Costa Rica

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Costa
Flag of Costa Rica (state).svg
Államforma köztársaság
Főváros San José
Terület 51.100 km2
Legmagasabb pontja Chirripo Grande 3920 m
Legfontosabb folyók San Juan, San Carlos, Tempisque
Lakosság
Népesség 3.700.000 fő
Népsűrűség 61 fő/km2
Hivatalos nyelv spanyol
Népek, nemzetiségek kreol 89%, mesztic 7%, néger, mulatt 3%, indián 1%
Vallások római katolikus 89%, protestáns 8%, egyéb 3%
Városi lakosság aránya 48%
Írástudatlanság 7%
Iskolakötelezettség 9 év
Általános adatok
GNP 7.027 USD/fő
Pénznem 1 Costa Rica-i colón (C) = 100 céntimo
Nemzeti ünnep szeptember 15. (a Függetlenség Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, San José
Térkép

Costa Rica, [kosztarika], Republica Costa Rica, kicsiny köztársaság Középamerikában, Nicaragua, Panama, az Atlanti és a Csendes óceán között. Ter. 48.550 km2;, (1935, becslés) 565.000 lak. Az Atlanti óceán partja tagozatlan, a Csendes óceán partja öblökkel csipkézett. Felszíne a Csendes óceánra meredeken lejtő, az Atlanti óceán felé széles, enyhe lejtős vidékkel végződő hegyvidék, Igen sok a veszélyes, működő vulkán, (Turrialba 3450 m, lrazú 3452 m. Poas 2678 m), gyakoriak a pusztító földrengések. Éghajlata a síkságon forró, a hegyvidékeken kiegyenlítettebb, mérsékeltebb. A Csendes óceáni lejtőket trópusi őserdők borítják, az Atlanti óceán partvidéke szárazabb éghajlatú szavanna. Bányakincsei, kevés arany és ezüst kivételével, kiaknázatlanok. A lakosság indián, fehér, néger és keverék. Fő kiviteli cikke a banán, amely C. exportjának felét és a kávé, amely több mint 1/3-át teszi ki; kisebb jelentőségű a kakaó és a nádcukortermelés. Bányatermékei közül az arany és az ezüst fontosak. Kivitele 1935-ben 70 millió P volt. behozatala 67 millió P. Bőséges vízierőit még kevéssé használták ki elektromos telepek létesítésére. Vasútvonalainak hossza, (1932) 842 km2 Autóutak hossza 200 km, hivatalos nyelv a spanyol, államvallás a r. kat. Közigazgatásilag 7 tartományra oszlik. Fővárosa San Jósé, egyetemi székhely.

Negyedik út

C.-t Kolumbusz Kristóf negyedik útja alkalmával, 1502 októberében fedezte fel és a C. y Castilla de oro nevet adta neki. A gyarmatosítás már 1520 körül megkezdődött. C. 1566-ban kapott első ízben önálló kormányzót Perafán de Rivera személyében. A XVII. és XVIII. sz.-ban a spanyol kormányzók alatt a gyakori indiánlázadások és a tengeri rablók támadásai miatt nem tudott fejlődni. A gazdasági és szellemi fellendülés a XIX. sz. elején indult meg. 1821. okt. 29.én kikiáltotta függetlenségét, 1823-ban csatlakozott a középamerikai államszövetséghez, 1838 óta ismét független állam. Különösen Juan R. Móra (1850-59) és Tomas Guardia (1870-83) elnöksége nlatt fejlődött erősen. 1871-ben liberális szellemű alkotmányt kapott. 1896-ban eltiltotta a kínai bevándorlást. 1912-ben a vámokat elzálogosították a külföldi hitelezőknek. 1908 óta székhelye a középamerikai államok döntőbíróságának. 1917 szeptemberében megszakította a diplomáciai összeköttetést a központi hatalmakkal s ezt 1918 májusában hadüzenet követte. 1919-ben, Federigo Finoco két évi korrupt kormányzata után, visszaállították az alkotmányt. 1921-ben a határkérdés miatt Panamával került háborús bonyodalomba Kezdettől tagja volt a Népszövetségnek de már 1925-ben kilépett.

2010

Costa Rica Köztársaság, República de Costa Rica (spanyolul), Közép-Amerika. A spanyol Costa Rica elnevezés "gazdag tengerpart"-ot jelent. A közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Az egykori spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el végleg függetlenségét. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a kávé-, a banán-, a kakaó- és a cukornádtermesztés. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata.