Lengyelország

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Lengyelország
Flag of Poland.svg
Államforma köztársaság
Főváros Varsó (Warszawa)
Terület 312.685 km2
Legmagasabb pontja Tengerszem-csúcs/Rysy 2499 m
Legfontosabb folyók Visztula, Odera, Bug
Legfontosabb tavak Sniardwy-tó, Mamry-tó, Koronowói-víztároló
Lakosság
Népesség 38.600.000 fő (2002)
Népsűrűség 123 fő/km2
Hivatalos nyelv lengyel
Népek, nemzetiségek lengyel 99%, egyéb 1%
Vallások római katolikus 95%, orosz-ortodox 2%, egyéb 3%
Városi lakosság aránya 62%
Írástudatlanság 1%
Iskolakötelezettség 8 év
Általános adatok
GNP 9.200 euró/fő (2002)
Pénznem 1 zloty (Zl) = 100 grosz, PLN
Nemzeti ünnep május 3. (az Alkotmány Napja) november 11. (a Függetlenség Napja) (1918)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Varsó
Térkép
Lengyelország címere

Lengyelország, változatos történelme folyamán több ízben függetlenségét vesztett ország K. Európában. Ter. 388.279 km2, (1935) 33,418.000 lak. Átlagos népsűrűsége 83/km2. Hosszabb természetes határa csak D.-en van, a Kárpátok; rövid darabon a Keleti tenger, a Düna és a Dnyeszter határolják, egyébként É.-on, K.-en és Ny-on nyílt, nehezen védhető határai vannak. a

Felszíne

Felszíne D.-ről É. felé lejt, túlnyomóan alföldi jellegű. Egyhangúságát D.-en a Kárpátok, Kielce környékén a 611 m magas Lysa Gora ősi tönkhegysége, a lublin-lwów -zloczówi dombvidék és a vilno-minszki alacsony hátság enyhíti. Az alapzat túl nyomóan másod- és harmadkori képződményekből áll, melyeket D.-en lösz és homok, középen folyóalluvium és mocsári üledékek, É-on glaciális lerakodások (moréna, vályog) takarnak. É.-i részét a Jégkorban elborította a belföldi jégtakaró.

Vizek

Vizei részben a Keleti tenger, részben a Fekete tenger vízkörnyékéhez tartoznak. A Keleti tengerbe folyik L. főfolyója, a Visztula (Wisla); nevezetesebb mellékfolyói: a Dunajec, a Wisloka, a San, a Dnieprz, a Bug, a Narew és a Pilica. A Keleti tengerbe folyik a Niemen és a Düna (Dzwina) is. A Fekete tenger vízkörnyékéhez a Dnyeszter és a Styrrel, meg a Slucczal bővült Pripet tartoznak. K.-i felében kiterjedt mocsárvidék, a pinski mocsarak (rokitnói mocsarak) vannak. A hajdani glaciális felszíneket sok apró tó borítja.

Éghajlat

Éghajlata az ország ÉNy.-i részében a tenger mérséklő hatása alatt áll, az ország belsejének szélsőséges, szárazföldi klímája van. Évi középhőmérséklet 5-7 C˚. Az évi átlagos csapadékmennyiség 700 mm. Ásványi kincsei sokfélék. Sziléziában kőszenet, Galíciában petróleumot és sót, a Lysa Gorában vasércet és cinket bányásznak. A 33,418.000 főnyi lakosság 69.2%-ban lengyel, ukrán 14.3%, fehérorosz 4%, német 4%, zsidó 7.8%, egyéb 0.7%. Vallás szerint: 63.8% r. kat., 11.2% g. kat.. 10.5% g. kel., 10.5% izr. és 3.7% prot A kat püspökségek száma 22.

Gazdasági élete

Gazdasági életének alapja mindenkor a földmívelés volt. A lakosság 60%-a földmívelő, a K.-i részeken 70-80%. A megmívelt terület több mint 1/3 része néhány nagybirtokos kezében volt, az ország keleti részét elborító erdőségek is a nagybirtokosok tulajdonában voltak. A gazdaságok 2/3-a oly kicsi volt, hogy még a család fenntartására sem voltak elegendők. Ezeket a viszonyokat nem változtatta meg lényegesen az 1922. évi földreform sem. A gazdálkodás a Ny.-i részek kivételével külterjes, olykor teljesen kíméletlen kihasználásával a termőföldnek. Főtermények (1938, millió q-ban) a búza (21.7), rozs (72.5),burgonya (345.6), a zab (26.6), árpa (13.7), cukorrépa (32.5). A terméseredmények a legutóbbi években mindenesetre Jelentősen túlhaladták az 1914. év előttieket. Az egész Földön L.-ban legnagyobb a fejenkinti burgonyafogyasztás (768 kg.). Az állattenyésztés (10.5 millió szarvasmarha, 7.5 millió sertés, 3.4 millió Juh, 3.9 millió ló) mellett a baromfitenyésztés, halászat, méhészet is fontos jövedelmi forrás.

