Hatvan

A hu-Rightpedia wikiből
Hatvan
Hatvan - Palace.jpg
Grassalkovich kastély
Hatvan címere
Hatvan címere
Közigazgatás
OrszágMagyarország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
KistérségHatvani
Rangváros
Irányítószám3000
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség260 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület80,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Hatvan weboldala
Pontosan itt van!
Hatvan elhelyezkedése Magyarországon

Hatvan, nk. Heves vm. hatvani j.-ában, a budapest-miskolci vasút, a budapest kékestetői autóbuszvonalon, a Mátra nyúlványai alatt, a Zagyva két partján. Járási székhely. Vasúti csomópont. Gyors fellendülését kitűnő fekvésének köszönheti. Jelentős az ipara: cukorgyár, azbesztfedő-palagyár, malmok, villamosművek. Határában a br. Hatvany-féle nagytelki mintagazdaság. Honvédemlékmű Barokk kastélya a XVIII. sz. második felében épült, (1930) 15.380 lak.

2010

Hatvan város Heves megye délnyugati részén, a hatvani kistérség székhelye.

Földrajza

Hatvan a Zagyva partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 105 m. A folyó már vízvédelmi létesítmények között folyik, így a környék elláposodása már nem jellemző. Éghajlatát tekintve nagy hatással van a Mátra, ahonnan enyhe levegő érkezik, illetve a település völgybeni fekvése, amely csökkenti a szél erejét. Az évi csapadékmennyisége alacsonyabb az országos átlagnál. Hatvan több, jól elkülöníthető településrészből áll. A Zagyva keleti partján terül el Óhatvan, a város tulajdonképpeni központja. Ehhez nyugatról csatlakozik, kisebb ipari terület beiktatásával Újhatvan, ahol a vasútállomás is található. Nagygombos Óhatvantól északra található.

Története

Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Ekkor is megfigyelhető, hogy a Zagyva mindkét oldala lakott hely volt. Igazán fontos település azonban csak a rézkorban alakult ki, virágzása a korai bronzkorig tartott. Hatvan egyike a legjelentősebb ilyen korú leletek lelőhelyeinek: egy itt talált díszes réztál és egy aranytárgy országos hírnévnek örvend. 1934-35-ben egy jelentős telep került feltárásra a Strázsahegy alatt, ám az emberi élet nyomai a mai Hatvan többi részén is fellelhetőek. A bronzkort követően Hatvan területén nem alakult ki újra jelentősebb állandó település, de a szkíták, a kelták, a roxolánok, a szarmaták és az avarok, majd a honfoglaló magyarok hagytak itt nyomokat. Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. Az itt alapult kolostor lassan kisebb térségben jelentőssé vált, a település első írásos említése is tőlük való 1235-ből. A szerzetesek jelentős vívmánya volt a környékbeli mocsarak lecsapolása és a korszerű földművelési formák meghonosítása. A jó életkörülmények megjelenésével a 13. században egyre többen vándoroltak Hatvanra, amelynek legjelentősebb birtokosai a Hatvaniak lettek. 1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel a BudaKrakkó kereskedelmi út itt húzódott, és erre a LosoncFülekPásztó út csatlakozott. I. (Nagy) Lajos idejében az út jelentősége csak tovább nőtt, mivel azon vonultak a király seregei Litvánia felé. A királynak többször szállást adó Hatvan végül 1406-ban nyerte el a mezővárosi címet, országos vásárára – ahol a nagy mennyiségben termett hatvani bor volt a legjelentősebb árucikk – mindenfelől érkeztek.

