Csurka István

A hu-Rightpedia wikiből
Csurkaistvan.jpg

Író.

Született Budapesten, 1934. március 27-én. +2012 február 4-én, 78 évesen. Szülei: Csurka Péter és Bodnár Erzsébet. Testvére: Csurka László színművész. Tanulmányai: Szinház- és Filmművészéti Főiskola: dramaturgia, 1952-57.

Életútja:

1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője, ezért fél évre internálják. 1954-ben jelent meg első írása, 1956-ban első könyve. Írásaiból él, fő tevékenysége: dráma, novella. 1973-86 között a Magyar Nemzet tárcaírója, 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottságanak, 1981 - a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja. 1987-ben az MDF alapításának egyik kezdeményezője, 1988-93 között az MDF Országos Elnökségének tagja, 1991 januárjától júniusig ügyvezető elnökségenek tagja, 1991-92-ben az MDF alelnöke. 1993-ban kizárják, ezután szervezi meg a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek 1993-től elnökségi tagja, 1993-94-ben társelnöke, 1994-től elnöke. 1993-től a Magyar Út Körök elnöke. 1989-90 a Magyar Fórum főszerkesztője, 1991- től a szerkesztőbizottság elnöke és a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója.

Képviselő

1990-94 között országgyűlési képviselő (Békés megye, 1990-93 MDF, 1993-94 MIÉP). 1994-től a Magyar Igazság és Élet Pártja elnökeként a parlamenten kívül politizálva, egyre nagyobb tömegeket mozgatva készítette fel pártját az 1998-as parlamenti választásokra.

Intendáns

2011 októberben az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György őt nevezte meg intendánsának, de Tarlós István főpolgármester a tiltakozások hatására felkérte, hogy ne alkalmazza a színházban. Dörner György erre úgy reagált, hogy ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette Csurka intendánsi szerepét.

Az író a budapesti Új Színház társulati ülésére már nem tudott elmenni, Dörner György igazgató olvasta fel levelét, amelyben arra bíztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt.

Csurka István utoljára a kormányt támogató szimpátiatüntetés vezérszónokaként lépett fel Szegeden. Kórházi kezelését megszakítva, betegen arról beszélt, hogy „soha nem látott nemzetközi agresszió” fenyegeti, amely során „arra megy ki a játék, hogy „minden az idegeneké legyen.”

Hivatkozások