Budapest XI. kerülete

A hu-Rightpedia wikiből
Budapest XI. kerülete
A XI. kerület címere
A XI. kerület címere
Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)
Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)
Összefoglaló elnevezése Újbuda
Irányítószámai 1111-1119
Népesség (2009)
 - Népsűrűség (1.)
139049 ( 2009 ) fő
4152 fő/km²
Városrészek Albertfalva
Dobogó
Gazdagrét
Gellérthegy (egy része)
Hosszúrét
Infopark
Kamaraerdő
Kelenföld
Kelenvölgy
Kőérberek
Lágymányos
Madárhegy
Nádorkert
Őrmező
Örsöd
Péterhegy
Pösingermajor
Sasad
Sashegy (egy része)
Szentimreváros
Spanyolrét
Tabán (egy része)
[1]
Terület 33,49[2] km²
Polgármester Molnár Gyula (MSZP)
Weboldal: http://www.ujbuda.hu/

Budapest XI. kerülete (1934-1950 között Szentimreváros, 2005 óta hivatalosan Újbuda) a főváros legnépesebb kerülete. A 20. század elején meginduló városiasodás nyomán az I. kerület addig jobbára mezőgazdasági jellegű, déli területeiből 1930-ban hozták létre, működését 1934-ben kezdte meg. 1950-ben Albertfalva és Kelenvölgy hozzácsatolásával nyerte el végleges méretét. A változatos domborzatú és arculatú kerület a főváros nyugati kapuja mind vasúti, mind közúti értelemben.

Fekvése

Újbuda Buda déli részén fekszik. Északkeleti irányban a Duna, ezáltal az V. és a IX. kerület, délkelet felé szintén a Duna által a XXI. kerület, délen a XXII. kerület határolja. Nyugaton Budaörssel, északon a XII. és az I. kerülettel szomszédos. Négy Duna-hídja a pesti oldalon a IX. kerülettel kapcsolja össze. Területe 33,49 km², amivel nyolcadik a kerületek sorában.

Városrészei

Városrész neve Lakosságszám (2001)[2] Lakások száma (2001)[2]
Albertfalva 11 845 5 235
Dobogó
Gazdagrét 11 929 5 172
Gellérthegy (egy része) 5 703 2 788
Hosszúrét 152 76
Infopark
Kamaraerdő 407
Kelenföld 53 332 26 830
Kelenvölgy 3 447 1 406
Kőérberek 282 145
Lágymányos 19 741 10 333
Madárhegy 22 10
Nádorkert
Őrmező 7 660 3 389
Örsöd 902 302
Péterhegy 715 228
Pösingermajor 523 200
Sasad 14 389 5 961
Sashegy (egy része) 4 009 1 751
Spanyolrét
Szentimreváros 10 914 6 355
Tabán (egy része) 2 2
Összesen 139 049 70 183

Hosszúrét határai: Nagyida utca a Hosszúréti úttól – Gazdagréti út – Nevegy utca – Hosszúréti út a Nagyida utcáig. A környék 1847-ben, Döbrentei Gábor kezdeményezésére az addigi német Langeried helyett kapta ezt a nevet.[3]

Választókerületek

A kerület területén három országgyűlési egyéni választókerület (OEVK) és a 2010-es átalakítást követően 17 önkormányzati egyéni választókörzet (EVK) osztozik:[4]

Története

Előtörténete

Az ókorban a Kr. e. 4. századtól kezdve az eraviszkuszok kelta törzse népesítette be a Dunántúlt. A Gellért-hegyen és annak lejtőin állt a törzs politikai, gazdasági és vallási központja. A sánccal védett oppidumban részben a sziklákba vágott teraszokon épültek fel a földből, agyagból vagy kőből épített eraviszkusz épületek. Itt állt a latin feljegyzésekben Iuppiter Teutanusnak nevezett főisten szentélye is. A római bevonulás idején az eraviszkuszok feladták a Gellért-hegyi oppidumot, helyette a hegy lábánál építettek új települést, egy részük pedig a mai Albertfalvára települt. A hegy (melyet róluk Mons Eraviscusnak neveztek az antik szerzők) még sokáig, legalább a 3. századig megtartotta vallási jelentőségét. A római limes részeként a mai Albertfalván az 1. század közepén palánkerőd létesült egy ötszáz fős lovascsapat (auxilia) elszállásolására, amit a 2. század elején, Traianus korában kőből újjáépítettek és megnagyobbítottak. A korábbi szarmata és kvád támadások nyomán többször kijavított és újjáépített erődöt a 3. század közepén pusztították el végleg a barbárok a körülötte elterülő ismeretlen nevű, de kiterjedt és népes településsel együtt.

