Irak

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Irak
Flag of Iraq.svg
Államforma köztársaság
Főváros Bagdad (Baghdad)
Terület 438.317 km2
Legmagasabb pontja Kuhi Hajji Ibrahim 3600 m
Legfontosabb folyók Eufrátesz, Tigris
Legfontosabb tavak Al Hammari-tó, Milh-tó, Habbaniyahi-tó
Lakosság
Népesség 19.165.000 fő
Népsűrűség 44 fő/km2
Hivatalos nyelv arab
Népek, nemzetiségek arab 77%, kurd 19%, türkmén 2%, perzsa 1%, egyéb 1%
Vallások muzulmán (szunnita 62%, síita 34%) 96%, keresztény 4%
Városi lakosság aránya 71%
Írástudatlanság 40%
Iskolakötelezettség 6-12 éves korig
Általános adatok
Pénznem 1 iraki dínár (ID) = 1000 fil, IQD
Nemzeti ünnep július 14. (a Köztársaság Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Bagdad
Térkép
Irak címere
Irak térképe

Irak (Al 'Iraq), arab királyság Előázsiában. 1932-ig angol mandátum volt, azóta független. Magában foglalja egész Mezopotámiát és a Mosszul-vidéket, Szíria, Törökország, Irán, Transzjordánia és Nedzsd között. Ter. 870.977 km2. (1930) 2,857.100 lak.

Felszíne, vizei, bányakincsei.

I. az E. afrikai-arábiai táblás rögvidéknek legészakkeletibb része. A felszínt kréta és harmadkori üledékes kőzetek borítják. Szerkezetileg és tájképileg három részre osztható az ország: 1. Alsó-Mezopotámiára (l. Arabi), ez az ókori Babilónia, folyóhordalékkal feltöltött, mocsaras, alacsony, de nagyon termékeny síkság; ide tartozik a Satt-el-arab deltavidéke is; 2. Középső-Mezopotámiára (El Dzsezire), 100-300 m. magas, száraz éghajlatú, sztyeppéi borított táblás-vidék; 3. Felső Mezopotámiára, a Tigris, a Taurus és a Zagrosz között, ez harmadkori hegy és dombvidék. Utóbbi rész ásványi kincsekben gazdag (ásványolaj, aszfalt, só és kén). I. főfolyói a Tigris és Eufrátesz ikerfolyók. Vizük rendkívül fontos az öntözés miatt.


Éghajlata

Erős kontinentális vonásokat mutató földközi tengeri éghajlat. A majdnem állandóan fújó Ény.-i szelek nyáron szárazságot okoznak, télen csapadékot hoznak. A csapadék mennyisége Ny.-ról K. felé fogy. Évi középhőmérséklet 19.6-23.8 C°, a januári középhőmérséklet 5-10 C, az augusztusi 33-34 C°. A csapadék évi mennyisége Moszul környékén 870 mm., Bagdad vidékén 350 mm, a Perzsa öböl mellékén 340 mm.


Növényzet, állatvilág

Száraz éghajlatának és talajviszonyainak megfelelően, az ország területének 1/20-a sivatag, 9/10-e sztyeppe és 1/20-a bozótos erdő. A sztyeppékét az esős évszakban fű, bozótos cserjés (tevetövis, pisztáciák) borítja. A nyári aszály Idején csak a folyók mentén tud tengődni a fűz, a nyárfa és a tamariszkusz. Felső-Mezopotámiában ritkás tölgyerdők is vannak. Vadállatai a hiéna, farkas, sakál; sok a mérges kígyó és országos csapás a sáska.


Lakosság

I. gyéren lakott ország. Népsűrűsége csak 9/km2. Lakosai közül 2 millió arab, 500.000 kurd. 100.000 török, 100.000 perzsa, 70.000 zsidó, kevés örmény, európai, szíriai stb. Vallás szerint 1,600.000 siíta mohamedán, 1,100.000 szunnita mohamedán, kb. 88.000 keresztény, a többi vegyes. A siíták szent városa Kerbela és Nedzsef. A lakosság nagy része (sok arab és a kurdok) sátoros pásztor. Az állandóan letelepült földművesek igen tarka népkeverék Alsó-Mezopotámiában. Lakossága főként földmívelésből él; a földet nagy részben csatornázás, ill. öntözés útján tették termékennyé. Főbb termékei (1937): búza (5800 ezer q), árpa (5700), rizs (1500), dohány (55), gyapot (45), gyapotmag (106), datolya. Juhai 72.000 q gyapjút adnak. Pénzegysége az iraki dinár. Kivitele (1937-ben 167 millió aranydollár) Palesztinába és Nagybritanniába irányul; behozatalában (29"8) Nagybritannia és Japán vezet.