Gyáripar

Az önálló L. a gyáripar erős kifejlődését hozta magával, bár egyes lengyel városok (Varsó, Lódz, Krakkó, Dambrowa, Kattowice, Bialystok és Czestochova) már a régi osztrák császárságnak, ill. a cári Oroszországnak is jelentős Ipari központjai voltak. A szénbő Sziléziában az ipari lakosság 55%-ot ér ti. A mezőgazdasági iparágak között főként a szesz (880.000 hl. alkohol), a cukor (4.9 millió q), malom- és a hentesipar (sonka) erősödtek meg. Régi és legnagyobb iparának, a textilgyártásnak Lodz a központja; kifejlődésének az oroszok által 1868-ban létesített vámvédelem adott lökést. Bányászati termékekben rendkívüli gazdagságát nem használták ki teljesen. A lengyel kőszén (381.040 ezer q). vasérc (9680), ólom (131), cink (1074. Európában a legtöbb), ásványolaj (5070), földgáz, só stb. tették ezt a területet a nemzetközi tőkéscsoportok versengésének tárgyává. L. külkereskedelmében (1938. évi behozatal 834, kivitel 760 millió P, a világkereskedelem 1 %-a) a vezető helyet Németország foglalta el, utána a behozatalban az É. Egy. Áll., a kivitelben Anglia következett. Az önálló L. pénzegysége a zloty(=100 grosz) volt.

Közlekedés.

A vasútvonalak hossza (1930) 21.713 km, a telefonvonalak hossza 462.000 km, a távíróvonalaké 74.780 km. Kereskedelmi flotta 57 hajó 64.350 t űrtartalommal. A hajóforgalom Danzig én Gdynia kikötőkön bonyolódott le (5-6 millió Hétté regiszter tonna hajó érkezett be és ugyanennyi ment ki); 1937-ben az 1924-ben épült gdyniai kikötő forgalma a régi danzigiét már háromszorosan túlhaladta; a két kikötőn haladt át L. külkereskedelmi forgalmának 3/4 része.

Közigazgatás.

A lengyel köztársaság az orosz fönnhatóság alól felszabadult, ú. n. kongresszusi L.-ból, K.-i L-ból, a német Posen és Pomerania tartományból, Szilézia egyes részeiből, Galíciából és Árva és Szepes vm. kisebb részeiből alakult. 17 vajdaságra, 276 járásra és 16 vajdasági székhelyre osztották be. Fővárosa Warszawa (Varsó) Említendő városai még Lódz, Poznan, Lvów (Lemberg), Katowice, Sosnowice, Czestochowa. Bydgoszcz. (Bromberg), Lublin, Kraków (Krakkó), Wilno (vilna).

Története.

