Német Birodalom

A hu-Rightpedia wikiből
(Németország szócikkből átirányítva)
Ország
Németország
Fájl:Flag of Germany.svg
Államforma szövetségi köztársaság
Főváros Berlin
Terület 357.042 km2
Legmagasabb pontja Zugspitze 2963 m
Legfontosabb folyók Rajna, Duna, Majna, Elba, Odera, Saale
Legfontosabb tavak Bodeni-tó, Chiem-tó, Ammer-tó, Müritz-tó, Schwerini-tó
Lakosság
Népesség 82.000.000 fő (2001)
Népsűrűség 228 fő/km2
Hivatalos nyelv német
Népek, nemzetiségek német 93%, török 2%, jugoszlávok 1%, egyéb 4%
Vallások római katolikus 43%, protestáns 42%, muzulmán 3%, egyéb 12%
Városi lakosság aránya 86%
Írástudatlanság 1%
Iskolakötelezettség 9 év
Általános adatok
GNP 44 660 USD/fő
Pénznem 1 euro = 100 cent
Nemzeti ünnep október 3. (a Német Egység Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Bonn, nagykövetség mellett működő iroda, Berlin főkonzulátus, Drezda főkonzulátus, München főkonzulátus, Stuttgart
Térkép
Németország térképe az 1939 szept. 1-én kitört háború előtt.

Német Birodalom, (Deutsches Reich), Németország, (Deutschland), népállam, (Volkstaat) Közép-Európában. Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, az É.-i tenger, Dánia, a K.-i tenger, Lengyelország, Litvánia, a Cseh morva protektorátus, Szlovákia, Magyarország, Jugoszlávia. Liechtenstein, Olaszország és Svájc között. Ter., (1939) 583.418 km2, (1939. V. 17). 79.576.758 lak. Népsűrűsége 136/km2.

A Német Birodalom felségjelvénye
47281.gif
47282.gif
47283.gif
47284.gif
47285.gif
47286.gif
47287.gif
47288.gif
47289.gif

Felszíne, vizei, bányakincsei.

A N. kontinentális helyzetű birodalom. Tengerpartjainak hossza csak 1600 km; ebből 300 km az É.-i, 1300 a K.-i tenger partvonalára jut. Az É.-i tenger partvonala tagozott. Mély öblök (Dollárt. Jade öböl) és folyami tölcsértorkolatok (az Enns, Weser és Elba tölcsértorkolata) mélyen benyúlnak a szárazföldbe: ezek jó kikötők. A partok előtt 8- 16 km szélességben a nagyon sekély (apály idején sok helyen száraz) "watt tenger" foglal helyet. A vihardagályok hódították el területét a szárazföldtől. Belőle emelkednek ki a homokdünés Fríz szigetek (Rottum, Borkum, Norderney, Baltrum, Langeoog, Spiekeroog. Wangeroog, Nordstrand, Pellworn, Amrum, Föhr és Sylt) és az Elba tölcsértorkolata előtt a sziklás Helgoland. A K.-i tenger mellett Schleswig K.-i partjai magasak, sziklásak; fjordszerű öblök (az u. n. Föhrde) tagolják. Pomeránia, Ny.- és K. Poroszország partjai lagunásak. A homokturzások (Nehrung) sok lagúnát (Haff) rekesztenek el a tengertől. Nagyobb öblök a K.-i tenger partján a Kieli, a Lübecki, a wismari, a stralsundi öböl a Bodden, a Stettini öböl, a Puchi öböl a Danzigi öböl a Frisches Riff és a Kurisches Haff. Nagyobb szigetek itt Fehmarn, Alsen, Zingst és Rügen.

Felszín

Az ország felszíne minden Irányban nagyon változatos. Legdélibb része az Alpok tartozéka. É.-on az Allgäui Alpok és a Bajor Alpok mészkővonulatával (Zugspitze 2964 m, 1938-ig N. legmagasabb hegye) végződnek el. Az Alpoktól É.-ra, az Alpok és az É. német síkság közölt igen változatos felépítésű terület foglal helyet, a Középnémet hegyvidék. A Cseh medencét keretező hegyvidékektől (Szudéták, Érchegység, Cseh-Bajor erdő) a rajnamenti Schwarzwaldig és a belgiumi Ardennekig számos hegység tartozik ide; a geol. ókori Variszkuszi hegyrendszer tartozékai: középhegységek, bennük részben a kristályos tömeg. sok helyen azonban csak a másod- és harmadkori üledékes (mészköves) takaró erősen összetöri rögei vannak a felszínen. Az Alpokra támaszkodik a Sváb Alp (1015 m), a Frank Alp; a Bajor erdő (1457 m) és az Alpok között a Sváb Bajor medence. Felső része az Oberpfalz. D.-i részét még elborították az É.-alpi gleccserek. Fjordos tavak, végmorénák, fluvio-glaciális üledékek, kavics, homok és agyag borítják a felszínt Ezt a medencét a Sváb Jura és a Schwarzwald (1493 m) választja el a Középső Rajna teraszos, löszös, termékeny síkságától. Ny.-on a Haardt (683 m) K.-en a Schwarzwald folytatásában az Odenwald (517 m) és a Spessart határolja. Az Odenwaldhoz és a Haardthoz Ény.-on a Rajnai Palahegység tönkje csatlakozik. Részei: a Taunus, a Hunsrück, az Eifel és a Westerwald. A hegység közepes magassága 500 m. A Rajnai Palahegységtől Ék.-re a Hesseni hegyvidék foglal helyet.