Közlekedés.

A közlekedési viszonyok kezdetlegesek. A vasútvonalak hossza (1935) 2380 km, a távíróvonalaké 7088 km, a telefonvonalaké 410 km. A szikratávíróállomások száma 3. Újabban autóutak is épülnek. Legfontosabb a Damaszkusz-Bagdad-Teherán autóút. Fő vasútvonala a Bagdad-vasút, ez Baszrán, Kerbelán és Bagdadon át Szamarrába vezet. Belőle több szárnyvonal ágazik ki. A folyami hajózás jelentéktelen. Legfontosabb tengeri kikötő a Satt-el-arab torkolata mellett Abadan. Baszra pedig a Kairó-Baszra-Karachi repülővonal fontos állomása.


Közműveltség, közoktatás

1935-ben 264 állami népiskolája volt, 10 középfokú iskolája, 2 szakiskolája, 11 jogi, orvosi, katonai és teológiai főiskolája. Az 1922-ben alapított bagdadi Al-ul-bait egyetemet 1926-ban nyitották meg


Közigazgatás

I. három vilajetre van felosztva, a vilajetek livá-kra. Fővárosa Bagdad, nevezetesebb városai: Baszra, Kerbela, Moszul, Szuleimanije, Kerkuk, Hilleh és Hit.

== Története. == I. a legrégibb Időkben sumir és akkád fennhatóság alatt állott. Kr. o. 2750-ben foglalták el a sémi babiloniak, tőlük 732-ben az asszírok foglalták el, de 625-ben ismét a babiloniak kezére került. 538-ben Kyros iráni király foglalta el s ettől fogva iráni uralom alatt állott Kr. u. 687-ig, amikor a kadeszijai csatában Omar kalifa arabjai kezére került. Innen kezdve I. arab és mohamedán ország. 750-ben az Abbászidák az egykori Babilon helyén épült Bagdadba tették székhelyüket s l. ismét előkelő szerepet játszott a történelemben, egészen 1258-ig, amikor Hulágú kán mongol hódító elfoglalta és leromboltatta Bagdadot. Ugyanerre a sorsra jutott 1402-ben Timur alatt is. Ezután jóidéig a törökök és az irániak vetélkedtek I. birtokáért, 1638-ban azonban IV. Murád szultán elfoglalta s attól kezdve 1918-ig török birtok volt. A világháborúban hadszíntér volt s 1918. nov.-ben űzték ki a törököket az entente-hadak. 1921. aug. 23.-án Fajszál emirt, Huszajn mekkai nagyserif fiát, I. királyává koronázták meg. 1932-ig I. angol mandátum volt, azóta független ország. Határát Törökországgal szemben csak az 1926. jún. 5.én életbe lépett bruxellesi egyezmény állapította meg.

2010

Iraki Köztársaság, Al Jumhuriya al'Iraqia (arabul), Közel-Kelet. A Csonka-Magyarországnál csaknem ötször nagyobb délnyugat-ázsiai ország arab neve ("perzsa") arra a középkori területre utal, amely Bagdad és a Perzsa-öböl között terült el. Területének központi részét - a Tigris és az Eufrátesz által közrezárt, a népesség legnagyobb részének otthont adó - Mezopotámia alföldje alkotja. Ezt a területet nyugatról sivatagok, keletről a Zagrosz-hegység láncai határolják. Az öntözött területeken jelentős mezőgazdasági termelés folyik: gyapot, szezám, datolya, dohány, gabonafélék. Az ország gazdaságának legjelentősebb bevételi forrása a kőolaj bányászata. Az ország vezetése e bevételek jelentős részét - területszerző politikáját alátámasztó - fegyverkezésre fordítja.