Krakkó

A hu-Rightpedia wikiből
Krakkó (Kraków)
Krakow rynek 01.jpg
Krakkó címere
Krakkó címere
Krakkó zászlaja
Krakkó zászlaja
Közigazgatás
OrszágLengyelország Lengyelország
VajdaságKis-Lengyelországi
Járásjárási jogú város
Rangváros
Alapítás éve9. század előtt
PolgármesterJacek Majchrowski
Irányítószám30-001-től 31-999-ig
Körzethívószám+(48)12
RendszámKR
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség2314 fő/km²[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220–380 m
Terület327 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Krakkó weboldala
Pontosan itt van!
Krakkó elhelyezkedése Magyarországon
Jagelló könyvtár
A Mária templom
A Wawel
Báthory István szarkofágja

Krakkó, lengyelül Krakow, [krakúv], régente Lengyelország fővárosa, a krakkói vajdaság székhelye., (1935) 233.000 lak. Fontos vasúti csomópont. Fejlett építő, fém, vegyész, díszmű és divatáru-ipara van. Egyetemén, amelyet 1364-ben Nagy Kázmér alapított, több mint 3000 magyar diák tanult a XV-XVI. sz.-ban. A XVI. sz.-ban több nevezetes magyar könyvet is K.-ban nyomtattak. A Jagellók idején 100.000 volt lakóinak száma, de a XVIII. sz.-ban járványok, tűzvészek és a svéd háború következtében 9500 főre csökkent A Kosciuszko-féle felkelés leverése után, (1794) porosz uralom alatt állott, Lengyelország harmadik felosztásakor Ausztriához csatolták, 1809-ben a varsói hercegséghez tartozott, a bécsi kongresszus után a krakkói köztársaság nevet kapta. 1848-ban osztrák seregek bombázták, 1939-ben elfoglalták a német csapatok.

Királyi vára

Királyi vára a Wawel, az evvel összeépített középkori székesegyház kriptájában van eltemetve Hedvig királynő, Szapolyai Borbála (l. Zsigmond lengyel király első felesége) és Báthory István is. A Ferencrendiek templomában van Boldog Salomea. Kálmán magyar hg. feleségének (XIII. sz.) sírboltja, Wesselényi Ferencnek, Báthory István udvari kamarásának síremléke és a "Capella ungarorum", mely a magyar diákok kápolnája volt. Az egyetem épületcsoportja 1492-ben leégett, 1437-ben építtette a Jagelló házból származó Frigyet) "bíbornok a mai Jagelló könyvtárat, mely A XIX. sz.-ig az egyetem székhelye volt s így ehhez is számos magyar emléke fűződik. A székesegyház kincstára és a Czartoryski hercegek múzeuma is több magyar vonatkozású emléktárgyat őriz. L. a 378. képtáblát.

2010

Krakkó (lengyelül Kraków, IPA: ['krakuf]), teljes nevén: Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros)[2] (Lengyelország harmadik legnépesebb városa (2001), Kis-Lengyelországi vajdaság székhelye. Lakosainak száma kb. 760 000 (elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 fő). Területe: 326,8 km².

Fekvése

A Posztóház a Piactéren

Krakkó a Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.

Klíma

A város a kontinens belsejében található, éghajlata mérsékelt, földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb és változatosabb a magyarországinál. Hat évszakot különböztetnek meg: télelő, tél, tavaszelő, tavasz, nyár, ősz. A tél változatos, van, amikor esik a hó, de olyan is előfordul, hogy több éven át nem esik. Lengyelország középső területei a legszárazabbak, a hegyek kapják a legtöbb csapadékot. A nyár általában meleg, de a napsütést gyakran szakítja félbe egy-egy zápor.

A név eredete

A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.

Története

A királyi vár reneszánsz udvara

A város legrégebbi része, egy erődítmény, a Wawel-magaslaton épült ki, amelyet egykor a Visztulát övező mocsarak vettek körül. A szlávok az 5. században érkeztek a vidékre. Krakkót először 966-ban említik. 989 után, Szent Adalbert korában, a Piast-dinasztia (I. Mieszko és fia, Vitéz Boleszláv) meghódították Sziléziát, valamint Krakkót és birodalmukat az Odera folyóig kiterjesztették.

1000-től püspöki székhely. 1038-ban, Újító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa. 1138 és 1320 között a Szeniorátusi Lengyelország része lett. 12411242-ben sokat szenvedett a tatárok betörésétől (a hejnal ma is erre emlékeztet). A várat és az András-templomot lerombolták, majd gótikus stílusban újjáépítették. 1257-ben a városi jogot kapott a település. Ekkor kezdett kialakulni a mai óváros.

