Moszkva

A hu-Rightpedia wikiből
Moszkva (Москва)
Moscow collage new2.jpg
Moszkva címere
Moszkva címere
Moszkva zászlaja
Moszkva zászlaja
Közigazgatás
OrszágOroszország Oroszország
Föderációs alanyMoszkva
Rangfőváros
Alapítás éve1147
Városi jogokat kapott1147
PolgármesterSzergej Szobjanyin
Irányítószám101ххх-129ххх
Körzethívószám+7 495 és +7 499
Autórendszám kódja77, 99, 97, 177, 199
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság150 – 200 m
Terület1081 km²
IdőzónaUTC+3
Moszkva weboldala

Moszkva, a Szovjetunió és az orosz szovjetköztársaság fővárosa, a "M.-i terület" székhelye, a Szovjetunió legnépesebb városa. Az ország közepén, kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben, a hajózható M.-folyó mindkét partján települt. A város legrégibb része a M. folyó balpartján a Kreml. Alakja szabálytalan ötszög, kerülete 2 km; 1487-ben épített, 20 m magas, 18 kapus várfal veszi körül. Belsejében állami épületek, kolostorok, templomok, paloták és kaszárnyák vannak. 1918 óta a Kreml a legfőbb szovjet hivatalok székhelye. Legrégibb épülete az 1330-ban épített Spas na Ború templom. A mennybemenetel székesegyházát, (Uszpenszkij Szobor) 1467-79-ben Fioravante építette. A XIV. sz.-i Csudov kolostor ma gyermekmenhely, az Orucsenaja palota a díszítő művészetek múzeuma. A pompás Kreml palotában, (Thon építette 1838-49 ben) a szovjet központi végrehajtó bizottsága, a Kommunista Internacionálé és az orosz szovjettanács ülésezik. A régi törvényszék épülete, (1775-84-ben épült) ma a szovjetkormány székhelye; itt lakott 1918-tól 1924-ig Lenin. A Kremlben függ a 201.924 kg súlyú, 8 m magas "cárok harangja", körülötte 875 ágyú van felállítva.

Kitai-gorod

A Kremltől Ék.-re terül el a város másik ősi része, a Kitaigorod. Kezdetben a kereskedők negyede volt; 1534-ben héttornyú fallal vették körül. Ma itt van a legtöbb népbiztosság, azonkívül sok- templom és múzeum. A Kitaigorod DNy.-i peremén van a nagy Vörös tér Lenin mauzóleumával. A Kremlt és a Kitaigorodot gyűrű alakban veszi körül a Beloigorod nevű városrész. Nevét fehér várfalról kapta, ennek helyén ma M. második körútíve kapott helyet. Ebben a városrészben van a Sun-Yat-Sen egyetem, a képzőművészeti múzeum, a Marx-Engels intézet, a Ny. újabb festészetének első múzeuma, a Szacanjevszkij-kolostor (ma árvaház), a Lenin-könyvtár, a helyi szovjet épülete, a Ny.-i egyetem és a munka palotája. A Beloigorod körül a harmadik körútívig terjed a Szemlja novgorod. Itt van az újabb Ny.-i festészet második múzeuma, a képzőművészeti múzeum és a forradalmi múzeum. A M. folyó jobbpartján a Szamoszkvorecsje nevű városrész települt. Híres múzeuma a Tretyakov galéria. Ma már a Szamoszkvorecsjét határoló körúton is messze túlnőtt a város minden irányban.

Kolostorok

A város felé vezető sugárutak mentén megerősített kolostorok (Danilovszkij kolostor, 1272, Donszkoj kolostor, 1592, Novogyevicsij kolostor, 1366 és a Szimonoff kolostor) épültek. Ebben a külső övezetben vannak a nagy pályaudvarok is. Közigazgatásilag a város 10 "rayon"-ra oszlik (Lenin-, Szamoszkvorecsje-, Proletár-, Baumann-, Sztálin-, Szokolnyiki-. Krasznaja Presnja-, Október-, Dzserzsinszkij- és Frunze rayon). A külső városrészek sok helyen már falusias színezetűek. M. a Szovjetunió gazdasági életének a középpontja. Ipari üzemeinek a száma több, mint 1000; különösen a nehézipar, az automobil-, gép-, repülőgép-, textil-, papír- és bőrgyártás, a elektrotechnikai, fa és építőipar virágzik. A tudományos intézetek, iskolák, társulatok száma igen nagy. Van M.-ban két állami egyetem, több munkásegyetem, műegyetem, bányászati és katonai akadémia, számos szakiskola, több nagy könyvtár, számos múzeum és állami színház, sok tudományos egyesület és társulat. Rádió- és repülőállomás, belvízi kikötő, több nagy pályaudvar. (1933) 3.663.000 lak.

