John F. Kennedy

A hu-Rightpedia wikiből
John Fitzgerald Kennedy
President Kennedy with ice cream cone, 31 August 1963.jpg
Az Egyesült Államok 35. elnöke
Hivatali idő
1961. január 20. 1963. november 22.
Alelnök(ök)Lyndon B. Johnson
ElődDwight D. Eisenhower
UtódLyndon B. Johnson

SzületettBrookline, Massachusetts
1917. május 29.
ElhunytDallas, Texas
1963. november 22. (46 évesen)
PártDemokrata Párt

HázastársJacqueline Kennedy Onassis
VallásRómai katolikus
John F Kennedy Signature 2.svg
John Fitzgerald Kennedy aláírása
John F. Kennedy elnök és fia, a később szintén tisztázatlan körülmények között elhunyt John Kennedy Jr. a Fehér Ház teraszán 1963. október 10.
Amivel világszerte szemben állunk, az egy monolitikus, könyörtelen összeesküvés, mely egyre növekvő befolyását elsősorban rejtett eszközökkel éri el. John F. Kennedy

John Fitzgerald "Jack" Kennedy (*1917 május 29 +1963 november 22), gyakran JFK-nak is nevezték, az Egyesült Államok 35-ik elnöke volt 1961-től 1963-ig.

Élete

Édesapja, Joseph P. Kennedy kongresszusi követ, ír bevándorlók leszármazottja, aki jómódú ember volt és fiait magas politikai pozícióban szerette volna látni. A Kennedy fiúk a legkiválóbb egyetemek hallgatói voltak. John a bostoni Harvard Egyetem diákja volt, diplomáját 1940-ben szerezte meg. 1941-től századosként szolgált a tengerészet csendes-óceáni haderejénél, ahol különleges bátorságáért kitüntették (kimentette az embereit). 1943. augusztus 2-án egy japán támadás során súlyosan megsebesült – hátgerincén három operációt is végre kellett hajtani. Súlyos betegségeit (hátfájdalmak, veseelégtelenség) is itt szerezte. Leszerelése után, 1945-ben rövid ideig a Hearst-lapoknak dolgozott, az Egyesült Nemzetek Szövetségét (ENSZ) létrehozó San Francisco-i konferenciáról tudósított. 1947-1953 Massachussets képviselője volt a helyi parlamentben, majd 1953-60 között az országos parlamentben. 1951-ben ismerkedett meg Jacqueline Bouvier-val. 1953. szeptember 12-én kötött házasságot. Három gyermekük született: Caroline (1957), John (1960) és Patrick (1963).

Ő volt az egyetlen hívő római katolikus USA elnök. A pulitzer díj nyertese. Elnöksége alatt volt a kubai invázió, a berlini fal építése, és az űrhajózási verseny a Szovjetunióval.

1961. január 20-án iktatták be. Beiktatási beszédekor azt mondta: „Ne azt kérdezd meg, mit tud az országod érted tenni, hanem azt, te mit tudsz érte tenni.” Ez Kennedy legismertebb idézete. A másik, amit Nyugat-Berlinben mondott a bolsevisták berlini fala fölhúzása után: „Ich bin ein Berliner”.

Kennedy elnök 1963. június 4-én meghozott 11110-es rendeletével a Federal Reserve-t háttérbe szorítva, állami ellenőrzés alá vonta a pénznyomtatást. Valószínűleg ez volt halálának közvetlen oka.

Gyilkos merénylet ellene

Kennedy koporsója 1963. november 24.
J. F. Kennedy sírja

1963 november 22-én gyilkolták le Dallasban, Texas államban. Lee Harvey Oswaldot, (kommunista) a gyanúsítottat két nappal a tett után Jack Ruby (zsidó) lelőtte. A meggyilkolás oka valószínűleg az volt, hogy Kennedi elnöki jogával élve pénzt nyomtattatott a kubai invázió fedezésére, melyet a liberális-kommunista zsidók elleneztek, és a zsidó bankárok, uralmuk védelmében legyilkolták a goj elnököt. Öccsét, Robert Kennedyt később szintén legyilkolták, valamint fiát, Johnt - tehát mindenkit, akinek érdekében állt JFK halála okozóinak leleplezése.

Intézkedései elnöksége alatt

Az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást, kormánya pedig növelte az oktatásra szánt állami támogatás összegét. Törvényeket hoztak az iskolákban, a munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére. Kennedy csapatokat küldött Alabama és Missisippi államokba a feketeellenes zavargások elfojtására és a feketék jogainak biztosítására.

