Bukarest

A hu-Rightpedia wikiből
Bukarest (Bucureşti)
Assemblagebucarest.jpg
Bukarest
Bukarest címere
Bukarest címere
Bukarest zászlaja
Bukarest zászlaja
Közigazgatás
OrszágRománia Románia
Fejlesztési régióBukarest-Ilfov fejlesztési régió
PolgármesterSorin Oprescu
Népesség
Népességismeretlen +/-
Népsűrűség8111 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60-90 m
Terület228 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Bukarest weboldala
Pontosan itt van!
Bukarest elhelyezkedése Magyarországon


A város térképe

Bukarest, (Bucuresti), Románia fő és székvárosa, az ország legnépesebb települése, (1930) 631.288 lak. A város a Havasalföldön, a Dámbovita folyó mindkét partján torul el. B. egy csomó település összenövéséből és terjeszkedéséből keletkezett, ezért utcahálózata teljesen szabálytalan. A város közepét elfoglaló, díszes utcákkal, (Calea Victoriei) szelt üzleti negyed nagyvárosias jellegű, itt van a királyi palota, a nemzeti színház, egyetem, múzeumok, templomok. Est a zárt, nagyvárosias magot üres telkekkel, kertekkel és alacsony házcsoportokkal megszaggatott, épülő városrész övezi. B. a román gazdasági és szellemi élet központja, a legmagasabb politikai és közigazgatási hatóságok székhelye. Van egyeteme, művészeti, zenei, erdészeti, technikai és mezőgazdasági főiskolája, természettudományi és archeológiai múzeuma, képtára, tudományos akadémiája; a g. kel. metropolita és a róm. kat. érsek székhelye. Kereskedelme élénk, ipara, (textil, érc, élelmiszer, gép) fejlődik. A B.ben élő magyarok számát több mint 80.000-re becsülik.

Történet

B. története. A monda szerint Bacur nevű pásztor alapította, de neve csak a XIV. sz.i krónikákban fordul elő először. A történeti okmányok Dámbovija néven is említik. A XIV. sz. végén Havasalföld fővárosa lett; ekkor építették a fejedelmi palotát. A Giurgiu és Brassó közti út mentén fekve, kereskedelmi szempontból kezdettől fogva fontos szerepet játszott. 1554-ben a törökök feldúlták és csak 100 év múlva tudta fontosságát visszanyerni. 1698-tól kezdve már állandóan B.ben laktak a fejedelmek. 1716-ban szerb csapatok prédálták fel, 1738-ban lakosságának nagy részét a pestis pusztította el. Sok csapás érte a XVIII. sz. fordulója körül, 1793-ban és 1802-ben földrengés, 1794-ben és 1812-ben pestis, 1804-ben pedig óriási tűzvész. 1854-ben török megszállás alatt állt. Midőn Moldvát és Romániát 1861-ben fejedelemséggé egyesítették, B. lelt a főváros; 1881-től a román király székhelye. 1913-ban itt kötött békét Bulgária Romániával, Szerbiával és Görögországgal. A világháború előtt nagy erődítményövvel vették körül; ennek ellenére 1916. december 6.-án az osztrák-magyar-német csapatok elfoglalták s majdnem két évig megszállva tartották. A világháború után rohamos fejlődésnek indult; lakosságának száma 1909-hez képest (297.843) több mint kétszeresére emelkedett.

2010

Bukarest (románul Bucureşti) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja.

Fekvése

Bukarest az ország délkeleti részében fekszik, a Dâmbovița folyó két partján, a Dunától északra 68 km és a Fekete-tengertől nyugatra 280 km távolságra. A város a Vlăsiei-síkságon (Câmpia Vlăsiei) fekszik, amely a Román alföld része. Keletre található a Bărăgan síkság, nyugatra a Găvanu Burdea síkság, délre pedig a Burnazului síkság. A Bukarest környéki síkvidéket Bukaresti síkságnak (Câmpia Bucureștiului) is szokták nevezni.

Geológiája és geomorfológiája

A Bukaresti síkság a negyedkorban alakult ki tengeri regressziók eredményeként, ami a Kárpátok és Szubkárpátok kiemelkedését követte. Az alluviális síkvidéken a pleisztocénben vastag löszrétegek rakódtak le. A terület a holocénben ismét megemelkedett. Ebben az időszakban alakultak ki a síkságot átszelő folyók völgyei, amelyek helyenként mélyen bevágódnak a löszrétegekbe ezáltal tagolva a területet. A síkság magassága 100-115 m körül van az észak-nyugati részen és 50-60 m körül a délkeleti részen, a Dâmbovița partvidékén. Bukarest 80-90 m tengerszint feletti magasságon fekszik.

