Kanada

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Kanada
Flag of Canada.svg
Államforma alkotmányos monarchia
Főváros Ottawa
Terület 9.958.319 km2
Legmagasabb pontja Mt. Logan 6050 m
Legfontosabb folyók Szent-Lőrinc, Peace, Mackenzie
Legfontosabb tavak Nagy-Medve-tó, Nagy-Rabszolga-tó, Winnipeg-tó
Lakosság
Népesség 31.000.000 fő (2000)
Népsűrűség 3 fő/km2
Hivatalos nyelv francia, angol
Népek, nemzetiségek angol 34%, francia 24%, egyéb európai 18%, ázsiai 16%, afrikai 3%, indián, eszkimó, egyéb 5%
Vallások római katolikus 47%, református 16%, anglikán 10%, ateista 7%, presbiteriánus 3%, lutheránus 3%, baptista 11%, egyéb 11%
Városi lakosság aránya 78%
Írástudatlanság 4%
Iskolakötelezettség 6-16 éves korig
Általános adatok
GNP 23.300 USD/fő (2000)
Pénznem 1 kanadai dollár = 100 cent, CAD
Nemzeti ünnep július 1. (a Függetlenség Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Ottawa főkonzulátus, Montreál és Ottawa
Térkép
Kanada címere

Canada, [ka-], Dominion of C, a Brit birodalom tagállama, É. Amerika É.-i részében. D.-en az E. Egy. Áll.-kal, Ny.-on a Csendes óceánnal és Alaszkával, E.-on az É.-i Jeges tengerrel, K.-en az Atlanti óceánnal, New-Foundlanddel és a É. Egy. Áll.-kal határos. Ter. 9,569.510 km2, (1931) 10,376.786 lak.

Felszíne, vizei, bányakincsei.

C. területe szerkezettani és morfológiai tekintetben 3 nagy tájra tagolható:

  • 1. Ny.-on az É. amerikai Kordillerák övezete húzódik;
  • 2. hozzájuk csatlakozik K.-en a Plains nevű, K. felé lankásan lejtő, kréta és harmadkori rétegekből felépített, D. felé kiszélesedő táblásvidék;
  • 3. az ország középső és K.-i része a Laurenciumi őskontinens (C.-i pajzs), archaikus és ókori kőzetekből felépített és a jégkorszakban lepusztított, hullámos tönkfelülete.

A Kordillerák részei C. területén a Coast Range (Parti hegység), ez a vonulat a szigeteken húzódik, aztán a tengerrel borított, hosszanti szegélyvölgy; a kontinens Ny.-i peremén húzódik a Cascade-hegység; ez a hegység és a Sziklás hegység (Rocky Mountains) fogják közre a magas, száraz éghajlatú Columbiai medencét. A Sziklás hegység magassága 4200 m körül van. A Laurenciumi őskontinens középső része a legalacsonyabb, a tenger is elöntötte, ez a tiltáson öböl. Ny. felé az őskontinens területű fokozatosan megy át a préri-plató lejtős vidékébe, a Hudson öböltől K.-re azonban Labrador félsziget területén, jelentősen felmagasodik (5600 m). D.-en a nagy tavak vidékén az őskontinens kristályos kőzeteit harmadkori és negyedkori üledékek, morénák és agyagok borítják, ez a terület a termékeny C.-i alföld. Vizekben C. nagyon gazdag. Az É. amerikai nagy tavaktól eltekintve, egész sora van itt a Jégkori eredetű, nagyterületű tavaknak (Nagy Medvetó, Nagy Rabszolga-tó, Athabasca-tó, Winnipeg-tó, Rénszarvas-tó), a kisebb tavak száma szinte megszámlálhatatlan. Folyói a Csendes óceán (Kootenay, Fraser Columbia, Stikine), az É.-i Jeges tenger (Mackenzie, Athabasca, Saskatchewan, Nelson, Churchill, Albany) és a Szent Lőrinc folyó közvetítésével az Atlanti óceán vízkörnyékéhez tartoznak. Ásványi kincsekben igen gazdag ország, van vasa, szene, reze, aranya, ezüstje és petróleuma.

Éghajlat, növényzet, állatvilág.

Az éghajlat az ország legnagyobb részében szélsőséges, kontinentális, csak a Ny.-i partvidék éghajlata enyhébb, csapadékos, óceáni. Az ország belsejét 46 hónapig tartó, hideg telek, és rövid, forró nyarak jellemzik. A csapadék mennyisége az óceánok partjaitól befelé fokozatosan csökken; legszárazabb a préritábla (300-500 mm). A Csendes óceán partvidékét, a Hudson öböl környékét és Labrador E.-i részét tundrák borítják, ettől az övezettől D.-re következik is t. is fenyveserdők kiterjedt régiója. Itt óriási területeket borít a Picea alba fenyő, amely a sarki régiók felé a legészakibb képviselője az erdőknek s egyben a világ legnagyobb összefüggő erdőállománya. Az É.-ibb tundrák növényzete rokona az É. ázsiainak. C. legészakibb, sarkvidéki részén a növényi élet rövid két hónapra (július és augusztus) szorítkozik, mert csak ekkor emelkedik az átlagos napi hőmérséklet a 0° fölé: nincs tavasza, nincs ősze. Az ország D.-i része a vegyes lomberdők övezetébe tartozik, itt ma már a kultúrnövények a jellemzőek. A Columbiai medence és a préritábla száraz sztyepp. Állatvilága É.-on sarkvidéki, D.-en az Egyesült Államokéval rokon; az európai háziállatok a lakott területeken mindenütt otthonosak.

