Csehszlovákia

A hu-Rightpedia wikiből
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban

Csehszlovákia, középeurópai köztársaság, csehül és szlovákul: Ceskoslocenská Republika, rövidítve: C.S.R. K.Ny.-i irányban szalagszerűen elnyúlt, keskeny alakja Németország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Ausztria közé ékelődik be. Területe 140.394 km2, (1930) 14,729.536 lak., (ebből 62.366 km2, 3,537.813 lakossal, a háború előtt Magyarországhoz tartozott).

Felszíne, vizei, bányakincsei.

Geomorfológiaiig és szerkezettanilag öt nagyobb tájból tevődik össze, a) A Cseh masszívum őskori tönkje és a masszívumot keretező ókori párkányhegységek (Erzgebirge, Szudéták, Cseh erdő Cseh morva határhegység). b) Az ÉNy.-i Kárpátok közép és harmadkori vonulatai a közbezárt variscusi (ókori) röggel (külső homokkővonalat, belső szirtvonulat, Kis Fátra, Nagy Fátra, Alacsony Tátra, Magas Tátra, a belső vulkanikus vonulatnak egyes darabjai és a Gömör-szepesi Érchegység), c) Az ÉK.-i Kárpátok homokkő és vulkanikus vonulata, d) A Kisalföld fiatal süllyedékterületének É.-i fele, és végül ej a Nagyalföld ÉK.-i szegélye. A Cseh masszívum medencéi (Cseh medence, Morva medence. Sziléziai medence v. Gesenke, Jeseníky) önálló hidrográfiai hálózattal rendelkeznek és részben az Északi tenger (Elbe és Moldava), részben a Keleti tenger (Oder), részben a Duna közvetítésével a Fekete tenger (Morva és Dyje) vízkörnyékéhez tartoznak. A Kárpáti redőkeret (Szlovenszkó és Kárpátalja) hosszanti völgyekben futó vizei (Vág, Garam. Nyitra, Ipoly, Hernád, Sajó, Ondava, Ung, Latorca, Laborc, Borsava) valamennyien a Duna, ill. a Tisza közvetítésével a Fekete tenger vízkörnyékéhez tartoznak. C. bányakincsekben igen gazdag. Bőven van kőszene, barnaszene, vasa, az ércek közül arany, ezüst, ólom, ón, cink, rádiumérc, továbbá féldrágakövek, porcelánföld, só és kőolaj, nagy a gyógy és ásványos források száma is. A felszíni, vízrajzi viszonyokat l. részletesen Csehország, Morvaország. Szlovenszkó és Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) címszók alatt.

Éghajlat.

Általában szélsőséges, kontinentális és tájankint igen különböző. A Cseh masszívum párkányhegységeinek és a Kárpátoknak hűvös, csapadékos éghajlatával szemben a medencék és síkságok éghajlata csapadékban szegény s forró, aszályos nyarakkal és kemény telekkel jellemzett.

Növényzet, állatvilág,

l. az országrészek címszavai alatt.

Lakosság, gazdasági élet.

A 14,729.576 főnyi lakosság igen vegyes összetételű: 43.2% cseh, 22.3% szlovák, 23.4% német, 5.6% magyar, 3.5% rutén, 2% egyéb. Vallás szerint 73.5% r. kat., 4% g kat., 7.7% prot., 5.4% cseh nemzeti egyh., 1% g kel., 2.4% izr., 0.2 egyéb, 5.8% felekezetnélküli. A népsűrűség 105. Legsűrűbben lakott Cseh és Morvaország és Szilézia, leggyérebben a Kárpátalja. C. Európa egyik legiparosabb országa. A lakosságnak több, mint 1/3-a iparos (5,146.937); mezőgazda és őstermelő 5,101.614, kereskedelem, hitel és közlekedés terén működik 1,908.531 lak. Legnevezetesebb iparok: textil, bőr, fa, üveg, gépes vasipar, hangszer és játékszergyártás, sör, szesz és konzervgyártás, cukor és malomipar. A textil és cipőgyártás világhírű. Legiparosabb vidékek Cseh, Morvaország és Szilézia. Szlovenszkó és a Kárpátalja lakossága inkább őstermelő.