A síkságot az átszelő folyók több részre tagolták. Az északi rész a Băneasa síkság, amely a Colentina folyótól északra fekszik, ezt követi a Colentina folyó völgye. A folyó szabályozását követően számos gyűjtőtó alakult ki területén, amelyek meghatározzák Bukarest északi részének geomorfológiai arculatát. Ezek a Plumbuita, Ostrov, Dobroeşti és Pantelimon tavak. A Colentina-síkság vagy Giuleşti-Floreasca síkság (Câmpul Colentinei) adja a város területének 36%-át. Déli irányban a Dâmbovița völgye követi. A folyó völgye szabályozva van, ennek következtében az egykori homokvonulatok, szigetek eltűntek. A folyótól délre néhány alacsonyabb halom található: Uranus-Mihai Vodă, Dealul Mitropoliei, Colina Radu Vodă, Movila Mare. A Dâmbovița folyótól délre fekvő geomorfológiai egység a Cotroceni-Berceni vagy Cotroceni-Văcăreşti síkság.

Éghajlata

A város éghajlata a mérsékelt kontinentális. A tavasz és az ősz rövid ideig tart, a nyár általában már április végén beköszönt. A legmelegebb hónap július, amikor a maximális hőmérséklet 40°C fölé is emelkedhet. A bukaresti tél általában december első hetében kezdődik, a nagyobb havazások is erre a hónapra tehetők. Ez a hónap rendszerint csapadékos, ködös, ám a hőmérséklet alig csökken -3°C alá. A leghidegebb hónap január.

Bukarest éghajlati jellemzői
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Átlagos maximum hőmérséklet (°C) 1,5 4,1 10,5 18,0 23,3 26,8 28,8 28,5 24,6 18,0 10,0 3,8
Átlagos minimum hőmérséklet (°C) -5,5 -3,3 0,3 5,6 10,5 14,0 15,6 15,0 11,1 5,7 1,6 -2,6
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 40 36 38 46 70 77 64 58 42 32 49 43
Forrás: worldweather.org


Vízrajza

Bukarestet két folyó szeli át, a Dâmbovița és a Colentina, mindkettő északnygat-délkelet folyásirányú. Mindkét folyó medre szabályozva van. Az város északi részét átszelő Colentina rendezésekor és a környék mocsaras területeinek felszámolása során számos gyűjtőtavat hoztak létre, ezek közül a legjelentősebbek a Herăstrău, Tei és Floreasca tavak. 1984-ben Nicolae Ceaușescu elrendelte egy csatorna megépítését, amely összekötötte volna a várost a Dunával és ezáltal Bukarest kikötői szerephez is jutott volna. A felmérések szerint az 1989-es forradalomig a csatorna mintegy 70%-a készült el.

Története

A legenda szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította. Ezt a legendát először 1761-ben egy ferences szerzetes, Blasius Kleiner jegyezte fel. A történet szerint a pásztor egy templomot emelt, amely napjainkban is nevét viseli, de a vizsgálatok kimutatták, hogy a templom csak 1743 körül épült. A legenda alapját az képezi, hogy Bukarest román nevének (Bucureşti) elemei a román "bucurie" (boldogság) és "-esti" (településnév-képző, az -escu többesszáma) szavak. Egy másik legenda szerint a várost Negru Vodă alapította. Erről a legendáról először a raguzai Giacomo di Pietro Luccari tesz említést, aki Vitéz Mihály uralkodása alatt járta be Havasalföldet és állított össze egy részletes monográfiát az országról.[1]

Hivatalos dokumentumok először 1459. szeptember 20-án említik, nevezetesen egy Vlad Ţepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát. Egy 1460-ból származó fejedelmi dokumentum castro fluvii Dombovicha néven említi, míg 1461-ben castro Bokoresth néven szerepel. [2]

Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között újjáépült a Curtea Veche (Régi Fejedelmi Udvar) és megépült a Biserica Domnească (Fejedelmi Templom), Bukarest első jelentősebb építményei. Mindkettő számottevően megrongálódott a XVII.-XVIII. századi törökjárások, földrengések, tűzvészek során; az udvar romjaiban jelenleg múzeum működik, a templomot többször újjáépítették és jelenleg a város legrégebbi épületeként tartják számon.

Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak (1661), megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domnească-t (Fejedelmi Iskola, 1694) és felépült a Mogoşoaia-palota (1698), ahol ma a Brâncoveanu-múzeum található.

Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Colţea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost számláltak, 1831-ben ez a szám megduplázódott. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és a Cişmigiu Park.

Miután 1916 augusztusában Románia hadat üzent a központi hatalmaknak, az osztrák-magyar és német csapatok december 6-án elfoglalják Bukarestet. 1918 tavaszán Románia különbékét kér, és köt. A II. világháborúban a város nem került ostrom alá, így kevesebbet szenvedett, a szovjet csapatok a román átállás miatt ellenállás nélkül szállhatták meg.

1956 novemberében a diákok kommunizmus-ellenes megmozdulásokat szerveztek, de a katonaság leverte és megtorolta az akciót. 1989 decemberében a forradalom végigsöpört Románián, és a bukarestiek megdöntötték Ceauşescu diktatúráját.

Építkezések N. Ceauşescu diktatúrája idején

A hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását. Bukarest belvárosának ötszáz hektárját eldózeroltatta (az emberiség történelmében feljegyzett legnagyobb méretű, békeidő-beli városrombolás), hogy helyébe észak-koreai mintára a rendszerének kedves szocialista realista stílusúnak nevezett, de valójában neoklasszicista új városközpontot építsen.

