Darányi Kálmán

A hu-Rightpedia wikiből
Darányi Kálmán

Darányi Kálmán (Pusztaszentgyörgyi és Tetétleni) (Bp., 1886. március 22. Bp., 1939. november 1.): politikus, miniszterelnök.

Tanulmányok, Pályakezdet

Családja a magyar agrártársadalomban élénk szerepet játszott. Atyja D. Béla, földmívelésügyi gazdasági főigazgató, nagybátyja D. Ignác, a nagynevű földmívelésügyi miniszter volt. A jogi tanulmányok elvégzése után Pest vm.-ben kezdte pályafutását 1909-ben. 1910–17-ben Fogaras vm. főjegyzője, majd Zólyom vm. főispánja. Részt vett az ellenforradalmi szervezkedésekben, 1920-ban Győr és Komárom vm. és Győr város kormánybiztosa, majd főispánja, 1923-ban Moson vm., 1924-ben Győr, Moson és Pozsony egyesített vm.-k és Győr város főispánja.

Képviselő

1927-ben egységes párti programmal Magyaróvárott ogy.-i képviselővé választották. 1928-tól 1935-ig a miniszterelnökség politikai államtitkára, 1935. jan. 9-én a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere lett. Gömbös halála után – a földművelésügyi tárcát megtartva – 1936. okt. 10-én átvette a kormány vezetését. Gömbös német-olasz-barát külpolitikai vonalát folytatta, a belpolitikában viszont – miniszterelnöksége első időszakában – konzervatívabb irányt követett.

Földművelésügy

1935-ben földművelésügyi miniszter, 1936-ban, Gömbös Gyula halála után (kinek betegsége alatt mint miniszterelnökhelyettes vezette az ügyeket) miniszterelnök lett. Politikai működése mellett a gazdatársadalmi mozgalmakban is mindenkor irányító szerepet vitt. Mint az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányi tagja, minden fontos agrárkérdésben felszólalt; elnöke a Pestvármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek. A ref. egyházi életben is előkelő helyet tölt be: az egyetemes konventnek és a zsinatnak tagja, a pápai főiskolának világi gondnoka, a budapesti-józsefvárosi egyházközségnek főgondnoka. 1936-ban titkos tanácsos lett.

Törvényalkotás

Törvényjavaslatot nyújtott be a kormányzói jogkör kiterjesztéséről (1937: XIX. tc.) és a felsőház reformjáról (1937: XXVII. tc.). Későbbi törvényalkotásai: a választói jog újabb szabályozása, a sajtószabadság mellőzése, az ún. győri fegyverkezési program finanszírozása, valamint az első zsidótörvény már a nemzeti irányba tolódás újabb hullámát jelentették. Az erősödő nemzeti mozgalmak ellen látszatintézkedéseket tett. 1938. máj. 13-án a növekvő bel- és külpolitikai nehézségek miatt lemondott. 1938. dec. 5-én a képviselőház elnökévé választották.

Hivatkozások