Hesseni hegyvidék

Nevezetesebb részei: a Hohe Rhön (950 m), a Vogelsberg (772 m), a Knüll. a Kaufungerwald. a Habichtswald, a Solling és Ény.-on a Rothaar. Közvetlenül az É.-német síkság peremén van a Teutonburgi erdő. a Weserbergland és a 100 km hosszú. 1142 m magas Harz. A türingiai hegyvidék részei a Thüringerwald. a Frankenwald és a Fichtel hegység (1051 ml. N. harmadik nagy szerkezeti és alaktani tája az É.-német síkság. A negyedkorban ismételten elborította az E.-európai belföldi jégtakaró. A Jégtakaró munkája következtében tökéletlen síksággá alakult.

Területén 3 övezetet lehet megkülönböztetni:

  • 1. D.-i része a határhegységekhez simuló törmelékkúpokból, harmadkori halomvidékekből áll. Felsőszilézia, Felsőlausitz, a Fiäming és a Lüneburger Heide tartozik ide. Helyenkint vastag, termékeny lösztakaró borítja.
  • 2. A második övezet az ú. n. ősfolyamvölgyeket (Urstromtäler) foglalja magába. 70-100 km szélességben követhető Hamburg vidékétől kb. Varsó tájáig. A hajdani jégtakaró pereme mentén lefolyó folyamok (Visztula, Odera, Elba) alakították ki. Alacsony, folyó-feltöltötte síkság, helyenkint mocsaras, máshol nagy területeket borítanak jégkori lerakodások és belföldi homokdűnék.
  • 3. A legészakibb rész a Seenplatte (Tóhátsag). Jégkori lerakodásokkal (vályog, moréna) borított terület rengeteg tóval. Részei a K.-poroszországi, a mecklenburgi és a pomerániai hátság.

Ásványi kincsekben

a N. igen gazdag. Különösen sok szene (kő- és barnaszene) van. A vasérc kevesebb. Kőszenet a Ruhrvidéken, Vesztfáliában, Felsősziléziában és Szászországban, barnaszenet az Odera és a Saale mellékén, vasércet a Rheinlandban, Hessenben, Sziléziában, Vesztfáliában, kősót és kálisót Szászországban, Anhaltban és Württembergben, ezüstöt az Érchegységben és a Harzban, rezet, ólmot, cinket a Rheinprovinzban bányásznak.

Folyói

az É.-i, K.-i és Fekete tenger vízkörnyékéhez tartoznak. Az É.-i tengerbe ömlik a Rajna: a Mosel, Neckar, Lalin és Ruhr mellékfolyókkal; az Elba: a Mulde, a Havel, a Saale és Spree mellékfolyókkal, a Weser a Fuldával és Allerrel, az Eider, az Ems és a Vechte. A K.-i tenger folyói: a Pregel, a Memel, a Persante, a Visztula, az Odera: a Warthe, Bober és Neisse mellékfolyókkal, a Rega, a Warnow és a Trave. A Fekete tenger vízkörnyékéhez a Duna és mellékfolyói: az Altmühl, a Naab, az Iller, Lech, Isar és Inn tartoznak. A N. tavai túlnyomóan jégkori eredetűek. A Bodeni tó kivételével kicsinyek. Az Alpokban és az alpi elővidéken van a Chiemsee, a szép Königsee, a Walchensee, Würmsee, Ammersee, Staffelsee, Tegernsee és Schliersee. Az É. német síkság tavai három csoportra oszlanak: mazuriai, pomerániai és mecklenburgi tavakra. Nevezetesebbek: a Spirdingsee. a Geserichsee, a Danzigsee, a Müritzse, a Schwerini tó és a Ploeni tó. Sok a hajózó csatorna. Jelentékenyebbek: a Memelt és Pregelt összekötő csatornák, a Brombergi csatorna, a Finow csatorna, a Frigyes Vilmos csatorna, az Eider csatorna, a Duna-Majna, a Rajna-Rhone, a Rajna-Majna, a Vilmos-császár csatorna és a Mittelland csatorna. (Az Ostmark és a Szudétavidék felszínét, vizeit, bányakincseit l. még Ausztria és Cseh-Szlovákia alatt.)

Éghajlat.

A N. éghajlata meglehetősen egyenletes. Leghidegebb az Alpok vidéke, legmelegebb a középső Rajna síksága, Württemberg, Baden, Hessen és Thüringia. Nr.-on az éghajlat az óceán mérséklő befolyását mutatja, K. felé haladva az éghajlat kontinentalitása fokozatosan növekszik. A csapadék is több Ny.-on, mint k.-en.

VárosTengerszint
feletti
magasság m
januári
közép
hőmérséklet
júliusi
közép
hőmérséklet
csapadék
mm
Königsberg10-2.917.3640
Breslau118-1.518.6560
Berlin35-0.418.1580
Frankfurt98019.3610
Aachen2052.317.1830
Hamburg200.317.2730

A N. növényzete szerint túlnyomórészben a középeurópai lombosvidék övébe esik. Ahol a kultúra az ősi növénytakarót meghagyta, ma is bükkösök és gyertyánnal vegyült tölgyerdők terülnek el. Közép- és K.-Németországot azonkívül terjedelmes erdei fenyvesek borítják. Luc- és jegenyefenyő csak K.-Poroszországban, a középnémet hegységekben, a Szudétákban, a Schwarzwaldban és az Alpok tágabb környékén alkot erdőket. Havasi flóra csak az Alpok magasabb csúcsain fejlődött ki, ott a jellegzetes henyefenyő (Pinus moniana) és a havas-szépe (Rhododendron borítja a lejtőket Különösen Berlin környékén hatalmas lápos területek is vannak. Meleg füves domblejtők, K.-európai növényfajokkal csak a nagyobb folyók mentén találhatók. É.-nyugaton, az atlanti nyirkos klíma alatt hatalmas fenyér pusztaságok (Heide) vannak, éjeknek uralkodó törpe cserjéje a csarab (Calluna) és az Erica tetralix. Különösen híres a borókával, nyírfaligetekkel tarkított Lüneburger Heide ("természeti emlékek").