A város közepén mesterséges dombon épült fel a gigantikus Köztársasági Palota, más elnevezéssel a Nép Háza (Casa Poporului), jelenleg a Parlament Palotája, melyet Ceauşescu saját rezidenciájának szánt. Jelenleg ez az épület ad otthont a Képviselőháznak, a Szenátusnak és az Alkotmánybíróságnak. Az épületet a Guiness rekordok könyve is jegyzi: ez a világon a második legnagyobb épület, a Pentagon után, 330.000 m2 alapterületű. A palotától a párizsi Champs-Élysées-nél is szélesebb sugárút (Victoria Socialismului, jelenleg Bulevardul Unirii) indul keleti irányba, az ennek mentén felhúzott panelekbe a pártállami elit költözhetett.

A forradalom kitörése miatt számos grandomán épület-kezdemény befejezetlenül maradt és jelenleg is üresen áll (Nemzeti Könyvtár, Ifjúsági Ház, Szocializmus Múzeuma / Rádió Ház, piac-komplexumok stb).

Címerek

Lakosság

A városnak 2006-ban 2,3 millió lakosa volt. A népességnövekedés -0,7%. 11,6%-a a lakosságnak 15 év alatti, 5,9%-a 75 év feletti. Nemzetiség szerint a lakosság 97%-a román, 1,4%-a roma, 0,3%-a magyar, 0,5% egyéb.

Magyar közösség

A bukaresti magyarok száma hivatalosan 5800 fő, de becslések szerint létszámuk tíz-húszezer főre tehető, ezen felül több ezer magyar köztisztviselő, politikus, illetve újságíró dolgozik itt. A városban működik a magyar tannyelvű Ady Endre Elméleti Líceum (régi nevén 33-as ipari líceum); az egyetemen hungarológiai tanszék is működik. Itt jelenik meg az Új Magyar Szó c. napilap, illetve a Bukaresti Közlöny. Az RTV heti 5 órás magyar műsort készít, a Bukaresti Rádió napi egy órás magyar adást sugároz. A magyar kultúra terjesztését a Magyar Kulturális Intézet, illetve a Petőfi Sándor Művelődési Ház is biztosítja. Magyar amatőr színjátszók is működnek Petőfi Színkör néven, újabban amatőr néptánc csoport is létrejött Bercsényi Baráti Tánckör néven. A Bărăţia római katolikus templomban heti kétszer magyarul miséznek. A Calvineum és a Szőlőskerti református templomokban hetente többször tartanak magyar nyelvű istentiszteletet. Bukarest 2004-ig magyar képviselővel rendelkezett a román parlamentben.

Oktatás

Piata Universitatii (Egyetem Tér)

Bukarestben számos állami vagy magán felsőoktatási intézmény van. A képzési kínálat teljesnek mondható.

Testvérvárosai

Események

A bukaresti Bulevardul Unirii (Egyesülés útja), mintája a párizsi Champs Elysee
A parlament épülete este
  • 1459 Először említik hivatalos dokumentumban Bukarestet
  • 1465 Radu cel Frumos fejedelem rezidenciája lett
  • 1659 Gheorghe Ghica Havasalföld fővárosává tette
  • 1661 Megjelentek az első kövezett utak
  • 1808 Megnyílt a Hanul lui Manuc fogadó, itt írják alá 1812-ben a török–orosz paktumot
  • 1847 A város egyharmadát tűzvész pusztítja el
  • 1869 Megnyílt az első vasúti pályaudvar (Gara Filaret)
  • 1872 Üzembe helyezték az első villamost
  • 1912 Megnyílt a Băneasa (ma Aurel Vlaicu) repülőtér
  • 1916 A német hadsereg elfoglalja a várost, és csak két év múlva hagyja el
  • 1922 Megépült a Diadalív (Arcul de Triumf)
  • 1929 Elindul az első rendszeres rádióadás
  • 1936 Elkészült a Herăstrău park mintegy 187 ha. területen, mellette pedig a Falumúzeum, a világ első etnográfiai múzeumainak egyike
  • 1944 A II. világháborúból való kiugrás után a román csapatok megtisztítják a várost a német csapatoktól. Helyükre szovjetek érkeznek, akik csak 1958-ban hagyják el az ország területét
  • 1954 Megnyílt a Román Operaház
  • 1956 Szilveszterkor sugározták az első román tévéadást
  • 1968 Megnyílt az Otopeni (ma Henri Coandă) repülőtér
  • 1977 A Richter-skálán 7,2 fokozatú földrengés elpusztította a főváros történelmi központjának nagy részét
  • 1979 Megépült az első metróvonal

Kultúra

Falumúzeum Bukarestben

Múzeumok

Bukarest múzeumainak listája

Képek


Források

  1. Colfescu, Silvia. Scurtă povestire, București (román nyelven), 6. o 
  2. Parusi, Gheorghe. Cronologia Bucureștilor (román nyelven), 9. o 

Külső hivatkozások

Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.