A hagyomány szerint Szent Gellért püspök 1046-ban a később róla elnevezett hegy tövében halt vértanúhalált. A középkorból Kőérberek területén találtak maradványokat: a 11-12. században alapított, 15. századig működő, Szent Szabináról elnevezett bencés kolostort, ami Kána faluban volt, illetve tőle nem messze egy szintén Árpád-kori falut, templomot és temetőt. A mai Gazdagrét és Hosszúrét környékén létezett a Nevegy nevű település, míg a Kelenföldi pályaudvar környékén feküdt Áronfölde, ám ezek nyom nélkül elpusztultak, ahogy a csak nevében tovább élő Sasad is. A ma Gellért fürdőt tápláló gyógyvízről már a 15. századból is maradtak ránk feljegyzések, és a török hódoltság korában is hasznosították: itt állt az Aga fürdőjeként ismert fürdő. A 17. századtól a lerakódott iszap miatt Sáros fürdőnek nevezték. A törökök a Gellért-hegyre is építettek egy palánkvárat, a kerület többi része azonban, felvonulási terület lévén, hosszú időre elnéptelenedett.

A Műegyetem CH épülete helyén egykor a Duna medre, illetve ártere húzódott, majd a Kopaszi-gát megépítése (18701875) után a Dunától elzárt tóvá alakult, amelyet a 19. század végén – többnyire a fővárosi építkezéseknél kitermelt talajjal – feltöltöttek. A Szent Gellért téren 50 méter széles (a Kemenes utcáig ér) az 1895-ös feltöltés. A későbbi Újbuda területe még jórészt lakatlan a képen.

Újbuda nagy része a török kiűzése után is sokáig ritkán lakott, agrárjellegű terület volt: a Gellért- és Sas-hegyen a többi budai domboldalhoz hasonlóan szőlőművelés folyt, Lágymányos nagy részét pedig az 1870-re befejezett gátépítésekig a Duna elmocsarasodó főága, majd részleges feltöltéséig az arról leválasztott Lágymányosi-öböl borította. (A birtokosáról, Albert Kázmér szász–tescheni hercegről elnevezett Albertfalva egy 1819-es telepítés nyomán jött létre, de a századfordulóig csupán egyutcás falucska maradt.) 1815-től 1849-es pusztulásáig a Gellért-hegyen működött az egyetemi csillagvizsgáló; ennek helyére építtette 1854-ben Julius Haynau a kerület legjelentősebb 19. századi emlékét, a Citadellát, melynek szerepe a pesti lakosság megfélemlítése volt az 1848-49-es szabadságharc után. Az 1870-es években épült ki a terület vasúthálózata.

A komolyabb városiasodás csak a 20. század elején indult meg, ekkor a beépítés északkelet – az 1896-ban átadott Ferenc József híd – felől haladt délnyugati irányba. A nagy építkezéseket megkönnyítette, hogy a filoxéravész kiirtotta a budai szőlők nagy részét. A Lágymányosi-öböl északi részének feltöltésével nyert területen épült fel a Műegyetem új campusa 1909-re, és a század első évtizedeiben a Dunától nagyjából a mai Móricz Zsigmond körtérig emeletes polgárházakat emeltek. A délebbi Duna-parton iparterület alakult ki (Röck István gépgyára, a hengermalom, kávégyár, repülőgyár, hőerőmű, tésztagyár). 1910-ben kezdett kiépülni a kelenföldi pályaudvartól az Andor utcán áthaladó, a Duna-parti iparterületet kiszolgáló, kiterjedt iparvágány-hálózat.[5] A tömegközlekedés fejlődését a Szent Gellért térről – később a Móricz Zsigmond körtérről – Budafokig közlekedő, később Nagytétényig és Törökbálintig bővített HÉV 1899-es megindulása fémjelezte. (Ezt később villamosvonallá alakították és részben felszámolták.)[6]

Az önálló kerület

Budapest főváros négy új, a XI-XIV. sorszámokat viselő kerületének létrehozását az 1930. évi XVIII. törvénycikk[7] rendelte el. 1930-ban a 2130/1930 belügyminiszteri rendelet deklarálta az új felosztás létrejöttét, és meghatározta az új kerületek, így az I. kerületről leváló XI. kerület (akkor még Kelenföld-Lágymányos) határvonalát is. 1934. március 1-jétől a XI. kerület a Szent Imre város nevet viselte egészen 1950-ig. Ekkor hozzácsapták a tőle délre fekvő, addig önálló településként létező Albertfalvát és a Budafok részét képező Kelenvölgyet, miáltal nagyjából elérte mai területét.