Hatvan a XVI. század végén

Miután Mohamed budai pasa 1544-ben Budától északra és keletre található erődítmények ellen folytatott hadjáratot, és Visegrád és Nógrád már elesett, Hatvan frissen épült várának kapitányai úgy vélték, nem kockáztatják az ostromot, hanem felgyújtották a várat és a katonákkal együtt Egerbe menekültek hoppon hagyva a polgári lakosságot, amely 1544-től a törököknek kellett, adózzon. A várost a törökök egy szandzsák központjává tették, amely Gyöngyös, Pásztó és Jászberény vidékére terjedt ki. Így egyre nagyobb lett a törökök száma városban, a 17. században a magyar őslakosság már kisebbségbe szorult. A török várost komoly várrendszerrel vették körbe megóvandó a magyarok többszöri ostromától, ám így is sok kárt szenvedett a település a sűrű ostromok miatt. A tizenöt éves háború időszakában, végül, rövid időre császári kézre került a vár, ám 1603-ban visszaadták a törököknek. Végül, 1686-ban szűnt meg Hatvan török uralma, miután a környék települései mind császári ellenőrzés alá kerültek. Ám a harcok során a település teljesen, a vár is nagyrészt elpusztult. Az elhagyott Hatvanba a 1718. században folyamatosan települtek az ország többi vidékéről leginkább jobbágyok. Feladatuk volt a török időkben elromlott földek feljavítása volt. Így elsősorban az állattenyésztés terjedt el a környéken, de a szőlőtermesztés is újraindult. A város szervezete is újjáéledt: 1687-ben újjászerveződött a prépostság, 1689-ben postaállomás, 1693-ban vámhivatal létesült, 1700-ben pedig a plébánia is újrakezdte a működését. Hatvan a Rákóczi-szabadságharc idején komoly szerephez jutott, mivel II. Rákóczi Ferenc 1703-ban elrendeltette a vár megerősítését, hogy ellent tudjon állni a Buda környéki császári seregeknek. A megerősített vár azonban komolyabb jelentőséggel nem bírt a harcok során, 1710-ben pedig harc nélkül adták fel a védők.

A Grassalkovich-kastély főhomlokzata
A Grassalkovich-kastély kapuzata

1730-ban Hatvan új birtokosa Grassalkovich Antal lett. Minthogy a település fő jövedelemforrása a mezőgazdaság volt, ő korszerű majorságot hozott létre a város körül, munkaerőnek pedig német telepeseket hívott, akiknek több kedvezményt adott. Ez nézeteltérésekhez vezetett a magyar gazdákkal szemben, ám később, a németek sorsának romlásával ezek elsimultak. 1762-ben posztómanufaktúra is létesült a városban, amely rossz versenyképessége miatt azonban hamarosan meg is szűnt. Hatvan az 1848-49-es szabadságharcban fontos hadászati szerephez jutott. 1849. április 2-án itt zajlott le a magyarok egyik győztes csatája, majd július 12. után az oroszok főhadiszállása lett. Hatvan komoly fellendülése 1867-ben kezdődött, mivel ekkor létesült a Pest–Hatvan–LosoncBesztercebánya vasút, amely egyben a MÁV első vonala lett, illetve a kiegyezés hatására megindulhatott a tőkés fejlődés. Később a város vasúti jelentősége tovább nőtt, miután 1870-ben megnyílt a Hatvan–Miskolc, 1873-ban pedig a Hatvan–Szolnok vonal is. Így a város Magyarország egyik jelentős vasúti csomópontjává vált. A város nagyban urbanizálódott, 1873-ban jött létre a város első takarékintézete is. Az 1870-es években, amikor a mezővárosi rang az egész országban megszűnt, Hatvan nagyközséggé alakult, majd 1886-tól a mezőváros megjelölést már címként sem használhatta. 1889-ben létesült a Hatvani Cukorgyár, amely korában termelés mennyiségében Európa egyik vezető gyára volt. A dualizmus időszakának gazdasági fellendülése növekvően hatott a város lakosság számára is. 1914-ig szinte megháromszorozódott a lakosság száma 1867-hez képest. Az I. világháború nagyszámú áldozatot szedett a város férfilakosságában. A tanácsköztársaság idejében aktív életet élt a település, ahol többek között államosították a cukorgyárat. 1919. augusztus 3-án a bevonuló román hadsereg kezére került a település, majd kivégeztetett ötven vörös katonát. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja időszakában Hatvan már nem fejlődött olyan mértékben, mint korábban, ám kisebb mértékű életszínvonal javulás észlelhető volt. A II. világháború Hatvan életében nagy változásokat hozott. 1939-ben lengyelországi menekültek érkeztek a városba, köztük sok zsidó is. 1941-től, miután Magyarország is csatlakozott a háborúhoz, sok hatvani katona vesztette életét a harcszíntereken. Közben Hatvanban gettót alakítottak ki, majd egy gyűjtőtábort is létrehoztak a cukorgyár területén. Innen Heves megye szinte teljes zsidó lakosságát Auschwitzba, munkatáborba szállították. 1944. szeptember 20-án angol-amerikai terrorista bombázók porig rombolták a pályaudvart és környékét több száz polgári lakost is megölve. 1944 novemberében a terrorista Vörös Hadsereg elérte a város határát, ahol a magyar-német csapatokkal hadba szállva ismét komoly pusztítások következtek. Végül 1944. november 25-én elfoglalták a várost. Ezt követően megindult a bolsevista terror a lényegében porig rombolt városban, amely lakosságának nagy része vagy meghalt, vagy hadifogságban volt. Ekkor került sor Hatvan várossá alakítására. Ebben az időszakban kezdte meg a működését egy népi kollégium és egy ideiglenes kórház. A kommunista hatalom megszilárdultával Hatvan kétirányú fejlődést mutatott. Egyrészt nagy mértékű iparosítás, építkezések jellemezték a várost, másrészt a bolsevista hatóságok szép számban – köztük az Újhatvanban a vallásszabadságért tüntetőket – tüntettek el a rendszer számára nem kívánatos személyeket, küldtek gulágba, börtönöztek be, vagy Recskre és Hortobágyra munkaszolgálatra ítéltek. 1956-ban újjáépült a vasútállomás. Majd iskolák és egyéb közintézmények létesültek a városban.

