Chile

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Chile
Flag of Chile.svg
Államforma köztársaság
Főváros Santiago
Terület 756.626 km2
Legmagasabb pontja Ojos del Salado 6880 m
Legfontosabb tavak General Carrera-tó, Argentino-tó, Ranco-tó
Lakosság
Népesség 15.600.000 fő (2003)
Népsűrűség 18 fő/km2
Hivatalos nyelv spanyol
Népek, nemzetiségek mesztic 60%, fehér 30%, indián 7%, egyéb 3%
Vallások római katolikus 79%, protestáns 6%, egyéb 15%
Városi lakosság aránya 85%
Írástudatlanság 7%
Iskolakötelezettség 6-13 éves korig
Általános adatok
GNP 12.177 USD/fő (2000)
Pénznem 1 chilei peso (chil $) = 100 centavo
Nemzeti ünnep szeptember 18. (a Függetlenség Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Santiago
Térkép
Chile címere

Chile, Republica de Chile, [csí], D. amerikai köztársaság; D. Amerika DNyi partvidékén fekszik, Peru, Bolívia, Argentina és a Csendes óceán határolja, (térképét l. Argentina térképén, 499. oldal). Hosszú, keskeny állam, hossza 4225 km2, szélessége 170-350 km. Ter. 750.572 km2, (1930) 4,287.445 lak.

Felszíne, vizei, bányakincsei.

Az ország felszínét a Kordillerák három morfológiai övezete foglalja el. Ny.-on húzódik a Parti lánc is K.-en az Andok főlánca, a két hegyvonulat között foglal helyet a helyenkint medenceszerűen kiszélesedő Szegélyvölgy. É.C.-ben a Parti lánc és a Szegélyvölgy gyéren fejlett; az Andok főlánca platószerűen kiszélesedve lépcsősön végződik el az óceán partján. Láncai fogják közre az Atacama sóstavakkal borított, sivatagos magas medencéjét. Közép C.-ben a Szegélyvölgy medenceszerűen kiszélesedik, D.felé haladva azonban egyre keskenyebb lesz, tenger alá is merül, csatornaszerű tengerszoros lesz belőle, a Parti lánc pedig szigetekre bomlik. D.-en a Parti lánc szigeteit és a szegélyvölgy partjait a jégkorszak gleccserei által kivésett fjordok csipkézik, az Andok főláncát hatalmas gleccserek borítják, olvadékvizük a csatornaszerű szegélyvölgybe folyik le. A sivatagos É.C. folyókban igen szegény, annál több a folyó Közép és D. C.-ben, de ezek a folyók rövidek, zuhatagosak, hajózásra nem, csak öntözésre és energiatermelésre alkalmasak. Ásványkincsei között első helyen említendő a salétrom, bőven van borai, só, kén és barnaszén is; fontos anyaga a guanó. A Kordillerákban aranyat, ezüstöt, vasat, rezet és olajpalát bányásznak. Az ásványos források száma igen nagy.

Éghajlata

Az ország hosszú É.-D.-i kiterjedése következtében igen változatos. É.C. a sivatagi övbe tartozik (Atacama sivatag), Közép C. éghajlata meleg-mérsékelt, enyhe, esős telek, száraz, meleg nyarak jellemzik. D.-en esős, hűvös az éghajlat, a Tűzföldön sarki vonásokkal. Csapadék minden évszakban van, a csapadékhúzó szelek a Ny.-iak.

Növényzet, állatvilág.

É.-on gyér a növényzet, kaktuszok és Senecio-félék, Euphorbiák a jellemzők. Közép C. hajdan híres, hatalmas Araucaria-erdeiből alig van már valami. Ez a terület teljesen kultúrtájjá lett. D. C.-ben nagy területeket borítanak a fenyőerdők; ezek az erdők K.-en fokozatosan mennek át a patagóniai sztyeppekbe.