A két világháború között a Petőfi híd megépülése (1937), a kelenföldi vasútállomás pályaudvarrá bővítése, illetve a számos Duna menti ipari létesítmény (a meglévők mellett a húszas években posztó-, textil- és kábelgyár is létrejött) jelentősen felgyorsította a helyi népesség növekedését. (1923-1926 között még hidroplánállomás is működött a Szent Gellért térnél, a Dunán.) Az 1960-as évek közepétől indultak meg az 1980-as években befejeződő lakótelep-építések az addig jobbára kertes házas beépítésű Kelenföldön, Őrmezőn és Gazdagréten, amelyek nyomán mintegy ötvenezres nagyságrendű népességnövekedés állt be az addig nagyjából kilencvenezres lakosságú kerületben.

A kilencvenes években meginduló szuburbanizáció következtében jelentős (harmincezres) népességfogyás történt, de ez a 2000-es években nem folytatódott. Újbuda rendszerváltás utáni fejlődésében fontos lépés volt a Lágymányosi híd 1995-ös átadása, melynek nyomán az addig üresen álló lágymányosi Duna-parton kiépült az ELTE új campusának, valamint az informatikai központnak otthont adó Infopark. Az ezredforduló idején a kerület több részén (Péterhegy, Madárhegy, Kelenföld) lakóparképítések is történtek, amelyek visszafogják a szuburbanizációt és a népességfogyást. Jelentős, ám politikai botrányoktól kísért beruházás volt a Kopaszi gát és a Lágymányosi-öböl térségének modern parkká történő átalakítása.

A rendszerváltás után felmerült az igény, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező és egyik kisebb városrészhez sem köthető. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban bukkant fel. A területet a Déli Vasút (1861) idején még Újbudának, de az összekötő vasúti híd 1873-as megépítése után itt kialakított vasúti csomópontot már Kelenföldi vasútállomásnak nevezték.[8] 1991-ben az önkormányzat a kerület lapját Kelenföldi Híradóról átkeresztelte Újbudára. 2003-tól kezdve mind több szervezet, rendezvény viselte az Újbuda elnevezést, így a 2004-ben indított, de 2008-ban megszüntetett, egyes városrészeket összekötő Újbuda-busz is. A képviselő-testület határozata értelmében 2005. május 29-ével kezdődően a kerület hivatalos neve Újbuda.

Lakosság

A Feneketlen-tó
Albertfalva, a Savoya park építése

Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: lakossága

139049  ( 2009 ) fő (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb településének is tekinthető). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 92,4%-a magyar, 7,9% nem válaszolt a kérdésre. A legnagyobb kerületi kisebbség a németeké (1,3%), a többi etnikum (cigány, görög, horvát, lengyel, román, szerb, szlovák, ukrán, egyéb) létszáma a fél százalékot sem éri el. A legtöbb lakó római katolikus (46,9%), a második legnagyobb felekezet a reformátusoké (12%), a harmadik az evangélikusoké (2,8%). A lakók 1,4%-a görög katolikus, 0,5%-a izraelita, további 1,5%-a egyéb egyház tagja. A vallástalanok, felekezeten kívüliek száma 18,1%, 16,7% nem válaszolt a kérdésre.[2]

A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% [2005]).

A kerületben 73 690 lakás található,[2] melyek zöme kétszobás. A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt, a 16. választókerület lakótelepei (25 000 lakás) az 1960-as és 70-es években, míg a 17. házai (20 000 lakhely) az 1980-as években épültek.

A kerület népességváltozásai

Időpont Lakosságszám Változás aránya
1990 174 509
2000 140 632 -19,4%
2009 139 049 -1%
Budapest XI. kerület. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)

Közlekedés

Közúthálózat

A kerület Budapest nyugati kapuja, a város nyugati irányú közúti forgalmának a kivezetője: a Budaörsi út folytatása az M1-es és M7-es autópályák közös szakasza, valamint innen indul a nyugati irányú 1-es (Budaörsi út), a délnyugatra vezető 7-es (Balatoni út) és a dél felé haladó 6-os főút (Szerémi út). Újbuda jelentős közlekedési csomópontjai közé tartozik a XII. kerület határán fekvő BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, a Kosztolányi Dezső tér és a Szent Gellért tér. A pesti oldallal három közúti híd köti össze a kerületet (Szabadság híd, Petőfi híd, Lágymányosi híd), de tervezik egy vagy két Csepelre vezető híd megépítését is, amelyek Kelenföld déli részéről (Galvani híd) és Albertfalváról indulnának (Albertfalvai híd).[9]