Władysław Ellenlang 1306-ban felégetette a várost, hogy a németek ne szerezhessék meg. 1320-ban újra lengyel királyt koronáztak a Wawel katedrálisban Władysław Ellenlang személyében. II. Jagelló Ulászló (Władysław II Jagiełło) lengyel király alatt a város a Hanza-szövetség tagja lett a 14. század végén. III. Kázmér után 1370-ben I. (Nagy) Lajos, Magyarország Anjou-házi királya lett a lengyel trón örököse.

1572-ben meghalt az utolsó Jagelló király, II. Zsigmond Auguszt. Őt a magyar Báthory István követi, - halála után a krakkói Wawel katedrális altemplomában temették el. Őutána 1596-ban a tizenöt éves háborúban az orosz cár (III. Waza Zsigmond) Varsót teszi meg a lengyel királyi székhelynek. Krakkó 1734-ig koronázó város volt. 1655 és 1702 között többször pestis pusztított a városban.

1795 és 1809 között – Lengyelország harmadik felosztása után – Ausztria fennhatósága alatt állt. 18091815 között a formailag önálló Varsói hercegséghez tartozott. Ezután 1815 és 1846 között formailag szabad város volt. A fejlődés ezen szakaszában bontották le a városfalak nagy részét és jött létre a belváros körül a Planty. Az 1846 februárjában kitört krakkói felkelés (rewolucja krakowska) leverése után Ausztria magához csatolta. 1850-ben a városnak csaknem fele tűzvész martaléka lett.

Krakkó az 1918–ban újjáalakult lengyel állam része lett. 1939-1945 között a nemzetiszocialista Németország által kialakított főkormányzóság (lengyelül: Generalne Gubernatorstwo, németül: Generalgouvernement) székhelye volt. 1945 óta ismét Lengyelországhoz tartozik.

Az UNESCO 1978-ban a kulturális világörökség részévé nyilvánította az óvárost és a Wawelt.

Kultúra

A Wawel székesegyháza

Krakkó elismerten Lengyelország kulturális fővárosa. Európai szinten is kiemelkedő jelentőségű: az UNESCO a belvárost 1978-ban a világörökség részének ismerte el. Idegenforgalma jelentős: évente 7 millió látogató (2005) keresi fel.

Színházak

Múzeumok

A városban 28 múzeum van, köztük

  • A Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe w Krakowie) (Leonardo da Vinci, Rembrandt)
  • „Bunkier Sztuki“ (modern művészeti kiállítás)
  • Galéria a Posztóház épületében (19. századi festészet)
  • Jan Matejko-ház
  • Manggha-ház (japán gyűjtemény)
  • Régészeti múzeum
  • Gyógyszerészeti múzeum
  • Czartoryski-múzeum (Muzeum książąt Czartoryskich) (klasszikus lengyel festők művei)
  • Lengyel Repülési Múzeum (Muzeum Lotnictwa Polskiego)

Zenei élet

Itt működik a Karol Szymanowskiról elnevezett Krakkói Filharmónia zenekar.

Oktatás

Krakkó - Corpus Christi Templom
Krakkó - Bielany
  • Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński), 1365-ben alapították [1]
  • Bányászati és Kohászati Egyetem (Akademia Górniczo-Hutnicza) [2]
  • Krakkói Műszaki Egyetem (Politechnika Krakowska) 1945-ben alapították [3]
  • Közgazdasági Akadémia (Akademia Ekonomiczna): 1882-ben alapították
  • Testnevelési Egyetem (Akademia Wychowania Fizycznego) [4]
  • Zeneakadémia (Akademia Muzyczna)
  • Pedagógiai Egyetem (Uniwersytet Pedagogiczny)
  • Művészeti Egyetem (Akademia Sztuk Pięknych) 1818-ban alapították
  • Mezőgazdasági Egyetem (Akademia Rolnicza)
  • Pápai Teológiai Akadémia (Papieska Akademia Teologiczna)
  • Állami Színművészeti Főiskola (Państwowa Wyższa Szkoła Teatralna)
  • Frycz-Modrzewski Állami Főiskola (Krakowska Szkoła Wyższa im. A. Frycz-Modrzewski)
  • Krakkói Egészségügyi Főiskola (Krakowska Wyższa Szkoła Promocji Zdrowia)
  • Kis-lengyelországi Felsőfokú Szakiskola (Małopolska Wyższa Szkoła Zawodowa)
  • Szent Család Felsőfokú Pedagógiai Szakiskola (Wyższa Pedagogiczna Szkoła Zawodowa im. Św. Rodziny) – egyelőre nincs működési engedélye
  • Gazdasági és Informatikai Főiskola (Wyższa Szkoła Ekonomii i Informatyki)
  • Józef Tischner Európai Főiskola (Wyższa Szkoła Europejska im. Ks. Józef Tischner) [5]
  • Ignacianum Filozófiai–Pedagógiai Főiskola (Wyższa Szkoła Filozoficzno-Pedagogiczna Ignatianum)
  • Kereskedelmi Főiskola (Wyższa Szkoła Handlowa)
  • Környezetvédelmi, Turisztikai és Üdülési Főiskola (Wyższa Szkoła Ochrony Środowiska, Turystyki i Rekreacji) – működési engedélye visszavonva
  • Biztosítási Főiskola (Wyższa Szkoła Ubezpieczeń)
  • Igazgatási és Pénzügyi Főiskola (Wyższa Szkoła Zarządzania i Bankowości)

