India

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
India
Flag of India.svg
Államforma szövetségi köztársaság
Főváros Újdelhi (New Delhi)
Terület 3.287.960 km2
Legmagasabb pontja Godwin Austen (K2) 8611 m
Legfontosabb folyók Gangesz, Brahmaputra, Godavari
Legfontosabb tavak Chilka-tó, Hirakudi-víztároló
Lakosság
Népesség 1.045.845.226 fő (2003)
Népsűrűség 269 fő/km2
Hivatalos nyelv hindi, angol és 13 helyi nyelv
Népek, nemzetiségek hindusztáni 24%, bihári 10%, tamil 7%, maráti 7%, telugu 6%, bengáli 6%, egyéb 40%
Vallások hindu 80%, muzulmán 12%, keresztény 2%, szíkh 1%, egyéb 5%
Városi lakosság aránya 26%
Írástudatlanság 52%
Iskolakötelezettség 6-11 éves korig
Általános adatok
GNP 2540 USD/fő (2003)
Pénznem 1 indiai rúpia (IR) = 100 paisa, INR
Nemzeti ünnep január 26. (a Köztársaság Napja) augusztus 15. (a Függetlenség Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Újdelhi
Térkép
Brit-India térképe.

India, Ázsia két nagy, D.-i és DK.-i félszigetének, Elő-I.-nak, (K. India v. Briti.) és Hátsó.-nak, (Indokina) és a hozzájuk csatlakozó szigeteknek, (Szanda szigetek, Fülöp szigetek) összefoglaló neve. A középamerikai szigeteket is Ny.-i.l szigeteknek nevezik. I.-nak nevezték a görögök Ázsiának az Indus folyótól K.-re elterülő részét.

1. Előindia (K. India, Brit-India).

Felszíne, vizei, bányakincsei. Egyenlőszárú háromszögalakú, nagy, tompa félsziget az Indiai óceánban, az Arab tenger és a Bengál öböl között. E.-i határa a Himalája hegység. Kevéssé tagolt partvonalának hossza 5000 km. Az Iráni medencétől (Beludzsisztántól és Afganisztántól) a Szulejmán hegység és a Szefid-kuh. Hátsó I-tól a hátsóindiai hegyláncok választják el. Ter. a szigetek (Ceylon és több kisebb sziget) nélkül 4,803.400 km2. Szerkezetileg és morfológiailag négy részből áll. Ezek: 1. A Himalája eurázsiai rendszerű gyűrt hegysége. 2. Az Indus síksága. 3. Hindusztán, a Gangesz és K.-i felében a Brahmapatra fiatal, feltöltött síksága, és 4. a Dekkan fennsík. Az Indus és a Gangesz alföldjét egymástól alacsony vízválasztó hátság különíti el. Az Indus síkság É.-i része a termékeny Punjab (Pandzsáb, öt folyó környéke), DK.-i része a száraz Tharr sivatag. A két síkság területe 775.000 km2. A Gangesz síkságát a Himalájától a hegység Terai zónája és a Szivalik-lánc választja el. Hosszú, aránylag keskeny (150-300 km) alföld ez. Folytatása K.-en a Brahmaputra lapálya. Hozzátartozik a két nagy folyó hatalmas deltavidéke is. Átlagos magassága 100-200 m. Hindusztánt D.-en a Dekkan platónak helyenkint hegységszerűen felmagasodó pereme határolja. A Dekkan plató régi kristályos kőzetekből álló őskontinensdarab; felszínét 500.000 km2 területen fiatalabb bazalt-lávatakaró borítja. Hegységszerűen felmagasodó platóperem Ék.-en az Aravalli (1723 m) és a Vindhja hegység (679 m). É.-on a Kaimur és Maikai perem (1065 m), az Arab tenger partján a lépcsős törésekkel kiemelkedő Ny.-i Ghátok (Ghats) (1389 m) és a félsziget K.-i partjain a K.-i Ghátok (900-1000 m).

