a Neues Museumot létesítette. 1838-ban épült az első vasút. 1848. március 18-án vette kezdetét a szabadságharc, melyet azonban itt is rövid idő alatt levertek. 1860 óta az északi külvárosokban nagy gyárak épültek, 1871-ben pedig Berlin a német császárságnak fő- és székvárosa lett és azóta páratlan gyorsasággal növekedett világvárossá. Tisztaságra és példás rendre nézve egy város sem múlta felül.

Noha több, nagyobb és központibb helyen fekvő riválisa is pályázhatott volna a német főváros címére (Frankfurt, München, Bécs), miután 1870-ben a német egység porosz vezetéssel jött létre, az új birodalmi főváros Berlin lett, majd az maradt a császárság bukása, és a Weimari Köztársaság megalakulása után is. 1934-ben a nemzetiszocialisták átalakították a közigazgatást, ekkor megszűnt Poroszország, és létrejött Berlin gau (körzet). A háború előtt és alatt Adolf Hitler és építésze, Albert Speer elkészítették a Berlin helyén felépülő új főváros, Germania terveit.

Churchill ül a Führerbunker romjain 1945-ben

A második világháború alatt összesen 450.000 tonna bombát dobtak le a városra, mely súlyos károkat szenvedett. Mivel a szövetségesek Jaltában (1945. február) találkozási vonalukat az Elba folyó mentén határozták meg, a város a szovjet hadsereg hadműveleti övezetébe esett. Ennek ellenére 1945 tavaszán valóságos versenyfutás alakult ki a szovjetek és a nyugati szövetségesek (főleg Bradley és Montgomery) között a város elfoglalásáért. A 1945-ben Zsukov és Konyev marsall csapatai (I. Belorusz front és I. Ukrán front) bekerítő hadművelettel körülzárták a várost – döntően azért, hogy a szövetségesek ne férhessenek hozzá, majd több hetes ostrom után május 2-án elfoglalták. A harcok alatt a város jelentős része megsemmisült, 1,5 millió lakos vált hajléktalanná, az ellátás katasztrofális volt.

1945 júniusától kezdve a rommá lőtt város négyhatalmi megszállás alatt állt. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása (1949) után az amerikai, brit és francia szektorokból alakult meg Nyugat-Berlin. Míg az újonnan alakult Német Szövetségi Köztársaság az ideiglenességet hangsúlyozandó nem egy nagyvárost, hanem egy kis fürdővárost, Bonnt tette fővárosává, a szovjet megszállási szektor a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa lett.

1948-ban a szovjetek megszakították Nyugat-Berlin szárazföldi közlekedési kapcsolatait a nyugati országrésszel (berlini blokád), de az angolok és az amerikaiak légihidat szervezve majd egy éven át ellátták a várost (1949. május 11-éig).

A rossz ellátás, a nehezedő munkakörülmények és a fokozódó diktatúra eredményeként a város keleti részében, a szovjet megszállási övezetben, a Karl-Marx-Alleet építő munkások indították útnak a keleti blokk első nagyobb szovjetellenes, illetve antikommunista felkelése 1953. június 17-én. A megmozdulásra válaszul a szovjetek harckocsikat vezényeltek Kelet-Berlin utcáira, majd géppuskákkal lőttek a tömegbe. Az eredmény: 55 halálos áldozat, további 18 ismeretlen okokból hunyt el. Utána még további 34 személy vesztette életét a harcokban, szovjet katonák, demonstrálók, rendőrök vegyesen.[5] Az NDK által 1961. augusztus 13-ától létesített Berlini Fal illetve elválasztó zóna a hidegháború egyik szimbólumává vált. Az NDK szigorú határellenőrzést tartott fenn. A Kelet-Berlinből a nyugati városrészbe való átszökési kísérletek megakadályozása számos halálos áldozatot követelt, a határőröknek az NDK törvényei értelmében tűzparancsuk volt.

1968-tól Nyugat-Berlin a diákfelkelés központja lett. A Szabad Egyetem diákjai felkeltek a kormány ellen. A gyülekezőhely a Kochstraße-n volt. A diákok és a rendőrök hamar szembekerültek egymással.

1972-ben a két német állam által is jóváhagyott négyhatalmi szerződésben rögzítették, hogy Nyugat-Berlin nem az NSZK része, bár „különleges kapcsolatok fűzik hozzá”. A városrész közúti és vasúti kapcsolatait az NSZK-val mindvégig biztosították.

Az 1970-es évek elején terroristák fenyegették a város nyugati részét. 1974. november 10-én a Törvényszék vezetőjét, Günter von Drenkmann-t megölték és 1975-ben a berlini CDU elnökét, Peter Lorenz-t elrabolták.

A 70-es évek végén megnövekedett Nyugat-Berlinben az illegális házfoglalások száma. 1981 júliusában érte el a tetőpontját. Ekkor 165 illegális házfoglalásról tudottak. 1984 novemberéig a legtöbben megvették, bérelték a lakásokat, így legálissá vált tartózkodásuk. 1980 decemberében azonban néhány házfoglalóhoz rendőröket hívtak.

A két német állam egyesítésével a megosztottság megszűnt. 1990. december 2-án szabad választásokat tartottak. Berlin 1991 óta Németország fővárosa, az állami hivatalok Bonnból fokozatosan visszatelepültek a városba. 1999. szeptember 7-én a Bundestag, 2000. szeptember 29-én pedig a Bundesrat is visszaköltözött a városba.

Városrészek, utcák, terek és parkok

Searchtool right.svg Bővebben: Berlin kerületei
A beépített és a zöld területek Berlin kerületeiben

Berlin legrégibb, egykoron sáncokkal körülfogott része a Spree és az azóta feltöltött Königsgraben között feküdt; részei: Alt- és Neu-Cölln és Friedrichswerder. Körülöttük a 7 városrészből (Dorotheenstadt, Friedrichstadt, Friedrich-Wilhelmstadt, Spandauer Viertel, Königsstadt, Stralauer Viertel, Luisenstadt) álló belső öv terül el. A belső övet északnyugat és dél felől környékezik: Wedding, Moabit, az Oranienburgi-, a Rosenthali-külváros, a Tiergarten, a Friedrichsvorstadt, a Schönebergi és Tempelhofi negyed. A 700-nál több utca közül a leghosszabb (3 km) az észak-déli irányban húzódó Friedrichstraße, ezt keresztben metszi az Unter den Linden nevet viselő, 1 km hosszú 60 méter széles, négy akácfasorral beültetett út, amely Berlinnek legfényesebb része; a Behrenstraße, a pénzarisztokrácia lakóhelye; a rendkívül élénk Leipziger Straße.

Jelentős utca még a Wilhelmstraße, amely a Friedrichstraßeval egyközűen húzódik el, ami hajdanán a nemzetiszocialista Németország hatalmi központja volt. Továbbá fontos utcák még Köpenicker Straße délkeleten, a széles Jägerstraße stb. A legelőkelőbb utcák (Tiergarten-, Bellevue-, Victoriastraße stb.) nyugaton a Tiergarten-, Potsdamerstraße és az állatkert között vannak. A 72 nyilvános tér között, amelyek csaknem kivétel parkosítottak, a jelentősebbek: az Operatér a Linden keleti végében, a Párizsi-tér (Pariser-Platz); ettől északnyugatra a Königsplatz; az Opera-tér; mellette a Schlossplatz; a Friedrichstraße déli végében a Belle-Alliance-tér; továbbá a Vilmos-tér és a Leipziger-Platz. Különleges arculata van a Postdamer Platznak, amely a város kettéosztása idején pont határon feküdt, így pusztaság volt. A 90-es évek elején teljesen úgy negyed nőtt ki a földből, számos magasházzal, olyan nagy cégek központjaként, mint például a Sony és a Deutsche Bahn. A keleti részen a legnevezetesebb, legfontosabb tér az Alexanderplatz, ami remek, központi helyzete miatt nagyon fontos forgalmi csomópont. A parkok közül a legjelentékenyebb a 225 hektár területet elfoglaló Tiergarten a Brandenburgi kapu és Charlottenburg közt, ami eredetileg vadaskert volt, III. Frigyes Vilmos uralma alatt kapta mostani alakját és adták át a közönségnek; pompás utak és szép, öreg fákból álló fasorok szelik keresztül-kasul; kellemes sétálóhelyek, gyepmezőkkel, virágágyakkal szobrokkal és gyermekeknek játszóhelyekkel váltakoznak benne. Jelentősebb park még az 1845-ben alapított Friedrichshain (53 ha) északkeleten, az 1876-ban megnyitott Humboldthain, az állatkert (Zoologischer Garten, 30 ha), a botanikus kert és messzebb délkeleten a treptowi park. A hidak száma 53.

