Edgar Allan Poe

A hu-Rightpedia wikiből
Edgar Allan Poe
Edgar Allan Poe 2.jpg
1848-ban készült dagerrotípia Poe-ról.
Élete
Született1809. január 19.
Boston, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt1849. október 7. (40 évesen)
Baltimore, Maryland, Amerikai Egyesült Államok
Nemzetiségamerikai
SzüleiElizabeth Arnold Hopkins Poe
David Poe, Jr.
FeleségeVirginia Eliza Clemm Poe
Pályafutása
Jellemző műfajokköltészet, novella, kritika
Irodalmi irányzatromantika
Alkotói évei1827-1849
Első műveTamerlane and Other Poems (1827)
Fontosabb műveiA holló (1845)
Edgar Allan Poe (1809. január 19.1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus volt, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott.[1] Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött.[2]

Edgar Poe néven született a massachusettsi Bostonban. Szülei halála után a richmondi John és Frances Allan nevelte, bár hivatalosan sosem fogadták örökbe. A Virginiai Egyetemen töltött egy év és a katonai pályára tett kísérlet után Poe és az Allan család eltávolodott egymástól. Írói pályája szerényen kezdődött: a Tamerlane and Other Poems című kötete 1827-ben név nélkül, „egy bostoni” aláírással jelent meg.

Poe ezután a próza felé fordult. Az elkövetkező néhány évben irodalmi újságok és folyóiratok munkatársa volt, és egyéni stílusú kritikáiról vált ismertté. Munkája miatt gyakran ingázott Baltimore, Philadelphia, Pennsylvania és New York között. 1835-ben feleségül vette unokatestvérét, az akkor 13 éves Virginia Eliza Clemmet. 1845 januárjában jelent meg A holló (The Raven) című verse, ami azonnali sikert aratott. 1847-ben felesége tuberkulózisban meghalt. Poe The Penn (később The Stylus) címen saját lap indítását tervezte, de még azelőtt meghalt, hogy az első szám megjelenhetett volna. Poe 1849. október 7-én, Baltimore-ban halt meg. Halálának pontos oka még ma is ismeretlen. Többen gyanakodtak idült alkoholizmusra, agyrázkódásra, kolerára, kábítószerekre, szívrohamra, veszettségre, tuberkulózisra, de öngyilkosságra is.[3]

Poe munkássága az egész világirodalomra hatással volt, de közvetetten olyan tudományokat is befolyásolt, mint a kozmológia és a kriptográfia. Emellett Poe és művei a kortárs irodalomban, zenében és filmekben is gyakran felbukkannak. Több házban, amelyben élt, ma múzeum található.

Zsidókról

"Lejjebb szállva az úgynevezett ranglétrán, sötétebb és mélyebben elgondolkoztató anyagra találtam. Láttam házaló zsidókat, szolgai alázattal arcukon, melyből elővillan keselyűtekintetük, megrögzött hivatásos koldusokat, amint rámordulnak a jobbfajta kéregetőkre, akiket a kétségbeesés csekély kis alamizsnáért kikerget az éjszakába, elgyengült, borzalmas nyomorékokat, akikre már rátette kezét a halál, és úgy oldalognak, botladoznak a tömegben, esdeklő pillantást vetve mindenkire, mintha némi vigaszra várnának, vagy elveszett reménységüket keresnék."

"Trónfoglalása vagy inkább trónbitorlása százhetvenegy évvel Krisztus eljövetele előtt, kísérlete, hogy Ephezoszban kifossza Diána templomát, engesztelhetetlen gyűlölete a zsidó nép iránt, a Szentek Szentjének beszennyezése és tizenegy évi viharos uralkodása után bekövetkező nyomorúságos halála Tébában olyan kimagasló körülmények, hogy korának történészei nagyrészt inkább ezeket vették figyelembe, mint istentelen, galád, kegyetlen, ostoba és szertelen cselekedeteit, amelyek együttesen alkották hírhedt magánéletét."

"- De micsoda rendkívüli ordítozás! Ez még biztosan itt Antiókhiában is túl hangos lárma! Valami szokatlanul érdekes eseményt jelenthet.
- Hogyne, minden bizonnyal. Valami újfajta látványosságot rendelt el a király, gladiátorok mutatványát az arénában - talán a szkíta foglyok lemészárlását -, vagy hogy felgyújtsák az új palotáját, vagy - tényleg -, hogy máglyára vessenek néhány zsidót."

"- (...)De nini! Nicsak! Amott szalad egy rongyos kis kölyök. Merre tart? Mit kiabál? Mit mond? Ó, azt mondja, diadalmenetben jön a király, ünnepi díszbe öltözve, éppen most ölt meg saját kezűleg ezer láncra vert zsidó foglyot! Ezért a vitézi cselekedetéért egekig magasztalja a kis csibész. Ohó! Egész csapat hasonló fickó közeleg. Latin dicshimnuszt faragtak a király hősiességéről, és menetközben ezt zengik:..."

"- (...)Mellesleg, hatalmas testalkatú ember a király, illik rá az a ruha, nem is bő neki. Mi, persze, úgy gondoljuk, nem öltenénk magunkra, legfeljebb valamilyen egészen különös ünnepélyes alkalomra. Nos, ezer zsidó lemészárlása ilyen alkalom, ezt el kell ismernie."

"Főleg: lángészből éppoly kevéssé lehet jó üzletembert várni, mint pénzt a zsidóból, vagy kókuszdiót a fenyőfáról. Az ilyen istenteremtése mindig kisiklik valami fantasztikus vagy nevetséges spekuláció felé, amely egyáltalán nem illik bele a “dolgok rendjébe”, s amelyet nem is lehet üzletnek tekinteni." (Rejtelmes történetek)

  1. Stableford, Brian.szerk.: Edward James és Farah Mendlesohn: Science fiction before the genre, The Cambridge Companion to Science Fiction (Angol nyelven). Cambridge: Cambridge University of Press, 18-19. o. ISBN 0521016576 (2003). Hozzáférés ideje: 2008. július 23. 
  2. Meyers, Jeffrey. Philadelphia: Graham's Magazine, 1841-1843, Edgar Allan Poe: His Life and Legacy (Angol nyelven). New York: Cooper Square Press, 138. o. ISBN 0815410387 [1992] (2000). Hozzáférés ideje: 2008. július 23. 
  3. Meyers, Jeffrey. Drink, Delirium and Death, 1849, Edgar Allan Poe: His Life and Legacy (Angol nyelven). New York: Cooper Square Press, 256. o. ISBN 0815410387 [1992] (2000). Hozzáférés ideje: 2008. július 23.