Ásványi kincsek

Elői. ásványi kincsekben igen gazdag. Bőven van szene és vasérce, számos fajta drágaköve (gyémánt, zafír, ónix, smaragd, topáz, krizolit, jáspis, karneol), aranya, ezüstje, reze, antimonja, sója és kőolaja. Az É.-i hegyvidéki és alföldi terület főfolyói az Arab tengerbe ömlő Indus, a Bengal öbölbe ömlő Gangesz és Brahmaputra. Az Indus hajdan hatalmas deltával ömlött a tengerbe, de, mert a történeti idők folyamán vizét a Pandzsábban és a Tharr sivatagban szétöntözték. megkevesbedett vízmennyiségével és hordalékával nem tudta deltáját tovább fejleszteni, sőt maga a delta is nagy részt áldozatul esett a tenger pusztító munkájának. Ennek az elpusztított mocsaras, tengerrel részben elöntött deltavidéknek Ran of Cuteh a neve. Az Indus nevezetesebb mellékfolyói a Sutlej, a Ravi, a Bias és a Ihelum. A Gangesz mellékfolyói a Gandak, Rapti, Gogra és a Jumna (Dzsamna) a Chamballal. A Dekkan plató folyói az Arab tengerbe ömlő Mahi, Narbada és Tapti és a Bengal öböl felé siető Mahanadi, Godavari, Kistna, Penner és Kaveri. Elői. legnagyobb tava a Csilka tó (891 m2) Orissa tartományban. Mocsár sokfelé van. (Kasmírban jégkori eredetű fjordos tavak vannak (Dal, Vular stb.). Növény és állatvilágát l. I. állatvilága és I. növényzete alatt.

Éghajlat.

Elői. éghajlata meleg monszunklima. A száraz évszak igen forró. A Tharr-sivatagban már +50 C°ot is mértek, a Dekkan plató valamivel hűvösebb. A leghidegebb hónap (január) középhőmérséklete 17-27 C°. a legmelegebbé (április, május, június) 28-30 C°. Az eső eloszlását a monszun szabályozza, a nyári monszun hozza a csapadékot. Legtöbb eső a Himalája D.-i lejtőin esik (Cserrapundzsi 12-13 m évente), legkevesebb a csapadék a Tharr sivatagban, csak 100-150 mm. Az alacsony, mocsaras síkságok éghajlata rendkívül egészségtelen. Ezek a területek a trópusi láz, vérhas, kolera és pestis fészkei.

Gazdasági élet.

I. lakossága ma is túlnyomórészt földmívelésből él. A föld főként a maharadzsák és kb. 16.000 más nagy. birtokos kezén van. A 200 milliós parasztság 1/6-a kisbirtokos, a többi kisbérletekben dolgozik. A mezőgazdaság előmozdítására és az állategészségvédelemre jól kiépített intézményhálózat szolgál. Főbb terményei (1937): búza (99.715 ezer q). árpa (23.450), tengeri (21.987), rizs (404.954). kávé (187), dohány (5436), gyapot (10.554), gyapotmag (23.940), lenmag (4247), repcemag (9916), szezámmag (4786), arachis (33.116). A világ jutatermését majdnem teljesen I. adja (15.636). Híres ópiumtermesztése 1926 óta erősen visszaesett. Állatállomány (1937): szarvasmarha 119.365 ezer drb (ebből tehén 38.363), ló 1635, öszvér és szamár 1531, juh 23.777, kecske 36.321, bivaly 32.900, teve 527 ezer drb. gyapjútermése 450.000 q. A mezőgazdasági munkamódszerek az utóbbi éveiben tökéletesedtek. Bányászata fejletlen. Ipara a világháború óta rohamosan fejlődik, főleg a gyapot, fa, vas és vegyiipar, de a kézműiparosok száma még mindig többszöröse a gyáripari munkásoknak. Nádcukor 322 millió q, sör 59.000 hl, nyersgumi 170.000 q, nyersselyem 630 q, cement 11.4 millió q, nyersvas 16.7 millió q, acél 9.3 millió q: e termelési adatok mutatják az arányokat. Legfőbb ipar a gyapot és selyemszövés. Orsóinak száma 92 millió drb, szövőszék 184.000 drb. A régebben annyira elterjedt háziszövést kiszorítja a gyáripar. 93.160 agrárszövetkezetben 3 millió tag tömörült.