Lakosság, foglalkozás, gazdasági viszonyok.

A lakosság szinte kivétel nélkül fehér, az európai bevándorlottak utódai.(Ez igaz 1936-ra, ma a fele színes, ázsiai és fekete, a liberális bevándorlási politika követlkezményeképpen.) A C.-i magyarság lélekszámát a Magy. Statisztikai Zsebkönyv 1937. évi kiadása 50.000-re teszi (l. részletesen Amerikai magyarság). Az indiánok és eszkimók száma 129.000. A népesség igen gyér. A hegyvidékek, a fenyveserdő és a tundra övezete majdnem teljesen lakatlanok. Az átlagos népsűrűség km2- kint csak 1.08. C. a világ egyik leggazdagabb állama. Gazdagságának alapja virágzó földművelése, állattenyésztése, bányászata, ipara és halászata. Termékei között első helyen a búza áll; 1933-ban 77 millió qt termeltek. Állattenyésztésében a szarvasmarha (1934: 8,952.000 darab), a juh (1934: 3.654.000 darab) és a sertés (1934: 3,421.000 darab) vezet. Ipara mezőgazdasági ipar, vas, acél, cementgyártás, textilipar és faipar. A közlekedési viszonyok igen fejlettek. A vasútvonalak hossza (1933) 67.741 km2 (2 Pacific-vasút).

Vallás, közműveltség, közigazgatás.

A lakosság megoszlása vallás szerint: 4,099.000 r. kat., 2,017.000 "egyesült egyház"-hoz tartozó, 1,635.000 anglikán, 871.000 presbiteriánus, 443.000 baptista, 324.000 lutheránus, stb. A közoktatás színvonala rendkívül magas; 23 egyeteme van az országnak. Az analfabéták aránya (1931) 7%. Közigazgatásilag C. 9 tartományra és 2 territóriumra oszlik. A tartományok belügyeikben egymástól függetlenek. Az ország élén a király által kinevezett főkormányzó áll. Fővárosa Ottawa, nagyobb városok: Montreal, Québec, Hamilton, Toronto, Vancouver és Winnipeg.

Története.

C-t 1497-ben fedezte fel Giovanni Caboto. 1534-ben Jacques Cartier kutatta fel a Szt. Lőrinc folyó vidékét, azt Új-Franciaországnak nevezte és I. Ferenc király nevében francia birtokká tette. A gyarmatosítás azonban csak a XVII. az. elején kezdődött. Első kormányzója, Sámuel Champlain, 1608-ban alapította Quebec városát. 1674-ben Colbert újjászervezte a gyarmatot. Az állandó határvillongások 1754-ben Angliával háborúra vezettek. 1759. szept. 13.án Wolfe angol tábornok Québec mellett legyőzte a franciákat és C. az 1763.-i békekötés folytán angol birtok lett. 1791-ben kapott alkotmánya 2 tartományra osztotta: Alsó és Felső C-ra; as előbbinek túlnyomóan francia, az utóbbinak angol lakossága volt. Az angol és francia elem állandó súrlódása, valamint az antiliberális kormányzati módszerek következtében 1837-ben nyílt lázadás tört ki. Ennek leverése (1840) titán C. új alkotmányt kapott, egységes parlamenttel és liberális intézményekkel.

Angol kivándorás Canadába

Ezután indult meg a nagyobbmérvű angol kivándorlás C-ba. A gazdasági fejlődéssel együtt mind több önállósághoz jutott az ország: fővárosa 1858-ban Ottawa lett. 1867-ben Új-Skóciával és Új Braunschweiggel egyesítve a Dominion of C. nevet kapta. 1870-ben és 1885-ben újabb lázadások voltak C.-ban. ezek nyomán alakult ki a C.-i nacionalizmus, amely az ország érdekeit egyformán védelmezte az É. Egy. Áll.-kal és Angliával szemben. Az egykori angol-francia ellentét helyét gazdasági jellegű ellentét foglalta el. Egyrészt az iparos és védővámos politikát kívánó Kelet, másfelől as agrárjellegű és szabadkereskedelmi politikát valló Nyugat között. Úgy a búr háborúban, mint különösen a világháborúban C. értékes szolgálatot tett az anyaországnak: utóbbiban kb. 600.000 katonával vett részt. Újabb történetének fontos eseménye az 1932. évi ottawai konferencia: ezen szabályozták C. gazdasági viszonyát az anyaországhoz és a többi domíniumhoz.

2010

Canada (angolul, franciául), Észak-Amerika. Kanada, amelynek területe megközelíti Európáét, a Föld második legnagyobb országa. A volt brit gyarmat 1931-ben lett független állam. Neve huron-irokéz eredetű (falu, közösség). Előbb egy indián falut, majd a Szent Lőrinc-folyót, végül az egész országot jelölték vele. Kanada északi és középső részét tóvidék foglalja el. A jégformálta, enyhén hullámos felszín folyókban is gazdag. Délnyugati részét a Préri-fennsík uralja, délkeleten az Appalache-hegység húzódik. Nyugati, csendes-óceáni partvidékét a Sziklás-hegység és a Parti-hegység mély völgyekkel szabdalt vonulatai kísérik. Éghajlata többnyire szélsőségesen kontinentális, északon sarkvidéki, nyugaton pedig óceáni. Bányakincsekben rendkívül gazdag (nikkel, kén, urán, cink, titán, azbeszt, molibdén, platina, arany). A villamosenergia nagy részét vízierőművekben termelik. Mezőgazdaságát a nagyüzemek jellemzik. A feldolgozóipar termékei az ország legfontosabb kiviteli cikkei.