A kommunista Kuba elleni sikertelen Disznó-öböl-beli partraszállás után (1961. április 17.) hirdette meg a Békehadtest programot (későbbi nevén: Szövetség a haladásért). Ennek keretében gazdasági segítséget nyújtott azoknak a latin-amerikai országoknak, amelyek nem szimpatizáltak a kommunizmus eszméjével. A programnak köszönhetően a csatlakozott országok megszakították diplomáciai kapcsolataikat Kubával. Hruscsov és Kennedy 1961. júniusi bécsi találkozója után a szovjet vezető azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Kennedy gyenge elnök. Részben emiatt történt, hogy 1961 augusztusában utasítást adott a berlini fal felhúzására és nukleáris fegyverek telepítésére Kubába. 1961 októberében az amerikaiak által készített légi felvételeken láthatóak voltak a már telepített, és az úton lévő szovjet rakéták is, amelyekkel lehetséges lett volna lecsapni a fontosabb amerikai városokra, méghozzá egészen rövid időn belül. Kennedy erélyesen, de visszafogottan reagált. Mivel az összes szóban forgó rakéta megsemmisítését a katonai vezetés nem tudta elérni, az elnök elutasította a Kuba elleni légicsapásra irányuló követeléseket, s helyette a tengeri blokád mellett döntött. A szuperhatalmak két héten át néztek farkasszemet egymással. Végül Hruscsov kénytelen volt leszereltetni a rakétákat, de cserébe megígértette Kennedyvel, hogy ő is eltávolíttatja sajátjaikat Törökországból (ami később nem valósult meg), s hogy nem szállják meg a szigetországot – a Kubai-rakétaválság ezzel véget ért.

1962-ben a szovjetek űrfegyverkezési versenyre való kihívására válaszul, Kennedy a Kongresszussal megszavaztatta az Apolló-űrprogramot, amelynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra. Ez az Apollo–11 állítólagos holdra szállásával 1969. július 20-án meg is valósult.

Idézet

JFK a következőt mondta Adolf Hitler-ről: Miután meglátogattam ezt a két helyet (Berchtesgadent és a Sasfészeket Obersalzbergben), most már értem, hogy mint a valaha élt egyik legjelentősebb ember, Hitler néhány éven belül ki fog emelkedni a most őt övező gyűlöletből. Minden határon túl a hazájáért élt, ezért jelentett végül veszélyt a világ békéjére. Rejtélyes ember volt életében, különös halálával pedig hírneve még nagyobbra fog nőni. Olyan anyagból volt ő, amiből a legendák születnek.

Fasizmus? Megfelel Németország számára.

Mi olyan gonosz a fasizmusban, ha a kommunizmushoz mérjük?

A németek tényleg túlságosan jók – ezért is van, hogy minden nép szervezkedik ellenük, hogy megvédjék magukat.

Az északi fajok egyértelműen felsőbbrendűnek tűnnek a latinoknál.

Kedves apa: gondoltam, megírom neked benyomásaimat Palesztináról, míg azok frissek bennem, habár (...)ha ismerem a zsidókat, ismerem az "egész" történetet.

Múlt éjszaka 13 bomba robbant ott [Jeruzsálemben], mind a zsidó negyedben és mindet zsidók robbantották fel. Az ironikus az, hogy a zsidó terroristák felrobbantották a saját telefonvonalukat és elektromos csatlakozásukat, és másnap kétségbeesetten hívták a briteket, hogy jöjjenek és intézzék el. Mellesleg britpártibb lettem odalenn, mint amilyen voltam Angliába történő egyéb utazásaim alkalmával, mivel azt gondolom, hogy az emberek a helyszínen jó munkát végeznek.

Jeruzsálemnek, azzal a háttérrel, mellyel rendelkezik, független egységnek kellene lennie.

A zsidó oldalon ott van a vágy a teljes uralomra, Jeruzsálemmel mint a tejjel-mézzel folyó új országuk fővárosával, Transzjordánia gyarmatosításának jogával...

A helyi emberek szimpátiája az arabokkal látszik lenni. Nemcsak azért, mert a zsidóknak, legalábbis néhány vezetőjüknek sajnálatosan arrogáns, hajthatatlan volt a hozzáállása, de úgy is érzik, hogy végül is az ország arab volt az elmúlt pár száz évben, és természetszerűleg szimpatizálnak velük. (...) Van az erősen ortodox zsidó csoport, mely nem hajlandó semmilyen kompromisszumot kötni, mely olyan államigazgatást szeretett volna, ami ezt a hozzáállást fejezi ki, van a fiatalabb csoportból álló liberális zsidó rész, akik félnek ezektől a reakciósoktól, és egy nagyon liberális, majdnem kommunista államigazgatást szeretnének, és vannak a köztesek, akik hajlandóak kompromisszot kötni. [1] [2]

Video


A video második fele tartalmazza Kennedy nagyon érdekes beszédét, melyet 1961 április 27-én mondott el az amerikai kiadók egyesületének gyűlésén. Angol szövege: [3]

A beszéd kicsit részletesebb magyar szövege

A titkos szó ellenszenves egy szabad és nyitott társadalomban, és mi, mint nép alapvetően és történelmileg ellenkezünk a titkos társaságok ötletével, a titkos eskükkel és titkos eljárásokkal.

