München

A hu-Rightpedia wikiből
München
München Panorama.JPG
München címere
München címere
Közigazgatás
OrszágNémetország Németország
TartományBajorország
Kormányzati kerületFelső-Bajorország
Kerületszabad
Alapítás éve1158
PolgármesterChristian Ude (SPD)
Irányítószám80331–81929
Körzethívószám089
RendszámM
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség4170 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság519 m
Terület310,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
München weboldala
Pontosan itt van!
München elhelyezkedése Magyarországon
Látkép, a kéttornyú templom a Frauenkirche
Hősi emlékmű és Propyläen

München, város a Német Birodalomban, Bajorország fővárosa, Németország negyedik legnépesebb városa, az Alpok és a Duna között elterülő, jégkori lerakódásokkal borított harmadkori síkság közepén, az Isar mindkét partján, jó közlekedésföldrajzi helyen, 520 m a tsz. f. Területe 184 km2. M. városképében több korszak hagyott jelentős emlékeket Még a gótikus stílus korából való a Marienkirche és a székesegyház, (Frauenkirche), a barokk korból a Theatinerkirche és a Szt. Mihály templom, a klasszicizmusé a Ludwigskirche a romantikáé a Basilika stb. Világi épületei közül nevezetes a kir. palota, (1602-1842), az Alter Hof, (XIII. sz.). A Ruhmeshalle-t, Propyläen-t, Odeon-t Klenze építette.

Műgyűjtemény

Legnagyobb művészeti gyűjteménye az Alte Pinakothek (1826-36, Klenze műve), Európa egyik leggazdagabb képtára. Metszetgyűjteményében 300.000-nél több darab. A Glyptothek (1846 -53, Klenze) az antik szobrászat remekeinek gyűjteménye, a Neue Pinakothekben modern képek, szintúgy a Schack-Galériában is. A városkép szépsége és kiegyensúlyozottsága (főleg I. Lajos városrendező és építő tevékenysége folytán), a világhírű műgyűjteményét, az Alpokhoz való közelsége M.-t korán Európa egyik legjelentősebb idegenforgalmi központjává tették.

Ipar

Ipara is jelentős, de nyersanyaghiány miatt inkább a minőségi iparok találtak M.-ben otthonra. Sör, élelmiszer, játékárú, motor, elektromos készülékek gyártása, sokszorosító ipar, műbútor, finom mechanikai és optikai ipar, hangszerkészítés. Könyv- és műkereskedelem. Az ipari és kereskedelmi élet szolgálatúban sok bank áll. M. egész sor birodalmi hivatalnak s a bajor országos hivataloknak és hatóságoknak a székhelye. Érsekség; van egyeteme, műegyeteme, képzőművészeti és zeneművészeti főiskolája, számos tudományos intézete és társulata, igen sok szak- és középiskolája, állami könyvtára (1,730.000 kötet), 5 városi könyvtára, állami, városi, egyetemi és érseki levéltára.

Múzeumok

Múzeumai közül legnevezetesebbek az említetteken kívül a Deutsches Museum az Isar-szigeten, az állami képtár, a városi képtár, a Maximilianeum, a Bajor Nemzeti Múzeum, a Hadsereg-múzeum, az Alpi Múzeum, a Néprajzi, a Történeti múzeum, az állattani, geológiai, paleontológiái és embertani múzeum. Számos színháza, hangversenyterme és kiállítási csarnoka is van. Rádióállomás, repülőtér, több pályaudvar. (1933) 735.388 lak.

Művészettörténeti jelentőség

M.-t a többi német város közül kiemeli művészettörténeti jelentősége. Már I. Lajos éta olyan művészeti központtá fejlődött, amellyel csak Párizs mérhető össze. Nemcsak nagyarányú építkezései tették azzá, hanem nagyhírű művészeti akadémiája is, kivált Cornelius, Kaulbach, Piloty igazgatása idejében. Azóta a világháborúig számos nemzet ifjai voltak növendékei. Magyarok is, sőt a XIX. sz. második felében népes magyar művészkolónia is élt ott. Itt tanult Munkácsy, Szinyei-Merse, Mednyánszky és sok más. Az akadémián három magyar tanár működött (Wagner, Liezen-Mayer és Benczur), nemzetközi hírt szerzett a 80-as, 90-es években Hollósy Simon magániskolája, innen indult ki a nagybányai művésztelep. M. ez időben az európai műkereskedelemnek is. egyik fontos központja volt, nagyarányú nemzetközi műtárlatai nagyban fellendítették az idegenforgalmat is. A nemzeti szocializmus ismét a német művészet középpontjába állította M.-t ("die Stadt der deutschen Kunst"), itt tartják évente a "művészet napját" és itt áll az új német művészet reprezentatív múzeuma és kiállítási palotája, az 1937-ben megnyitott "Haus der deutschen Kunst".

Története.

A város 1158-ban alakult, amikor Oroszlán Henrik hg. a város helyén sóraktárt és pénzverőt építtetett. A XIII. sz. közepén hg.-i székhely. A város a Wittelsbachok uralma alatt rohamos fejlődésnek indult, 1468-ban már épült a Frauenkirche a városháza és a városfal. 1632-ben Gusztáv Adolf elfoglalta, 1634-ben a pestis dühöngött falai között A spanyol örökösödési háborúban a császári csapatok szállták meg. 1759-ben III. Miksa választófejedelem megalapította a tudományos akadémiát 1821-ben érseki székhely lett I. Lajos király uralma alatt (1825-48) a város valóságos művészeti központtá fejlődött, II. Lajos alatt pedig (1864-86) színházi és zenei gócpont lett. 1918-ban zavargások színhelye volt; III. Lajos király lemondani volt kénytelen s kikiáltották a köztársaságot 1919-ben vörös tanácsköztársasággá kiáltották ki, de 14 nap múlva ezt katonai erővel letörték.

A nemzeti szocializmus kiindulópontja

M. volt a nemzeti szocialista mozgalom kiindulópontja (ezért díszítő címe: "Hauptstadt der Bewegung", a. m. a mozgalom fővárosa). Itt bontott zászlót Hitler Adolf 1920. febr. 24.-én a "Bürgerbräu" sörcsarnokban. 1923. szept 11.-én Hitler és hívei megkísérelték magukhoz ragadni a hatalmat, de felkelésüket leverték és Hitlert elfogták; az utcai harcban elesettek sírja ma a Königsplatz "Dicsőség templomában" áll. 1938. szept. 29.-én itt folyt le a Müncheni egyezményt (l. o.) létrehozó négyhatalmi értekezlet L. a 448. sz. képtáblát.

2010

München (bajorul: Minga) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa. Berlin és Hamburg után Németország harmadik, az Európai Unió tizenkettedik legnagyobb városa. München népessége megközelítőleg 1,3 millió fő, agglomerációjával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A városon keresztülfolyik az Isar folyó. München Németország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike Európa legvirágzóbb városainak. A város mottója: „Die Weltstadt mit Herz(Világváros, amelynek szíve van). Neve a német Mönch szóból ered, ami magyarul szerzetest jelent és a város címerében is megtalálható.

Földrajza

Műholdkép Münchenről és környékéről

München Bajorország déli részén fekszik, 4 170 fő/km²-es népsűrűségével Németország legsűrűbben lakott nagyvárosa.