Politika

Az egykori Palast der Republik, az NDK államtanácsának volt székhelye

Az újraegyesítés óta Berlin ismét Németország fővárosa. 1991. június 20-án döntött a Bundestag arról, hogy Berlin lesz a kormány- és a parlament székhelye. Az átköltözés nem zajlott le zökkenőmentesen, az új Reichstagban az első ülésnap 1999-ben volt, fokozatosan települtek át Bonnból a kormányzati szervek és hivatalok.

Az NDK Kelet-Berlinben saját magának egy monumentális épületet épített, a Palast der Republikot, amely székhelye volt az NSZEP-gyűléseknek, valamint itt ülésezett az NDK Népi Kamarája is. Az épületet 2008-ban lebontották.

Ma a szövetségi kormány, a Bundestag és a Bundesrat is itt székel. Néhány minisztérium azonban továbbra is Bonnban maradt. Minden minisztériumnak van Berlinben és Bonnban is kirendeltsége, attól függően, hogy hol van a székhelye.

Berlin tartományt és várost a Berlini Szenátus irányítja. A szenátust a polgármester és 8 szenátor alkotja. A városháza az egyesítés óta az egykori keleti városrészben álló impozáns Rotes Rathausban, magyarul a Vörös Városházán zajlik. A kettéosztás idején a nyugati városvezetés a schönbergi városházán székelt. Jelenleg Klaus Wowereit nyíltan homoszuexuális szociáldemokrata polgármester irányítja a várost, a kormányzó erők az SPD és a Die Linke, a neobolsevikek. A közgyűlésen a következőképp alakulnak az erőviszonyok:

Összesen 149 hely. A következő választás 2011-ben esedékes.

Polgármesterek

1809 és 1948 között

1948. november 30-án a szovjetek saját polgármestert választottak Kelet-Berlinnek, ezzel elkezdődött a város megosztottsága.

Kelet-Berlin polgármesterei 1948 és 1991 között

Nyugat-Berlin polgármesterei 1948 és 1991 között

1991 óta

Látnivalók

A Havel partja Berlinben.
Az Anhalter Bahnhof.

Leglátogatottabb kirándulási helyek: a Charlottenburgi park; a Jungfernheide, a Plötzensee a Spreetől északra; a Tegeli erdő, a hasonló nevű tóval; a város északnyugati határán a Spandaui erdő terül el, Charlottenburgtól délnyugatra pedig a Grunewald, számos mulatóhellyel, délre van továbbá a Hasenheide, szintén gazdag mulatóhelyekben, a város délkeleti részén található a Treptow park.

Épületek

1788 és 1791 között épült a Brandenburgi kapu, amely ma Berlin egyik jelképe. Ez a kapu egy oszlopos előcsarnok, amely az athéni Akropolisz mintájára épült 12 dór oszlopból áll. A tetején egy fogat van, amelyen Viktória van, a győzelem istennője. A kapu az Unter den Linden nyugati végében található, a Múzeum-sziget és a berlini dóm szomszédságában. A Múzeum-sziget 1999 óta a világörökség része.

Ezen a területen 1743-ban épült fel rokokó stílusban a Német Állami Opera, 1774 és 1780 között az Állami Könyvtár, 1747 és 1773 között a Hedvig-Katedrális. Ez a katedrális a főtemploma a Berlini Püspökségnek. A francia dóm a Gendarmenmarkton a 17. században épült.

A Potsdamer Platz egy kereskedelmi csomópont a város szívében. 1741-ben I. Frigyes Vilmos porosz király rendelete miatt tervezték. A tér 1940-ig Európa legforgalmasabb közlekedési csomópontja volt.

A Brandenburgi kapu közelében található az 1884 és 1984 között épült Reichstag. 1933. február 27-én egy tűzvész elpusztította az épületet. 1999 óta a Bundestag székhelye ez az épület. A Reichstag a második leglátogatottabb hely, amit a turisták megtekintenek, a Kölni dóm után.[6]

Berlin legismertebb bevásárlósétánya a Kurfürstendamm, ahol számos üzlet, hotel és étterem található. A második világháborúban megsemmisült Vilmos császár-emléktemplom is itt van, amely 1891 és 1895 között épült.

A Checkpoint Charlie a leghíresebb katonai ellenőrzőpont volt a Vasfüggöny berlini szakaszán. A Berlin szovjet szektorába eső Mitte, és az amerikai szektorba eső Kreuzberg kerületeket összekötő Friedrichstraße és az azt metsző, a szektorhatáron futó Zimmerstraße kereszteződésétől pár méterre délre, az amerikai szektor területén áll.