A lengyelek írott története ott kezdődik, amikor a paraszt származású Piast a IX. sz.-ban magához ragadta a hatalmat. A kereszténységre egyik utóda, Mlescislaw alatt tért át a lengyel nép, a királyi címet I. Boleszlaw Chrobry vette fel, akinek sikerült a német Igát lerázni. II. Boleslaw Smialy (1058-81) királlyá koronáztatta magát és K.-en egész Kievig kiterjesztette országa határát. Az 6 uralkodása alatt lépett L. kapcsolatba Magyarországgal. I. Kázmér (Kazimierz) alatt (1034-38) megerősödött a német befolyás, mire a nemesség Kázmért elűzte, de III. Henrik német császár visszahelyezte őt trónjára. III. Boleszlaw elfoglalta Pomerániát 1292-ben kis L., 1296-ban nagy L. is Vencel cseh királyra szállt. Az elveszett területeket Lokietek Ulászló (Wladyslaw) szerezte vissza (1306-33). A lengyelek egyik legnagyobb uralkodója Nagy Kázmér (1333-1370). aki egységes tőrvénykönyvet létesített 1370-ben Kázmér koronája nővérének és Károly Róbert magyar királynak a fiára, Nagy Lajosra szállt. Nagy Lajos leánya, Hedvig a keresztény hitre tért Jagelló Ulászló litván hg.-hez ment férjhez, akit 1386-ban Krakkóban a királyává koronáztak. Ez a korszak volt L. fénykora s ebben ax időben alakult ki a lengyel nemesi hatalom. Fia, III. Ulászló (1434-44), akit 1440-ben I. Ulászló névvel magyar királlyá választottak, elesett Várnánál a Marad szultánnal vívott szerencsétlen kimenetein csatában. Utóda IV. Kázmér volt, akinek fiát. Ulászlót, 1490-ben II. Ulászló néven magyar királlyá választották. A lengyel trónon Kázmért Sándor, majd Zsigmond nevű fiai követték; I. Zsigmondot 1506-tól 1548-ig tartó uralkodása alatt L.-nak az oroszoktól és a német lovagrendtől veszélyeztetett helyzete gátolta abban, hogy unokaöccsét. II. Lajos, magyar királyt segítse a török ellen. I. János Albert Magna Chartat adott ki, amelyben az országgyűlés (conventiones communes) kezébe adta a politikai hatalmat. Utóda. II. Zsigmond alatt kihalt a Jagelló ház. 1575-ben Báthory István erdélyi fejedelmet választották meg lengyel királynak, aki kiváló uralkodónak bizonyult, de nem tudta azt a tervét megvalósítani, hogy L. és Magyarország együttes erejével vonuljon a török ellen. Utóda III. Zsigmond (1587- 1631), IV. Ulászló (1632-48) és János Kázmér (1648-1669) alatt alakult ki az alkotmány veszedelmes kinövése: a liberum veto (l.o.). Sobieski János (1674-96) mentette fel Bécset a török ostrom alól 1683-ban. Utóda II. Ágost szász választó lett (1697-1733). XII. Károly svéd király 1703-ban Krakkóig nyomult és Leszczynski Szaniszlót (Stanislaw) választatta királlyá, de Ágost a poltawai csata után visszatért.

Idegen befolyás

Az orosz befolyás erősbödött, III. Ágostot már az oroszok választották meg királlyá. Utóda II. Katalin cárnő kegyence, Poniatowski Szaniszló lett (1764). Az elfajult lengyel rendiség nem tudta az ország függetlenségét megőrizni. Állandóan belső viszályok dúltak. Mária Terézia indítványára az 1773. aug. 5.-én megkötött pétervári szerződés értelmében szétdarabolták L.-ot. Ausztria K.-Galíciát. Oroszország Litvániát, Poroszország K.-Poroszországot kapta. A hős Kosciuszko győzelmei nem használtak, 1793. júl. 17.-én bekövetkezett L. második szétdarabolása. Poroszország Thornt és Danzigot. Oroszország Litvánia meg nem szállt részét kapta. A felkelés tovább tartott, mindaddig, amíg Kisciuszko a maciejowicei csatát el nem vesztette. Most történt meg L. harmadik felosztása (1795. okt. 24.). Poroszország megkapta Mazowiát Varsóval együtt. Ausztria Kla L.-ot (Krakkóval), Oroszország az egész Litvániát. Napóleon a tilsiti békében (1807) a Poroszországhoz kapcsolt területekből a varsói hercegséget alakította.

Bécsi kongresszus

A bécsi kongresszus (1814-15) e varsói hercegséget visszaadta Oroszországnak, mint lengyel királyságot, s a lengyel király maga a cár lett, aki Konstantin nagyherceget nevezte ki alkirállyá, A lengyelek 1830-ban megkísérelték az orosz uralom lerázását. Czartoryski hg. és Lelewoi történetíró állottak a forradalom élén, a hadsereget Chlopicki tábornok vezette, s a forradalmi hadsereg egy darabig ellenállt Dibics orosz tábornok hadseregének. Ostrolenkánál azonban a lengyel hadsereg döntő vereséget szenvedőit (1831 május 6) és szept. 8-án Paszkievics, Dibics utóda, bevonult Varsóba. Ezzel a lengyel királyság megszűnt. A következő felkelést 1862-ben a cári hatalom könnyűszerrel elnyomta. A világháborúban L. felszabadítása ott szerepelt mindkét hadviselő fél hadicéljai kőzött, az újjáéledt L. sok nehézséggel kezdte meg több mint százéves megszakítás után az állami életet. Az új országot Franciaország vette védőszárnyai alá. 1920-ban háború tört ki a határkérdések miatt Szovjetoroszországgal. Kezdetben az oroszok győztek, már Varsót fenyegették, amikor megjelent Weygand francia tábornok, s az oroszok teljes vereséget szenvedtek. L. az 1920 okt. 12-én aláírt békében visszanyerte 1772-ben elvesztett területeinek legnagyobb részét.