Cseh masszívum

A Cseh masszívum területének fejlett állattenyésztésével és földművelésével szemben Szlovenszkó és a Kárpátalja földművelése és állattenyésztése jóval alacsonyabb fokon áll és nem is egészíti ki annak termelését, mert terményeik ugyanazok. Legfőbb termények: árpa, rozs, len, kender, cukorrépa, ipari növények, kevésbé jelentős a búza és a szőlő. Nagyarányú a kertgazdálkodás. A Kárpátok havasi legelőin külterjes állattenyésztés folyik. A bányászat és a vele kapcsolatos iparok 1934-ben 15,258.000 t barnaszenet, 10.775.000 t kőszenet, 1,345.000 t kokszot, 600.000 t nyersvasat, 937.000 t nyersacélt, 18.000 t kőolajat. 28.500 kg színezüstöt. 118 kg színaranyat, 553.000 t vasércet, 3500 t grafitot és 133.000 t nyers uránércet (823 gr rádiumot) szolgáltattak. A kivitel cikkei: textilárak, szén, üveg, cukor, vas és acél. A bevitelé: élelmiszer, gabona, gyapot, bőr, zsírok és olajok.

Közlekedés.

A közlekedési viszonyok magasfokúak, fejlettek. A vasútvonalak hossza 14.744 km2 a közutaké (kiépített és kiépítetlen együtt) 78.400 km2 A távíróvonalak hossza (1933) 20.303 km2 a telefonvonalaké 40.289 km2 A hajózható víziutuk (Élbe, Moldava, Duna) hossza 575 km2

Közműveltség.

A közműveltségi viszonyok elég jók. Az analfabéták száma az összlakosságnak 7.4%-a. Számuk Kárpátalján a legnagyobb (az összlakosságnak több, mint a fele). Az elemi iskolák száma (1935-36. tanév) 15.237 (864 magyar), a polgári iskolák száma 1929 (18 magyar), a középiskolák száma 299 (8 magyar). Az egyetemek száma négy (három csehszlovák, egy német), a műegyetemeké szintén négy (két csehszlovák, két német).

Közigazgatás

1927 ben megszűnt a régi (osztrák és magyar) közigazgatási területbeosztás. Az állam négy "ország"-ra: Csehország, Morvaország Szlovenszkó és Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) van felosztva; az országok járásokra oszlanak. Államfő a hétévenként választott köztársasági elnök. Főváros: Prága (Praha), az országok főhelyei: Prága, Brünn (Brno), Pozsony (Bratislava) és Ungvár (Uzhorod).

Alkotmány.

Politikai pártok. C. alkotmányát az 1920. évi 121. t.c. tartalmazza. Az alkotmánylevél szerint minden állami hatalom kútforrása a nép. A nép választja a kétkamarás nemzetgyűlés tagjait, általános és titkos választójog alapján. A nemzetgyűlés a köztársaság törvényhozó testülete és a közigazgatás ellenőrzője; a nemzetgyűlés választja az állam élén álló elnököt. A két legnagyobb politikai párt (1937) a csehszlovák agrárpárt és a Henlein-féle szudétanémet párt; utánuk a szociáldemokraták pártja, a csehszlovák nemzeti szocialista párt, a Hlinka-féle szlovák néppárt, a nemzeti demokratapárt stb. következik. A magyar választóknak több mint fele az 1936-ban egyesült magyar nemzeti és keresztényszocialista pártot támogatja. Nemzeti kisebbségek. Az államban élő kisebbségek védelmét C.-nak az antanthatalmakkal 1919. szept. 10-én kötött szerződése biztosítja és ez a szerződés az állam minden olyan törvényes intézkedését, mely a többséget a kisebbségek rovására előnyben részesíti, a békeszerződésekkel ellenkező cselekedetnek minősíti. (papíron) 1920. febr. 29.-én jelent meg az ú. a nyelvtörvény, mely a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait szabályozza; ahol azonban a nemzetiség nem éri el a 20%-os lélekszámot, ott nyelvjogait nem érvényesítheti, sem a bíróságnál, sem a közigazgatásban, sem iskolai téren.

