Gömbös Gyula

A hu-Rightpedia wikiből
Gömbös Gyula
Igen, mi is szocialisták vagyunk, magyar nemzeti szocialisták! A nép érdekét mi is szolgálni kívánjuk, de nem a forradalom igazságtalan, hanem a nyugodt fejlődés igazságos útján. Mi nem a nép alacsony ösztöneit hívjuk segítségül, mi egy keresztény világban nevelt magas erkölcsű népet akarunk szövetségesünknek." Gömbös Gyula 1919-ben[1]

Gömbös Gyula (1886 december 26 - 1936 október 6), a XX. századi magyar történelmünk egyik meghatározó személyisége. A murgai evangélikus tanító fia tanulmányai befejezése után hivatásos katonatiszt lett. Harcolt az első világháborúban, s vezérkari századossá léptették elő. Az 1918-as őszirózsás patkányforradalmat követően a hadügyminisztériumban vállalt szolgálatot és igyekezett megtalálni helyét a politikai események sodrában. Végül az ellenforradalmi erőkhöz csatlakozott, és a Magyar Országos Véderő Egyesület elnökévé választották. Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comitè munkájába, majd Szegeden az ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkárává nevezték ki. Jelentős szerepe volt a Nemzeti Hadsereg megszervezésében, és közeli kapcsolatba került Horthy Miklóssal.

Politikai karrier

1920-ban nemzetgyűlési képviselővé választották. Számos jobboldali titkos szervezet tagjaként nagy befolyásra tett szert. Az 1921-es királypuccsok idején Horthyt támogatta, megerősítve ezzel a kormányzó bizalmát. A következő évben Bethlen István miniszterelnök őt bízta meg az új kormánypárt választási kampányának irányításával, s ő töltötte be az Egységes Párt ügyvezető alelnöki tisztét is. 1923 nyarán szakított a hivatalos politikai irányzattal és létrehozta a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. Ennek vezetőjeként nemzeti, fajvédő programot dolgozott ki. Mozgalma lassú haladását látva 1928-ban kibékült Bethlennel és visszalépett az Egységes Pártba. Államtitkári, majd miniszteri megbízást kapott a Honvédelmi Minisztériumban. Közben felvételt nyert a Vitézi Rendbe. Ettől fogva használta a Vitéz Jákfai előnevet.

Miniszterelnök

A világgazdasági válság hatása miatt egyre feszültebb helyzetben az ország vezető körei úgy látták, hogy a rendszer fenntartásához az erős kéz politikája szükséges. Ennek megvalósítására Gömböst tartották legalkalmasabbnak, így a kormányzó 1932. október 1-jén miniszterelnökké nevezte ki. Bár az új kormányfő kinyilvánította, hogy korábbi zsidóellenes álláspontján változtatott, egyébként igyekezett követni az általa korszellemnek felfogott nemzeti tekintélyelvűséget. Példaképe főleg Mussolini Olaszországa volt. Megpróbálkozott az "öncélú nemzeti állam" megteremtésével, a korporatív érdekképviseleti rendszer létrehozásával és az egypártrendszerű kormányzás bevezetésével. Radikális kísérletei a zsidók irányította baloldal hangos gyűlölködő támadásai miatt kudarcba fulladtak.

95 pontos programja

1932. okt. 1-től a nagybirtokosok és a jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök. Meghirdette 95 pontból álló programját, törvényt hozatott a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, átszervezte a kormánypártot (Nemzeti Egység Pártja), intézkedéseket léptetett életbe a totális fasizmus kiépítésére, a nagybirtok megsegítése érdekében (hitbizományi reform, törlesztések részleteinek elhalasztása, telepítési törvény), kísérletezett a szakszervezetek felszámolásával, a munkásosztály fasiszta jellegű szervezetekbe való bevonásával (Nemzeti Munkaközpont). Folytatta a fasiszta Olaszországgal és Németországgal való szoros együttműködés kiépítését. 1933. jún.-ban a kormányfők közül elsőnek kereste fel Hitlert.

Nemzetközi szerződések

1934-ben szerződést kötött Olaszországgal és Ausztriával (római hármas paktum), majd Németországgal is, és elkötelezte magát Németország nemzeti szocialista politikája mellett. Az 1934. okt.-ben Sándor jugoszláv király és L. Barthou francia külügymin. ellen elkövetett marseille-i merénylet Magyarországon való előkészítése miatt (amelyben Gömbösnek aktív része volt) súlyos külpolitikai bonyodalom keletkezett, melyet Gömbös csak Olaszország támogatásával tudott leküzdeni. 1935. márc.-ban szembekerült a kormánypárt konzervatívabb Bethlen-csoportjával, de felülkerekedett. Átalakította kormányát, majd kormányzói kézirattal feloszlatta az ogy.-t. Az általa irányított 1935. évi választásokat a rendteremtés szándéka jellemezte (endrődi sortűz). A választások után régi szegedi különítményes tiszttársait fontos politikai és katonai pozíciókba helyezte.

Halála

Reformjaival, melyeket tovább akart vinni, jobbá tette az ország társadalmi berendezkedését. Kormányfősége idején a hazai gazdaság állapota jelentősen javult. Ennek ellenére 1936-ra végképp megrendült benne a zsidók befolyása alatt álló konzervatív hatalmi elit bizalma. 1936. máj. 14-től – egyre súlyosabbá váló vesebaja miatt – betegszabadságon volt németországi szanatóriumban, itt érte a halál.

Hivatkozások

Lábjegyzetek

  1. http://kitartas.net/2013/10/06/elodeink-gombos-gyula