Vasúthálózat

Újbuda vasúti értelemben is kapuszerepet tölt be. A kerületben van a Kelenföldi pályaudvar, a főváros negyedik legforgalmasabb vasútállomása. A pályaudvaron áthalad a Dunántúlt kiszolgáló vonatok nagy része, beleértve a budapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedő személyvonatokat. Fontos csomópontja a Budapest–GyőrHegyeshalom (1-es), illetve a Budapest–SzékesfehérvárNagykanizsa (30-as) és a Budapest–DombóvárPécs (40-es) vonalnak. Rajta keresztül közelíthető meg a Gellért-hegy alatt épített alagúton át a Déli pályaudvar, de a déli összekötő vasúti hídon át a pesti oldal felé is halad forgalom a Körvasúton. A kerületnek a pályaudvart leszámítva egy vasúti megállója van: a déli határán, a 30-as és 40-es vonal közös szakaszán található Budafok-Albertfalva állomás.

Az üzemek átalakulására és megszűnésére, illetve a pálya állagának romlására való tekintettel 1997-ben döntés született az Andor utcai iparvágányok megszüntetéséről. Alkalmi forgalom még 2000-ig zajlott a síneken, amiket 2003 tavaszán bontottak el teljesen.[5]

A kerület vasútállomásai

Állomás neve Átszállási kapcsolatok Megjegyzés
Kelenföldi pályaudvar Autóbusz: 7E, 103, 173E, 907
Villamos: 19, 49
Átszállási lehetőség a Volánbusz járataira, illetve elkészülte után 4-es metróra
Budafok-Albertfalva Autóbusz: 7, 141

Tömegközlekedés

A kerület lakóinak közösségi közlekedését a Budapesti Közlekedési Zrt. villamosokkal és autóbuszokkal látja el. Újbuda ad otthont a BKV kelenföldi autóbuszgarázsának, valamint kelenföldi és budafoki villamosremízének. A villamosok Buda délebbi (18-as, 41-es, 47-es), belső (19-es, 41-es) és északabbi részével (4-es, 6-os, 18-as, 61-es), illetve Pest központi területeivel (4-es, 6-os, 47-es, 49-es) kapcsolják össze Újbudát. A Lágymányosi híd megépülése óta tervezik az 1-es villamos vonalának meghosszabbítását a XI. kerület felé, ami Pest kintebbi kerületeivel és Óbudával teremtene kapcsolatot. A tervek szerint 2012-re épülhet meg a villamos budai meghosszabbítása.[10]

2006-ban megkezdődött az 4-es metróvonal építése is, amely szintén a pesti belváros felé teremt kapcsolatot (első szakasza a Kelenföldi és a Keleti pályaudvart köti össze, átszállási lehetőséget biztosítva a 2-es és 3-as metróra). A tervek szerint enyhíteni fogja főútvonalainak zsúfoltságát is, aminek következtében nagyon szennyezett a levegő. Az elővárosi közlekedést szolgálja a Kelenföldi pályaudvar mellett lévő Volánbusz-állomás, ahonnan Biatorbágy, Érd és Százhalombatta térségébe indulnak buszok.

Tervezett metróállomások a kerületben

Searchtool right.svg Bővebben: 4-es metró

Budapest Metro M4.png (Az átszállási kapcsolatok a jelenlegi viszonyokat tükrözik, nem a metró elkészültét követő esetleges átalakításokat.)

Megállóhely neve[11] Megnyitás időpontja[11] Átszállási kapcsolatok Megjegyzés
Madárhegy harmadik szakasz A harmadik szakasz megépülése után végállomás
Gazdagrét harmadik szakasz
Kelenföldi pályaudvar első szakasz Autóbusz: 7E, 103, 173E, 907
Villamos: 19, 49
A harmadik szakasz megépüléséig végállomás. Átszállási lehetőség a MÁV és a Volánbusz járataira
Tétényi út első szakasz Autóbusz: 7, 7E, 114, 173, 173E, 213, 214, 907
Bocskai út első szakasz Autóbusz: 53, 86, 150, 150E, 212, 250, 906, 973
Villamos: 4, 18, 41, 47
Móricz Zsigmond körtér első szakasz Autóbusz: 7, 7E, 27, 33, 33E, 40, 40E, 153, 173, 173E, 188E, 240, 240E, 906, 907, 941, 973
Villamos: 6, 18, 19, 41, 47, 49, 61
Szent Gellért tér első szakasz Autóbusz: 7, 86, 173, 233E, 907, 973
Villamos: 18, 19, 41, 47, 49