Ellentmondások

Ez a gyakorlat ellentmondásokra vezet: pl. Pozsony és Kassa sokezer magyar lakosának nincs meg az a joga, mint egy néhányszáz lakosú magyar falu lakosainak, mert százalékaránya kedvezőtlenebb. Nagy gondot ad az állampolgárságnak még sok nemzetiségi lakosnál fennálló rendezetlensége. A tartományi, járási és községi képviselőtestületekbe hivatalosan kinevezett tagok a többségi nemzethez tartoznak. Az iskolai, közművelődési, gazdasági ügyekben a nemzeti kisebbségek közül legkedvezőbb a kitűnően szervezett németség helyzete. A legfontosabb szerepet száma, gazdasági, politikai és szellemi ereje révén a német kisebbség játssza bár politikailag erősen megoszlik; van alosztályuk a csehországi mezőgazdasági tanácsban, az országos iskolatanácsban stb. és a köztisztviselői pályán, a katonaságnál, bíróságnál stb. is sokan működnek közülük. A magyarságot l. Szlovenszkó és Kárpátalja (Podkarpatszká Rusz) alatt.

Hadügy.

C.-ban általános hadkötelezettség van, mely békeidőben 20-50 éves korig, háborúban 17-60-ig szól. A katonai szolgálat ideje két év. A hadsereg békeállománya 1.711.000 ember, az évenkint besorozott újoncok száma 70.000.

Sport.

A cseh sport kezdetei kb. 100 év előttre nyúlnak vissza. Elsőnek a torna vert gyökeret; Németországból ültette át Stephani 1843-ban. A. torna a nemzeti jellegű Sokol-mozgalomban (l. o.) izmosodott meg. A legkisebb községnek is megvolt a helyi egyesülete s így a taglétszám idővel kb. 700.000-re nőtt. A cseh sportnak a háború előtt sok súrlódása volt Ausztriával. A labdarúgó-szövetség 1908-ban kilépett a nemzetközi szövetségből és csak C. megalakulása után lépett vissza. A labdarúgás igen fejlett és különösen a Sparta és a Slavia évek óta kemény ellenfelei a magyar csapatoknak. Teniszsportja (Kinzel, Kozeluh), vívósportja (Lobsdorf) régóta nagy értéket jelent; újabb időben különösen a tornászok (Supcik, Vacha, Hudec), atléták (Douda) és súlyemelők (Skobla) tettek szert világhírre, de úszóik, pingpongozóik, jéghokizóik, kenuevezőik, lovaglóik is kiválók. Csehszlovák versenyzők máig (1937) 7 olympiai bajnokságot nyertek.

Története.

C.-t az első világháború és a szabadkőművesség hozta létre. A háború alatt a csehek és szlovákok politikai vezérei: Tomás Garrigue, Masaryk, Eduárd Benes, Milán Stefanik stb. külföldön tartózkodtak, az antant mellé álltak és sajtóban és közvetlen tárgyalásukban dolgoztak a monarchia felbomlasztása és népeik önállósítása érdekében. Megszervezték az antantállamokban élő csehszlovákokból, az átpártoltakból és a hadifoglyokból a "csehszlovák légiókat"; gyakorlatilag hadiszökevények seregét; ezeknek működése is hozzájárult a diplomáciai sikerekhez. Állandó összeköttetésben voltak Prágában élő híveikkel. 1918. jún. 2.-án az antant elismerte a most már csehszlováknak nevezett nemzet politikai jogait. 1918. okt. 18.-án Masaryk Washingtonban kihirdette a csehszlovák állam függetlenségét, ugyanezt tette okt. 28.-án Prágában a cseh nemzeti tanács. Két nap múlva Turócszentmártonban a szlovákok vezetői csatlakoztak. Az új kormány csapatai fokozatosan megszállták Magyarország É.-i megyéit, amiben nagy segítségükre volt a Magyarországot uraló patkányforradalom (Károlyi és társai). 1919. jan. 1.-én bevonultak Pozsonyba. A Párizs környéki béketárgyaláson C. képviselői is résztvettek, mint az antant oldalán állt hadviselő fél; ekkor állapították meg C. határait. A béketárgyalások idején az ú. a forradalmi nemzetgyűlés kidolgozta C. alkotmányát (l. az Alkotmány c. alfejezetben).