Külkereskedelem

I. külkereskedelme főként Nagybritanniával. Japánnal, az É. Egy. Áll.-kal és Németországgal bonyolódik le. Behozatala (328 6 millió aranydollár): gyapotárú, gép, szerszám, fém, közlekedési eszköz. Kivitele (4717): nyerspamut, juta és jutaáru, tea, rizs, olajmagvak, fémek. Magyarország 1937. évi behozatalának 1.84%-a kivitelének 0.49%-a, 1912. évi behozatalának 2.19%-a kivitelének 0.60%-a bonyolódott I.val. I.-ból túlnyomórészt nyers jutát és nyers pamutot hozunk be, viszont vasárut, izzólámpát, bőrt, gépet és malátát viszünk ki.

Pénzegység

I. pénzegysége a rúpia (16 anna) = 1 shilling és 6 penny angol értékben. Jegybankja (Reserve Bank) 1934 óta áll fenn. Lakosság. Elői. lakossága 1871-ben 184 millió 850.000 volt. 1931-ben 354 millió 736.210. Ebből Briti. lakossága 353 millió 869.800, a francia birtokoké 286.410, a portugál birtokoké 580.000. Az utolsó 10 év gyarapodása 34 millió. A népsűrűség 73/km2.

Néprajz

I. néprajza igen bonyolult, nagyon sok--féle különböző eredetű népfaj és csoport él helyenkint elkülönülten, de nagyobbrészt teljesen összekeveredve L területén. Az őslakóknak tekintett sötétbőrű dravidák leszármazottjai a Dekkant és I. déli részeit lakják, de itt is kisebb-nagyobb másfajú csoportok ékelődnek közéjük. É. I. népességében előkelő szerepet játszanak az indoárja eredetű rétegek. A régi hindu kasztrendszer eredetileg az indoárjáknak a többi fajtával való keveredését volt hivatva meggátolni, de az indoárja jelleget inkább csak a magasabb hindu osztályok, elsősorban a bráhmanok vagy egyes vidékek lakói, pl. a kasmíri hinduk őrizték meg. A még időszámításunk kezdete táján nagy számmal beáramló hun-törökfajú népek részben elválaszthatatlanul összekeveredtek a hindusággal, s ezek közt többnyire a harcos kasztba soroltattak, részben fajilag meglehetősen különálló csoportokat alkottak, pl. a rádzsput törzseket, amelyek azonban szintén a hindu vallásrendszerbe tartoznak. Ilyen hun-török származású csoportok még É.Ny.I.-ban a dzsátok és gudzsárok; mongol származásúak a Nepál-vidéki gurukhák. A muzulmán inváziókkal. Kr. a a XI. sz.-tól kezdve, nagyszámú arab. afgán, török-mongol és perzsa elem terjedt el, főleg É. és Középi.-ban de ezek leszármazottjai, az iszlám követői lévén, nem keveredtek el I. régebbi népelemeivel.

Keleti rész

A K.-i részben, pu Bengálban és Hátsó I.-ban indokínai, sőt maláj népelemek is találhatók. Az elhagyatottabb hegyvidékeken az egészen primitív őslakók törzsei is fennmaradtak még, ezek közt legérdekesebbek D.I.-ban a ládák, akiknek eredetét mai napig sem sikerült kideríteni, fajilag is teljesen elütnek I. más népeitől. A példátlanul bonyolult néprajzi helyzetből I.-ban azért nem származtak nemzeti és politikai nehézségek, mert a faji v. nemzeti és nyelvi hovatartozás kérdése teljesen háttérbe szorul a vallási megoszlás szempontja mögött.