A legmagasabb pontja Warnbergben van (579 m), míg a legalacsonyabb pontja a város északi részén található (482 m). A város folyója az Isar, amely München területén 13,7 km hosszan, délnyugatról északkeleti irányba folyik. Az Isar kettévágja a belvárost is. A legismertebb szigete a folyónak a Múzeum-sziget. München legtöbb kis patakja mind az Isarba folyik. A város környékén több tó is található: Ammersee, Wörthsee, Starnberger See. Az Isar mellett a város másik nagyobb folyója a Würm, amely a Starnbergi-tóból ered. A város teljes területe 31 041,91 hektár. München ezzel Berlin, Hamburg, Köln, Drezda és Bréma után az ország hatodik legnagyobb területű városa. 310  km²-es területéből 44,1% épület és hozzá tartozó beépítetlen terület, 17,1%-ot közlekedésre használnak, 15,6% mezőgazdasági terület, 15,5% mesterségesen kialakított zöld terület (park, temető), 4,1% erdő, 1,3% víz (folyó, tó) és 2,2% egyéb.[1]

Geológia

München az Alpok és a Duna között fekszik, egy mélyebb medencében, mely évmilliók alatt főként az Alpokból lehordott hordalékkal töltődött fel. A harmadkorban túlnyomóan homok és a folyók által hordott kő rakódott le, amelyet az Alpok felől érkező vízfolyások szállítottak idáig. Az ezután következő jégkorszak alatt, melyek közül az utolsó 10 000 éve fejeződött be, gleccserek keletkeztek az Alpok területén, amelyek a város környékén morénadombokat és kavicsos síkságokat hagytak hátra. Az egyik legnagyobb ilyen a síkság az 55 km széles Müncheni síkság (Münchener Ebene). Csak a város területének a legmélyebb (északi részén) és a legmagasabb pontja (déli részén) közötti különbség több mint 100 méter. A déli kavicsos talajon az erdők vannak túlsúlyban (például a Perlachi-erdő vagy a Forstenrieder Park). Ennek oka, hogy a nagyobb magasság miatt délen viszonylag alacsonyabb a talajvízszint az északihoz képest, ahol mocsarak alakultak ki. Ilyen az észak-nyugati irányban elterülő Dachaui láp és az észak-keleten található Erdingi láp.

Panorámakép a Olimpiatoronyból dél felé
Panorámakép a Olimpiatoronyból dél felé

Éghajlata

München az esős óceáni és a szárazabb kontinentális éghajlat közötti átmeneti zónában fekszik. A város éghajlatát az Alpok közelsége és az aránylag magas tengerszint feletti magasság is befolyásolja, ezért Münchenben eléggé változó az időjárás. A főnszél délről meleg, száraz levegőt szállít a város felé.

Az éves középhőmérséklet 8,0 °C. A legmelegebb hónap a július, ebben a hónapban 17 °C, a leghidegebb a január, ilyenkor -1 °C körüli az átlaghőmérséklet. Az eddig hivatalosan mért legmagasabb hőmérsékletet, 35,8 °C-ot München-Nymphenburgban mérték, a leghidegebb mért hőmérséklet -26 °C volt. A város déli része naposabb, mint az északi, ahol gyakrabban fordul elő köd. A város nyugati részén szárazabb az idő, mint keleten.

Az éves csapadékmennyiség 920 mm körül szokott alakulni, a legtöbb csapadék nyár elején, a legkevesebb januárban és februárban hullik. Télen a csapadék gyakran . Nyáron gyakran jégeső is esik. A legnagyobb károkat a 1984. július 12-i jégverés okozta, másfél milliárd euró értékben.


München éghajlati jellemzői
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Rekord maximum hőmérséklet (°C) 17 21 23 26 30 33 36 35 30 26 18 20
Átlagos maximum hőmérséklet (°C) 2 3 8 11 17 20 22 22 18 12 6 3
Átlaghőmérséklet (°C) -1 0 4 7 12 15 17 17 13 8 3 0
Átlagos minimum hőmérséklet (°C) -4 -3 0 2 6 10 12 12 8 4 0 -2
Rekord minimum hőmérséklet (°C) -26 -22 -15 -6 -2 2 3 3 0 -6 -14 -21
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 40 40 50 70 100 120 120 110 80 60 50 50
Forrás: www.weatherbase.com


Története

Városalapítás

A városalapítás előtt a Münchentől délre található schäftlarni kolostorból érkező bencés szerzetesek építettek itt szerzetesi központot. München alapítási évét nem ismerik, a várost először Villa Munichen néven említették egy 1158-ban, Augsburgban kiállított oklevélen,[2] miután a Welf-dinasztiából származó Oroszlán Henrik szász és bajor herceg a bencés szerzetesi központ közelében hidat építtetett az Isarra. Mivel a kereskedőket ennek használatára akarta kényszeríteni, ezért leromboltatta a közeli hidat, amit a freisingi püspök birtokolt. A konfliktust az augsburgi birodalmi gyűlés elé vitték, aminek következtében Henriknek részesedést kellett fizetnie a bevételeiből. Emellett Barbarossa Frigyes elismerte München kereskedelmi jogait.

München a középkorban

München (arany-fekete) és Bajorország (fehér-kék) zászlója München belvárosában, háttérben a Frauenkirchével

1175-ben városi jogot kapott, és falakkal erősítették meg. Miután Henriket 1180-ben kiközösítették, és elvesztette császári címét, Bajorországban a Wittelsbachok kezdtek uralkodni, München pedig a freisingi püspökség fennhatósága alá került. 1240-ben a Wittelsbachok megszerezték a várost is, és 1255-ben megépült az első hercegi rezidencia.

1314-ben IV. Lajos német király (1328-tól császár) Münchent tette meg fővárossá, s új városfalat építtetett. Ebből az időből valók München zászlóinak színei, a fekete és az arany, melyek a Német-Római Birodalom színei. A 14. század végétől sorozatos felkelések robbantak ki a polgárság körében a herceg ellen. 1429-ben a husziták többször is megtámadták Münchent, ezért a külső várfalat is megerősítették. 1442-ben III. Albert herceg parancsára a zsidókat mind Felső-Bajorországból, mind pedig a városból kiűzték. 1468-ban tették le a Mária-templom, ismertebb nevén a Frauenkirche alapkövét, és mindössze 20 év alatt fel is építették.

Bajorország rezidenciája és fővárosa

München a 15. század végén, a késő gótikában élte fénykorát. 1506-ban IV. Albert herceg egyesítette Bajorországot, aki a várost tette meg fővárossá. IV. Vilmos és V. Albert a reneszánsz idején ismét felvirágoztatták a várost. 1589-ben V. Vilmos megalapította a Hofbräuhaus elnevezésű sörfőzdét.

I. Miksa választófejedelem 1623-ban a fejedelemség székhelyévé tette. 1632-ben a svédek elfoglalták Münchent. A városnak magas hadisarcot kellett fizetnie, és túszokat kellett adnia, hogy ne rombolják le az épületeket. A nem sokkal ezután kitört pestisjárvány miatt a népesség egyharmada meghalt. A harmincéves háború végére, 1648-ra a város lábra állt. Ferdinánd Mária bajor választófejedelem uralkodása alatt, a 17. század második felében beköszöntött az olasz barokk.

A spanyol örökösödési háborúban II. Miksa Emánuel választófejedelem Franciaországgal kötött szövetséget, emiatt 1704-ben Münchent a Habsburg Birodalom csapatai szállták meg. Az ellenük indított polgár- és parasztfelkelést véresen leverték. Az osztrák örökösödési háborúban Károly Albert választófejedelem ismét a Habsburgok ellen fordult. Császárrá koronázása után, 1742-ben a Habsburg Birodalom hadserege két évre ismét megszállta a várost. III. Miksa József választófejedelem 1759-ben megalapította a Bajor Akadémiát.