Kultúra, művelődés, sport

Gárdonyi Géza szobra, a háttérben a Hadik Kávéháznak is otthont adó épület

Kulturális városközpont

A 4-es metró várhatóan jelentős mértékben tehermentesíti a jelenleg rendkívül forgalmas Bartók Béla utat. Ezt kihasználva az önkormányzat kulturális városközpontot (KVK) kíván létrehozni az út mentén a Móricz Zsigmond körtértől a Szent Gellért téri Duna-partig. Ennek megfelelően megkezdődött a környék házainak felújítása, illetve a terület központjában lévő Gárdonyi tér[12] (rajta az évekig megnyitásra váró Hadik Kávéház) átalakítása. A program részeként a lerongyolódott állapotú körtéri szolgáltatóépület, a Gomba modernizációjára is sor kerül. A cél, hogy az útszakasz Buda belvárosává, sétálóutcájává váljon kávéházakkal, éttermekkel, galériákkal, antikváriumokkal.[13]

Oktatás, képzés

Közoktatás

Az önkormányzat 10 bölcsődét, 23 óvodát, 15 általános iskolát, egy speciális szakiskolát, egy zeneiskolát és öt középfokú oktatási intézményt tart fenn. Ezek mellett egyházi, alapítványi és magánkézben lévő bölcsődéből kettő, óvodából tizenkettő, általános iskolából kilenc, középiskolákból pedig öt várja a gyermekeket Újbudán.[14][15][16]

A kerület híresebb középiskolái közé tartozik a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, amely 1912-től az egy évvel korábban megnyílt Váli utcai elemi iskolában működött, majd 1929-ben költözött újonnan épült, Villányi úti neobarokk épületbe, a Szent Imre-templom mellé. 1948-ban államosították, és 1950-ben József Attila Gimnázium lett a neve. A rend 1998-ban visszakapta az épületet, a József Attila Gimnázium pedig 2000-től kezdve a hajdani Váli utcai elemi iskola épületét foglalhatta el (a már régebb óta ott működő Kolos Richárd Gyakorló Műszaki Szakközépiskola társaságában). A közelben épült fel 1930-ra az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje által fenntartott Szent Margit Gimnázium, amelynek épületében 1955-től kezdve Kaffka Margit Gimnázium néven működött állami intézmény. A rend 1996-ban kapta vissza az épületet, a Kaffka Margit Gimnázium pedig megszűnt.

Egyéb középiskolák:

Felsőoktatás

A kerület szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy nagy számú felsőoktatási intézmény települt meg itt. A Szabadság és a Petőfi híd között a külön e célra feltöltött lágymányosi Duna-partot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1909-re felépült campusa, valamint az ELTE Informatikai, Társadalomtudományi és Természettudományi Karának otthont adó, az ezredforduló éveiben elkészült egyetemi város foglalja el. Korábban önálló intézményként létezett a Gellért-hegy oldalában álló, 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola és a Villányi út mellett, a hegy lábánál elhelyezkedő Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, amely a 19. század közepén tevékenykedő Entz Ferenc tangazdaságából fejlődött ki. A két intézmény ma a Budapesti Corvinus Egyetem részeként működik: előbbiből jött létre a Közigazgatástudományi Kar, míg az utóbbi Budai Campus néven a Kertészeti, a Tájépítészeti és az Élelmiszeripari Karoknak ad otthont. Ezek mellett az 1992-ben alapított Gábor Dénes Főiskola, illetve az 1996-ban megnyílt Általános Vállalkozási Főiskola épületei is a kerületben vannak.

Az egyetemisták nem csak a tanintézményeik, hanem a számos kollégium révén is a kerülethez kötődnek: itt található a BME Kármán Tódor, Schönherz Zoltán, Vásárhelyi Pál, Wigner Jenő és Bercsényi Építész Kollégiuma, valamint Liska Tibor és Simonyi Károly Szakkollégiuma, illetve az ELTE Nádorfejérvári úti, Kőrösi Csoma Sándor és Hotel Griff Junior Kollégiuma. Az Eötvös József Collegium 1910-ben átadott épülete a Gellért-hegy oldalában áll, hasonlóan az ELTE ÁJK Bibó István Szakkollégiumához. A Nándorfejérvári úti kollégium épületében működik a Társadalomtudományi és a Bolyai Szakkollégium.

A Szent Imre (volt József Attila) gimnázium homlokzata a Villányi úton

Könyvtárak, közgyűjtemények, helyi média

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár három tagkönyvtárat működtet Újbudán: egyet Gazdagréten (Móricz Zsigmond könyvtár), egyet Kelenföldön (Kelenföldi Könyvtár a Kelenföldi Városközpontban), egyet pedig Lágymányoson (Karinthy Frigyes Könyvtár). Az önkormányzat Újbuda (korábban Kelenföldi Híradó) címmel kétheti lapot ad ki, továbbá fenntartja az Újbuda TV nevű televíziócsatornát. A Helyi Téma című lapnak is van XI. kerületi kiadása, valamint rendszeresen megjelenik a XI. kerületi Kisokos.