Története.

A város első említése 1147-ből való. 1237-ben a tatárok elpusztították. Kalita Iván fejedelem (1328-40) székhelyévé tette. A XV. sz.-ban főleg III. Iván cár uralkodása idejében (1462-1505) sok görög tudós és művész költözött M.-ba s a város a keleteurópai művelődés központja lett. 1520-ban állítólag 100.000 lakosa volt. 1610-ben a lengyelek elfoglalták, de két év múlva kiverték őket. A város jelentősége csökkent, mikor 1712-ben N. Péter Pétervárra tette át a birodalom székhelyét. 1812-ben Napóleon hadai elfoglalták a nagy része a tűz martaléka lett. 1905-ben véres forradalmi zavargások színhelye volt. Az 1917. évi forradalom alatt napokig tartó harc színhelye volt a Kreml környéke. 1922 óta a népbiztosok tanácsának és az összes szovjetállamok szövetségének székhelye.

2010

Moszkva (oroszul, cirill betűkkel: Москва) Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekszik, szövetségi jelentőségű város. A legenda szerint a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij alapította, bár az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. Moszkva 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve.[1] Épületei – mint például a Kreml, a Szent Vazul-székesegyház vagy a Hét nővér – és metróállomásai világhírűek. 2007-ben egymás után harmadszor lett Moszkva a világ legdrágább városa.[2]

Történelme

A mai Moszkva területén már a neolitikumban is éltek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. I. sz. az első évezred második felében szláv törzsek foglalták el a területet.[3] A várost név szerint 1147-ben említik először,[3] 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. 1237-38-ban a tatárok földig rombolták.[3] Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Danyiil Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Danyiil fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Jurij Danyiilovics, valamint öccse és utóda, I. Iván (Kalita) győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.[3]

A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost,[3] 1612-ben Nyizsnij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több, mint háromszáz éven át tartott.

1703-ban, mikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni, ám fejlődése nem állt meg.[3] Mikor I. Napóleon seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, nem messze tőle zajlott a borogyinói csata. A városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. A város felszabadítása után elkezdődött az újjáépítés, ekkor épült például a Bolsoj és a Malij Színház, a Sándor-kert és az első moszkvai kórház.[3]

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.).[3] Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a II. világháború alatt.

A Szovjetunió első éveiben a jobb megélhetés reményében számos paraszt vándorolt a falvakból Moszkvába, ahol szakképzetlen munkaerőként gyárakban és építkezéseken dolgoztak - ez megváltoztatta a város addigi polgári arculatát és Moszvka munkásvárossá vált.[3]

Az ezredfordulót követően, a második csecsen háború idején Moszkva a csecsen terroristák célpontjává vált. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet következtében halt meg száznál is több ember.

Politika és kormányzat

Moszkva az Oroszországi Föderáció alanyaként önálló államisággal rendelkezik. A törvényhozó hatalmat a Moszkvai Városi Duma, a végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya gyakorolja, a helyi önkormányzati feladatokat pedig a kerületi önkormányzatok látják el.

Moszkva Város Alapszabálya

Moszkva városának politikai rendszerét, jogi rendjét, szervezetét és működését a Városi Duma által alkotott legmagasabb szintű jogszabály, városi törvény határozza meg, melynek elnevezése hivatalosan Moszkva Város Alapszabálya (Устав города Москвы). Az alaptörvényt 1995-ben fogadták el, azóta többször módosították.

A Városi Duma

A város törvényhozó hatalmát 1993 óta a 35 tagú Moszkvai Városi Duma (Ду́ма, képviselőtestület) gyakorolja. Tagjait 2005-ig kizárólag egyéni választókerületekben válaszották, 2005-től viszont vegyes rendszert alkalmaznak: a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, másik részét pedig pártlistákon választják. A Dumát 2009-ig négyéves időszakokra választották, 2009-től megbízatásának időtartama öt évre nő. A választójog korhatára 21 év.

A 2005-ös választáson a Putyin orosz elnököt és Luzskov moszkvai polgármestert támogató Egységes Oroszország (Единая Россия) párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 42%-ával 28 mandátumot szerzett meg a 35-ből. Rajtuk kívül 4 kommunista és a Jabloko párthoz tartozó 3 liberális politikus jutott be a testületbe.

A Duma általában nyílt ülésen tárgyal és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről, zárt ülésekre csak a szabályzatban meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor.[4]

Moszkva polgármestere és Moszkva Kormánya

Moszkva polgármestere a város közigazgatásának első számú vezetője, Moszkva Kormányának elnöke. 2007-ig a polgármestert közvetlenül választották Moszkva lakói, 2007 óta azonban a polgármester személyére az Oroszországi Föderáció elnöke tesz javaslatot, amit a Moszkvai Városi Duma hagy jóvá. A jelöltnek orosz állampolgárnak és legalább 30 évesnek kell lennie.

A végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya (Правительство Москвы) gyakorolja, melynek vezetője a polgármester (Мэр). A kormány közel harminc fős testület, tagjai a polgármesteren kívül a polgármester helyettesei, akik közül néhányan "első helyettesek", valamint a polgármester és a kormány hivatalának vezetője, továbbá a miniszterek, végül a város tíz közigazgatási körzetének vezetői. A kormány valamennyi tagját a polgármester nevezi ki.[5]

A polgármester 1992-től 2010-ig Jurij Mihajlovics Luzskov volt[6], aki 1936-ban született és városvezetői tevékenységét még a Szovjetunió fennállása alatt a Moszkvai Városi Tanács vezető tisztségeiben kezdte az 1980-as évek végén.[7]

Az orosz főváros önkormányzata 2010. október 21.-én választotta meg az új polgármestert, Szergej Szobjanyin[8] személyében.

Közigazgatási körzetek, önkormányzati kerületek

Msk all districts.svg

Moszkva tíz közigazgatási körzetre (административный округ) tagolódik, melyek mindegyikének élén a polgármester által kinevezett, miniszteri rangú prefektus áll, aki tagja Moszkva Kormányának és feladatait az általa irányított hivatal, a prefektúra útján látja el. A prefektus feladatait a város törvényei, a városi kormány és a polgármester határozzák meg, a közigazgatási körzetekben nem működik önkormányzati testület.

Az önkormányzati kerületek a közigazgatási körzeteken belüli kisebb területi egységek, melyek az Oroszország 2003-ban elfogadott önkormányzati törvényében előírt városon belüli terület megfelelői, a helyi önkormányzati feladatokat ellátó választott testületek és tisztségviselők működnek mindegyikben. Minden kerületben működik ugyanakkor közigazgatási hivatal is, melynek vezetőjét Moszkva Kormánya nevezi ki. A kerületek száma meghaladja a százhuszat, átlagos népességük és területük nagyjából megfelel a budapesti kerületekének.[5]

Közigazgatási körzet Orosz neve Lakosság (fő)
(1. Januar 2006)
Északi (2) Северный 1 104 186
Észak-Keleti (3) Северо-Восточный 1 236 205
Észak-Nyugati (9) Северо-Западный 790 801
Keleti (4) Восточный 1 381 716
Zelenográdi (10) Зеленоградский 215 764
Déli (6) Южный 1 581 064
Dél-Keleti (5) Юго-Восточный 1 139 559
Dél-Nyugati (7) Юго-Западный 1 209 408
Nyugati (8) Западный 1 073 829
Központi (1) Центральный 692 543

Népessége

Oroszország népessége az 1990-es és 2000-es években jelentősen csökkent, azonban Moszkva népessége a nagyarányú bevándorlásnak köszönhetően dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben is. A főleg a kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból érkező bevándorlók száma magas, mellettük sok orosz állampolgár is tartózkodási engedély nélkül él a városban, ugyanis az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más körzetek lakói bejelentkezés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább Moszkvában.

A Forbes magazin 2009-es listája szerint az előző évben listavezető Moszkva harmadik helyre esett vissza a városban lakó milliárdosok számát tekintve, a gazdasági világválságnak köszönhetően milliárdosainak kétharmadát elvesztette, 2009-ben „csupán” 27 ennyire gazdag ember lakott a városban.[1]

Nemzetiségi összetétel

A modern Moszkva; Sanyo-reklám és Lenin szobra

A 2002-es népszámlálás alapján Moszkva népességének összetétele:[9]

Saját bevallás alapján Szám (fő) Százalék
Oroszok 8 808 009 84,83%
Ukránok 253 644 2,44%
Tatárok 166 083 1,6%
Örmények 124 425 1,2%
Azeriek 95 563 0,92%
Zsidók 79 359 0,76%
Fehéroroszok 59 353 0,57%
Grúzok 54 387 0,52%
Moldávok 36 570 0,35%
Tadzsikok 35 385 0,34%
Üzbégek 24 312 0,23%
Mordvinok 23 387 0,22%
Csuvasok 16 011 0,15%
Vietnamiak 15 616 0,15%
Csecsenek 14 465 0,14%
Kínaiak 12 801 0,12%
Oszétek 10 561 0,10%
Nemzetiségüket fel nem tüntetők 417 126 4,02%

Nemzetiségek (1912-2002)

[10]

Nemzetiség 1912 1926 1939 1959 1970 1979 1989 2002
oroszok 95,3% 87,5% 87,4% 89,5% 89,3% 90,2% 89,7% 84,8%
ukránok 0,2% 0,8% 2,2% 2,3% 2,6% 2,6% 2,8% 2,5%
tatárok 0,6% 0,8% 1,4% 1,5% 1,5% 1,6% 1,8% 1,6%
zsidók 0,4% 6,5% 6% 4,1% 3,5% 2,8% 2% 0,8%
fehéroroszok n.a. 0,2% 0,6% 0,7% 0,7% 0,7% 0,8% 0,6%
örmények 0,2% 0,3% 0,3% 0,3% 0,3% 0,4% 0,5% 1,2%
azeriek n.a n.a. n.a. n.a. 0,07% 0,1% 0,2% 0,9%

A népességszám alakulása

[11]

Földrajza

Moszkva műholdas képe

A város a Központi szövetségi körzet Moszkvai területében fekszik, de önálló közigazgatási egységet alkot (szövetségi jelentőségű város). A Moszkvai terület a Volga, Oka, Kljazma és Moszkva folyók medencéjében található, mintegy 46 000 km²-en, ennek a területnek a központja maga a város, melyen a Moszkva folyó folyik keresztül.[12] Területe 1080,3 km².[13] A város határain belül 49 híd szeli át a folyót és csatornáit.

A terület harmadát erdők borítják, melyekben többek között jávorszarvasok, medvék, rókák, hiúzok élnek.[12]

Éghajlata

A terület éghajlata kontinentális, enyhe, csapadékos nyárral és hosszú, hideg téllel. A város éghajlata némiképp eltér a környező területétől, előfordul, hogy akár 4-5 °C különbség is lehet, például tiszta, fagyos éjszakákon. A globális felmelegedésnek köszönhetően a városban a nyár igen meleg is lehet, míg a november és a december hónapok egyre hidegebbek.[12] Az átlaghőmérséklet nyáron 23 °C, de előfordul, hogy 30 °C fölé emelkedik. Télen nem ritka a –10 °C. Az éves átlaghőmérséklet 5.4 °C, de az utóbbi években (2007, 2008) meghaladta a 7 °C-ot is.[14] A városban a napsütéses órák száma évente 1731,[15] 2008-ban azonban megközelítette az 1800–2000 órát.[16]

További részeket lásd

Testvértelepülések

Ajánlott irodalom

  • V. A. Giljarovszkij: Moszkva és a moszkvaiak, 1979 Bp.
  • V. A. Giljarovszkij: Moszkvai alvilág. Kóbor éveim, 1966 Bp.

Források

  1. ^ 1,0 1,1 Top 10 Billionaire Cities (angol nyelven). Forbes magazin, 2009. március 10. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) draga nevű ref-eknek
  3. ^ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 History (angol nyelven). Moszkvai Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  4. A Moszkvai Városi Duma hivatalos honlapja
  5. ^ 5,0 5,1 Moszkva Kormányának hivatalos honlapja
  6. [1]
  7. Luzskov polgármester oldala Moszkva Kormányának hivatalos honlapján
  8. [2]
  9. Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2009. március 8.)
  10. Москва этническая: грозит ли городу геттоизация?. polit.ru. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  11. Az orosz Wikipédia Moszkva népessége (Население Москвы) szócikke alapján
  12. ^ 12,0 12,1 12,2 Geography (angol nyelven). Moscow Region. Russia InfoCentre. (Hozzáférés: 2009. június 18.)
  13. Classical Moscow Tour (angol nyelven). Moscow Tourist Information Center. [2006. március 8-i dátummal az http://www.moscow-city.ru/download/source/Moscow_Golden_Tours.pdf/04-13Classical.pdf eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 18.)
  14. Pogoda.ru.net (data) "Средняя" (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 8.)
  15. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) weathernews1 nevű ref-eknek
  16. Sunshine hours in 2007 (in Russian). (Hozzáférés: 2009. február 21.)

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkva témájú médiaállományokat.