Pilsudski

A parlament rosszal működött, szerencsére az országnak erős államférfia akadt Pilsudski József tábornagy személyében, aki kezdetben Paderewskivel. a világhírű zongoraművésszel együtt kormányzott. Az ország átesett egy súlyos pénzügyi válságon. A lengyel marka elértéktelenedett; Grabowski pénzügyminiszter 1927-ben megszervezte az új lengyel bankot, s áttértek a frankértékű új pénzre, a zlotyra. A kormányválságok egymást érték. Pilsudski türelmét vesztve, 1926 máj. 12-én bevonult Varsóba és az ellenzéket az utcai harcokban leverte. Az 1928-i választásokon Pilsudski erőszakos eszközökkel szerezte meg a többséget, s azóta az ország belpolitikai élete meglehetősen nyugodt. 1930-ban Bartel, utána Slavek, majd maga Pilsudski vette át a kormányt, és 1931-ben megnyirbálta a parlament hatalmat. 1932-33-ban a parlamenti válság szünetelt. A Prystor-, Jedrzejeviez-, Kozlowski-kormányok követték egymást; a külügyeket Beck ezredes intézte. Beck 1934. Jan. 26-án megnemtámadási egyezményt kötött a nemzeti szocialista Németországgal. Az 1935.-i alkotmányreform teljhatalommal ruházta fel az elnököt, a választási törvényt úgy módosították, hogy a képviselőház tagjait az elektorok választják. Az 1935.-i választáson az ellenzéket letörték, s Koscialkowski alakított kormányt. 1936. májusában a túlzó pilsudskista "ezredesi csoport" el akarta mozdítani Moscicki elnököt, aki úgy egyezett meg velük, hogy miniszterelnökké Kwiarkowski tábornokot nevezte ki. A hatalmait azonban helyettese, Rydz-Smigly vezérkari főnők gyakorolta. A Németországgal való viszony 1934 óta barátságosnak volt mondható.

Danzig

Az ellentétek akkor kezdődtek, amikor (1939 elején) a német kormány felvetette a danzigi szabadállam hovatartozandóságának kérdését. Lengyel hatóságok összeírták a német lakosságot, és támadásokat kezdtek (bebörtönzések, üldözés) a lengyelországi német lakosság ellen. Hitler 1939. áprilisában felmondotta a L.-gal kötött megnemtámadási egyezményt, erre Anglia és Franciaország garantálták a lengyel határok sérthetetlenségét, ezzel Lengyelországot mintegy felbátorítva a németek elleni atrocitások folytatására. Az ellentétek egyre jobban kiélesedtek s 1939. szept. 1.-én L. és a Német birodalom között kitört a háború, Szept. 3.-án Anglia és Franciaország a garanciaegyezményre hivatkozva, hadat üzentek Németországnak. Az erősebb, jobban szervezett és felszerelt német hadsereg tizennyolc nap alatt legyőzte L.-ot, ámbár a lengyel csapatok hősiesen küzdöttek. A lengyel hadsereg leveretése után a Szovjetunió Fehér Oroszországot és az ukránok által lakott részeket megszállta. Az 1939-ben kitört háborúban a Ny.-i szövetségesek, Anglia és Franciaország, háborús céljaik sorában első helyen L. helyreállítását szokták említeni. Szemforgató módon tartózkodnak a Lengyelország területi egységét keletről megbontó Szovjetunió támadásától, kizárólag Németországot fenyegetik, annak hadat üzenve.

A II. világháború után a lengyel demográfiai adatok azt állították, hogy a lakosság 38 millióról 23 millióra csökkent, de 1970-re újra elérte a 38 milliót, ami enyhén szólva kevéssé hihető, részletesebben lásd Lengyel demográfia.

2010

Lengyel Köztársaság, Polska Rzeczpospolita (lengyelül), Kelet-Európa. A lengyelek földje Csonka-Magyarországnál több, mint háromszor nagyobb ország, azaz kb. akkora, mint Magyarország, Közép-Európa északi részén. Területének háromnegyed része síkvidék és alacsony dombvidék. A Balti-tenger partvidékét kísérő síkot turzások és dűnesorok teszik változatossá. A parti síkságot a Lengyel-alföldtől a Mazuri-tóhátság morénahalmai választják el. A nagy kiterjedésű alföldet délen a Sziléziai-medence és a Lengyel-középhegység követi, amelyet délről a Szudéták és a Kárpátok vonulatai határolnak. A kontinentális éghajlatú területeken elsősorban gabonaféléket, burgonyát és cukorrépát termesztenek. Földjéből kőszenet, kősót, rezet, ként, cinket, vasat, nikkelt, földgázt bányásznak. Szénbányászata világgazdasági jelentőségű. Iparát a nehéz- és a könnyűipari ágazatok egyaránt jellemzik.

Lásd még