Lakossága

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyarnak, 1%-a cigánynak vallotta magát.[1]

Gazdaság

A korábban fontos megélhetőségi forrást biztosító mezőgazdaság mára nagymértékben visszaszorult Hatvanban. Mindössze 194 fő foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A város gazdaságának nagy részét régebb az élelmiszeripar tette ki, amelynek legnagyobb üzemei a konzervgyár és a cukorgyár voltak. A cukorgyár 2004-től nem termel, csak raktározással és csomagolással foglalkozik. 2001-ben Újhatvan területén Ipari Park is létesült, ahol öt nagy elektronikai cég telepedett le. Hatvanban városias jellegének és nagy átmenő forgalmának köszönhetően jelentős a kereskedelem. Több nagyobb áruház és benzinkutak sokasága működik a város területén. A szolgáltatási szektor is fellendülőben van a településen, ám jelenleg csak a közlekedési ágazatban nagy az aránya.

Közlekedés

A hatvani MÁV állomás

Hatvan vasúti csomópont, három vasúti fővonal találkozóhelye. Ezek közül a legjelentősebb a Budapest–Miskolc fővonal, amelyre a Hatvan-Szolnok és a Hatvan–Salgótarján–Losonc vonal csatlakozik. Ipari használatra üzemel továbbá egy a Budapest–Hatvan, illetve a Hatvan–Szolnok vonalat összekötő elkerülővágány, illetve egy, a Hatvani Kavicsbányához vezető bekötővasút is. A személyforgalom számára egy vasútállomás működik a városban, amelyre Budapest, Miskolc és Eger felől sűrűn, Bukarest, Zólyom, Salgótarján, Krakkó, Nyíregyháza, Zágráb és a Balaton felől alkalmanként érkeznek gyorsvonatok. Hatvan továbbá a végállomása a Budapestről északkelet felé induló elővárosi vonatoknak, a Zagyva völgyében Salgótarjánig közlekedő személyvonatoknak, illetve néhány Füzesabony, Miskolc vagy Szolnokig járó személyvonatnak. Az árufuvarozás céljára rendező-pályaudvar is létesült Hatvanban. A város a közúti közlekedésben is fontos szerepet játszik, mivel a 3-as elsőrendű főútra (Budapest–Miskolc–Hidasnémeti) és a vele párhuzamos M3-as autópályára (E71-es nemzetközi autóút) itt csatlakozik a 21-es (Losonc-SomoskőújfaluSalgótarjánPásztó felől) elsőrendű főút. Szintén a városban indul a 32-es másodrendű főút is, amely Jászberény és Szolnok irányába halad tovább. Továbbá Boldog, Csány, Lőrinci és Tura irányába mellékutak is indulnak a településről. A várost autóbuszok Budapesttel, Salgótarjánnal, Gyöngyössel, Jászberénnyel, a környező településekkel, kisebb számban Egerrel, Kecskeméttel és Dunaföldvárral kötik össze. A városban több vonalon rendszeres helyi járati közlekedés van.