I. Lajos király uralkodása alatt München ismert művészetkedvelő városa lett Németországnak. Leo von Klenze és Friedrich von Gärtner klasszicista művészek felépítették a Ludwigstraßét, a Köngisplatzot és kibővítették a királyi rezidenciát. A Német Császárság idején Luitpold herceg uralkodása alatt a város gazdaságilag és kulturálisan is fejlődésnek indult. Számos irodalmár és festő alkotott ekkor a városban. 1789-ben megépítették az Englischer Garten városi parkot. Bár München 1328 óta a császár egyik székhelye volt, csak 450 évvel később kezdett igazi nagyvárossá válni. A 18. század végén a város gyorsan növekedett, és 1806 után még jobban gyorsult, amikor Napóleon idején a Bajor Királyság fővárosa lett.

1700-ban 24.000 ember élt, és ezután körülbelül 30 évenként megkétszereződött a népesség. 1871-ben így már 170.000-en, 1933-ban 840.000-en éltek Münchenben. I. Lajos király uralkodása alatt (18251848) München volt a művészetek fellegvára Németországban. I. Lajos fia, II. Miksa uralkodása alatt (18481864) a városban elterjedt az angol gótikára emlékeztető „Maximilian stílus”. Ennek jegyében épült a Maximilianstraße, amely napjainkban Európa egyik legelőkelőbb és legdrágább bevásárlóutcája. A Német Császárság idején, I. Lajos másik fia, Luitpold herceg alatt a város gazdaságilag és kulturálisan is fejlődésnek indult. Számos irodalmár és festő alkotott ekkoriban a városban. 1896-ban jelent meg a kultúrával foglalkozó Az ifjúság (Die Jugend) című folyóirat, mely a nevét a szecesszió német megfelelőjéről (Jugendstil) kapta. 1911-ben itt alapították meg a Der Blaue Reiter expresszionista művészcsoportot.

Forradalom és nemzetiszocializmus

Hitler Münchenben, 1939-ben

Az első világháború alatt, 1916-ban három francia repülőgép intézett légitámadást a város ellen, de csak kisebb sérüléseket okoztak. 1918-ban baloldali fordulat következett be, és kikiáltották a Müncheni Köztársaságot. November 8-án Kurt Eisner lett az államfő. A következő években Münchenben is megerősödött a nacionalizmus. 1919-ben megalapították a Nemzetszocialista Német Munkáspártot (NSDAP). 1923-ban itt volt a sörpuccs, amikor is Adolf Hitler és az NSDAP megpróbálta erőszakosan átvenni a hatalmat. Kísérletük sikertelen maradt, Hitlert pedig börtönbe zárták. 1933 után a városban nagyszabású építkezések kezdődtek Hermann Giesler tervei alapján.

1938-ban itt írták alá a nagyhatalmak a Müncheni egyezményt, melynek végeredménye Csehszlovákia feldarabolása és bizonyos részeinek a Német Birodalomhoz csatolása lett. Mint minden német nagyvárost, Münchent is sok szövetséges terror-légitámadás sújtotta a második világháborúban. A háború végéig, 1945-ig a történelmi városközpont 90%-át és a teljes város 50%-át rombolták le a bombázások. Becslések szerint a bombázásokban kb. 6000 ember halt meg, 15.000 pedig megsérült. 1945. április 30-án amerikai terrorista csapatok vonultak be Münchenbe.

A modern nagyváros

Bélyeg az 1972-es müncheni olimpiáról

A város háború utáni újjáépítésekor a korábbi történelmi városkép visszanyerése fontos szempont volt. Ezután azonban sorra települtek le a szolgáltatással foglalkozó vállalatok, például a média, a biztosítók és a bankok. Emellett a különböző múzeumoknak (például az Alte Pinakothek, a Neue Pinakothek és a Deutsches Museum) és az egyéb látnivalóknak köszönhetően a turizmus is megélénkült.

1972-ben Münchenben rendezték meg a XX. nyári olimpiai játékokat. Az eseményt a palesztin terroristák akciója árnyékolta be, akik több izraeli sportolót és egy rendőrt is megöltek. A játékokra kiváló helyi tömegközlekedést építettek ki, megépült az U-Bahn (metró), és az S-Bahn (városi vasút). A belváros egy részét átalakították sétálóutcává. 1992-ben megnyílt a Franz Josef Strauß repülőtér, amely a korábbi München-Riem repteret váltotta. Ennek helyére épült később a Riemer park.

Lakosság

Lakosságszám

A város népességének alakulása

1852-ben lépte át a népesség a 100.000 főt, amelynek következtében nagyváros lett. Ezután továbbra is jelentősen emelkedett a lakosságszám, 1883-ban Münchennek már 250.000 lakosa volt, 1901-ig pedig ez a szám is megduplázódott. Ezzel München vált a Német Birodalom harmadik legnagyobb városává Berlin és Hamburg után. 1933-ra 840.000-re, 1957-re egymillióra nőtt a népességszám. A fejlődés első tetőpontja 1972 volt, amikor 1.338.924 lakosa volt a bajor fővárosnak. Az átmeneti csökkenés után a szám újra nőni kezdett. Az előrejelzések szerint a népesség a következő évtizedekben 1,4–1,6 millió fő között fog alakulni. München vonzáskörzetében 4,65 millióan élnek.

Külföldiek

München várható korfája a 2010-ben, a külföldiek külön vannak jelezve

A 2006. december 31-én regisztrált külföldiek közül 43 026 török, 24 697 horvát, 22 101 görög, 21 466 osztrák, 20 871 olasz, 20 169 szerb, 16 485 bosnyák, 14 144 lengyel, 8 324 iraki, 7 203 francia, 5 484 orosz, 5 325 ukrán és 5 225 amerikai.[3]

Vallások

Bajorország déli része hagyományosan katolikus terület. Itt van a székhelye a Müncheni és Freisingi érsekségnek. 2006. december 31-én a város népességéből 39,4% római katolikus, 14,3% evangélikus és 46% más egyházhoz tartozik vagy nem vallásos.[4]

2010. május 12-től 16-ig Münchenben rendezik az Ökumenikus egyháznapot.

Münchennek zsidó közössége is van 9 700 taggal, akiknek nagy része kelet-európai, főként ukrán és orosz származású.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Münchenben négy gyülekezettel és két gyülekezeti épülettel rendelkezik.

1989 óta folyik a vita a Sendlingi mecsetről, ugyanis az építés nem kezdődött meg, csak tervek vannak az épület kialakításáról.

2005. április 19-én Joseph Ratzinger bíborost a város korábbi érsekét (1977-1982) választották meg Szt. Péter 265. utódává, aki a XVI. Benedek néven lépett a pápai trónra.

Politika

Christian Ude (Főpolgármester)
A müncheni Városi Tanács megoszlása szerzett mandátumok szerint 2008-ban

Bajorország fővárosaként München a Bajor Állami Tanács és a Bajor Állami Kormány székhelye. Továbbá München a székhelye a Felső-Bajoroszági Kormánynak, Felső-Bajorországnak és a Müncheni Körzetnek. Emellett a város a központja nemzeti és nemzetközi állami szerveknek, mint a Szövetségi Pénzügyi Hivatalnak (Bundesfinanzhof) és az Európai Szabadalmi Hivatalnak.

Münchenben a világháború óta mind a bajorországi, mind a németországi politikában hagyományosan a balközép pártok a népszerűek, ellentétben a tradicionálisan jobboldali, keresztényszocialista vidéki Bajorországgal.

1993 óta Christian Ude (SPD) a város polgármestere. Az egyik alpolgármester Christine Strobl (SPD), a másik Hep Monatzeder (Zöldek). 1996 óta a Müncheni Városi Tanácsban az SPD, a Zöldek és a Rózsaszín lista (homoszexuális civilszervezet) koalícióban kormányozzák a bajor fővárost.