Állatvilág.

A N. a palearktikus régió európai régiójába tartozik, faunájának alapelemei azonosak a magyarországiakkal. A különbség egyrészt abban van, hogy a mi faunánkban ezekhez még D.-i és K.-i elemek is csatlakoznak, másrészt meg abban, hogy a N. sűrűbben lakott terület, haladottabb mezőgazdasági kultúrával, s ez egyet jelent állatvilága sokkal nagyobbikká elszegényedésével. Mai emlősei: róka. borz. közönséges menyét, hermelin, görény, vidra, mókus, egerek, pockok, nyúl, hörcsög, sündisznó, vakondok, cickányok. A madarak közül a főtömeget a pintyfélék, cinkék, harkályok s főképp Ény.-on vízi madarak adják. Kipusztult a történeti időkben az őstulok, bölény, hiúz, kőszáli kecske, közel van a kihaláshoz a vadmacska. Az ember védelme alatt tartja magát az őz, szarvas, vaddisznó, K.-Poroszországban a jávorszarvas, az Alpokban a zerge, az Elba egy szakaszán a hód. A medve a régi Németországban kihalt, az ausztriai részben még akad belőle, a farkas majdnem egészen kipusztult.

Népesség

A népesség eloszlása 1939-ben:

Országterület
km2-ben
lakosságNépsűrűség
km2-kint
Poroszország294.15941.762.040142
Bajorország77.8408.280.090106
Württemberg19.5072.907.166149
Mecklenburg5.720910.82657
Baden15.0692.518.373167
Szászország14.9945.206.861347
Thüringia11.7621.760.595149
Hessen7.6911.469.909191
Oldenburg5.396582.400107
Braunschweig3.672599.208163
Anhalt2.314436.213188
Lippe1.215188.598155
Hamburg7461.682.2202.254
Schaumburg-Lippe34054.1622.254
Bremen257400.0861.551
Saarvidék1.924863.736448
Ostmark88.2267.009.01479
Szudétavidék22.5872.945.261130
Német
Birodalom
583.41879.576.758136

Faji összetétel

A német nép faji összetétele vidékek szerint változik. Az É.-i (nordikus) rassz a N. területen tisztán és nagyobb tömegekben É.-Németországban fordul elő; K.-en az Oder-ig. D.-en pedig a Majnáig a lakosság nagyobb része idetartozik, különösen Schleswig-Holstein, Mecklenburg, Hannover, Brandenburg. Ny.-Thüringia és Hessen tartományokban. A fáli rassz nagyobb tömegekben Westfáliában, Thüringiában és Szászországban találjuk. Ék.-Németországot keletbalti rasszhoz tartozó nép lakja, ez a terület Ny.-on a Trave-Elbe-Saal vonalánál végződik, D. felé pedig Szászországon és Thüringián át Nürnberg vidékéig húzódik; de megtaláljuk a westfáliai iparvidéken is. A dinári rassz főleg DK.-en otthonos; D.-re tartva egyre több dinári vonást látunk, különösen D.-Bajorországban és Ausztria területén. A bajorok nagy része (Hanke szerint 93%-ban) a dinári rasszhoz tartoznak. Ny.-on Svájcig és D.-Badenig fordul elő tömegesen a dinári rassz, É.-i határa a Majna vonala. D.-en a lakosság legnagyobb része az alpesi rasszhoz tartozik; Württemberg és Bajorország népe a dinári mellett nagyobbrészt alpesi, a többi tartományokban is gyakori az alpesi vonás. A mediterrán rassz vonásait csak nyomokban találjuk meg Elszász-Lotharingiában, a Mosel és a Rajna, ill. a K.-i Alpok vidékén. K.-Németország népe némi mongoloid vonást is tartalmaz. Irodalom: H. Günther: Rassenkunde des dritten Reiches (17. kiad.). Deutsche Rassenkunde H-XVIII k.

Lakosság

A lakosságból férfi 38.812.032. nő 40.764.726. Vallás szerint 1933-ban a lakosság 62.7%-a ev., 32.5 %-a r. kat., 4.1%-a egyéb keresztény, 0.7%-a izr. volt. A r. kat.-ok száma Ausztria és a Szudétavidék csatlakozásával erősen megnövekedett. A N. a nagyvárosok földje. 1939-ben három városnak (Berlin, Wien, Hamburg) volt 1 milliónál, kilenc városnak (München, Köln, Lipcse, Essen, Drezda, Boroszló, Frankfurt am Main, Düsseldorf. Dortmund) félmilliónál és további 49 városnak 100 000-nél több lakosa. A népmozgalmi adatok jelentés születési többletet mutatnak (1935:471953, 1938:545.877).

Gazdasági élet.

A N. már az 1914-es világháború előtt az egyik legfejlettebb ipari állam volt. Szervezettsége és módszeres vezetése a gazdasági élet minden apában kiváló eredményeket hozott létre. Mezőgazdaságában a holdankinti átlagtermelés jóval meghaladta a jobb termőfölddel rendelkező országokét is; ennek ellenére egyes termékekben behozatalra szorul, amit egyrészt a sűrű lakosság okoz, másrészt az, hogy zordabb éghajlata mellett nem minden növény (kukorica, lóheremag) érik be teljesen.