A Kurfürstendamm keleti meghosszabbítása a Tauentzienstraße. Itt található a KaDeWe, a legnagyobb kávéház az európai kontinensen. Ez a kávéház az Európa-Centerben található. Az épület 22 emeletes, benne számos étterem, iroda és bolt található. Az utcától 3 km-re északkeletre található a Tiergarten.

A Spree-sziget mellett található az Alexanderplatz. Itt áll Berlin egyik nevezetessége, a Világóra. A közelében található a 368 méter magas tévétorony, a gótikus Mária-templom és a Vörös Városháza. Két szobor áll itt, az egyik egy nőt és egy férfit ábrázol. Ezzel emlékeznek arra, hogy sokan segédkeztek a romok eltávolításában a második világháború után. A városközpont keleti végében található a Prenzlauer városrész és a bevásárlóutcák, a Schönhauser Allee és a Kastanienallee.

Az Oranienburger Straße volt a második világháború előtt a zsidó negyed központja. A világégést követően újjáépítették az 1866-ban épült zsinagógát. 1995-ben nyitották meg újra, ma az épületet tanításra használják. Északra található a régi zsidótemető. Sokkal ismertebb azonban a Berlin-Weißensee-ben található zsidótemető, amely Európa legnagyobbika.

Charlottenburgban található az Olimpiai stadion, amelyet az 1936-os nyári olimpiára építettek. További látnivaló még az 1695-ben épült Charlottenburg-kastély, a Spandau citadella és a Glienicke-kastély.

A második világháború után a megosztott Berlinben nagyravágyó tervekkel álltak elő. Kelet-Berlinben, a mai Karl-Marx-Allee-n (korábban Stalinallee) a szocialista klasszicizmus szellemében kezdtek építkezni. A város nyugati felében a modern építészet jegyei figyelhetőek meg. Új felhőkarcolókat, magasházakat építettek, ugyanakkor a Hanzaváros korábbi épületeit helyreállították.

Berlin megalapításának 750. évfordulójára újjáépítették a Nikolai-negyedet, amely a város legrégebben épült része.

A város modern látnivalói közé tartozik a 2005-ben átadott török Sehitlik mecset.

Múzeumok

Pergamonmuseum, Istár-kapu

1904-ben a Bode Múzeum megnyitásával teret kapott az iszlám kultúra művészete is, amely a Pergamonmuseum 1930-as megnyitásával (mivel ez egy önálló múzeum lett) az új múzeumba költözött. A 8.-tól a 19. századig terjedő, Spanyolország és India között élő iszlám népek művészete mellett a fő vonzó erő a Mschatta-Fassade, amely egy iszlám sivatagi kastélyból származik, és II. Abdülhaimid oszmán szultán ajándékozta II. Vilmos császárnak. Még ma is megtalálhatóak a kastély romjai a jordániai Amman repülőtér közelében.

Gazdaság

Berlin a 19. század végén már Európa egyik jelentős ipari központja volt. A város nevéhez kötődő cégek például a Siemens (alapítva 1847), a Borsig (alapítva 1837), az AEG (alapítva 1883) és a 1864-ban alapított Schering AG. A II. világháborúban Berlin gépgyártása és elektrotechnikai ipara a fegyvergyártás szolgálatába állt. Már a gyakori bombázások alatt jellemző volt, hogy cégek a kutatás-fejlesztés ágazatot, majd később a központot is kevésbé veszélyeztetett vidéki területekre helyezték (leggyakrabban az akkor Berlinhez képest szegénynek számító Bajorországba). A város bombázása és a berlini harcok az ipari termelést teljesen tönkretették.

A Treptowers a Spree partján

Az infrastruktúra és az ipar újjáépítése a háború után sok helyen szó szerint a nulláról indult. A város politikai kettéosztottsága és Nyugat-Berlin blokádja nem kedvezett a gazdaság ujjáéledésének. Fontos segítséget jelentett Nyugat-Berlin számára a Marshall-terv. Mivel a város nyugati fele a blokád óta nem számított biztonságos helynek, a cégek nem szívesen települtek Nyugat-Berlinbe, amit a nyugat-német politika szubvenciókkal próbált ellensúlyozni. A Berlin-szubvenciók fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében és részesei annak, hogy közvetlenül a rendszerváltozás után a város gazdasága nem indult akkora fejlődésnek, amekkorát az elemzők vártak. A támogatásokhoz szokott gazdaság nem igazán tudott hozzászokni a szabad piacgazdasághoz.

Kelet-Berlin az NDK gazdaságának a központja volt. Ennek ellenére a merev, centralizált és ugyancsak agyontámogatott kelet-berlini tervgazdaság soha nem tudott a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe bekerülni; leginkább az elavult műszerek és a nyersanyag- valamint devizahiány akadályozta ebben. A rendszerváltozás után a Vasfüggöny mögötti politikai rendszerek összeomlásával omlott össze a kelet-berlini gazdaság is. A nyugat-német gazdaság – érthetően - nem vásárolta az elavult és versenyképtelen kelet-német termékeket, inkább abban volt érdekelt, hogy a saját termékeit keleten el tudja adni. Évekig tartott, amíg kelet-berlini boltokban helyi termékek is megjelentek.

Kelet-Berlin újjáépítése 1990 óta rohamléptekkel haladt és óriási sikernek számít. A kelet-berlini infrastruktúra és lakásállomány felújítása sokmillió euró közpénzbe került. Ennek eredményeképpen elmondható, hogy az életszínvonal a város valaha keleti felében elérte, sok helyen meg is haladja, az egykori nyugati városrészek életszínvonalát.

A mai Berlin gazdaságának húzóágazatai a következők: biotechnológia, gyógyszeripar, megújuló energiaipar (ezen belül leginkább a napenergia hasznosítása), média, turizmus. A gazdaságra egyre inkább jellemző a kutatás-fejlesztés valamint a média (filmgyártás, elektronikus és írott sajtó) ágazat fejlődése, ami főként a város hagyományosan kiemelkedő és nemzetközileg elismert egyetemeinek valamint a kreatív munkavállalók magas koncentrációjának eredménye.

Adlershof: a BESSY és a Számítástechnikai és Softwaretechnikai Fraunhofer-Institut (FIRST) épülete

Tipikus berlini sikertörténet Adlershof tudományváros (Wissenschafts- und Wirtschaftsstandort Adlershof, WISTA). Az azóta megszűnt NDK Tudományos Akadémiájának épületeiben (ahol egykor Angela Merkel is kutatott) kutatók ezrei maradtak a rendszerváltás után munka nélkül. Nagy részük a 90-es évek elején cégeket alapított, melyekben szellemi tőkéjüket tovább tudták hasznosítani. A sikeresebb vállalkozásokat Berlin a 90-es években támogatni kezdte. Ma (2008 eleje) 13.400-an dolgoznak a közben megalakult vagy odatelepedett 793 cégben és a 6 egyetemi és 12 egyetemektől független kutatóintézetben Adlershof területén, az állami támogatás már csak 3,4%-a a forgalomnak (1,4 milliárd euró 2007-ben).[7]

Az alábbi nagyobb cégek központja található Berlinben: Springer, Bayer Schering Pharma, Berlin-Chemie, Deutsche Bahn, KPMG, MTV Central, VIVA, Siemens, Universal Music, Vattenfall Europe.

Berlin bruttó hazai terméke 2006-ban 80,3 Milliárd €, az éves növekedés 1,5% volt.

A 20 legnagyobb foglalkoztató a városban (foglalkoztatottak száma): [8]

  1. Deutsche Bahn AG (18 900)
  2. Charité (14 400)
  3. Vivantes Netzwerk für Gesundheit GmbH (13 500)
  4. Siemens AG (12 200)
  5. Berliner Verkehrsbetriebe (BVG) (11 300)
  6. Deutsche Telekom AG (9000)
    Deutsche Post World Net (9000)
  7. Metro AG (6 650)
  8. Daimler AG (6 500)
  9. Landesbank Berlin Holding AG (6 330)
  10. Unternehmensgruppe Gegenbauer (6 020)
  11. Vattenfall Europe (5 650)
  12. Berliner Stadtreinigungsbetriebe (BSR) (5 600)
  13. Berliner Wasserbetriebe (5 500)
    Dussmann (5 500)
  14. Deutsche Lufthansa AG 4 910
  15. Edeka-Gruppe 4 700
  16. Bayer Schering Pharma AG 4 340
  17. Karstadt Warenhaus GmbH 4 300
  18. Kaiser's Tengelmann AG 4 280
  19. Helios Kliniken GmbH 3 900
  20. Piepenbrock Service GmbH 3 800

Energiaellátás

A második világháború idején tervezték, hogy egy földalatti kábelen keresztül fog érkezni az áram a Dessau-i erőműből. Azonban a projekt (Elba-projekt) meghiúsult.