A választások eredményei (1946-2008)

1946 óta a városi tanács összetétele
választás
időpontja
2008. március 2.* 2002. március 3. 1996. március 10. 1994. június 12. 1990. március 18. 1984. március 18. 1978. március 5. 1972. június 11. 1966. március 13. 1960. március 27. 1956. március 18. 1952. március 30. 1948. május 30. 1946. május 26.
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) 33 35 31 29 36 35 31 44 36 34 28 25 15 17
Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 23 30 32 30 25 35 42 29 16 16 16 13 10 20
Német Szabaddemokrata Párt (FDP) 5 3 2 3 4 4 6 5 3 1 2 3 2
Szövetség ‘90/Zöldek 11 8 8 9 8 6
Ökológiai Demokrata Párt (ÖPD) 1 1 1 1
Rózsaszínű Lista (RoLi) 1 1 1
Baloldali Párt 3 1
Bajor Párt (BP) 1 1 3 4 7 13
Szabad választók 1
Polgári Kezdeményezés a külföldiek ellen (BIA) 1
Republikánusok 1 1 4 6
DaGG / DaCG 1 1 1
ASP 1 1
Szabad Polgárok szövetsége (BFB) 2
Fiatal Lista 2
SRB 1
MB 1 2 2 4 3
SD72 1
A száműzöttek és károsultak Szövetsége (BHE) 1 2 2 2
Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) 1
Pártfüggetlen Választók közössége 1 1 1
Evangélikus Szavazóközösség 1
Németország Kommunista Pártja (KPD) 2 4 6 2
Repülési és háborús károsultak 1
Jogfosztottak Szociális közössége 1
Királypárt 1
Gazdasági Építési Egyesülés (WAV) 3 1
Független katolikus 1
Független 1
Helyek száma 80 80 80 80 80 80 80 80 60 60 60 60 50 41
Választási részvétel (%) 47,6 51,0 52,8 59,2 65,4 65,0 66,2 65,3 63,9 66,6 60,5 62,6 79,5 85,0

*Előzetes eredmények

Címer

A müncheni „nagycímer”

München címere egy ezüst alapon álló aranyszegélyes fekete csuhás bencés szerzetes, aki piros cipőket visel. A bal kezében egy imakönyvet tart. A szerzetes egy vár kapujában áll, amely felett egy aranyoroszlán ágaskodik. A város jelenlegi, hivatalos címere a „kis címer”, amelyet 1957 óta használják. Az úgynevezett „kiscímer” annyiban különbözik a nagytól, hogy abban csak a szerzetes látható. München város színei a fekete és az arany, amelyek IV. Lajos német-római császár idejéből valók.

Közigazgatás

Müncheni utcanévtábla

1992-ben a város területét újra felosztották, így a városrészek száma 41-ről 25-re csökkent. A listán a városrészek ábécé sorrendben szerepelnek. Az egyes számú városrész a belváros, hivatalos neve Altstadt-Lehel.

München városrészei
  • Allach-Untermenzing (23)„”
  • Altstadt-Lehel (1)
  • Aubing-Lochhausen-Langwied (22)
  • Au-Haidhausen (5)
  • Berg am Laim (14)
  • Bogenhausen (13)
  • Feldmoching-Hasenbergl (24)
  • Hadern (20)
  • Laim (25)
  • Ludwigsvorstadt-Isarvorstadt (2)
  • Maxvorstadt (3)
  • Milbertshofen-Am Hart (11)
  • Moosach (10)
  • Neuhausen-Nymphenburg (9)
  • Obergiesing (17)
  • Pasing-Obermenzing (21)
  • Ramersdorf-Perlach (16)
  • Schwabing-Freimann (12)
  • Schwabing-West (4)
  • Schwanthalerhöhe (8)
  • Sendling (6)
  • Sendling-Westpark (7)
  • Thalkirchen-Obersendling-Forstenried-Fürstenried-Solln (19)
  • Trudering-Riem (15)
  • Untergiesing-Harlaching (18).


Gazdaság és infrastruktúra

A BMW központi épülete a müncheni Olimpiatoronyból nézve

München 2007-ben az ország gazdasági szempontból legsikeresebb városa volt a vizsgált 50 legnagyobb városból.[5] Az INSM szerint a következő években is Németország gazdaságilag legsikeresebb városa marad.[6]

A tanulmány figyelembe veszi a különböző gazdasági tényezőket, mint a termelékenység, a bruttó bevétel, a beruházások, a munkanélküliség arányát és a jól képzett munkaerő. A listán Münchent Stuttgart, Düsseldorf, majd Hamburg követi. A német nagyvárosok között München nagy előnnyel az első helyen zárta a 2007-es évet a vásárlóerő tekintetében 26.648 euró/fővel.

Vállalatok

HypoVereinsbank főépülete

München legfontosabb gazdasági ága a turizmus, az autó- és gépgyártás, az elektrotechnika és a szoftveripar, de jelentős szerepet játszik a biotechnológia is. A televízió- és filmipar mind a városban, mind pedig a környéken nagyon erős. A bajor főváros emellett Németország fontos biztosítási központja, és itt székel a világ egyik legnagyobb biztosító-társasága, az Allianz is. Emellett olyan vállalatoknak van a székhelyük a városban, mint a BMW, a Hypo Real Estate, az Infineon, a Linde, az MAN, a Münchener Rück és a Siemens. A DAX szerint, mely a részvénytársaságok pillanatnyi tőzsdei állapotát mutatja, e nyolc vállalkozás Németország 30 legjelentősebbje között található.

Média

Münchenben van a Bajor Rádió és Televízió központja és itt van a Das Erste német televíziós csatorna programigazgatósága. Münchenben sok privát televízió- és rádióadó van. Mintegy 250 újság van jelen a városban. A legfontosabb kiadóvállalatok: Burda Verlag, Süddeutscher Verlag. Münchenben nyomtatják az országosan is kapható Süddeutsche Zeitung című lapot. New York után a bajor fővárosban van a legtöbb könyvkiadó a világon.

Eladósodás

Az utóbbi években a város adóssága ugrásszerűen megnőtt, annyira, hogy 2005-ben megelőzte a korábban vezető Frankfurt am Maint az egy főre jutó adósság listáján. Jelenleg a lakosságszámra kivetített adósság tekintetében München az első Németországban.[7]

2005 végén München városa 2651 €/fő adóssággal állt az első helyen, megelőzve Kölnt (2571 €/fő) és Frankfurtot (2138 €/fő). Mindenesetre a nagy adóssággal szemben értékes eszközvagyon áll a város rendelkezésére lakások és közművek tulajdona, résztulajdona formájában. Így az adósság nem jelent kezelhetetlen problémát.

Harangjáték az új városháza tornyán
Év Adósság
(millió euróban számolva)[8]
2011* 1.849
2010* 2.100
2009* 2.350
2008* 2.600
2007 2.905
2006 3.335
2005 3.414
2004 3.380
2003 3.068
2002 2.446
2001 2.153
2000 2.111
* tervezett

Turizmus

A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak. A turistaéjszakák száma 2007-re 9,5 millióra nőtt, ami 7,6% növekedés az előző évhez képest.[9] Szinte minden második látogató (47,4%) külföldről jön. A legtöbb külföldi az Egyesült Államokból érkezik (688.000 éjszaka, 4,9% növekedés), másodikok az olaszok 500.000-rel és harmadikok a britek 385.000-rel. Érdekesség, hogy a nyári hónapokban sok arab turista jön a Perzsa-öböl környékéről (250.000 éjszaka), akik nemcsak bevásárolni jönnek, hanem itteni tartózkodásuk alatt gyakran a müncheni klinikákon orvosi ellátást vesznek igénybe.

Panorámakép a Nymphenburgi kastélyról
Panorámakép a Nymphenburgi kastélyról

Közlekedés

Légi közlekedés

A Franz Josef Strauß repülőtér

Az 1992-ben megnyílt Müncheni Franz Josef Strauß repülőtér (MUC (IATA-Code) EDDM (ICAO-Code)) 29 km-re, északkeletre található a várostól, 2006-ban 30,8 millió utas fordult meg rajta. Németország második, Európa hetedik legnagyobb reptere, és a Lufthansa döntése értelmében tovább fejlesztik, hogy levegye a terhet Frankfurtról. 2003-ban nyitották meg az új terminált. Elképzelhető, hogy 2011-re egy harmadik fel- és leszállópályát építenek. 2008. márciusában leállították azt a tervet, miszerint lebegő mágnesvasút épült volna a (belvárosban található) müncheni főpályaudvar és a repülőtér között. A tervezet szerint 10 perc lett volna a menetidő, de a magas költségek miatt az ötlet nem valósult meg.[10] Az új repülőtér az S1 és S8 Schnellbahnvonalon és az A92-es autópályán közelíthető meg.

Vasúti közlekedés

München egy nemzetközi vasúti csomópont. A müncheni főpályaudvarra fut be a Berlin-Frankfurt-München-Innsbruck ICE és a Hamburg-Nürnberg-München-Garmisch-Partenkirchen ICE. A München-Ausburg-Nürnberg-Berlin, a München-Ingolstadt-Nürnberg-Frankfurt és a München-Stuttgart-Frankfurft-Köln-Dortmund szerelvényei is mind a városból indulnak. 2007. december 9. óta a TGV naponta közlekedik Párizs és München között. 2008 decembere óta pedig Budapestről ütemesen kétóránként indul vonat a városba, melyek közül néhány Railjet.

A másik két pályaudvar a München-Pasing és a München-Ost (München-Kelet) pályaudvarok.

Közúti közlekedés

München jelentős autópálya csomópont. A déli országrész központjaként több autópálya és szövetségi út találkozik területén. Az első autópálya 1936-ban nyílt meg. Az akkor 26-os számot viselő (ma A8-as) út nyugat felől érkezett a városba. A többi autópálya története a háború utánra nyúlik vissza. Az '50-es és '60-as években kezdték el építeni az első városi autópályát, a 2R-es szövetségi utat, amely ma a városközpont körül futó belső körgyűrű.

A müncheni autópályák és a belső körgyűrű, Mittlerer Ring

Ma az alábbi utakon érhetjük el a várost:

  • 8-as autópálya: KarlsruheStuttgartUlmAugsburgMünchenSalzburg
  • 9-es autópálya: MünchenNürnbergLipcseBerlin
  • 92-es autópálya: MünchenLandshutDeggendorf
  • 94-es autópálya: MünchenPassau – Osztrák határ
  • 95-ös autópálya: MünchenGarmisch-Partenkirchen
  • 96-os autópálya: MünchenMemmingenLindau (Bodeni-tó)
  • 95-ös autópálya: München – München-Dél autópályakereszteződés/A8
  • 2-es szövetségi út: Lengyel határ – Berlin – Lipcse – Nürnberg – Augsburg – München – Garmisch-Partenkirchen – Osztrák határ
  • 11-es szövetségi út: Cseh határ – Landshut – MünchenKochel am See – Osztrák határ
A tömegközlekedés hálózata
  • 12-es szövetségi út: Lindau (Boden -tó) – München (A94/A96-tal) – Passau – Cseh határ
  • 13-as szövetségi út: WürzburgIngolstadtMünchenBad Tölz
  • 304-es szövetségi út: DachauMünchenFreilassing

Tömegközlekedés

A müncheni tömegközlekedésének fontos része az 1972-es olimpiára elkészült a S-Bahn (elővárosi vasút) és U-Bahn (metró). Jelenleg 10 S-Bahn és 8 U-Bahn vonal van, valamint 9 vasútvonal lát el városon belüli tömegközlekedési funkciót is. A városban ezenkívül 10 villamosvonal és körülbelül 70 buszvonal van. A tarifa egységes a városban, a Müncheni Közlekedési- és Tarifaegyesület határozza meg.[11]

A müncheni metróhálózat 100,8 km hosszúságával Németország harmadik leghosszabbja. A földalatti része 80,4 km hosszú, ami a második leghosszabb az országban. 1,5 millió ember utazik rajta naponta.

Oktatás és kutatás

München számos felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. A két legismertebb a Lajos Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität, LMU) és a Műszaki Egyetem (Technische Universität München, TUM).

A városban található még a Max-Planck-Gesellschaft négy kutatóközpontja:

  • Max-Planck-Institut für Ausländisches und internationales Sozialrecht – nemzetközi szociális jog
  • Max-Planck-Institut für Geistiges Eigentum, Wettbewerbs- und Steuerrecht – szellemi tulajdon, verseny- és adójog
  • Max-Planck-Institut für Physik (Werner-Heisenberg-Institut) – fizika (Werner-Heisenberg Intézet)
  • Max-Planck-Institut für Psychiatrie – pszichiátria

Egyetemek, főiskolák

Technikai Egyetem
  • Lajos Miksa Egyetem (LMU): 1472-ben alapították Ingolstadtban, 1802-ben Landshutba, majd onnan 1826-ban Münchenbe helyezték át, és a három legrangosabb német egyetem között tartják számon.
  • Müncheni Műszaki Egyetem (TUM): 1868-ban alapították műszaki iskolaként, 1872-ben egy mezőgazdasági osztállyal bővítették, 1930-ban mezőgazdasági és sörfőzési főiskola lett. 1970 óta viseli jelenlegi nevét. Egyike a kilenc német elit egyetemnek.
  • Környezeti és Egészségügyi Kutatóközpont (GSF): A GSF jövőbeli gyógyszerkészítmények alapját kutatják. A középpontban a krónikus, degeneratív betegségek állnak, mint a tüdőbetegségek, az allergia, a rák és vérkeringési problémák.
  • Politikai Főiskola: 1950-ben Hochschule für Politik München (HfP) néven alapították a főiskolát.
  • Szövetségi hadsereg egyeteme: az egyetem Neubibergben található. 1973-ban alapították katonák és tisztjelöltek kiképzésére.
  • Képzőművészeti Akadémia: 1808-ban alakult Képzőművészeti Királyi Akadémia néven. 1946-ban összevonták a Királyi Iparművészeti Iskolával és az Iparművészeti Akadémiával, 1953 óta viseli jelenlegi nevét.
  • Zenei és Színházművészeti Főiskola: 1830-ban alapították énekes iskolaként. 1924-től Müncheni Zenei Főiskola lett a neve, 1946-ban nyitották meg újra, és 1998 óta viseli jelenlegi nevét.
  • Filmművészeti Főiskola: 1966-ban jött létre szerkesztők, rendezők és forgatókönyvírók képzésére.
  • Filozófiai Főiskola: 1925-ben, Pullachban alapították, ugyanebben az évben papok képzésére szolgáló főiskola lett. 1932 óta foglalkozik a filozófiaoktatással. 1971-ben költözött az intézmény Münchenbe. Fenntartója a jezsuita rend.
  • Müncheni Szakiskola (FHM) / Munich University of Applied Sciences: 1971-ben alapították hét mérnöki iskola és több szakiskola összevonásával.
  • Oekonomie & Management Szakiskola: privát gazdasági szakiskola.
  • Katolikus Alapítványi szakiskola: 1971-ben négy szakiskola összevonásából jött létre szociális munka és szociális pedagógia tanítására. Fenntartója a katolikus egyház.
  • Munich Business School: privát főiskola, szakiskola.
  • Euro Business College (EBC): privát, államilag nem elismert közgazdasági főiskola.
  • AKAD Magánfőiskola: privát, államilag elismert főiskola.
  • Ukrán Szabad Egyetem (UFU): privát egyetem, 1945 óta székhelye Münchenben van.