Újbudán több kisebb múzeum és gyűjtemény látogatható:

Emellett a Citadellában és környékén fénykép- és fegyverkiállítás, illetve panoptikum látogatható.

Színházak, mozik, szórakoztatás

1988 óta a kerületben működik Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínháza, a Karinthy Színház, amit a korábbi Haladás Mozi épületében hoztak létre. 1958 és 2005 között a könnyed szórakoztatás – gyermekműsorok, operettestek és könnyűzenei koncertek – színhelye volt az azóta lebontásra váró Budai Parkszínpad a Feneketlen-tó melletti parkban. A korábban a kerületben működő mozik (Bartók, Olimpia) az 1990-es években sorra megszűntek, de 2009 óta az Allee bevásárlóközpontban többtermes filmszínház várja a közönséget.

Előtérben a Lágymányosi lakótelep és a BEAC sporttelepe, háttérben az ELTE déli, a BME informatikai épülete, valamint az Infopark és a Lágymányosi híd

Kultúrprogramok zajlanak a több kisebb, helyi jelentőségű (Albertfalvai, Gazdagréti és Kelenvölgyi Közösségi Ház) és nagyobb művelődési- és kultúrházban. Utóbbiak közé tartozik és az 1951-ben létesített Fővárosi Művelődési Ház (FMH) valamint az 1979-es alapítású Budapesti Művelődési Központ (BMK). A Fonó Budai Zeneház a népzene, a néptánc és a magyar jazz fontos központja. Az ifjúság körében népszerű a Petőfi híd újbudai hídfőjénél lévő három koncert- és szórakozóhely (az A38 Hajó, valamint a Zöld Pardon és a Rio), illetve a kerület déli részén lévő Wigwam Rock Club.

Sport

Újbuda sportegyesülete, az Újbuda Torna Club 2007-ben jött létre Molnár Gyula polgármester kezdeményezésére, alapító tagjai kerületi kötődésű sportolók (Czene Attila, Grosics Gyula, Horváth Gábor, Jánosi Zsuzsa, Faházi János, Nyilasi Tibor, Orosz Andrea, Temesvári Andrea, Tóth Frank, Török Ferenc, Zsolnay Gyöngyi). Az Újbuda TC hat szakosztályt tart fenn: egy-egyet a labdarúgás, a röplabda, a kosárlabda, a kézilabda, a tenisz és a szabadidősportok (asztalitenisz, barlangászat, gimnasztika, karate, siklóernyőzés stb.) számára. Az önkormányzat 2001 óta egy kifejezetten testnevelési profilú oktatási intézményt is fenntart: a Bikszádi utcai általános iskola 2008-tól Grosics Gyula nevét viseli.[17]

Szintén a kerületben működik a BME egyesülete, a Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC),[18] illetve az ELTE-hez kötődő Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC).[19] Az Albertfalva északi részén működő Nyéki Imre Uszoda sportolási és kikapcsolódási lehetőséget biztosít látogatói számára.[20]

Látnivalók

A Gellért-hegy, rajta a Citadella és a Szabadság-szobor

Épített örökség

Gellérthegy

Történetének sajátosságai folytán a kerület épületeinek zöme a 20. század folyamán épült. A 19. század legjelentősebb emléke a hegy tetején álló Citadella, amely szórakozóhelyeknek és kiállításoknak ad otthont. A közvetlen közelébe épült Budapest egyik szimbóluma, Kisfaludi Strobl Zsigmond műve, az 1947-ben felállított Szabadság-szobor. A hegyről kiváló panoráma nyílik Pestre és a budai várnegyedre. A Gellért-hegy délkeleti oldalán látható a Sziklakápolna (Lux Kálmán és Weichinger Károly, 1931), amihez 1934-ben neoromán stílusú kolostor épült a pálos rend számára a Gellért rakparton. A Sziklakápolna előtt áll Kő Pál Szent István-szobra (2001), a felette lévő kilátón pedig egy kőkereszt kapott helyet. A hegy déli oldalán áll az Eötvös Kollégium Alpár Ignác tervezte épülete (1910), valamint a lazaristák rendháza (1910) és iskolája (1912), illetve a hajdani Államigazgatási Főiskola szembeötlő tömbje (Törőcsik Sándor, 1979). A teljes Gellért-hegy – a Szent Gellért-tér épületeivel együtt – Budapest világörökségi helyszínei közé tartozik.