Főbb termények

Főbb terményei (1938-ban. Ausztria nélkül, 1000 q-ban): búza (55.781), rozs (86.062). árpa 142.484), zab (63.658), kukorica (1794), burgonya (508.941), cukorrépa (Ausztriával 186.784), dohány (335), len (292), kender (118), repce (1283), lenmag (228), kendermag (79), hüvelyesek, zöldfőzelékek (fejeskáposzta), répamagvak (Quedlinburg), szőlő (Rajnavidék). Bortermése 2 1/2 millió hl. Kb. 200 millió gyümölcsfája főként alma és szilva. A szárított gyümölcs és főzelék kedvelt anyaga a német konyhának. Állatállománya (1938-ban 1000 drb.-kint, Ausztria nélkül) szarvasmarha (19.911). ló (3443), öszvér és szamár (6), juh (4809), kecske (2509), sertés (23.431). Gyapjútermelése 202.000 q. Mezőgazdasági ipara 4 millió q margarint, 19 millió q cukrot, 45 millió hl. sört ad. Az É.-tengeri halászat (1937) 6 2 millió q, a balti tengeri y, millió q halat hozott. Erdőgazdasága fejlett. Bányászata bő természeti kincseit aknázza ki (Ausztriával, 1938-ban, 1000 q): barnaszén (1,949.590), kőszén (1,861.790), ásványolaj (6.150), só (47.320), mangánérc (2.087), vasérc (37.720), rézérc (3.040), ólomérc (876), cinkérc (1.686), bauxit (931), calcium (4); antimont és horganyt Ausztria bányái adnak kisebb mennyiségben. Kálisó-kitermelése és műtrágyagyártása teszi lehetővé a föld intenzív művelését, kohászata nagyiparának fejlesztését. Gyáripara mind a minőségi, mind a tömeggyártás terén minden ágban nagyszabású eredményeket ért el; -cél-, gép-, autó-, vegyészeti-, elektromos-. optikai- és textilipara áll az előtérben. Hiányzó nyersanyagait műanyagokkal pótolja, e téren a legkiválóbb találmányokkal rendelkezik (szénből ásványolaj, fából takarmány-cukor, műgumi stb.); műselyemtermése 1.530 000 q. Kivitele az 1939-ben kitört háborúig főként Nagybritanniába, Olaszországba. Svédországba irányult; 1938-ban 1250 millió arany dollár, főleg vasáru és gépek, vegyipari és optikai cikkek, szén, textiláru; behozatala (1296) magvak, pamut, gabona és élelmiszer az É. Egy. Áll.-ból. Nagybritanniából, Olaszországból, Argentínából származott. Évek óta nagymennyiségű mezőgazdasági és bányaterméket vásárol DK.-Európában, ezeket iparcikkekkel fizeti. Magyarország kivitelének 50%-a ment 8 N.-ba (a cseh protektorátussal 51%), behozatalunknak pedig 49%-a (50%). Kivittünk állatot (28%), búzát (13%), zsírt (5%). behoztunk papírt (10%). autót (8%), gépeket (8%). szenet (6%). A N. pénzegysége a birodalmi márka (Reichsmark) = 100 Pfennig. Bankjegy kibocsátásra a Német Birodalmi Bank (l. o.) jogosult.

Pénzügyi terv

A német gazdasági élet alakulására döntő hatása volt legutóbb az 1939 március végén nyilvánosságra hozott új pénzügyi tervnek; e szerint a N. a rendkívüli állami kiadásokat ezentúl a jövő évi adóbevételek előzetes igénybevételével fogja fedezni 111-1939. máj. 1.-e óta adójegyek útján egyenlítik ki azt a hiányt, ami a kincstár pénzszükséglete és az adóbevételek között mutatkozik. Ily módon az áll. beruházásoknál a számlaösszeg 40%-át fizethetik a közületek adójegyekkel s a szállítók ugyancsak a kiadásaiknak 40 %-át Űzethetik ezzel a fizetési eszközzel. Hitler 1939-ben tett kijelentése szerint a német hadsereg korszerű felszerelése 90 milliárd márkát igényelt, s ez teljes egészében a német iparnak jutott. Hatalmas összegekkel támasztotta alá a német kormányzat a kivitelt fokozó tényezőket, a nyersanyagkészletek felhalmozását célzó vásárlásokat, továbbá a mű- és pótanyagok előállításával kapcsolatos ipari törekvéseket, végül a Hitler-ifjúságnak a fémanyagok és hasznosítható, feldolgozható hulladékok gyűjtésére irányuló tevékenységét. A N. gazdasági életében döntő szerepet játszik a termelő tényezők munkásságának csodálatos szervezettsége, valamint módszeressége és takarékossága a felhasználásra kerülő nyersanyagokkal.

Flotta

A német kereskedelmi flotta 1939-ben 2459 hajóból állott 4.482.000 tonnatartalommal. (1913-ban a német hajózás 5,459.000 tonnatartalommal rendelkezett.)

Közlekedés.

Az út- és vasúthálózat igen fejlett. Az országutak hossza (1937) 212.732 km. Ebből elsőrendű autóút 41.321 km. elsőrendű műút 84.256 km, II. rendű műút 87.154 km. Ausztria országútjainak hossza (1936) 86 000 km. A vasútvonalak hossza (1936) 68.225 km, ebből államvasút 54.335 km. Az automobilok száma (1938) 1,816.200. A kereskedelmi hajók száma (1938) 4244. A hajózható víziutak (folyók és csatornák) hossza (1937) 7654 km. A távíróvonalak hossza (1937) 28,256.000 km, a telefonvonalaké 397.200 km.

Alkotmány.

