Csehország

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Csehország
Flag of the Czech Republic.svg
Államforma köztársaság
Főváros Prága (Praha)
Terület 78.866 km2
Legmagasabb pontja Snezka 1602 m
Legfontosabb folyók Elba, Moldva
Lakosság
Népesség 10.325.700 fő
Népsűrűség 131 fő/km2
Hivatalos nyelv cseh
Népek, nemzetiségek cseh 94%, szlovák 4%, lengyel, német, magyar, ukrán 2%
Vallások római katolikus 39%, protestáns 8%, huszita 3%, görög-ortodox 0,5%, ateista 30%, egyéb 19,5%
Városi lakosság aránya 76%
Írástudatlanság 1%
Iskolakötelezettség 10 év
Általános adatok
GNP 13.300 euró/fő (2002)
Pénznem 1 cseh korona (Kc) = 100 haler vagy heller, CZK
Nemzeti ünnep október 28. (a Függetlenség Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Prága
Térkép

Csehország, (csehül Cehcy) Csehszlovákia egyik "ország"-a, (zeme), a világháború előtt Ausztria egyik koronatartománya. Területe 52.052 km2, (1930) 7.109.000 lak. Alakja erdős párkányhegységekkel övezett szög. A Fichtel, az Érchegység, a Szudéták, a Cseh-morva dombvidék és a Cseh erdő fogják közre.

Felszíne, vizei, ásványkincsei:

Felszíni formáját tekintve az ország D.-ről É. felé lejtő medencének mondható; teljes egészében az ú. n. Cseh masszívum-nak, Európa egyik legrégibb, ma már erősen lepusztult, összetöredezett és helyenkint a mélybe süllyedt hegységének a tartozéka. A masszívum gránitja, gnejsze és kristályos palái D.-en a felszínen vannak. Ez a terület C. egyik főfolyójának, a Vltava-Moldavának forrása és vízgyűjtőterülete; a folyóvölgyek dombvidékké tagolták. Ny.-on a masszívumot archaikus korú palák, meszek és márgák borítják, amelyek szénben és vasban igen gazdagok. Ez a vidék a Beroun folyó vízvidéke, a Plzeni medence. Hajdani nemesfémgazdagsága ma már kimerült,, csak a pribrami bányák szolgáltatnak némi ezüstöt és ólmot. É.-on az ősmasszívum a mélybe süllyedt, a süllyedőket homok és mészkő tölti ki. E terület az Elbe (Labe) medencéje. Belőle emelkedik ki a vulkanikus eredetű Cseh középhegység, amelyet az Elbe és az Eger tör keresztül. Lábvonala mentén helyezkednek el a világhírű cseh fürdők (Karlsbad, Franzensbad, Marienbad). Ez az Érchegység tövében elhelyezkedő, árokszerű süllyedek is igen gazdag ásványi kincsekben, különösen barnaszénben. Maguk az országot övező középhegységek aránylag kevés bányakincset rejtenek már, némi ezüst az Érchegységben és arany a Cseh-morva dombvidéken érdemel említést. Joachimsthal uranérctelepei rádiumot szolgáltatnak. Nagyobb folyók még a Sázava, a Chrudimka, a Doubrava és a Loucna.

Éghajlata

A medencében száraz és szélsőséges. Az évi csapadékmennyiség 400-600 mm körül van, a januári középhőmérséklet (Prága) -1.5 C°, a júliusi +19.2 C. A párkányhegységek éghajlata hűvös és csapadékos (évi csapadékmennyiség 1000-1500 mm).

Növényzet, állatvilág.

C. területe a herciniai-balti flóraterülethez tartozik, de eredeti növénytakarója a kultúrtájból szinte teljesen eltűnt. Az állatvilág is elég szegényes. Nagy ragadozó nincs, csak róka, borz és sas. Kevés a szarvas és a dámvad is; őz, fácán, fogoly és nyúl bőven van.

Lakosság, gazdasági élet.

A lakosság 63-%át tevő csehek az ország közepét lakják. A hegyvidéki peremterületek lakossága a 30%-nyi német. Népsűrűség km2-kint 136. Legtöbben a kat.-ok vannak (77%), a cseh nemzeti egyházhoz tartozik kb. 500.000, ev. 250.000, izr. 80.000, felekezet nélküli 700.000.