Kultúra és látnivalók

Építészet

Román és gótika

A régi városháza
A Szent Péter templom

München központja a Marienplatz (magyarul Mária-tér). Itt található az új és a régi városháza is. Néhány lépésnyire a tértől áll a Szt. Péter templom, München legrégibb temploma, melynek építése még a romanikában kezdődött. A templom később egy gótikus átépítésen esett keresztül, belsejét pedig barokk stílusúra alakították át.

A Szent Jakab templom 1955-ös lebontása óta egyetlen román stílusú épület sem maradt a belvárosban, de román kori emlékek találhatóak még a város más részein, mint például a Heilig-Kreuz-Kirche (Szent-kereszt-templom) a város északi részén.

A románnal szemben sok gótikus épület maradt fenn a Szent Péter templomon kívül is. Sok gótikus városkapu maradt fenn, mint például az Isari kapu, Sendlingi kapu, a Károly kapu, vagy az Oroszlán-torony. A gótika legfontosabb világi épületeihez tartozik a Alter Hof, amely IV. Lajos császári udvara volt a középkorban. Ilyen a Régi városháza a bálteremmel, vagy a fegyvertár, amely ma a városi múzeum része. A város egyik jelképe, a Marienplatztól nem mesze található Frauenkirche is gótikus stílusú. Egy további, 13. századi gótikus templom, a barokk korban átépített Heilig-Geist-Kirche, vagy ilyen stílusú a blutenburgi vár kápolnája is. A grünwaldi vár az egyetlen középkori vár München közelében.

Reneszánsz és barokk

Jelentős reneszánsz építmény a városban a Szent Mihály templom, amely a legnagyobb reneszánsz stílusú templom az Alpoktól északra, az Alte Akademie (magyarul régi akadémia), vagy ilyen a Müncheni Rezidencia egyik épületrésze is. A Maxburgból, amely egy reneszánsz városi palota, csak a tornya maradt meg a II. világháborús bombázások miatt. A reneszánsz időben, a mai belvárosban építettek egy nagy sörözőt, amelyet később, a 19. században átépítették.

A Theatinerkirche

A legkorábbi barokk templom a Karmelitenkirche, amely ma már nem funkcionál templomként. A Theatinerkirche építésével beköltözött az olasz barokk a városba, amely évtizedekre meghatározta München építészetét, míg a francia Joseph Effner és az idősebbik François de Cuvilliés udvari építőmester nem lett. A délnémet barokk fő művei a városban a Nymphenburgi és a Schleißheimi kastély. Lényegesen kisebb az ugyanabban az időben épített Fürstenriedi kastély a város délnyugati részén.

A Sendlingi kapu közelében áll az Asamkirche, melynek belsejét már a késő barokkban alakították ki. Bajorország első rokokó temploma, a Szent Anna templom a belvárosban található. A legjelentősebb rokokó stílusú templom a belvároson kívül a Berg am Laim városrészben található Szent Mihály templom. Szintén rokokó stílusú az Amalienburg a Nymphenburgi kastélyparkban.

Klasszicizmus, historizmus és szecesszió

A klasszicista Bavaria-szobor a Theresienwiesé-n

A klasszicizmus legjelentősebb épülete a városban a Nationaltheater (Nemzeti Színház) a rezidencia közelében. A legjelentősebb építész Leo von Klenze és Friedrich von Gärtner volt. A rezidenciától nyugat felé, a Briennerstraße a Karolinenplatzon keresztül vezet a Glyptothekhez, amelyben görög és római emlékeket tartanak.

Az új városháza

Észak felé, Schwabingba vezet a Ludwigstraße, amely a Feldherrnhalle és a Siegestor között kezdődik. Ezen az úton van a Bajor Állami Könyvtár, a Szent Lajos templom, és a Lajos Miksa Egyetem. Ezek az épületek mind klasszicista stílusúak, ahogyan a Bavaria szobor is a Theresienwiesé-n a Ruhmeshalle előtt. A rezidenciától délre, az operaház előtt kezdődik a Maximilianstraße, amely az Isaron át kelet felé vezet, a Maximilianeumig, a Bajor Állami Tanács székhelyéig. A Maximilianstraßé-n sok klasszicista épület található, ma elegáns bevásárlóutca. Ettől nem messze északra található Prinzregentenstraße, amelyen a Bajor Nemzeti Múzeum is helyet kapott. Ez átvezet az Isaron és a túloldalon az út megkerüli a Friedensengelt (magyarul a Béke angyala). A 19. század közepén megjelentek a városban az üvegből és vasból készült épületek, mint például az Üvegpalota, amelyet kiállításokra használták 1931-ig, amikor az épület teljesen leégett. A századforduló előtt sok templomot és egyéb épületet építették a historizmus jegyeiben, mint a neogótikus Új Városháza a Marienplatzon, a neobarokk Igazságügyi palota és a neoreneszánsz Képzőművészeti Akadémia Schwabingbaan. A városrészben több szecessziós lakóház is található. Nem messze a Deutsches Museumtól, az 1901-ben elkészült szecessziós Müllersches Volksbad München legrégibb ma is üzemelő uszodája.

Münchenben 1200 kút található, ebből 700 városi. A legrégibb kút a Fischbrunnen nevezetű, amely a Marienplatzon, az Új Városháza előtt található.

Bajorország modern fővárosa

1924 és 1929 között épült fel Moosachban a Borstei lakónegyed, amely ma már műemlékvédelem alatt áll. A nemzetiszocializmus alatt építették többek között a Művészetek Házát és a pártépületet a Königsplatzon. A második világháborúban München épületeinek nagy része vagy megsérült, vagy teljesen tönkrement 66 légitámadás következtében. Legjobban a vasútállomás környéke, az Altstadt és Schwabing rongálódott meg. Az épületek mindössze 2,5%-a maradt sértetlen. Szinte minden történelmi épületet, amely ma is hozzátartozik a városképhez, a háború után a régi terveik alapján újjáépítettek.

A Highlight Towers

A második világháború utáni évtizedekben kevés jelentős modern épületet építettek. Az 1990-es évektől azonban sok új épület készült, úgy mint a Jézus Szíve templom (Herz-Jesu-Kirche). Emellett több új sportstadiont is építettek az utóbbi időkben.

A BMW Welt éjszaka, megnyitása előtt

Münchenben viszonylag kevés magasház található, legtöbbjük, az Altes Technisches Rathaus kivételével, a belvároson kívül áll. Az egyik legérdekesebb kinézetű épület a városban a négy hengernek nevezett BMW főigazgatósági épület. Közvetlenül mellette található a 2007 októberében megnyílt futurisztikus BMW Welt.

A belvárostól keletre áll a Hypo-ház, a HypoVereinsbank igazgatósági épülete, északra, Schwabingban a Highlight Towers nevű irodaház. 146 méterrel az Olympiaparktól nyugatra lévő Hochhaus Uptown München a város legmagasabb épülete.

2006. november 9-én a belvárosban, a Szent Jakob téren nyitották meg a modern stílusú Müncheni Zsidó Központot. A létesítmény magába foglalja az új Ohel Jakob nevű főzsinagógát, a Müncheni Izraelita Hitközség közösségi házát, és a 2007. március 22-én megnyílt Müncheni Zsidó Múzeumot.

Az 1990-es évek legnagyobb városépítészeti projektje Münchenben a keleti részen fekvő Messestadt Riem városrész kialakítása volt a régi repülőtér helyén. Nagy része mára már elkészült, az építkezések várhatóan 2013-ban fejeződnek be. A városrészben sok zöldterület és modern köztéri műalkotás is helyet kapott. A koncepció több német várostervezési díjat is kapott.