A N. a német államok laza szövetségéből a francia háború győztes befejezése. ill. a frankfurti béke után, 1871-ben alakult meg. A Berlinben elfogadott alkotmány szerint az egyes német államok megtartották régi államformájukat, uralkodó családjaikat, külön törvényhozásukat és kormányaikat. A német államok között azonban vezető szerepre jutott Poroszország, ennek királya a birodalomnál, császára, és miniszterelnöke a birodalom kancellárja. A versaillesi "békeszerződés" után jött létre az 1919. évi weimari alkotmány. Ez meghagyta a szövetségi államszerkezetet, de visszaszorította Poroszország vezető szerepét. Minden téren zsidók jutottak irányító szerephez. A Harmadik Birodalmat a nemzeti szocializmus 1933. év elején hívta életre Az új közjogi rend alapjait -egy rövid törvény teszi, amelyet a német birodalmi gyűlés és a birodalmi tanács 1933. márc. 23.-án elfogadott. Ez a törvény (Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich, röviden a közhasználatban: Ermächtigungsgesetz) kimondja, hogy birodalmi törvényeket az alkotmányban megállapított eljárás mellőzésével a kormány is alkothat. Az egyes államok képviselőiből alakuló Reichsratot az 1934. febr. 14.-i törvény eltörölte. A Reichstagot nem szüntette ugyan meg, de a nemzeti kormánynak olyan széleskörű felhatalmazást adott, amely a birodalmi gyűlés működését gyakorlatilag feleslegessé tette. Az 1933. dec. 1.-i törvény. a Gesetz zur Sicherung der Einheit von Partei und Staat szerint a nemzetiszocialista párt közjogi testület, a párt helyettes vezére és vezérkari főnöke a minisztériumnak hivatalból tagja.

Egységesítés

A X. egységesítése irányában az első lépés az 1933. márc. 31.-i ú- n. Gleichschaltungsgesetz volt; ennek a célja volt biztosítani, hogy az egyes országokban ugyanazok a politikai szempontok uralkodjanak, mint a birodalomban. Az 1933. ápr. 7.-i ú. n. Reichsstatthalter-Gesetz szerint a birodalmi elnök a birodalmi kancellár javaslatára az egyes országok élére birodalmi helytartót nevez ki, ennek feladatú a kancellár politikai vezetését az egyes országokban érvényesíteni és a birodalom egységes irányítását biztosítani. Hatásköréhez tartozik a bírák és tisztviselők kinevezése és elbocsátása, a kegyelmezési jog gyakorlása. Befejezte az egységesítés munkáját az 1934. jan. 31.-i törvény, a Gesetz über den Neuaufbau des Reichs, ez megszüntette az egyes országok népképviseleteit, az országos kormányokat a birodalmi kormány alá rendelte és a helytartókat a belügyminiszter ellenőrzése alá helyezte. A törvény kimondta, hogy az egyes államok hatalma a birodalomra száll át. Ezzel az egyes államok önállósága megszűnt; területi beosztásukat a birodalom bármikor módosíthatja. Végül a törvény az egyszerűsített törvényhozás Időbeli és tartalmi korlátozásait is megszüntette és kimondta, hogy a birodalmi kormány új alkotmányjogot is megállapíthat. Az 1934. aug. 1.-én alkotott törvény a birodalmi elnök jogait időbeli korlátozás nélkül Hitler Adolfra ruházta, e így az elnöki és kancellári tisztet egyesítvén, Hitlert a német állam fejévé is tette és az ő személyében az egész államhatalmat egyesítette. A nemzetiszocialista párt meg akarta tisztítani a tisztviselői kart a nem hozzája tartozó elemektől, azonfelül a közigazgatás egyszerűsítése is indokolta a tisztviselői kar létszámapasztását. Ezeket a célokat szolgálta az 1933. ápr. 7.-i törvény a hivatásos tisztviselőség helyreállításáról. Ezt kiegészíti az 1933. jún. 30.-i törvény, a tisztviselői jog rendelkezéseinek módosításáról.

Vezéri elv

A N. közigazgatása a vezéri elven épül fel. A legfőbb közigazgatási hatalom a Vezér és kancellár kezében összpontosul. A közigazgatás két, ága: az állami és önkormányzati Igazgatás most lg fellelhető a német rendszerben, azonban az egyéni felelősség elve alapján mindkét ág ügyei ugyanazoknak a személyeknek kezében futnak össze. A vezér- és kancellárból mint a közigazgatás fejéből kiindulva, felsőfokon a birodalmi miniszterek intézik a közigazgatás ügyeit, ők közvetlenül és egyedül a vezérnek felelősek. A közigazgatás területi beosztása nagyjából a régi tartományi kereteket követi. Minden hivatali kerület élén tartományi főnök (Reichsstatthalter) áll, aki a központi kormányzat politikai képviselője. Feladata, hogy a vezér politikai irányelveit saját hatáskörében keresztülvigye; ezáltal tulajdonképpen állami hatósággá válik. Képviseli az államhatalmat és mint a vezér bizalmija, végzi a kerületek kormányzását. Szakkérdésekben a tartományi főnökök az egyes miniszterek alá tartoznak és mellérendelt szerveik a tanács és elnöksége. Az új német rendszerben a kerületek a Reichsgau nevet kapták; élükön, mint a tartományi főnöknek felelős önkormányzati hatóság, áll a Gauleiter. Az alsófokú közigazgatási egységek a tartományi és városi kerületek; ezek szintén kettős jellegűek: állami közigazgatás kerületek és önkormányzati testületek. A tartományi kerületek élén a tanácsosok, a városiak élén a főpolgármesterek állnak, akik nemcsak az önkormányzat vezetői, hanem az államhatalom letéteményesei is. Minden község egyedül felelős vezetője a polgármester, mellette, kizárólag tanácsadói joggal működik a községi tanács. A párt minden közigazgatási egységhez beosztott bizalmija útján a közigazgatási ügyintézésre érdemileg is kihat. A közigazgatás főfelügyeleti szerve a birodalmi belügyminiszter, aki a közigazgatást az "állami vezetés céljaival összhangban" vezeti.

Hadügy.