A háború után Nyugat-Berlint a Reuter-West hőerőmű és a Wilmersdorf hőerőmű látta el energiával.

Turizmus

Berlin az egyik nagyváros, ahol világviszonylatban is sok turista jár. 2001-ben 11 millió éjszakát töltöttek el német fővárosban. 2006-ban ez a szám 15,7 millió éjszaka volt.[9] 2010-re 20 millió éjszaka várható. London után Berlin Európa leglátogatottabb városa.[10] A külföldi turisták teszik ki a látogatók egyharmadát. Ők főleg az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Hollandiából és Olaszországból érkeznek.

Közlekedés

Vasúti közlekedés

A berlini főpályaudvar (Hauptbahnhof)

Berlin tömegközlekedése a német viszonyokhoz képest is fejlettnek mondható. A közösségi közlekedést az autóbuszokat, villamosokat és metróhálózatot (U-Bahn) is üzemeltető BVG [1] és a gyorsvasutat (S-Bahn) üzemeltető S-Bahn Berlin (DB) [2] látja el. Ezen két cég és a német vasúttársaság (DB) [3] Berlinben és környékén tarifaközösséget hozott létre. Így a városon belüli utazásra, akár a menetrendszerinti távolsági vagy regionális (RegionalBahn, RegionalExpress) vonatokat is igénybe lehet venni.

Utcai közlekedés

A városban 15 S-Bahn, 9 U-Bahn, 22 villamos, kb. 150 autóbuszvonal üzemel. Berlin központi pályaudvara a Berlin Hauptbahnhof. Nagy forgalmú és központi fekvésű a Berlin - Zoologischer Garten (Zoo) pályaudvar is, amely számos U-Bahn és buszvonal találkozása. A "városnéző" 100-as és 200-as autóbusz-járatoknak ez a végállomása. A város felfedezésére érdemes a sűrű, kényelmes és gyors tömegközlekedést választani, a napijeggyel korlátlan számú átszállást lehet olcsón megvásárolni. A Zoo-nál a helyi közlekedési vállalat (BVG) irodájában hálózati térkép és ismertetők is kaphatók, az alapvető információk térítésmentesen. Berlinben és környékén közlekedési szövetség van, ezért a regionális vonatokra is fel lehet szállni. Ezek a várost 20-30 perc alatt átszelik, illetve elmennek a közeli településekre.

A város közlekedését elősegíti az A100-as számú városi autópálya is. Budapesttől eltérően a legnagyobb kereszteződésekben is lehet balra kanyarodni, amely a szembejövő forgalom és a város keleti felén a villamosforgalom ellenére működik. A város körül fut az A 10-es autópálya.

Az A 111-es autópálya északnyugat felé halad Hamburg és Rostock irányába. Az A 113-as délkeletre Drezdába és Cottbusba. Azonban ez még nem készült el teljes mértékben. Az A 115-ös autópálya Hannoverrel és Lipcsével köti össze Berlint. Az egész város körülöleli a Berlin Ring.

Repterek

Berlin repterei

Berlinben három reptér található: a Tegel-reptér (TXL), a Tempelhof-reptér (THF) és a Schönefeld-reptér (SXF). A 2007-es évben a három reptéren közel 20 millió ember fordult meg.

2011-re kibővítik a Schönefeld-repteret és a belvárosban fekvő másik két repteret bezárják. Ez év október 30-áig megnyílik a Berlin-Brandenburg nemzetközi repülőtér. Schönefeldről vonattal vagy S-Bahnnal könnyen be lehet jutni a városközpontba, illetve busszal a környékre.

Kerékpárforgalom

Jelentős a város biciklistársadalma is. A kiépített kerékpársávoknak és a villamos-, U és S-bahn vonalakon engedélyezett kerékpárszállításnak köszönhetően.

A városból indul ki a Berlin-Koppenhága kerékpárút.

Belvízi hajózás

Berlin a szövetségi hajózási útvonal keleti központja. A városban három vízi útvonal van. Négy kikötő található Berlinben: a Osthafen, a Neukölln, a Südhafen és a Westhafen.

