Keleti Márton

A hu-Rightpedia wikiből
Keleti Márton
Keletimarton.jpg
SzületettBudapest Osztrák-Magyar Monarchia
1905. április 26.
ElhunytBudapest magyar
1973. június 20. (68 évesen)
Nemzetiségezsidó
Foglalkozásafilmrendező
DíjakKossuth-díj (1951, 1953, 1954)
Keleti Márton az IMDb-n


Keleti Márton sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/3-1-35/36.

Keleti Márton[1] (Budapest, 1905. április 26. – Budapest, 1973. június 20.) Kossuth-díjas zsidó filmrendező.

Életpályája

Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt zsidóként nem foglalkoztatták, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. 1956 után Major Tamással együtt bojkottálta Páger Antalt.

Az ország bolsevizálása és a filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, a A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt.

Filmjei

Játékfilmek

  • Torockói menyasszony (1937)
  • Viki (1937)
  • Borcsa Amerikában (1938)
  • Te csak pipálj Ladányi (1938)
  • Nehéz apának lenni (1938)
  • A harapós férj (1938)
  • A tanítónő (1945)
  • Beszterce ostroma (1948)
  • Mágnás Miska (1949)
  • Janika (1949)
  • Dalolva szép az élet (1950)
  • A selejt bosszúja (1951)
  • Különös házasság (1951)
  • Civil a pályán (1951)
  • Erkel (1952)
  • Ifjú szívvel (1953)
  • Péntek 13 (1953)
  • Kiskrajcár (1953)
  • Fel a fejjel (1954)
  • Pixi és Mixi a cirkuszban (1954)
  • Díszelőadás (1955)
  • Kállai kettős (1955)
  • A csodacsatár (1956)

  • Két vallomás (1957)[2]
  • Don Juan legutolsó kalandja(1958)
  • Fekete szem éjszakája (1958)
  • Tegnap (1959)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • Virrad (1960)
  • Amíg holnap lesz (1961)
  • Nem ér a nevem (1961)
  • Puskák és galambok (1961)
  • Esős vasárnap (1962)
  • Hattyúdal (1963)
  • Ha egyszer húsz év múlva (1964)
  • A tizedes meg a többiek (1965)
  • Butaságom története (1965)
  • Változó felhőzet (1966)
  • Tanulmány a nőkről (1967)
  • Változó felhőzet (1967)
  • Elsietett házasság (1968)
  • Történelmi magánügyek (1969)
  • Szerelmi álmok - Liszt (1970) , szovjet-magyar film
  • Harminckét nevem volt (1972)
  • Fuss, hogy utolérjenek (1972)

Tévéfilmek

  • Váltás (1964)
  • Az idegen ember (1964)
  • A két találkozás (1965)
  • Én, Strasznov Ignác, a szélhámos (1966)
  • Az ördögök teste (1967)
  • A százegyedik szenátor (1967)
  • Az Aranykesztyű lovagjai (1968)
  • Komédia a tetőn (1969)
  • Régi nyár (1969)
  • Én, Prenn Ferenc 1-3. (1969)
  • A 0416-os szökevény 1-5. (1970)
  • Villa, a Lidón (1971)
  • Bob herceg (1972)

Díjai

Jegyzetek

  1. Keleti Márton azt vágta a szemembe, hogy csak azért rendezhetek annyi filmet, mert árja vagyok. ”Ha te zsidó volnál, te sem dolgozhatnál...”
  2. Ebben a filmben hangzott el minden idők egyik legnagyobb magyar slágere. Címe: Párizsban szép a nyár. Az előadó Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György, a szövegíró Romhányi József volt.

Források

További információk