A N. a versaillesi parancsbéke béklyóit lerázva öt év alatt a 100.000 főnyi zsoldos hadseregből Európa legerősebb és legkorszerűbb hadseregét szervezte meg. az 1935. máj. 21.-i véderőtörvénnyel elrendelt általános védkötelezettség alapján. Fegyveres erejének hadilétszáma 8.59 millióra tehető. Békehadrendjét a rendelkezésre álló legutóbbi, 1939. év tavaszáról való adatok alapján az alábbiakban foglalhatják össze. A N. haderő szárazföldi, légi erőkre és haditengerészetre tagozódik; 1938. febr. 4. óta legfőbb parancsnoka Hitler Adolf vezér és kancellár, első munkatársa a hadseregfőparancsnokság vezetője, aki a volt N.-t hadügyminiszter teendőit is végzi. A N. területileg 15 katonai területre oszlik. A szárazföldi hadsereg 6 hadseregparancsnokságból (Berlin. Frankfurt am Main, Drezda, Lipcse, Bécs. Hannover). 18 hadtestparancsnokságból, 39 gyalog, 4 könnyű. 3 hegyi, 5 páncéloshadosztály és 1 lovasdandárból állt. A gyaloghadosztály tagozása: törzs, 3 gyalog, 1 könnyű tüzérezred. 1 közepes tüzér. 1 felderítő. 1 páncélelhárító. 1 híradó osztály, 1 utászzászlóalj, 1 egészségügyi oszlop és vonatalakulatok. A rendkívül erős nehéz tüzérségre vonatkozó adatokat titokban tartják. A számos utászzászlóalj 1-1 századát és egyes alakulatait elvileg gépkocsikon szállítják. A műszaki alakulatokhoz számítandók a ködcsapatok is A német haderőt nagyon erős és korszerű páncélos -alakulatok jellemzik. A vontatásnál is nagy szerepe van a motornak.

Légierő

A német légierők megszervezése Göring vezértábornagy birodalmi légügyi miniszter nevéhez fűződik. A légierők repülőcsapatokra, a légigyalogságra, ejtőernyős vadászokra, légvédelmi tüzér és híradócsapatokra tagozódnak. A tulajdonképpeni légicsapatok (repülők) három légi flottát alakítanak, a K.-it. É.-it és a Ny.-it A repülőcsapat a flottákon belül hadosztályokra és ezeken belül ezredekre tagozódik. 1-1 repülőezred 3 háromszázados osztályból áll. A légvédelmi tüzérséget ezred, osztály és üteg kötelékekbe fogták össze. Vannak nehéz (8.8 cm), könnyű (3.7 cm) ütegek és légvédelmi géppuskás (2 cm) alakulatok. A harci repülők, a híres "Stuka"-k ("Sturz-kampfflieger") neve a legutóbbi háborúban a merész és önfeláldozó légitámadás fogalmává vált. A repülőgépek számát titokban tartják. A haditengerészet legfőbb elöljárója a haditengerészet főparancsnoka. Alája vannak rendelve: a kieli hajóhad parancsnoka, a K.-tenger menti (Kiel) és É.-tenger menti partvédelem (Wilhelmshaven) parancsnoka. A versaillesi békeszerződés megtiltotta csatahajók és 6000 tonnánál nagyobb cirkálók, továbbá merülőnaszádok építését. 1934 óta lázasan pótolják a hajóépítésben elmulasztottakat. 1939 őszén a német hadiflotta már 2 26.000 tonnás csatahajóból (2 drb 35.000 tonnás épülőfélben volt), 3 kis 10.000 tonnás páncélosból, ú.-n "zsebcsatahajó"-ból, 2 nehéz, 6 könnyű cirkálóból, 22 rombolóból, 20 törpédé, 8 sikló, 43 merülőnaszádból és nagyobb számú különleges rendeltetésű járműből állt. Az 1939-1940. háború tartama alatt a hajórajt, különösen a merülő- és siklónaszádok számát lényegesen megnagyobbították. A III. Birodalom újonnan szervezet hadereje az 1939-1940. évi hadjáratokban a világtörténelemben egyedülálló sikereket ért el. Állandó létszámának végleges közlése csak a békekötés után várható.

Közoktatás.

A N. iskolarendszerére a tagállamok évszázados külön történeti fejlődése következtében, a nemzetiszocializmus uralomra jutásáig a partikuláris kultúrpolitika ütötte rá bélyegét. Az ú. n. weimari Németország igyekezett ugyan már 1921-ben bizonyos általános oktatásügyi szabályokat érvényesíteni az egész birodalom területén, így pl., hogy a népiskola legalább nyolcévfolyamú legyen, de a gazdasági válság évei nem voltak alkalmasak az egységesítés keresztülvitelére. A nemzeti szocializmus ideálja a közösségi ember lévén, ennek kimunkálását teszi s népoktatás feladatává. Az 1937. évi népiskolai reform az elemi iskola (Grundschule) tanítási középpontjába a honismeretet helyezi. Nagy súlyt vetnek az énektanításra is. A vezéri elv alapján az iskola munkájáért egyedül az igazgató felelős; az iskolai közigazgatás élén városokban a polgármester, községekben a kinevezett iskolai elöljáró áll. A falusi továbbképző iskolák feladata, hogy tudatosítsák a földmíves-társadalomnak a népközösség iránti kötelességeit, a hasonló leányiskolákéi pedig: alkalmassá tenni a tanulókat, hogy a német anya és háziasszony feladatát megfelelően elláthassák. Az egységes középiskola 9 helyett 8 osztályú lett; az első osztálytól angolt, a harmadiktól latint (leányok franciát) tanulnak. A hatodik osztálytól fiúknál természettudományi és modern nyelvi, leányoknál háztartástani s nyelvi szakra oszlik az iskola, A néhány humanisztikus gimnáziumban a latint az első, a görögöt a harmadik és az angolt a hatodik osztályban kezdik. A nemzetiszocialista párt a népiskola hatodik osztálya fölé internátusos hatosztályos középfokú iskolát, ú.-n Hitler-iskolát szervezett a pártvezetők képzésére. Sikeres érettségi után ezek előtt az állam minden megfelelő pályája is nyitva áll. Legfontosabb nevelői intézmény az Iskolán kívül az ú. n. "Hitlerjugend" (leányoknál: Bund deutscher Mädel). Szombatonkint a 10-14 évesek számára nincs tanítás, hanem velük a párt foglalkozik. Minden 15 éves ifjú. a középiskolások is, 9 hónapot köteles a vidéken falumunkában tölteni (Landjahr).