Felekezet szerint

I. lakossága felekezetek szerint a legutóbbi (1931) adatok alapján következőképpen tagozódik:

valláslétszám
Hinduk 239,195.140
Muzulmánok 77,677.545
Buddhisták 12,786.806
Törzsi vallások 8,280.347
Keresztények 6,296.763
Szikhek 4,335.771
Dzsainák 1,232.105
Párszik (Zoroaszterkövetők) 109.752
Izraeliták24.141
Egyéb (primitív
ősvallások és
megállapíthatatlan
hovatartozásúak)
571.187

Eredeti vallások

Eredeti I.-i vallásoknak csak az Indiában keletkezettek számíthatnak, ezek: a hindu vallás, azaz hinduizmus (l.o.) v. brahmanumus; buddhizmus (l. o.); jaina (dzsaina) vallás (l. o.) és szikh v. (l. o.). Nem I.-i eredetű, de ma jóformán csak Indiában áll fenn a párszik vallása (l. Párszizmus). A keresztények túlnyomó többsége a r. kat. vallást követi és D. Indiában él. Az ú. n. törzsi és a primitív ősvallásokban gyakorta megvan a hajlam arra, hogy fokozatosan beolvadjanak a hinduizmusba.

Államjogi helyzet és közigazgatás.

Elői. legnagyobb része India császárság (Indiait Empire) néven a Brit világbirodalom tagja. A brit birodalomhoz való helyzetét tekintve két területcsoportból áll, úgymint az indiai alkirálynak közvetlenül alárendelt tartományokból és az azokhoz államszövetségi viszonyban csatlakozó bennszülött fejedelemségekből, mint védnöki területekből. Az indiai császárság élén az angol király, I. császárának képviselőjeként az alkirály (Viceroy) áll, aki a birodalommal az angol gyarmatügyi és I.-i miniszterek útján érintkezik. A törvényhozó hatalmat a királyt képviselő kormányzóval együtt a kétkamarás országgyűlés látja el, amelynek alsóházát közvetlen választás útján a nép alkotja meg, felsőháza pedig részben kinevezés, részben a tartományi gyűlések tagjaiból történő választás útján alakul. A közigazgatást országosan a kormányzó által kinevezett minisztérium látja el, de külön minisztériumaik és tartománygyűléseik vannak belügyeik intézésére az egyes tartományoknak is. Briti.-hoz tartoznak a földrajzilag már Hátsói.-hoz csatlakozó Ássam és Burma is, viszont Elői.-ban francia birtokot alkotnak a Francia India néven összefoglalt Pondichéry, Karikal, Janaon, Mahá és Chandernagor, portugál birtokok: Goa, Daman (.dauiáo) és Diu, független államok Bhutan (l. o) és Nepál (l. o.).

A) Közvetlen brit területek, tartományok:

NévTerület km2-benLakosság 1931-ben
Ajmer-Merwara7.021560.292
Andamánok és Nicobárok8.14029.463
Assam142.4869.247.357
Baluchistan140.451868.617
Bengal200.79951.087.338
Bihar és Orissa215.11042.329.583
Bombay320.32926.398.997
Burma604.74414.667.146
Coorg4.126163.327
Delhi1.484636.246
Egyesült tartományok275.18249.614.833
Madras368.49747.193.602
North-West Frontier Province35.0125.076.476
Punjab256.92824.018.639

B) Közvetett brit birtokok, államok és ügynökségek:

NévTerület km2-benLakosság 1931-ben
Baroda21.0572.443.007
Cochin3.8481.205.016
Gwalior68.2913.523.070
Hyderabad214.18814.436.148
Jammu és Kasmir218.8963.646.243
Mysore95.9546.557.302
Punjab ügynökség80.9144.472.218
Rajputana ügynökség334.26311.225.712
Sikkim7.299109.808
Travancore19.7955.095.973
Western India States ügyn.91.7953.999.250

C) Francia birtokok:

Francia India............... 513286460

D) Portugál birtokok;

Goa, Damao és Din3.806580.000

B) független államok.

Bhután (angol védn. alatt) 46.000250.000
Nepal140.0005.573.000

Közlekedés.

A kiépített útvonalak hossza közel félmillió km. A vasútvonalaké (1934) 69.126 km, melyeken 439 millió utas utazott; a szállított teher 777 millió tonna volt. A távíróvonalak hossza (1934) 171.546 km, a telefonvonalaké (1934) 579.600 km. A postahivatalok száma (1934) 23.676. I. kikötőiben 1934-ben 5770 hajó fordult meg 15,077.127 tonna tartalommal.

Repülőgépközlekedés.

29 szikratávíróállomás, ebből 6 parti (hajó) szolgálatot, 13 légi közlekedési szolgálatot teljesít. A rádióelőfizetők száma 38.000, tízezer lakosonkint egy. 105.160 autóból és motorkerékpárból 67.503 személyautó és 10.967 teherautó.

Közműveltség

A közműveltség európai fogalmak szerint Igen alacsony fokon áll. Írni és olvasni tud (1931) 23,969.751 férfi és 4,169.105 nő. Az oktatásügy kiadásai (1932-33): 271 millió 856.622 rúpia. 1932-ben volt 158.835 elemi iskolája a fiúk, 32.635 a leányok számára. Az egyetemek száma 18 (Calcutta, Madras, Bombay. Punjab, Patna, Nappur. Andhra, Ágra, Allahabad. Lucknow, Rangoon, Daccá, Delhi, Annamalai. Benares, Aligarh, Mysore és Hyderabad), a collegeké 243, a középfokú iskoláké 12.570 a férfiak, 1171 a nők számára. A tanintézetek száma összesen 257.792, 12,766.537 tanulóval.

Sport

Sport. A görög források szerint I.-ban már Nagy Sándor korában dívott az ökölvívás. Apollodoros I-ban jártában az egyik királyi udvarban testgyakorlóhelyet talált és látta a királyt is amint testgyakorlatokat végzett. Már a legrégibb időkben is kedvelt sportág volt az Íjászat. I. mai testedző rendszerében jelentékeny helyet foglal el a gyógygimnasztika. A. buzogány-gyakorlatok és a botvívás I.-ból került át az egyetemes sportba. I. nemzeti sportja a hoki, ebben a világ egyetlen népe sem közelíti meg az Indiaiakat. 3 olimpián egymásután I. játékosai szerezték meg a bajnokságot.

Történet

I. története. A történelem előtti időkben az Ismeretlen eredetű dravidák (l.o.) lakták I.-t és már a Kr.e. IV. évezredben magasfokú művelődést fejlesztettek ki. Kb. 3000 évvel Kr. e. a nagy árja népcsaládnak egyik K.-i ága, az indoárják nyomultak be Középázsia felől I.-ba, legyőzték és D.I.-ba szorították a dravidákat, majd É.I.-ban megtelepedve a maguk sajátos kultúráját építették ki, amelybe azonban sok dravida elem keveredett. Az indoárják törzsekre oszolva államokat alapítottak és létrehozták a jellegzetes kasztrendszert (l.o.). Vallásuk a Védák (l.o.) hite volt, ebből alakult ki később a brahman papi osztály irányításával a bráhmanizmusnak, helyesebben hinduizmusnak (l. o.) nevezett vallásrendszer, amelyet aztán a dravida népek is átvettek e így a hindunak nevezett művelődésbe beolvadtak. Kr. e. az első évezred elején már magasrendű hindu művelődés uralkodott I.-ban s az indoárják különösen É-on továbbra is vezetőszerepet vittek. Biztosabb történelmi dátumok csak kb. a buddhizmus keletkezése (Kr. e. VI. sz.) óta vannak. A nagy perzsa birodalom Kr. e. az V. sz.-ban már az Indus folyamig terjedt és Ény. I.-nak jórészét is magába foglalta. Nagy Sándor macedón király, miután meghódította a perzsa birodalmat, I.-t is meg akarta hódítani; Kr. e. 326-ban elfoglalta Ény.I. tekintélyes részét, de nemsokára elhagyta I.-t Ebben az időben alapította a hindu Csandragupta É.I.-ban a Maurja dinasztiát, amely hatalmas birodalom urává lett. A legnagyobb Maurja uralkodó Asóka (l.o.) volt (Kr. e. III.sz.), aki a buddhizmust elterjesztette birodalmában.

Hun-török népek

Az időszámításunk kezdete körüli időkben fokozottan megindult a hun-török fajú nomád népek beáramlása I.-ba Kusánok. majd fehér hunok (eftaliták) foglaltak el kisebb-nagyobb területeket É.I.-ban de utóbb hindu v. buddhista hitre tértek és beolvadtak az indus népességbe. Ilyen hun-török eredetű hindu törzsek pl. a harcias rádzsputok (l.o.). A Kr. u. sz.-okban a buddhizmus hanyatlásnak indult I.-ban és elkezdődött a hindu kultúra újjászületésének fénykora. Ebben az időben E. és Középi.-ban a Gupta dinasztia uralkodott (Kr. u. 320-480), a művészet, tudomány és irodalom magas fokra fejlődött. A IX. sz.-ban a buddhizmus végleg kiszorult I.-ból és a hinduizmus általánosan diadalmaskodott volna, ha a XI. sz. elején a közben nagy erőre kapott iszlám hódító rohama el nem éri I.-át. Mahmud ghaznavida szultán volt az első hódító, de még nagyobb területeket foglalt el Mohamed, Ghór szultánja a XII. sz. végén. Innen kezdve egymást követték a muzulmán hódító inváziók és az É.I.-i mohamedán birodalmak középpontja Delhi lett. É. I. tekintélyes része behódolt a muzulmán uralkodóknak, csak D.I.-ban maradtak még fenn független hindu államok. A legerősebb muzulmán birodalmat a török-mongol eredetű mogulok alapították, akik először 1525-ben törtek be I.-ba Báber vezetése alatt. A mogul birodalom Igazi megalapítója és legnagyobb uralkodója Nagy Akbár volt (uralkodott 15561605), aki megértette, hogy a legyőzött hindukkal meg kell békélni s ezek képességeit felhasználni a birodalom Javára. Fia és unokája, Dzsehángir (uralk. 1605-1627) és Sáh Dzsehán (1627-1658) követték példáját és a birodalom fejlődött, de az utóbbinak örököse, Aurangzib, másképpen Sáh Alám (1658-1707) fanatikus muzulmán volt, üldözte s elidegenítette magától a hinduságot. s ezzel a mogul birodalom összeomlását készítette elő. A mogul birodalomnak a D.I.-i hindu marátha nép adta meg a kegyelemdöfést, Sivadzsi (l.o.) fejedelmük, majd az u. n. pésvák (miniszteruralkodók) vezetése alatt. A XVIII. sz. folyamán elfoglalták csaknem az egész volt mogul területet.

Európaiak

De időközben új erők jelentek meg I.-ban 1498-ban az első európai hajós, a portugál Vasco da Gama kikötött D.I.-ban és a portugálok mihamar megvetették lábukat ott. Utánuk a hollandusok és az angolok vetettek szemet I.-ra; ez utóbbiak nagy szerencsével láttak hozzá a hódításhoz A XVII. sz. második felében és a XIX. sz. elején már csak a franciák voltak a brit hódítás komoly ellenfelei I.-ban de a napóleoni háborúk után végleg as angolok maradtak felni. Az I.-i brit hódítás igazi megalapozója Clive (l. o.). Bengál legyőzője volt. Az angolok okosan kihasználták a mogul birodalom összeomlását követő anarchiát és a XIX. sz. közepéig egész I.-t alávetették hatalmuknak. Egyes területeket közvetlen birtokukba vettek, más államok fejedelmei hűbéri viszonyba léptek a brit-indiai hatalommal. Voltaképpen egy kereskedőtársaság, az East India Company hódította meg I-t az angoloknak; de a Társaság uralmi rendszere nagyon önző és elhibázott volt, ami 1857-ben a brit zsoldban álló indus csapatok lázadására vezetett (Sepoy Mutiny, l. o.) A már csak névleg uralkodó utolsó mogul császár is a lázadók mellé állt és a felkelés végveszéllyel fenyegette a brit hódítást, de az angol szívósság és a mellettük híven kitartó szikhek segítsége végül is legyűrte a lázadókat. 1858-ban a Brit Korona vette át ElőI. közvetlen fennhatóságát és feloszlatta a kereskedőtársaságot. Azóta Elő-i. mint császárság (Empire) a Brit Birodalom része és nagy építőmunka indult meg. A Ny.-tal való szorosabb kapcsolat azonban öntudatra ébresztette I. népeit és a múlt sz. vége felé nagy erővel indult meg a nemzeti mozgalom, mely tetőfokát érte el a világháború után. Gandhi (l. o.) vezetékével. A brit-indiai kormányzat az elmúlt két évtized alatt igen sokat teljesített a nemzeti követelésekből és I. úgy látszik határozottan az u. n. domínium státus, vagyis az önkormányzat felé halad. A nemzeti mozgalom élén az All India National Congress áll. amelynek vezetője (1939) a hindu Dzsavahárlál Nehru. 1912-ben Calcutta helyett az ősi Delhit tették Britt. fővárosává, ott székel az Alkirály (Viceroy) is. aki T. császárát, vagyis az angol királyt képviseli Az 1921-ben adott s azóta módosított alkotmány értelmében összehívott Nemzetgyűlés is Delhiben ülésezik.

Hátsóindia (Indokína).

Ázsiának DK.-I félszigete, amely a K.-indiai szigetek közvetítésével Ázsiát kapcsolja össze Ausztráliával. A félsziget gerincét a nagyrészt még kikutatatlan hátsóindiai hegyláncok képezik: ezek Tibetből indulnak ki és széles ívben hajolnak D. felé A félsziget É.-i részében még igen magasak (5000-6000 m) és tömegesek. D. felé fokozatosan lealacsonyodnak. végül a Maláji félszigeten már csak középhegység-jellegűek. Három főláncuk különböztethető meg. A Ny.-i lánc. az Arakantama hegység Burmát választja el Assamtól; folytatását az Andaman és Nicobar szigeteken és Szumátra Ny.-i partvidékén találjuk meg. A középső lánc ágyazza be a San felvidéket és folytatódik a Maiakká félszigeten. A K.-i lánc az Annámi hegyvidék. A láncok között hatalmas medencék helyezkednek el: Burma, Sziám, Kambodzsa és Kochinkina. Főfolyói, a Mekong, Salvin, Irrawaddy és Menam, hosszú, keskeny völgyekben, gazdaságilag kevéssé feltárt területeken folynak, ezért jelentőségük a közlekedés szempontjából csekély.

Éghajlat

Hátsóindia éghajlata trópusi monszunklíma. Csapadékos évszak a nyár. A csapadékot a DNy.-i monszun hozza. K.-en az Ény.-i monszun a csapadékhozó. A csapadék a félsziget belseje felé fokozatosan csökken. Az Arakan-yoma hegységben az évi csapadék 5000 mm, az Irrawaddy völgyében csak 500 mm. A csapadékviszonyoknak megfelelően a partvidékeket és a csapadékos hegylejtőket trópusi őserdők borítják, a belső száraz területek trópusi szavannák és sztyeppék. Növény és állatvilágát l. India állatvilága és India növényzete.

Kultúrák

Hátsó I. régi kultúrák hazája, de a hegyvidékek belsejében még igen kezdetleges műveltségi fokon álló népek is élnek. A lakosság száma kb. 45 millió, a népsűrűség csak 21/km2.

Rizs

Világgazdasági jelentőségét rizsének köszöni: Hátsói. a világ első rizstermelő területe Fontos még az erdők sok, értékes keményfája. Burma kőolaja. Malakka ónja és a trópusi növénytermelés.

Politikailag

Politikailag HátsóI., Sziám független állam kivételével, brit és francia gyarmatbirtok. Részletes földrajzi tárgyalását, politikai és államjogi helyzetét, gyarmatosítását és történetét l. Assam. Burma. Francia Indokina és Sziám címszavak alatt.

Állatvilág

India állatvilága. I. állatföldrajzilag a K.-i (orientális) régióba s ezzel a forróövi zónába esik. Hatalmas trópusi erdeiben, dzsungeljeiben, füves területein, hegyeiben és síkságain nagyon gazdag és változatos állatvilág él. így különösen gazdag palásokban, melyek sorából különösen a következőket kell kiemelnünk: axis-szarvas (Rusa axis), számbárszarvas (Rusa unicolor), muntják-szarvas (Muntiacus muntjac). gaur (Bos frontalis gaurus), ez a hatalmas termetű vad tulok, azután az indiai bivaly (Bos bubalis). az antilopok sorából az indiai gazella (Gazella Bennetti), indiai antilop (Antilope cervicapra). négyszarvú antilop (Tetracerus quadricornis), nilgau antilop (Boselaphus tragocamelus), a sörényes táhr nevű félkecske (hemitragus jemlaicus); a páratlanujjúak közül az indiai orrszarvú (Rhinocerus unicornis). az ormányosok közül az indiai elefánt (Elephas maximus). A ragadozók közül kiemelendő a tigris (Leo tigris), az oroszlán csak éppen eléri K.-india határát, de gyakori az Afrikáig elterjedt párduc (Panthera pardus). azután a gepárd (Acinonyx jubatus). a medvék közül az örvös medve (Ursus thibetanus) és az ajakos medve (Melursus arsinus). A kisebb ragadozók közül gyakori a mungó (Mungoa mungo) és az indiai cibetmacska (Viverra cibetha). Majmokban, szintén nagyon gazdag India, a legnevezetesebb köztük a hulmán (Presbytis entellus), a hinduk szent majma. A foghíjasok sorából kiemelendő a bengáliai tobzoska (Manis pentadactyla). a cetek közül a Gangesz lakója a gangeszi delfin (Platanista gangetica). A rendkívül gazdag madárvilág közül csak két jellemző fajt emelünk ki, a pávát (Pavo cristatus) és az itt is előforduló, de Hátsóindiában gyakoribb bankiva tyúkot (Gallus gallus), a házi tyúk ősét. India egyik klasszikus területe a mérges kígyóknak, nevezetes itt élő hüllő még a gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus).

Hátsó-India állatvilága

Hátsó-I., állatvilága a terület fekvésénél, földrajzi alakulatánál és közelségénél fogva természetesen közeli rokona Elő-I. állatvilágának, de vannak sajátosan jellegzetes tagjai is, mint pl. a gyakran az emberszabású majmok közé sorolt gibbonok, a tulok (Hylobates hoolock) és a fehérkezű gibbon (Hylobates lar), a tulkok közül a gajal (Bos frontalis) és a banteng (Bos banteng), azután a kancsil (Tragulus javanicus) nevű mosusz-állat, két orrszarvú faj, a jávai (Rhinoceros sondaicus) és a szumiilrai (Dicerorhinus sumatrensis), melyek ide is átérnek, s nagyon nevezetes állata e területnek az indiai tapir (Tapirus indicas).

2010

Indiai Köztársaság, Republic of India (angolul), Bharat Juktarashtra (hindi nyelven), Dél-Ázsia. A Föld második legnépesebb országának területe Európa egyharmadát teszi ki. Az ország neve az Indus folyó vidékére utal. Területének nagyobb, déli részét a Dekkán-fennsík uralja, amelyet - keletről és nyugatról kiemelt - peremhegységek kereteznek. A félszigetet keskeny parti síkság veszi körbe. Északi részén a Hindusztáni-alföld és az Indus alföldje terül el, amelyre északról a Himalája és a Karakorum magas gerincei néznek. A (bő csapadékot adó) trópusi monszunéghajlat kedvez a mezőgazdasági termelésnek: búza, köles, rizs, szezám, repce, ricinus, juta, gyapot, cukornád, tea, fűszernövények, gyümölcsök. Az élelmiszertermelés azonban nehezen követi a népesség rohamos fejlődését. Az ország a Föld legjelentősebb szarvasmarha állományával rendelkezik, de az vallási okokból teljesen értéktelen. Földjének mélye ásványkincsekben gazdag (kőszén, vas, csillám, bauxit, színesfémek). Az ipar kiemelkedő ágazatai: a kohászat, a gépgyártás, a textilipar és az élelmiszeripar.