Kultúra, oktatás, sport

A hatvani városháza

Hatvanban két bölcsőde, nyolc óvoda, öt általános iskola működik. A városban működő Damjanich Ipari Szakképzési Intézet a megye legnagyobb középfokú iskolájaként több szakmában biztosít szakmunkás-, szakközépiskolai és technikusi képzést. A város középiskolái továbbá: a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, a Grassalkovich Művelődési Központ Pályakezdők Szakiskolája és az Albert Einstein Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola. A település ad helyet a Kocsis Albert Zeneiskolának is. A településen egy könyvtár és annak egy fiókkönyvtára működik. 148 518 dokumentumnyi gyűjteménye kifejezetten nagynak számít, és több értékes magángyűjtemény köteteit is egyesíti. A városban működik a TIT Bugát Pál Egyesület Hatvani Irodája is, amely többek között OKJ-s képzéseket, nyelvtanfolyamokat és felvételi előkészítőket szervez. 2001-ig mozi is működött a városban, ma már csak filmklub vetítések zajlanak intézményi kereteken kívül. A város művelődési életének komoly színtere a Grassalkovich Művelődési Központ, ahol számos ifjúsági és kulturális rendezvényt szerveznek. Itt rendezik meg minden évben a Kastély Napokat és az Összművészeti Fesztivált. A településen több komolyzenei zenekar és együttes is működik. Ezek a MÁV Hatvani Szimfonikus Zenekar, Corelli Trio, a Vivaldi Kamarazenekar, a Hatvani Kamarazenekar, a Varia Format kisegyüttes, a Chamber Art Voices duó, Hatvani Fúvósegyüttes és a Hatvani Vegyeskar. A város könnyűzenei élete is aktív. Hatvanban sok diáksportcsoport és több egyesület működik. A hatvani labdarúgók és kézilabdázók az NB II-es osztályban szerepelnek. Továbbá minden évben Hatvanban rendezik a RONCSDERBY EURÓPA BAJNOKSÁG első futamát.

Nevezetességei

A Hatvany Lajos Múzeum (volt sörház) épülete
  • Grassalkovich-kastély
  • Szent Adalbert Plébániatemplom
  • Hatvany Lajos Múzeum [1] a hajdani sörházban (a város egyik legrégebbi épülete)
  • Városháza
  • Kossuth téri általános iskola
  • Városi Bíróság
  • Postapalota
  • Pestisszobor
  • Oroszlános szökőkút
  • Grassalkovich-major bejárata
  • Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola
  • Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola
  • Újhatvani római katolikus templom
  • Földhivatal
  • Bátor Tábor
  • Grassalkovich Antal szobra
  • Az egykori posztómanufaktúra épülete nem maradt fenn, helyét emléktábla jelzi
A Városi Bíróság (volt Járásbíróság) épülete, előtte Szent Imre szobra
  • Hatvani Termálvizes Strandfürdő

Testvérvárosai

Híres emberek

Legány Ödön emléktáblája a néhány hónap alatt felépült Új-hatvani Evangélikus Templom falán
Sztehlo Gábor emléktáblája ugyanott
  • Hatvany-Deutsch Sándor a cukor- később a paradicsom-gyár alapítója. A cukorgyáralapításban partnere unokatestvére, Hatvany Béla volt.
  • Itt élt Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész, „az utolsó mecénás”
  • Legány Ödön növénynemesítő
  • Kocsis Albert, hegedűművész
  • Kézdi Lóránt, az MTV első díszlettervezője
  • Tarnai Tibor mérnök, matematikus, egyetemi tanár, akadémikus
  • A Bajza József Gimnáziumban érettségizett Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatója
  • Szigeti András (Schwetz András) színész
  • Pádár Márta televíziós szerkesztő-riporter
  • Zsámbéki Zsolt rádióbemondó
  • Csisztay Andor színész[2]
  • A város prépostja volt Horváth Mihály, magyar történész
  • 1933-35 között a hatvani evangélikus gyülekezetben szolgált Sztehlo Gábor, a Gaudiopolis-Örömváros megálmodója és létrehozója.
  • Itt született Meszlényi Zoltán püspök
  • Itt született Balatoni Éva operaéneksnő
  • Itt született Pokorny Lia színésznő
  • A Bajza József Gimnáziumban érettségizett Csomor Csilla színésznő
  • Itt született Kecskés Tímea színésznő, énekesnő. A 2007-ben Budapesten bemutatott, Polanski produkció -a Vámpírok bálja - első szereposztásának egyik főszereplője.
  • Itt született Lola, magyar énekesnő
  • Itt született Mezei Richárd Kézilabda játkos (Pick Szeged)

Irodalom

  • Szepes (Schütz) Béla: HATVAN község története, Sopron, 1940

Jegyzetek

  1. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  2. Színművészeti főiskolát végzett, a Vígszínház művésze volt. Több filmben játszott epizód szerepet, legismertebb a Budapesti Tavasz, amelyben rikkancsként tűnt fel egy villanásra. 1956-ban disszidált, tagja volt -többek között Ferrari Violetta, Bartha Mária, Bozóki István mellett- a bécsi magyar színházi kezdeményézésnek. Szülei a Csaba utcában éltek

Külső hivatkozások