Nevelésügyi minisztérium

1934-ben életre hívták az addig hiányzó Birodalmi Nevelésügyi Minisztériumot, mely a porosz iskolaügyi minisztériummal perszonális- és reálunióban van. A főiskolai oktatás terén újítás, hogy a rektorokat a miniszter nevezi ki, a dékánokat pedig a rektor bízza meg. Az egyetemi tanárok szolgálati korhatára a 65. év; egyik egyetemről áthelyezhetők a másikra. Magántanári előadási jogot csak az kaphat a birodalmi minisztertől, aki a habilitációs doktorátus megszerzése után munkaszolgálatos táborban volt és elvégezte az ú. n. Dozenten-Akademiet is. A tanítóképzők két. évfolyamú főiskolákká váltak és a középiskolai tanári pályára készülőknek is először ezen a főiskolán kell két félévet végezniök. A N, régi területén (Ausztria stb. nélkül) 58.000 népiskolában 370.000 tanító 7% millió gyermeket oktatott. Szakiskola volt 20.500 másfélmillió növendékkel, gimnázium 2300, összesen 730.000 növendékkel és 40.000 tanárral. A 73 főiskolán 120.000 hallgatót 6900 tanár oktatott.

Sport.

A lövészsport nyomai már a XIV. sz.-ban felfedezhetők. A középkorban pózna tetejére kötött élő, később fából készített madárra lőttek. Tornasportját Guts-Muths alapozta meg a XVIII. sz. végén. Utána Jahn hazafias célok szolgálatába állította a tornát; ennek az 1860-tól rendszeresített német tornaünnepélyek új lendületet adtak. A német torna lett az alapja a világ majdnem valamennyi torna-rendszerének. Korcsolyázói 1888-ban alakították meg szövetségüket. Ma már világszerte elismert nagyságaik vannak (Herbert-Bayer). A német sport ugrásszerű fejlődését két intézményének: a Deutscher Reichsausschuss für Leibesübungen-nek és kiváló Testnevelési főiskolájának köszönheti. Atlétikája fölnyomult Amerikáéhoz és világnagyságokat nevelt (Braun, Peltzer, Stöck, Wöllke. Mauermeyer, Harbig), élre került a tornában (Frey, Schwarzmann), a modern pentatlonban (Handrich), a kézilabdában. Birkózói, súlyemelői között tömegével akadtak Európa-, világ- és olympiai bajnokok (Schumann, Helbig, Strassberger, Ismayr, Brendel, Manger). Magas szinten van evezőssportja is: az 1936. évi berlini olympia 7 számából ötöt nyertek versenyzői. Sok dicsőséget szerezlek úszói különösen a kötött úszásnemekben (Bathe, Mühe, Rademacher, Bieberstein) s az ugrószámokban (Luber, Günther, Zürner), vízipólózol pedig a világranglista második helyén vannak, ökölvívósportja a világháború után emelkedett, úgyhogy Európa- és olympiai bajnokai (Kaiser, Runge) mellett immár nehézsúlyú világbajnoka (Max Schmeling) is van, Vívósportja a középkorban magas szinten volt, most újból fejlődőben van, labdarúgói a legjobb külföldieknek is kemény ellenfelei. Nagy játékerőt képviselnek teniszezői is (Prenn, Cramm). Turisztikája elsőrangú. Hölgysportolói, főképp az atlétikában, a világ legjobbjai közé tartoznak, összesen 81 olympiai győzelmükkel a németek a nemzetközi sorrend 5. helyén állnak.

Története.