Ipar

C. első sorban iparos ország. A lakosság 41% a iparos, 29.7%a őstermelő, 12.7% pedig a kereskedelem és közlekedés körébe tartozik. A földművelés igen magas fokon áll. Főterményei a sörgyártásban világhírű sörárpa, a rozs, burgonya, len és a cukorrépa. Nagyon fejlett a ló, baromfi és a haltenyésztés is. A kiterjedt erdőségeket gondosan kezelik. A kitűnő faanyag a cseh fa és papíripar nyersanyagát adja. Legfontosabb bányatermékek a kőszén, a barnaszén és a vas, nevezetes még az ezüst, a rádium, az ólom, a cink, az ón, a grafit és a porcelánföld. A szén és a vas együttes előfordulása C.-ot Európa egyik legiparosabb országává tette. A Szudéták tövében a textilipar virágzik, az erdős párkányhegységekben a papírgyártás, fafeldolgozás és az üvegipar jelentős. Nagyarányú a hangszer, gomb, kesztyű, játékszer és csipkegyártás is. A nehézipar a nagyobb városokban központosul (vas, acél és gépgyártás). A termékeny Elbe-medencében a mezőgazdasági iparok (sör, cukor és szeszgyártás, malomipar) virágzanak. A közlekedési viszonyok fejlettek, a vasúthálózat (különösen az É.-i iparvidéken) igen sűrű, középpontja Prága, egyúttal a fejlett légi közlekedésnek is a középpontja. A belvízi hajózás az Elbén és a Moldaván igen élénk.

Közműveltség.

A népoktatás és a közműveltség foka magas. Írástudatlan alig van. Az elemi iskolák mellett igen nagy a közép és szakiskolák száma is. Prágában egy-egy cseh és német egyetem és műegyetem van. Ugyancsak itt van a cseh prot. egyház teológiai fakultása és a zene és képzőművészeti főiskola is. Brünnben cseh egyetem és műegyetem, mezőgazdasági és állatorvosi. Pribramban bányászati főiskola van.

Közigazgatásilag

C. 104 közigazgatási kerületre oszlik. Székhelye Prága (Praha). Nagyobb városai: Plzen, Ceské Budejovice, Hradec Králove, Litomérice, Most, Cheb.

Története.

A Kr. e. II. sz.-ban a kelta bójok laktak C.-ban (innen a latin Bohemia, a német Böhmen elnevezés). Ezeket a germán markomannok kiszorították, de Marcus Aurelius legyőzte őket (Kr. u. 167-180). Az V. sz.-ban a hunok foglalták el az országot; birodalmuk összeomlásakor vándoroltak be az első szláv törzsek, de nemsokára avar uralom alá kerültek. 620 táján a frank Samo "felszabadította" őket, de halála után (658) ismét az avarok uralkodtak. A VIII. sz. végén Nagy Károlynak meghódolt C. is. 845-ben 14 cseh főúr Regensburgban megkereszteltette magát. Az első önálló fejedelemség, az állítólagos ú. n Nagy morva birodalom. Morvaországban alakult ki; első fejedelme, Mojmir alatt (kb. 830) német papok terjeszteni kezdték a keresztény vallást. Utódja, Rasztiszláv, Morvaországba hívta Cyrillt és Metódot (l. o.) s ezek 863-ban megtérítették a morvákat. Rasztiszláv után Szvatopluk (871-894) nyitrai hg. ragadta magához a hatalmat és országához csatolta a cseheket is.

Frank fennhatóság

Halála után a cseh törzsek elismerték a K.-i frank birodalom fennhatóságát. 907-ben az állítólagos Nagy morva birodalom a magyarok támadása alatt szétesett. C.-ban ekkor kerekedett felül a többieken a cseh törzs; az ország Németország hűbérese lett. Az első cseh keresztény hg. Borivoj volt, vele a Premysl-ház került a cseh trónra. Unokája, Szt. Vencel (Václav) volt a kereszténység terjesztője és lett C. védőszentje. Testvéröccse, Boleszláv, meggyilkoltatta Vencelt (929) és C.-hoz csatolta Morvaországot. I. Premysl Otakar (1097-1230) nyerte el a német császártól elsőnek az örökös cseh királyi címet; uralkodása alatt németek telepedtek le C.-ban Utódja, I. Vencel uralkodása alatt betörtek a tatárok Morvaországba. II. Premysl Ottokár (1253-1278) nagy központi cseh birodalom kialakításán fáradozott. Keresztesháborút vezetett a pogány poroszok ellen, kiszélesítette az ország határait, Karintiát, Krajnát, Stájerországot és Ausztriát bekebelezte. C. ekkor már német választófejedelemség volt. II. Otakar nem ismerte el Habsburg Rudolfot német császárnak; háború tör ki, Rudolf a morvamezei csatában (1278) a magyarok segítségével győzelmet aratott, Otakar elesett.

