Hunyadi Mátyás

A hu-Rightpedia wikiből
Hunyadi Mátyás arcképe
Hunyadi Mátyás pecsétje
Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné domborműve

Hunyadi Mátyás Magyarország királya, Ausztria hg.-e. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia, *1440, +1490. Nevelését atyja Vitéz Jánosra és a lengyel Sanocki Gergelyre bízta. Atyjának halála után a Hunyadiakat gyűlölő hatalmas főurak fondorlatai következtében bátyjával, Hunyadi Lászlóval együtt fej- és jószágvesztésre ítélték, az ítéletet azonban csak bátyján hajtották végre. V. László király M.-t magával vitte Prágába s mikor itt meghalt, a magyar rendek az alig 18 éves M.-t királlyá választották s melléje kormányzónak öt évre nagybátyját, Szilágyi Mihályt rendelték, (1458). M. azonban hamarosan maga vette kezébe a kormányzást. Kezdetben sok nehézséggel kellett megküzdenie. A hatalmas Garai, Újlaki s a hozzájuk csatlakozott Szilágyi Mihály a magyar koronát III. Frigyes császárnak, ajánlották fel, M. azonban haddal támadt ellenfelére, leverte a 1460-ban a bécsújhelyi békében a magyar szent koronának váltság ellenében való kiadására kényszerítette. M. nemsokára királlyá koronáztatta magát.

Harcok a husziták ellen

Ezután teljes erejével a Felvidéket megszállva tartó cseh husziták ellen fordult, rablóváraikat elfoglalta, vezérüket, Giskrát, hódolatra kényszerítette. 1463-ban háborút indított Podjebrád cseh király ellen; a cseh kat.-ok Brünnben cseh királlyá is koronázták, de mivel Podjebrád a lengyelekkel szövetkezett, a háború majdnem egy évtizedig elhúzódott. Végre is a cseh és lengyel király személyesen kért fegyverszünetet M.-tól. Az olmützi békében (1478) megkapta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot s viselhette a cseh királyi címet. Még a cseh háború befejezése előtt hadat indított ill. Frigyes császár ellen is. Ezekben a háborúkban (1477-1485) M. újra nagy sikereket ért el, hadai elfoglalták Alsó-Ausztriát, Stájerországot, Karintia egy részét, sőt 1485-ben M. bevonult Bécsbe is. Közben több sikeres harcban távoltartotta a törököt az országtól (Szabács, 1476, Verbász, 14791. Legfényesebb diadalát a kenyérmezei csatában (1479) vezérei. Kinizsi Pál és Báthori István aratták. Végre is 1483-ban békét kötött Bajazid szultánnal.

Külpolitikája

M.-nak bonyolult és erőteljes külpolitikáját az ország belső rendjének, gazdasági életének, katonai erejének alapos átszervezése tette lehetővé. A haderő átszervezésénél megtartotta annak eddigi elemeit, a bandériumokat, a telekkatonaságot, de emellett állandó zsoldos hadsereget szervezett. Ez a sereg legnagyobbrészt nehéz lovasságból állt, de a gyalogságnak is jelentős része volt; tüzérséget, műszaki csapatokat, a Dunán pedig hajóhadat is szervezett. A hadsereg fenntartását nagyszabású pénzügyi reformjai tették lehetővé. Az 1486-i országgyűlésen megreformálta a már idejét múlt igazságszolgáltatást s új törvénykezési eljárást léptetett életbe. A vm. jogkörét jelentékenyen kibővítette s részletesen szabályozta a nádor jogait és kötelességeit.

Művészetpártolás

Lelkes híve volt a renaissance irodalmi és művészeti irányának. Udvarában szívesen látta ennek kiváló képviselőit. Maga is foglalkozott a tudományokkal, szívesen olvasta a görög és latin írókat. Műpártolásának is tudományszeretetének legszebb bizonyítéka a híres Korvina-könyvtár (l. Korvina). 1467-ben Pozsonyban egyetemet alapított s ide híres külföldi tanárokat hívott meg Uralkodásához fűződik az első magyar könyvnyomtató-műhely felállítása (Buda. 1473), e téren Magyarország megelőzte Ausztriát, Spanyolországot, sőt Angliát is M. kétszer nősült. Első felesége Podjebrád Katalin, korán elhunyt, a másodikkal. Beatrix nápolyi királylánnyal való házassága szintén gyermektelen maradt. Ezért M. természetes fiát, Korvin Jánost akarta örököséül megtenni; bár ennek érdekében nagy áldozatokat hozott, terve nem sikerült.

A magyar történelemben

M. a magyar történelem legnépszerűbb alakja. A nép benne látta legfőbb pártfogóját a nagyurak hatalmaskodásával szemben, ilyen szerepben mutatja őt be a népmondák egész sora és az ismert közmondás ("meghalt M. király, oda az igazság"). Az irodalomban alakját először udvara magyar és olasz humanistái (Janus Pannonius, Galeotto, Bonfini stb.) örökítették meg, de később is egyike a magyar irodalomban leggyakrabban szereplő személyeknek. Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Garay János, Arany János, Jósika Miklós br., Tompa Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Surányi Miklós stb. dolgozták fel alakját a szépirodalomban. Legteljesebb tudományos életrajzát Fraknói Vilmos, nagyarányú regényes életrajzát újabban Harsányi Zsolt írta meg. Kolozsvári szobra Fadrusz János műve (l. XVI. k. 363. tábla). L. még a III. k. 769. és a XVII. k. 4357. lapjait, valamint a 425. ti. képtáblát.

Bővebben, zsidókról

A Magyar Zsidó lexikon ezt írja:
"Mátyás király uralkodása általában személyi biztonságot jelentett a zsidók számára, az igazságos hírében álló királynak a zsidókkal szemben megnyilvánult nem egy intézkedése azonban magán viselte a kor türelmetlen szellemét. 1475. a pozsonyi zsidóknak megtiltotta, hogy keresztényektől kölcsönzött összeg fedezetéül ingatlant zálogba vehessenek. Ezt a tilalmát azzal indokolta, hogy az elzálogosított ingatlanoknak zsidó kézre való jutása «nyilvános botrány az összes kereszténységre nézve». Kimondta azt is, hogy minden jó kereszténynek törvényes kötelessége a zsidókkal való közlekedést lehetőleg kerülni. Ugyanez évben pedig oly értelmű rendeletet is bocsátott ki, amely Pozsony városa hatóságát felmenti azon kötelesség alól, hogy pozsonyi zsidóknak nem pozsonyi polgárokkal szemben igazságot szolgáltasson. Az adózásnál sem azok a gazdasági és pénzügyi szempontok irányították, amelyeknek alapja a nemzetgazdaság általános érdeke. Mátyás alatt ötször annyi adót fizettek a zsidók, mint László uralkodása idején és a török háború költségeinek fedezésére 1459. vagyonuk huszadrészével kellett adózniuk. A zsidók pénzügyi követeléseivel szemben épp az a magatartás jellemzi, mint elődeit. 1467. Pozsony lakóinak félévi halasztást ad zsidó adósságaik visszafizetésére, 1475. elengedi neki a zsidó kamatok felét. 1462. a nagyszombatiakat teljesen felmentette a kamatok visszafizetésének kötelezettsége alól, 1486. a tűzvész károsultjainak az egész tőke visszafizetését elengedte, 1488. pedig az összes kamatok visszafizetését engedte el a nagyszombati polgároknak. - Mátyás uralma idején kezdődött az ország zsidóságának elszegényedése..."