Régen ismeretes, hogy események kiterjedt és nem felhatalmazott elrejtése messze veszedelmesebb, mint az állítólagos veszélyek, melyekkel a rejtegetést indokolni szokták. Ma is csekély hasznú dolog, tetszőleges korlátozások utánzásával próbálni elhárítani egy zárt társadalom veszélyét. Nagyon mély annak a veszélye, hogy a biztonság növelésének ürügyével elhallgattatják azokat, akik ragaszkodnak a cenzúra és a rejtegetés eltörléséhez. Nem kívánom megengedni ezek elhallgattatását.

Kormányom egyetlen tisztviselője, legyen magas vagy alacsony állású, polgári vagy katonai személy se értelmezze, azt amit ma mondok a cenzúra engedélyezésének, az eltérő vélemények elnyomásának, hogy takargassuk hibáinkat vagy hogy visszatartsunk információkat, melyeket a nyilvánosságnak tudnia kellene.

Mindenütt a világon ellenezzük a gátlástalan összeesküvést, mely mohón kívánja növelni befolyását

beszivárgással támadás helyett
felforgatással választások helyett
megfélemlítéssel szabad esélyek helyett
éjjeli partizánkodással nappali hadviselés helyett

Ez a rendszer hatalmas mennyiségű anyagi forrást és emberi erőt fordított egy szorosan egyesült, nagyon hatásos gépezet megalkotására, amely katonai, diplomáciai, értelmet, gazdasági, tudományos és politikai műveletek elvégzésére képes.

Előkészületei rejtettek, nincsenek nyilvánosságra hozva.
Hibái rejtettek, nem ismertek
Ellenzőit elhallgattatják és nem dicsérik

A kiadásokat nem kérdőjelezik meg. A híreszteléseket nem nyomtatják ki, a titkokat rejtegetik.

Egy elnöknek sem szabad félni a program nyilvános vizsgálatától, mert a vizsgálat megértést eredményez. De az önök segítségét kérem a hatalmas feladathoz, hogy informáljuk és óvjuk az amerikai népet. Megbízom abban, hogy polgáraink felelős és értelmes módon kezelik a dolgokat, ha kellően informálva vannak. Nemcsak hogy nem nyomnám el olvasóik ellenvéleményét, hanem örülnék neki. Kormányunk nyílt akar lenni hibáit illetően is. Egy bölcs ember egyszer azt mondta: "egy hiba akkor lesz igazán hibává, ha nem javítják ki."

Teljes felelősséget vállalunk hibáinkért és szeretnénk, ha rájuk mutatnának, hogy észrevegyük őket. Vita és kritika nélkül egyetlen kormány sem létezhet és lehet sikeres, egy köztársaság sem maradhat fönt. Az athéni törvény bűnné nyilvánította, ha egy polgár meghátrál a vita elől. És ezért védi sajtónkat az alkotmány, az egyetlen tevékenység, melyet az alkotmány véd.

nem hogy szórakoztasson
nem hogy a triviális és szentimentális dolgokat tálalja ki
nem azért, hogy azt adja a nyilvánosságnak, amit az hallani akar
de hogy informáljon, hogy felébresszen és elgondolkodtasson veszélyeinkről és lehetőségeinkről
hogy rámutasson válságainkra és lehetőségeinkre
hogy vezessen, formáljon, tanítson és néha bosszantson is.

Ez a nemzetközi hírek nagyobb mértékű terjesztését és analízisét jelenti, mert nem igaz, hogy a dolgok messze vannak és idegenek, de közel vannak és helyiek. Nagyobb és jobb figyelmet jelent, a hírek jobb megértését, azok jobb terjesztését, és végül, a kormánynak minden szinten teljesíteni kell kötelességét, és a szükséges információkat nyilvánosságra hozni, a nemzeti biztonság lehető legkeskenyebb sávján kívül.

És ez igaz a sajtóra, az emberi tettek följegyzőjére, a lelkiismeret ébren-tartójára, a hírek szállítójára, melyet erősíteni szeretnénk, és számítunk támogatására az önök segítségével. Az ember megfelelő információk birtokában az lesz, aminek született: Szabad és független.

Hivatkozás

Elődje:
Dwight D. Eisenhower
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1961. január 20.1963. november 22.
Utódja:
Lyndon B. Johnson