2004-re készült el a Petuelpark a Mittlerer Ring új alagútja felett.[12]

Parkok

A Chinesischer Turm (magyarul kínai torony) az Englischer Gartenben

A város legrégibb parkja a rezidenciához tartozó Hofgarten, amelyet még a reneszánsz korban építették. Északkeletre ettől van az 1789-ben megnyitott Englischer Garten (magyarul angolkert), amely München városközpontjától a szinte város északi határáig terjedt. 3,7 km²-es területével nagyobb a New York-i Central Parknál, vagy a londoni Hyde Parknál. A belváros nyugati részén, a Károly-tértől nyugatra található a Régi Botanikus Kert, amelynek helyén leégéséig az Üvegpalota állt. Nyugatra a nagy nymphenburgi kastélyparkot francia stílusba építették. A parkot északról a Müncheni Botanikus kert határolja, amely 22 hektáros területével és évi 400.000 látogatóval Németország legjelentősebb botanikus kertje. Nymphenburgtól délkeletre fekszik a Hirschgarten.

A Friedensengel

A München északi határán lévő schleißheimi kastélyparkban három kastély is található. A park egyike Németország megmaradt nagy barokk parkjainak. Emellett szintén jelentős zöldterület az Olympiapark, amelyben helyet kapott az Olimpiató és az Olimpiai hegy is. Az Olimpiai Parkon kívül még sok park és zöldterület található a városban, mint például a Luitpoldpark, a Westpark, és az Ostpark. München keleti részén, a régi repülőtér helyén kialakított Messestadt Riem városrészben, az új Riemer Parkban rendezték a német kertbemutatót, a Bundesgartenschau-t 2005-ben.

A Deutsches Museum szigete és az Flaucher sziget közötti rész az Isaron kedvelt hely a piknikezésre és a fürdésre (nudisták számára kijelölt terület is). Flauchertől délre, Hellabrunnban található a müncheni állatkert.

Múzeumok

A Glyptothek a Königsplatz-on
A Deutsches Museum főépülete a Múzemszigeten

München nemzetközileg is ismert művészeti gyűjteményeiről. A világ legfontosabb galériái közé tartozik az Alte Pinakothek (magyarul Régi Képtár) és a Neue Pinakothek (Új Képtár), csakúgy mint a Pinakothek der Moderne (Modern Képtár) és a Lenbachhaus. A "régiben" a középkortól a 18. századig, az "újban" a 18. és 19. században, a legújabban a 20. és a 21. században készült műalkotások láthatóak. A Glyptothekban és az Antik Gyűjteményben ókori görög és római emlékek, a nemrég elkészült Brandhorst Múzeumban modern műalkotások tekinthetőek meg.

Az eddig felsorolt múzeumok alkotják a Kunstareal Münchent, azaz München múzeumnegyedét Maxvorstadtban. Az Állami Egyiptomi Művészeti Gyűjteményt 2010-ben tervezik megnyitni, és szintén a múzeumnegyed részét fogja képezni.

További múzeumok helyezkednek el a belvárosban és attól északra, Lehelben. Itt található a Művészetek Háza, a Bajor Nemzeti Múzeum, az Régészeti Gyűjtemény, a Sakkgaléria és a Néprajzi Múzeum.

A Müncheni Városi Múzeum a Szent Jakab téren áll, szemben a Zsidó Múzeummal. A Müncheni Érmegyűjteményt a Rezidenciában rendezték be. A Nymphenburgi kastélyban helyezkedik el a Porcelánmúzeum, a Marstallmuseumban pedig a lovászattal kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva.

A városban sok természettudományi múzeum is van, ilyen a Paleontológiai Múzeum, az Antropológiai Gyűjtemény, a Geológiai Múzeum, a Botanikai- és Zoológiai Gyűjtemény, valamint a Német Vadászati- és Halászati Múzeum.

München leghíresebb múzeuma a Deutsches Museum (Német Múzeum), amely évi több mint egymillió fős forgalmával Európa leglátogatottabb múzeumai közé tartozik. Ez a világ legnagyobb technikai-természettudományi gyűjteménye. A Múzeumszigeten található főépület mellett az intézményhez tartozik a schleißheimi repülőkiállítás valamint a Theresienwiesé-n a Közlekedési Múzeum is.

A müncheni múzeumok listája:

  • Alte Pinakothek (Régi Képtár)
  • Alpines Museum (Alpesi Múzeum)
  • Anthropologische Staatssammlung (Antropológiai Gyűjtemény)
  • Archäologische Staatssammlung (Archeológiai Gyűjtemény)
  • Bayerisches Nationalmuseum (Bajor Nemzeti Múzeum)
  • Bier- und Oktoberfestmuseum (Sör- és Oktoberfestmúzeum)
  • Botanische Staatssammlung (Növénygyűjtemény)
  • BMW-Galéria
  • BMW-Múzeum
  • Deutsches Brauereimuseum (Német Sörfőzdemúzeum)
  • Deutsches Jagd- und Fischereimuseum (Német Vadászati- és Halászati Múzeum)
  • Deutsches Museum (Német Múzeum)
  • Deutsches Theatermuseum (Német Színházmúzeum)
  • Die Neue Sammlung (Új Gyűjtemény)
  • Geologisches Museum München (Müncheni Geológiai Múzeum)
  • Glyptothek – ókori görög és római emlékek
  • Haus der Kunst (Művészetek Háza)
  • Historisches Nähmaschinen- und Bügeleisenmuseum (Varrógép- és Vasalómúzeum)
  • Kunsthalle der Hypo-Kulturstiftung
  • Kartoffelmuseum (Burgonyamúzeum)
  • Lenbachhaus
  • Marstallmuseum
  • Münchner Stadtmuseum (Müncheni Városi Múzeum)
  • Museum für Abgüsse Klassischer Bildwerke
  • Museum Mensch und Natur – (Ember- és Természetmúzeum)
  • Museum Reich der Kristalle (A Kristályok Birodalmának Múzeuma)
  • Neue Pinakothek (Új Képtár)
  • Paläontologisches Museum (Paleontológiai Múzeum)
  • Pinakothek der Moderne (Modern Képtár)
  • Porzellanmuseum (Porcelánmúzeum)
  • Münchner Residenz (Müncheni Rezidencia)
  • Ruhmeshalle – emlékező terem
  • Schackgalerie (Sakkgaléria)
  • SiemensForum München (Müncheni Siemens Fórum)
  • Staatliche Antikensammlungen (Antik Gyűjtemény)
  • Staatliche Graphische Sammlung München (Müncheni Grafikai Gyűjtemény)
  • Staatliche Münzsammlung München (Müncheni Érmegyűjtemény)
  • Staatliche Naturwissenschaftliche Sammlungen Bayerns (Bajor Természettudományi Gyűjtemény)
  • Staatliches Museum Ägyptischer Kunst (Állami Egyiptomi Művészeti Gyűjtemény)
  • Staatliches Museum für Völkerkunde (Néprajzi Gyűjtemény)
  • Staatssammlung für Geologie und Paläontologie (Geológiai és Paleontológiai Gyűjtemény)
  • Valentin-Museum (Valentin Múzeum)
  • Villa Stuck (Stuck-villa)
  • Zählermuseum (Számológépmúzeum)
  • Zentrum für Außergewöhnliche Museen – kivételes múzeumok központja
  • Zoologische Staatssammlung (Zoológiai Gyűjetmény)

Rendezvények

Az óriáskerék az Oktoberfesten, 2003-ban
  • Április: Tavaszfesztivál
  • Április/Május: májusi vásár
  • Május: családok ünnepe
  • Május: Biennale
  • Május/Június: StuStaCulum: német zenei fesztivál
  • Június: Streetlife-Fesztivál
  • Június: Comicfestival München
  • Június/Július: Tollwood-Festival
  • Július: Christopher Street Day
  • Július: Japán-fesztivál
  • Július: Jakab-vásár
  • Július: Bell’Arte Zenei nyár
  • Augusztus: Nyári fesztivál
  • Augusztus: Nyári fesztivál
  • Augusztus: LILALU gyerekcirkusz
  • Szeptember: Streetlife-Fesztivál
  • Szeptember közepétől október 1. vasárnapjáig tart az Oktoberfest
  • Szeptember/Október: vásár
  • November/December: SPIELART – színházfesztivál
  • December: karácsonyi vásár

Müncheni specialitások

Fehérkolbász, Brezn és édesmustár
A Hofbräuhaus

A fehérkolbászt 1857-ben, Münchenben „találták fel” és a leghíresebb helyi specialitás. Emellett kedvelt étel a Leberkäs, amely a sült párizsihoz hasonlít a leginkább, a Brezn, magyarul sósperec, és a müncheni sör.

Helyi sörök

Képzőművészet

München a késő gót időszakban élte első kulturális virágzását. Ekkoriban többek között Erasmus Grasser és Jan Polack dolgozott a városban. A reneszánsz alatt a város a szobrászok központja lett, többek között Hubert Gerhard és Hans Krumpper személyében. Festőként ebben az időben Barthel Beham, Hans von Aachen és Peter Candid tevékenykedett Münchenben.

A 18. században élte a város a képzőművészet aranykorát. A legmeghatározóbb személyiségek Cosmas Damian Asam, Egid Quirin Asam, Johann Michael Fischer, François de Cuvilliés, Ignaz Günther, Johann Baptist Zimmermann és Johann Baptist Straub voltak. A rézmetszés újjáéledése a 19. század elején Ludwig von Schwanthaler nevéhez köthető. A 20. század elején Münchenben olyan festők működtek, mint Carl Rottmann, Lovis Corinth, Wilhelm von Kaulbach, Carl Spitzweg, Franz von Lenbach, Franz von Stuck és Wilhelm Leiblwesen. 1911-ben itt alapították a Der Blaue Reiter expresszionista művészcsoportot, München pedig a modern művészet egyik központjává nőtte ki magát. A társulat tagjai Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Alekszej von Javlenszkij, Gabriele Münter, Franz Marc, August Macke illetve Alfred Kubin voltak. 1919-ben alapították a Bavaria-Filmstudios-t.

Irodalom

A 19. században többek között Heinrich Heine, Friedrich Hebbel és Hans Christian Andersen élt hosszabb ideig Münchenben. Schwabingban működött a város irodalmi életének központja, mely a Bajor Királyság utolsó évtizedeiben fellendülésnek indult. Olyan írók alkottak Münchenben, mint Paul Heyse, Lena Christ, Ludwig Thoma, Thomas Mann, Rainer Maria Rilke és Frank Wedekind.

A Weimari Köztársaság idején a művészeti ág ismert képviselője Lion Feuchtwanger, Annette Kolb, Bertolt Brecht és Oskar Maria Graf volt. Később a müncheni születésű író, Eugen Roth szerzett hírnevet, és sokan élték és alkottak a városban, úgy mint Erich Kästner, Wolfgang Koeppen és Michael Ende.

Sport

Sportlétesítmények

Az Olimpiapark és az olimpiai épületek

A város északi részén fekszik az 1972. évi nyári olimpiai játékokra épített Olimpiapark. Ebben a parkban foglal helyet az Olympiastadion, az olimpiai fedett uszoda. Az épületeket látványos üvegtetővel fedték le. Itt áll az 1968-ban megnyitott, 291 méter magas Olimpiatorony és az 1967-ben megnyitott Olimpia-Jégsportcentrum is. Az Olympiastadionban 2005-ben játszották az utolsó futballmérkőzést. A stadionban az Olimpia alatt az atlétika versenyszámai és a labdarúgás mérkőzései zajlottak. Kapacitása 80.000 fő, az Allianz Arena építéséig a Bayern München és a TSV 1860 München „otthona” volt az ötcsillagos stadion.

Allianz Arena

További híres sportlétesítmény a város északi részén található Allianz Arena, amelyet 2005 májusában nyitották meg. Az építmény a „hazai stadionja” München két tradicionális csapatának, az FC Bayern Münchennek és a TSV 1860 Münchennek. A férőhelyek száma jóval több 60.000-nél. Itt játszották a 2006-os labdarúgó-világbajnokság nyitómeccsét. A stadion egyik különlegessége, hogy három színben is kivilágítható. Piros színű, ha a Bayern München, kék színű, ha a TSV 1860 München és fehér színű, ha más csapat játszik benne. Az Olympiastadionhoz hasonlóan a lelátók fedettek, a játéktér viszont nem. Formája után „gumicsónak”-nak is becézik az ötcsillagos stadiont. Névadója az Allianz AG.

Egyéb városi stadionok

A legrégibb nagyobb stadion Münchenben a Grünwalder Straße-n található, melynek beceneve a „Sechzger“. 2005-ben még ez volt „az oroszlánok” hazai stadionja, miután azonban megnyílt az Allianz Arena, azóta csak a csapat junior- és amatőrosztálya játszik benne. A másik nagy sportstadion Dantestraße-n van.

Sportegyesületek

Labdarúgás

A Bayern München logója
  • FC Wacker München: Régebben a harmadik legnagyobb müncheni labdarúgócsapat volt. Manapság már lényegesebben gyengébb eredményei vannak.

Egyéb sportok

Sportrendezvények

  • München-maraton: októberben rendezik meg.
  • Müncheni Egyetem evezőversenye: Évente rendezik meg a Technikai Egyetem (TUM) és a Lajos Miksa Egyetem (LMU) között. (Példa Oxford és Cambridge).
A müncheni Olimpiapark
A müncheni Olimpiapark

Testvérvárosok

Maria

Referenciák

  1. 2007-es statisztikák a város területéről (mstatistik-muenchen.de) (németül)
  2. 1158-ban emítették meg először Münchent stmf.bayern.de (németül)
  3. Müncheni Statisztikai Hivatal: A külföldiek száma (www.mstatistik-muenchen.de) (németül)
  4. Müncheni Statisztikai Hivatal: A lakosság vallása egyes kerületekben 2006. december 31-én (PDF) (www.mstatistik-muenchen.de) (németül)
  5. München 2007-ben Németország gazdaságilag legsikeresebb városa (www.insm-wiwo-staedteranking.de) (németül)
  6. Továbbra is a legsikeresebb város marad (www.insm-wiwo-staedteranking.de) (németül)
  7. Lokalnachrichten (németül)
  8. A város adósságának állásai és tervezett alakulása (németül)
  9. München turizmusa 2007-ben (www.mstatistik-muenchen.de) (németül)
  10. Nem lesz lebegő mágnesvasút a reptér és München között, Spiegel Online (németül)
  11. Means of transportation, Müncheni Közlekedési- és Tarifaegyesület honlapja
  12. Cikk München modern építészeti beruházásairól (epiteszforum.hu) (magyarul)
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) München című {{{4}}} Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

Irodalom

  • Erich Keyser: Bayerisches Städtebuch. Band V 2. Teilband Ober-, Niederbayern, Oberpfalz und Schwaben. In: Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart, 1974.
  • Hubert Ettl und Bernhard Setzwein (Hrsg.): München, Reise-Lesebuch. Text-Bildband, Hardcover, 179 S., mit Texten von Herbert Achternbusch, Carl Amery, Bruno Jonas, Hermann Lenz, Gerhard Polt u. a. und Fotos von Volker Derlath, Heinz Gebhardt, Regina Schmeken u. a. edition lichtung, Viechtach 1999, ISBN 3-929517-28-0.
  • Reinhrad Heydenreuter: Kleine Münchner Stadtgeschichte, Pustet, Regensburg 2007, ISBN 978-3-7917-2087-6.

Külső hivatkozások




Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.