Állatvilág

Az állatvilág jellemző képviselői a prémje miatt keresett csincsilla, a vikunya, a guanako, a puma, a kondorkeselyű stb.

Lakosság.

Az indián őslakosság száma csekély, az uru, chango és araukán törzsek közül legnagyobb az utóbbi. A népesség zöme a spanyol bevándorlóktól származik: szinte kivétel nélkül r. kat.-ok. Hivatalos nyelv a spanyol.

Gazdasági élet és közlekedés.

Az ország gazdasági életében első helyen a bányászat áll. Az állam legfontosabb bevételei a salétromból és jódból származnak. Fontos a réz is; ma C. a Föld második réztermelő állama. A földművelés igazi hazája Közép C. A medenceszerű, igen termékeny Szegélyvölgyben bőven terem búza, kukorica, gyümölcs, burgonya, bor; É.-on gyapot és cukornád is. Az állattenyésztés egyre fejlődik. É.-on lámát, alpakát, középen lovat, kecskét és szarvasmarhát, D.-en juhot tenyésztenek. Az erdők kitermelése még rablógazdálkodásszerű.

Ipar

Az ipar a világháború után erőteljes fejlődésnek indult. Fontosabb iparágak: salétrom és ércfeldolgozás, textilipar, élelmiszer, bútor, bőr, fa és cukoripar. A vasútépítés gyors ütemben halad. Közműveltség, közoktatás, közigazgatás. Az elemi iskolák száma (1931) 3944, a középiskoláké 200. Tudományegyetem van Santiagóban (kettő) és Concepcionban, műegyetem Valparaisoban. Az ország 16 tartományra és 2 territóriumra oszlik. A tartomány élén az intendáns áll. Minden tartomány departamentokra oszlik, élükön a gobernador áll. Államfő a köztársasági elnök. Fővárosa Santiago de C, utána a legnagyobb települések Valparaiso, Concepción, Antofagasta.

Története.

C.-t az európai hódítás előtt az araukán indiánok lakták. Az első spanyolok C.-ben 1535-ben jelentek meg s azt hosszas küzdelmek után spanyol gyarmattá tették. C. 1817-bsn szakadt el Spanyolországtól. 1834-ben köztársaság lett s néhány évtizeden keresztül gazdaságilag is erősen fejlődött. 1879-ben a guanó és salétromtelepekben gazdag Atacama terület birtokáért háborúba keveredett Peruval és Bolíviával. A háborút aránylag kedvező békekötéssel fejezte be. A XIX. sz. végén és a XX. sz. elején ismétlődő polgárháborúk megbénították az ország gazdasági erejét. A világháborúban megőrizte semlegességét, de a gazdasági válság C. salétromkivitele erősen csökkent újabb belső zavargásokat idézett elő. 1927-től 1931-ig Ibanez tábornoknak sikerült a rendet biztosítania, de újabb forradalom lemondásra kényszerítette. 1932-ben katonai felkelés Alessandrit ültette a köztársaság elnöki székébe.

2010

Chilei Köztársaság, República de Chile (spanyolul), Dél-Amerika. Chile neve indián szóból ered, több feltételezés közül az - araukán eredetű - "sirályok" a legvalószínűbb. Dél-Amerika nyugati, csendes-óceáni partvidékén fekvő átlagosan 180 km széles ország. Területének túlnyomó többségét az Andok hegyláncai uralják. A hegyvonulatok északon az Atacama-sivatagot, középen a sűrűn lakott Chilei-völgyet fogják közre, majd délen több ezer szigetre szakadva ereszkednek az óceánba. Gazdaságának alapját jelentős ásványi nyersanyagkészletei adják. A világ legjelentősebb réz-, molibdén-, vanádium-, ezüst- és vaskitermelő országai közé tartozik. Az Atacama-sivatag nevezetes ásványa a chilei salétrom, amely régebben a lőporgyártás, manapság a műtrágyagyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Chile jelentős halászflottával rendelkezik. Az ipar a főváros környékén koncentrálódik.