Szentimreváros

A Gellért-hegy tövében, a Szabadság híd (1896) közelében, a Szent Gellért téren épült fel 1918-ra a Gellért Szálló és gyógyfürdő szecessziós stílusban, Sebestyén Artúr, Sterk Izidor és Hegedűs Ármin tervei alapján. Előtte áll a budapesti gyógyfürdőket szimbolizáló Forrásház (2003). A Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtér és Kosztolányi Dezső tér vonaláig terjedő szentimrevárosi útszakasz házai a 20. század első évtizedeiben épültek. A terület központjában lévő, 2010-ben felújított és parkosított Gárdonyi téren Horvay János közadakozásból épült Gárdonyi-szobra látható (1933), és itt van a régóta újbóli megnyitására váró Hadik Kávéház is. A Móricz Zsigmond körtér látványosságai közé tartozik Szent Imre szobra (Kisfaludi Strobl Zsigmond műve, 1930), valamint az alakjáról Gomba néven ismert, felújítás előtt álló szolgáltatóépület (Schall József, 1942). A körtér névadójának, Móricz Zsigmondnak is van szobra (Varga Imre, 2004). A körtérről nyíló Villányi úton sorakozik a Szent Margit Gimnázium (Fábián Gáspár, 1930), a Szent Imre-templom és a Szent Imre Gimnázium (Wälder Gyula, 1938 és 1929) neobarokk épületegyüttese; a templom és a ciszterci gimnázium között állították fel újra 2001-ben a Horthy-korszak meghatározó oktatáspolitikusa, Klebelsberg Kunó szobrát (Grantner Jenő, 1939). A templommal és gimnáziummal szemközti parkban áll a 2005-ös bezárása óta folyamatosan romló állagú Budai Parkszínpad (1958), Kosztolányi Dezső szobra (Borbás Tibor, 1979) pedig a park másik végén, a róla elnevezett tér szélén áll.

Lágymányos

A Műegyetem központi épülete a Duna felől

Lágymányos a századfordulós Műegyetem (tervezői: Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Pecz Samu) mellett a modern ELTE-campusszal is büszkélkedhet. Ennek szélén kapott helyet a Magyar Szentek Temploma (Török Ferenc és Balázs Mihály, 1996). A róla elnevezett út és az Irinyi József utca sarkán áll Karinthy Frigyes szobra (Paulikovics Iván, 1988). A modernebb épületek közé tartozik a Fehérvári úti Vásárcsarnok (Halmos György 1975-ös épületét 2003-ra Kertész András Tibor építette át)[21] és a szomszédos Allee bevásárlóközpont és a hozzá kapcsolódó Simplon Udvar nevű lakóépület (2009). A városrész belső részén látható a hajdani Váli utcai iskola tornyos épülete (1912), a Szendrői Jenő és Lévai Andor tervezte rendelőintézet (1949), valamint a Medgyaszay István tervezte kelenföldi református templom (hivatalosan Magyar Advent Temploma, 1929).

Kelenföld

Az előbbi közelében, de már Kelenföld északi részén áll a neoromán stílusú kelenföldi evangélikus templom (Schulek János, 1928). A városrészben található az 1870-es években típusterv alapján épült Kelenföldi pályaudvar és a Duna-part ipari műemlékei, a 1911-ben épült Budai Hengermalom és az 1914-től működő Kelenföldi Hőerőmű (Reichl Kálmán és Borbiró Virgil tervei alapján 1937-ben érte el végleges állapotát). A külső Bartók Béla úton álló, Kiss András tervezte Szent Gellért-templomot 1992-ben adták át, harangtornya 1999-re készült el. Szobordíszítéseit, II. Szilveszter pápa a templom előtt álló szobrát és a kertben lévő, Árpád-házi szenteket ábrázoló szobrokat Varga Imre készítette. Szintén a Kelenföldi pályaudvar közelében áll a Külső-kelenföldi Református Egyházközség modern temploma (Szabó István, 1981). A lakótelepek gyűrűjében álló szolgáltatóépület, a Kelenföldi Városközpont 1966-ra készült el Zilahy István tervei alapján. A mellette lévő parkban áll Kiss István Monda címet viselő, három bikát ábrázoló szobra (1979).

A Szent Mihály-templom, Albertfalva

Külső városrészek

Albertfalva római táborából csupán kis számú, kevéssé látványos rom van a felszínen. Az akkor még önálló község 1941-ben megnyílt római katolikus templomát, a Szent Mihály-templomot Kismarty Lechner Jenő és fia, ifj. Lechner Jenő tervezte. Kelenvölgy Szentháromság-temploma Weichinger Károly tervei alapján 1931-re készült el. Kőérberek középkori romjai nem látogathatók. A gazdagréti lakótelep szomszédságában Koppányi István tervei alapján épült fel a Szent Angyalok-templom, ami 2002-ben kezdte meg működését. Sasadon két 18. századi, barokk stílusú szobor is látható: Xavéri Szent Ferencé a délkeleti határán lévő Amerikai Temetőben, egy Szentháromság-szobor pedig északi határán, a Törökbálinti úton. Őrmezőn, a Költők Parkjában látható az élete utolsó éveit a lakótelepen töltő Kálnoky László, Kormos István és Zelk Zoltán 2010-ben átadott domborműve.