Masaryk

A köztársaság elnöke Masaryk lett, Benes vezette tovább a külügyi tárcát, Stefánik azonban, C. első hadügyminisztere, hazatértekor (1919. május 4.) repülőgépével lezuhant és meghalt. C. első kormányát a nemzeti demokrata Kramár alakította meg. Az 1920. évi alkotmány életbeléptetése után megejtett választásokon a szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot, de nem volt abszolút többségük, ezért koalíciós kormányt kellett alakítani; C.-nak azóta is állandóan koalíciós kormánya van. Az első, Tusar-féle koalíciós kormányban a szociáldemokraták, az agráriusok, a nemzeti szocialisták, a nemzeti demokraták és a kat. cseh néppárt vettek részt. 1921-ben hivatalnokkormány alakult, 1922-ben Benes lépett kormányra. Az 1925. évi választásokon az agráriuspárt kapta a legtöbb szavazatot e ettől fogva Antonin Svehla állt a kormány élén. 1927-ben újra Masarykot választották meg elnöknek. Ebben az időben erős ellenzéki politikát folytatott Hlinka szlovák kat. néppártja, autonómiát követelve Szlovenszkó számára; ennek során Tuka Bélát, az autonomisták szellemi vezérét, hazaárulás miatt 15 évi fegyházra ítélték. Svehla 1929-ben lemondott, a kormány élére az agráriuspárti Udrzal került. Az 1929. évi választásokon a szociáldemokraták az 1925. évi vereség után ismét megerősödtek, a kormányt át kellett alakítani, ekkor vonult be a koalícióba a német aktivista szociáldemokrata és agráriuspárt is mely máig is tagja a koalíciónak. 1932-ben az agráriuspárti Malypetr került a kormány élére. 1933-ban Gajda légionista tábornok, volt vezérkari főnök, vezetése mellett a cseh fasiszták Brünnben puccsot kíséreltek meg, azonban sikertelenül. A német nemzeti szocialista mozgalom a külföldi sikerek hatása alatt C.-ban is megerősödött, de a pártot államellenes ténykedése miatt betiltották.

1935

Az agg Masaryk 1935-ben lemondott, érdemeit törvénybe iktatták, születésnapja (márc. 7.) nemzeti ünnep lett. Utódjául Benes külügyminisztert választották meg; a magyar képviselők is rászavaztak. Az 1935. évi választások alkalmával meglepetésszerűen előretört a Henlein vezetése alatt álló "szélsőséges" szudétanémet párt, mely a betiltott nemzeti szocialista párt erős ellenzéki szerepét vette át. A kormány élére a szlovák Hodza, volt magyar országgyűlési képviselő került, a koalíciót kiszélesítették a német keresztényszocialistákkal.

Külpolitika

C. külpolitikájának iránya az állam keletkezése óta a jogtalanul összetákolt állam területének fokozott biztosításában nyilvánul meg. Ezért hozta létre Benes az ú. a kisantantot, Jugoszláviával 1920-ban és Romániával 1921-ben megkötött, első sorban Magyarország ellen irányuló szövetségi szerződések révén. A kisantant államai katonai szerződéseken kívül kölcsönös politikai és diplomáciai együttműködésben állapodtak meg (főképpen a feltétlen revízióellenes és Habsburg ellenes álláspont tekintetében), legutóbb gazdasági, pénzügyi és közlekedési jellegűvé szélesítve ki a megújított szerződéseket. C. 1924-ben barátsági és szövetségi szerződést kötött Franciaországgal, 1935-ben pedig katonai szövetséget Szovjetoroszországgal. Lengyelországgal 1934 óta a tescheni határkérdés miatt hűvös lett a viszony. A Szentszékkel C.-nak 1925-ben ellentéte támadt, ezt 1928-ban elsimították, de 1933-ban újra kiélesedett. Azóta C. a Vatikánnal konkordátumot kötött, Benes megválasztásánál jelentékenyen közreműködött a kat. egyházi befolyás is. Hodza miniszterelnök a közép-európai kérdés megoldását gazdasági egyezmények útján kísérli meg, Krofta külügyminiszter pedig, Benes utóda, Németország felé igyekszik barátságos politikát csinálni. Az 1930. évi hágai egyezmény értelmében C. ú. n. felszabadítási díját leszállították évi 10 millió aranymárkára (80 millió Kc), melyet 37 éven át kell fizetnie; átvett állami adósságait törölték.