Przemysl ház kihalása

A Przemysl-ház 1306-ban kihalt. 1310-től 1437-ig a Luxemburgiak uralkodtak; közülük I. János C.-hoz csatolta Felső Lausitzot, a sziléziai hercegségeket és Éger vidékét. Fia, IV. Károly, a legnagyobb cseh uralkodó alatt (1346-1378) C. a német birodalom legjelentősebb országa lett. 1346-ban Károlyt megválasztották német-római császárnak; 1348-ban megalapította a nevét viselő prágai egyetemet, az országhoz csatolta Alsó Lausitzot, Szilézia maradványait és Brandenburgot. Jan Hus fellépése, majd elégetése kiváltotta a csehek első vallási jellegű nemzeti szabadságharcát, az ú. n. huszita háborúkat, Zsigmond uralkodása alatt 1436-ban kihirdették a "bázeli egyesség"-et, mely biztosította a husziták szabad vallásgyakorlatát. Podjebrad György király a nemzeti egység megteremtésén fáradozott, uralkodása alatt C. anyagilag és szellemileg fellendült. Halála után, éppúgy mint Magyarországon, a Jagellók kerültek a trónra (1526-ig). A mohácsi vész után I. Ferdinánd uralma alatt C. egyesült Ausztriával és Magyarországgal. Ekkor kapott életre az ellenreformáció. A prot. rendek vallásszabadságuk elismerését követelték. II. Rudolf uralkodása után kitört a prágai felkelés, a 30 éves háború nyitánya. II. Ferdinánd ellen a prot. Pfalzi Frigyest választottak meg királyul. Ferdinánd azonban Bajor Miksa segítségével a cseheket a nevezetes fehérhegyi csatában (1620. nov. 8.) leverte és a felkelés vezetőit Prágában kivégeztette. Ezzel C. elveszítette önállóságát s a Habsburgok örökös tartománya lett.

Felvilágosodás

A felvilágosodás korában megkezdődött a nemzeti megújhodás. II. Lipót 1792-ben a prágai egyetemen már cseh tanszéket szervezett. A francia forradalom hatása a csehek mozgalmaiban is kifejezésre jutott. 1848-ban feliratban kérték a császártól a cseh királyság egységes országgyűlését s a cseh nyelv egyenjogúságát a némettel. A kérést Bécs részben teljesítette is, de a cseh-osztrák kiegyezést váratlanul felborította a prágai diákok ú. n. pünkösdi forradalma; ennek leverése után a bécsi udvar visszavont minden engedményt. A csehek azonban nem mondottuk le törekvéseikről km2 államjogi küzdelmüket tovább folytatták Frantisek Palacky történetíró vezetése alatt. Utóbbi az ú. a ausztroszlávizmus eszméjét fejtette ki: az osztrák állam elsősorban szláv népeire támaszkodjék s alakuljon át föderatív állammá. I. Ferenc József a cseh önállósági törekvéseket visszautasította; 1871-ben kiadott leiratában elismerte ugyan a cseh királyság jogait, de a cseh-osztrák kiegyezés ezúttal is megakadt.

Nyelvhasználat

Ettől kezdve a csehek azon voltak, hogy legalább a községi önkormányzat és a nyelvhasználati jog terén érjenek el nagyobb eredményeket s ezt részben el is érték: iskoláik, az egyik egyetemmel együtt, csehek voltak. A passzív ellenállást régebben feladták és bevonultak a birodalmi gyűlésbe; az osztrák kormányban cseh miniszter is volt. 1862-ben felújították a városok önkormányzatát. A tartományi választmányok széles hatáskörrel rendelkeztek. Gazdasági téren jelentős kedvezményeket élvezett a tartomány, úgyhogy a monarchia leggazdagabb országává lett. Ez volt C. helyzete 1918-ig; további történetét l. Csehszlovákia alatt. Ezenkívül l. még Cseh irodalom, Cseh képzőművészet és Cseh zene.

2010

Cseh Köztársaság, Ceska Republika (cseh nyelven), Közép-Európa. Csonka-hazánkkal csaknem azonos területű Csehország 1993-ban vált külön Szlovákiától. Az ország területét 1500-2000 m magas perenhegységek által körülvett két medence, a Cseh-medence és a Morva-medence uralja, amelyeket a Cseh-Morva-dombság választ el egymástól. A kontinentális éghajlat kedvez a búza, rozs, burgonya, komló, árpa, cukorrépa és len termesztésének és az intenzív állattenyésztésnek. Gazdag ásványkincsekben: kőszén, grafit, magnezit, azbeszt, vas, réz, urán, amelyre fejlett nehéz- és feldolgozóipar települt. A Föld egyik legjelentősebb fegyverexportőre. Messzeföldön híres élelmiszeripari terméke a sör.