Természeti értékek

A Sas-hegy a Gellért-hegy felől nézve

Újbudán több természetvédelmi terület van. A XII. kerületbe is átnyúló, országos jelentőségű Budai Sas-hegy TT korlátozottan látogatható, legfőbb értékét a dolomitsziklákon növő karsztbokorerdők, illetve sziklafüves gyepek maradványainak élővilága jelenti. Mintegy félszáz védett növényfaj él a területen, köztük az északi lejtőket benépesítő jégkori reliktumfajok, így a budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) és István király-szegfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stephanii), illetve a meleg, száraz déli hegyoldalakon élő magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és csikófark (Ephedra distachya). Az állatvilágot elsősorban a kisebb testű lények – ízeltlábúak, illetve a velük táplálkozó hüllők és madarak – képviselik. Mintegy húsz endemikus vagy Magyarországon csak innen ismert ízeltlábúfaj honos a Sas-hegyen, a hüllők közül a pannon gyík és a haragos sikló számít különlegesnek.[22] Szintén országos jelentőségű védett terület a dolomitos Gellért-hegy is, amelynek parkos-erdős növényzete a szőlők filoxéra általi elpusztulásának köszönhetően alakult ki a 19. század végén. Egyes elszigetelt, meredek területein azonban az eredeti, a sas-hegyihez hasonló növényzet is megmaradhatott. Magyarországon csak itt él a sárgás habszegfű (Silene flavescens).

A fentiek mellett négy helyi jelentőségű természetvédelmi terület is van a kerületben. A Gellért-hegy lábánál terül el a Budai Arborétum, amely Entz Ferenc tankertészetéből fejlődött ki, és jelenleg a Corvinus egyetem budai campusának ad otthont. Az arborétum 6,5 hektáron 1640 fás szárú dísznövényfajt és -fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250 féle egyéb évelő dísznövényt nevel.[23] A Rupp-hegy a Sas- és Gellért-hegyhez hasonlóan a Budai-hegyek eredeti növény- és rovarvilágának megőrzése miatt jelentős. A kőérberki szikes rét a főváros utolsó ilyen jellegű élőhelye, sziki növénytársulásai és az itt fakadó keserűvíz-források adják fontosságát. A Kopaszi gát és a Lágymányosi-öböl környéke szintén helyi védelem alá esik.

Az egyéb zöldterületek közé tartozik a kerület egyik szimbóluma, a Feneketlen-tó körül elterülő, illetve a szomszédos Kosztolányi Dezső téri park, a dombjára állított szoborról elnevezett kelenföldi Bikás park, a Függetlenségi park, az Egyetemisták parkja a lágymányosi ELTE-campus körül, az őrmezei Költők parkja, illetve a Kamaraerdő.

Képgaléria

Testvérvárosok

Lásd még

Jegyzetek

  1. Fővárosi Közgyűlés 1991. (VI. 6.) 473. és 2000. (VI. 29.) 1451/11. számú határozat.
  2. ^ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 Budapest XI. kerület. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  3. Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
  4. Az új EVK-határokat kijelölő határozat
  5. ^ 5,0 5,1 Az Andor utcai iparvágány-hálózat
  6. Hampage.hu
  7. 1930. évi XVIII. törvénycikk
  8. 1881. évi XLVI. törvénycikk
  9. Index.hu
  10. veke.hu
  11. ^ 11,0 11,1 metro4.hu
  12. Az egyelőre nem hivatalos nevet 2010-ben szavazta meg a kerületi lakosság.
  13. Művésznegyeddé alakítanák a Gellért tér környékét (Index, 2008. március 25.)
  14. A kerületi bölcsődék listája
  15. A kerületi óvodák listája
  16. A kerületi iskolák listája
  17. Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola honlapja
  18. A MAFC honlapja
  19. A BEAC honlapja
  20. Nyéki Imre Uszoda honlapja
  21. Vargha Mihály: Amúgy rendben... (építészfórum.hu)
  22. A Budai Sas-hegy természetvédelmi terület honlapja
  23. A Budai Arborétum honlapja

Forrás

  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XI. kerülete témájú médiaállományokat.