Híres emberek

Itt születtek

Itt haltak meg

Itt éltek, vagy dolgoztak

Oktatás, kutatás

A Humboldt Egyetem főépülete

Egyetemi város, legnagyobb múltra a Humboldt Egyetem tekint vissza, a kettéosztottság nyomán a nyugati városrészben alakult meg a Freie Universität (Szabad Egyetem), majd a külön műszaki egyetem (Technische Universität Berlin). A Humboldt Egyetemen közel 38 000 diák tanul, míg a Freie Universitäten ennél 3000-rel kevesebben. A Freie Universität 2007. október 19-én elnyerte az elitegyetem státuszt és így a kutatás támogatásáért többletfinanszírozást kap az államtól. A Humboldt Egyetem és a Freie Universität közös orvosi kara a Charité, mely egyben Európa legnagyobb egyetemi klinikája is. Az egyetemek mellett 70 kutatóintézet található a városban, melyekben összesen 50 000 kutató dolgozik.

Felsőoktatási intézmények

Egyetemek:

  • Szabad Egyetem (FU)
  • Humboldt Egyetem (HU)
  • Technikai Egyetem (TU)
  • Művészeti Egyetem (UdK)

Szakiskolák:

  • Alice Salomon Szociális munkás és Szociálpedagógus Szakiskola (ASFH)
  • Evangélikus Szakiskola (EFB)
  • Technikai és Gazdasági Szakiskola (FHTW)
  • Közigazgatási és Jogi Szakiskola (FHVR)
  • Gazdasági Szakiskola (FHW)
  • Szociális Katolikus Főiskola (KHSB)
  • Technikai Szakiskola (TFH)

Művészeti főiskolák:

  • Német Film- és Televíziós főiskola (dffb)
  • Hans Eisler Zenei főiskola (HfM)
  • „Ernst Busch“ Színészképző főiskola (HfS)
  • Berlin-Weißensee-i Művészeti Főiskola (KHB)

Magánfőiskolák:

  • bbw-hochschule (bbw)
  • Technikai Művészeti főiskola (BTK)
  • European College of Liberal Arts (ECLA)
  • ESCP-EAP Európai Gazdasági Főiskola
  • European School of Management and Technology (esmt)
  • Oekonomie & Management Főiskola (FOM)
  • Hertie School of Governance (HSoG)
  • International Business School (IBS)
  • OTA Főiskola
  • Touro College Berlin

Egyéb:

  • Berlini Szakakadémia
  • Csillágaszati Konzervatórium
  • Német Politikai Főiskola (DHfP)

Iskolarendszer

Berlinben egy hatéves alapiskolát és egy háromtagú felsőiskolarendszert kell a diákoknak elvégezni. A felsőiskolarendszer a fő- és reáliskolát, a gimnáziumot ill. a gyűjtőiskolát takarja.

2004 februárjában egy új iskolatörvényt fogadtak el. A törvény szerint az érettségit 12 év után le lehet tenni a korábbi 13 év helyett. A központi érettségi alá tartozó tárgyak a következők lettek: német nyelv és irodalom, matematika és idegen nyelv.

Média

Berlinben van több regionális és országos rádió- és televízióvállalat központja. Ilyen a Das Erste, a ZDF és az RTL.

Hivatalos adók

  • Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB)
    • Fritz
    • Inforadio
    • Kulturradio
    • Radio Berlin 88,8
    • Radio Eins
    • RBB Fernsehen
    • OKB
  • Deutsche Welle TV
  • Deutschlandradio Kultur

Magántelevíziók

  • MTV
  • Nick
  • VIVA
  • Comedy Central
  • N24
  • Sat.1
  • Fernsehen aus Berlin
  • TV.Berlin
  • Gems TV
  • Astro TV

Magánrádiók

  • 105'5 Spreeradio
  • 104.6 RTL
  • 94'3 rs2
  • Berliner Rundfunk 91,4
  • BB Radio
  • Kiss FM
  • Jam FM
  • Motor FM
  • Hundert,6
  • Energy Berlin
  • Jazz Radio

Újságok

Berlin legnagyobb újságja a Stadt Deutschlands. A legtöbben a Berliner Zeitungra fizetnek elő. A városban ezenkívül több kulturális és politikai lap is megjelenik: Freitag, Junge Freiheit, Jungle World. Ezenkívül több bulvárújság is van a városban: Bild Berlin és a Berliner Kurier. Az újságok mellett hirdetőlapokat is árulnak. Ilyen lap a Zweite Hand, a Berliner Abendblatt, a Berliner Woche és a Tip. Említésre méltó még a die tageszeitung nevű baloldali alternatív-zöld lap jelenléte is, mely nemrég elérte azt, hogy a Kochstrasse az 1968-as német diáklázadások hőséről, Rudi Dutschkéről legyen elnevezve.

Sport

Berlinben számos sportegyesület tevékenykedik. Némely egyesület a profiligában is szerepel. A labdarúgásban a Hertha BSC és az FC Union Berlin, a jéghokiban az Eisbären, a kosárlabdában az Alba és az amerikai futballban a Berlin Thunder. A város csapata a Bundesligában a Hertha BSC, ahol korábban Varga Zoltán, majd Dárdai Pál játszott és a közelmúltig Király Gábor védett. A röplabdában a fővárosnak 3 együttese is van. A legismertebb az SC Charlottenburg. A vízilabda legismertebb csapata a Spandau 04, amely 1979 és 2007 között (kivéve 1993 és 2006) német bajnokok voltak. Berlin egyik legnagyobb sporteseménye a minden évben megrenezésre kerülő Berlin-maraton.

Klub Sportág Alapítása Liga Találkozóhely Edző
Hertha BSC Berlin labdarúgás 1892 Bundesliga Olimpiai stadion Lucien Favre
ALBA Berlin kosárlabda 1991 BBL Max-Schmeling-Halle Luka Pavičević
Eisbären Berlin Jéghoki 1954 Német jéghoki liga (DEL) O2 World Don Jackson
SCC Berlin röplabda 1911 DVB Sporthalle Charlottenburg Michael Warm
Füchse Berlin Kézilabda 1891 1. Bundesliga Max-Schmeling-Halle Jörn Uwe Lommel

Olimpia

1936-ban Berlinben rendezték meg a nyári olimpiát, amely 1936. augusztus 1-16 között volt. 49 nemzet 3961 sportolója vett részt a játékokon.

A magyar sportolók közül aranyérmet nyertek:

Filmművészet

Az alábbi filmek Berlinben készültek, ill. Berlinről szólnak:

Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Internationale Filmfestspiele Berlin, röviden Berlinale) évente megrendezésre kerülő „A” kategóriás filmfesztivál. 2008-ban február 7. és 17. között rendezték meg.

Testvérvárosai

Berlin testvérvárosai a következők[11]:

 

Ezen kívül projektszinten más városokkal is együttműködik, többek között az alábbiakkal[11]:

 

Híres mondatok a városról

"Berlin ist arm, aber sexy." ("Berlin szegény, de szexi")
(Klaus Wowereit, Polgármester, 2004-ben egy televíziós interjúban)

"Ich bin ein Berliner." ("Én egy berlini vagyok")
(John F. Kennedy, 1963-ban a berlini beszédében)

"Ihr Völker der Welt … schaut auf diese Stadt!" ("Világ polgárai … nézzétek meg ezt a várost!")
(Еrnst Reuter, Polgármester, 1948-ban a berlini blokád idején)

"Ich hab noch einen Koffer in Berlin" ("Még egy kofferem van Berlinben")
(Marlene Dietrich)

"Párizs mindig Párizs, de Berlin sohasem Berlin!"
(Jack Lang, francia kultúrminiszter)

Források

  1. Leading cities in cultural globalisations/Media(angol), GaWC, 2007. június 27.
  2. Berlin's art scene, … (angol), Los Angeles Times, 2007. július 6.
  3. Statistisches Bundesamt: Statistisches Jahrbuch 2005 für die Bundesrepublik Deutschland
  4. Weniger als die Hälfte aller Berliner ist religiös gebunden, Statistisches Landesamt, 2007. június 17.
  5. Az 1953. június 17-én történtek
  6. name="Spiegel 2007"
  7. Boomtown Adlershof (német), Der Tagesspiegel, 2008. április 12.
  8. Die 100 größten Arbeitgeber der Berliner Wirtschaft, 2006
  9. Berlin-Tourismus 2006 mit neuem Rekord, PDF95.1Kb, Statistik-Berlin-Brandenburg, 2007. június 10.
  10. Land Berlin stützt Tourismuswerbung, www.rbb-online.de, 2007. június 10.
  11. ^ 11,0 11,1 Städteverbindungen Berlins im Ausland (letöltve: 2006.12.18.)

Irodalom

Külső hivatkozások

Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.