Krakkó polgármestere

Krakkó kerületei

A Visztula és a Wawel

Történelmi városnegyedek

Krakkó legősibb részeit a 18. század végén egyesítették. Ezek:

  • Az Óváros, körülötte az egykori városfal helyén lévő Planty nevű parkkal
  • Wawel – a királyi kastéllyal és a székesegyházzal
  • Stradom és Kazimierz – a Waweltől délkeletre, egykor a keresztény és zsidó negyedek voltak
  • Kleparz – az Óvárostól északra.

A második világháború után

A Piactér

1951 és 1973 között az alábbi kerületekre oszlott a város:

1973ban további kerületeket alakítottak ki:

Kerületek 1990 óta

Krakkó kereületei. A Visztula nyugatról kelet felé folyik.

Krakkóban 1990 óta 18, önkormányzattal rendelkező kerület van, ezeket római számmal jelölik. Egyesek elnevezéséről ma is viták folynak.

  1. Stare Miasto
  2. Grzegórzki
  3. Prądnik Czerwony
  4. Prądnik Biały
  5. Łobzów
  6. Bronowice
  7. Bieńczyce
  8. Zwierzyniec
  9. Dębniki
  10. Łagiewniki
  11. Swoszowice
  12. Wola Duchacka
  13. Prokocim-Bieżanów
  14. Podgórze
  15. Czyżyny
  16. Mistrzejowice
  17. Grębałów
  18. Nowa Huta

Látnivalók Krakkóban és környékén

A Słowacki színház
Gótikus oltár a Szt. Mária templomban
Nagy Kázmér sírja a Wawel székesegyházban
A Péter–Pál templom

Európa egyik legfontosabb turisztikai központja - felbecsülhetetlen értékű műemlékekkel, különböző korszakokból. Krakkóban több mint 6 ezer műemlék található.


A szócikk egy része lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Parkok

A zöldterület Krakkóban az összterületnek csupán 0,1%-a (míg Poznańban kb. 20%). A város 16 parkja közül a fontosabbak:

Sportegyesületek

labdarúgás

Közlekedés

A város mellett délről halad el az A4-es autópálya, amely teljes hosszában 2013-ig készül el, amikor eléri a lengyel–ukrán határt.

A krakkói főpályaudvarról (Kraków Główny) több járat is indul Lengyelország különböző vidékeire, sőt még Ukrajnába és Magyarországra is. Közvetlen járat jár Berlinbe és Hamburgba.

A repülőtere várostól 11 km-re nyugatra található, II. János Pál nevét viselő Krakkó–Balice nemzetközi repülőtér, ahonnan a belföldi légijáratok mellett Európába és Amerikába is közlekedik járat. A város területén 11 közúti, és 3 vasúti híd szeli át a Visztulát (részletek a Krakkó hídjai szócikkünkben). A városban sűrű az autóbusz-forgalom és villamos is jár.

Híres krakkóiak

Testvérvárosok és partnervárosok

Testvérvárosok

Partnervárosok

Lásd még

Jegyzetek

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_powierzchnia_ludnosc_teryt_2007.pdf
  2. Adamczewski, Jan. Mała encyklopedia Krakowa (2003). ISBN 8391880206 

Bibliográfia

  • Janina Bieniarzówna, Jan M. Małecki i Józef Mitkowski (red.) "Dzieje Krakowa", 1979, Wyd. Literackie, Kraków ISBN 83-08-00115-7
    • "Kraków do schyłku wieków średnich" 1. kötet, ISBN 8308020577
    • "Kraków w wiekach XVI-XVIII" 2. kötet ISBN 83080066395
    • "Kraków w latach 1796-1918" 3. kötet, ISBN 83-08-00116-5
    • "Kraków w latach 1918-1939" 4. kötet, ISBN 83-08-02764-4
    • "Kraków w latach 1939-1945" 5. kötet, ISBN 83-08-03289-3

Külső hivatkozások


Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.