843-ban, a verduni szerződésben, Jámbor Lajos fiai a nagy frank birodalmat felosztották maguk között s az egyik fiú, Német Lajos, a Rajnától K.-re eső, leginkább K.-i frankok és német törzsek lakta részt kapta, ennek neve K.-i frank birodalom volt; Ny.-i határa 870-ben a Rajna, Maas és Mosel. 884-ben Vastag Károly a verduni szerződésben különvált országokat újra egyesítette, de 887-ben a tehetetlen uralkodót letették. Németország, Franciaország és Itália most már véglegesen elváltak egymástól. A német trónra Arnulf karantán hg. került (888-99). A magyarok segítségével véget vetett Szvatopluk Nagy-Morvaországának, szerencsésen harcolt a normannok ellen s elnyerte a császári koronát is. Fiának ég utódának. Gyermek Lajosnak uralkodása alatt (900-11) a régi germán hg.-ségek újra életre keltei, a K.-i határon a bajor őrgrófok megalapították az önálló bajor hg.-séget, egyéb német törzsek a sváb, frank, szász és lotharingiai hg.-séget. A szász uralkodócsalád első tagja. Madarász Henrik (919-36) elérte, hogy királyságát a többi törzsek is elismerték, egyébként a hg.-ek személyi hatalma megmaradt. A szász hg.-séget a magyarok támadásaival szemben megvédelmezte (Merseburg 933), határait Dánia felé kiterjesztette, K.-en pedig szláv területeket szerzett. Németország bomlását fia, Nagy Oltó véglegesen megállította (936-73). A hg.-eket a király tisztviselőinek tekintette s ellenállásukat leverte. Mikor a lázadók a magyarokat hívták segítségül, Nagy Ottó Augsburgnál (955) ezeket is legyőzte, majd a csehekkel, lengyelekkel és dánokkal lg elismertette felsőbbségét. Itáliában legyőzte Berengárt 8 962-ben magát a pápa által német-római császárrá koronáztatta. Ezt a címet a német királyok 1806-ig viselték. Utódainak, II. és III. Ottónak itáliai politikája miatt újból megerősödött a német egyházi és világi nagyok hatalma g a N. számos államra szakadozott. II. Konrád (1024-39) a kisebb hűbéreseket függetlenítette a nagy hűbéresektől, így azokat a király híveivé tette s a német főpapokat is megnyerte. Megszerezte N.-nak Burgundot 8 a Rhőne gazdag völgyét, a cseh hg.-et újból hódolatra kényszerítette. azonban Szt. István magyar királytól vereséget szenvedett s átengedte neki a Fischától a Lajtáig terjedő területet (1030). Fia, III. Henrik (1039-1056) az akkori Európa leghatalmasabb uralkodója. Magyarország és Lengyelország elismerte fennhatóságát. Döntő szavát egyházi ügyekben elfogadta az egész keresztény világ. Az 1046-i sutrii zsinaton 3 pápát tett le s a saját emberét ismertette el pápának. Fia, IV. Henrik (1056-1106) az invesztitúra (l. o.) és simonia (l. o.) miatt harcba keveredett VII. Gergely pápával, Canossában (1077) kénytelen volt megalázkodni a pápa előtt. A wormsi konkordátum (1122) a német-római császár hatalmi süllyedését és a pápai hatalom nagy emelkedését jelentette.

Hohenstaufok és Welfek harca

A frank uralkodócsalád kihalása után (112,)) belső küzdelem tört ki a két leghatalmasabb család, a Hohenstaufok és a Welfek között. A háború Itáliára is átterjedt. Itt a welfek a pápa oldalán harcoltak (guelfek) a császár pártjával, a Staufokkal együtt, akiket ott ghibbellineknek neveztek, Barbarossa Frigyes, akinek atyja Stauf. anyja Welf volt, királlyá választása után a Welf-ház fejének visszaadta a bajor hg.-séget s az eddigi birtokost, Jasomirgott Henriket az Ostmark önálló hercegséggé tételével kárpótolta (1156); a szász hercegségtől elvette a brandenburgi őrgrófságot. A német-római császárság hatalmának Itáliában való érvényesítése megtört a pápaság és a lombard városok együttes erején (legnanói vereség, 1176). Mint a keresztény világ leghatalmasabb uralkodója, 1189-ben keresztes hadjáratra indult, de váratlan halála következtében ez a vállalkozás sikertelen maradt. Fia és utóda, VI. Henrik (1190-1197), mint felesége örökségét, megszerezte D.-Itáliát. Ez újból kirobbantotta az élet-halál harcot a császár és a pápa III. Frigyes és IX. Gergely) között. A pápa ekkor Anjou Károlynak adta hűbérbe D.-ltáliát; ezt az új hűbéres birtokba vette és az utolsó Hohenstaufot, Konradinót, Nápolyban lefejeztette (1268). Ezzel elbukott a német-római császárság, de a német királyok a német-római császári címet továbbra is viselték. A N.-ban a hatalom az egyházi és világi fejedelmek kezébe került, a király csak akkor jelentett valóságos hatalmat, ha megfelelő családi birtokkal és erővel rendelkezett. A N. belső rendjét az 1273-ban királlyá választott Habsburgi Rudolf állította helyre. A rablólovagvárak nagy részét leromboltatta, az ellenszegülő cseh királyt, II. Ottokárt, aki a Szudétáktól az Adriáig terjedő nagy szláv birodalmat akart alapítani, IV. László magyar király segítségével Dürnkrut mellett tönkreverte (1278). Sikereit családi birtokainak nagyobbítására használva fel; Ausztriát és Stájerországot fiának adta - ezzel megalapította a Habsburg-ház családi hatalmát, A német fejedelmek a Habsburgokra féltékenyen 1308-ban a kisebb birtokú Luxemburgi Henriket választották német királynak. Ennek halála után a német fejedelmek egy része Bajor Lajost, a másik része Habsburgi Szép Frigyest választotta királynak.

1338

A német választófejedelmek 1338-ban a reimsi gyűlésen kimondották, hogy a német választófejedelmek többsége által megválasztott német királynak nincs szüksége pápai megerősítésre IV. Károly (1347-78) az aranybullában (1356) a választófejedelmek jogait a királyi hatalom rovására törvényesen megállapította. A N. ezzel törvényes alapon lg részekre bomlott. A teljesen önállóvá lett 7 választófejedelemség és a fejedelemségek önkénye ellen a városok szövetségekbe tömörüllek. Így alakult ki a Rajna szövetség, a sváb, a rajnai városok szövetsége. A svájciak a N.-ból kiváltak, 1315-ben Morgarten mellett levertek Lipót osztrák hg. seregeit s 1386-ban a sempachi győzelemmel biztosították függetlenségüket. 1410- ben Zsigmond magyar királyt némít királlyá választották, ő a konstanzi zsinaton (1414- 18) megszüntette az egyházszakadást a 1419-ben elnyerte Csehország koronáját is. Azonban Husz János elégetése után a cseh husziták nemcsak Csehországból verték ki Zsigmondot, hanem támadó hadjárataikban Ausztriát, Bajorországot, Szászországot, Sziléziát és Brandenburgot is elpusztították. Halála után (1437) veje, Habsburgi Albert került a trónra s ettől kezdve 366 évig, egyszeri rövid megszakítással, Habsburgok ültek a N. trónján. Albert utóda, ill. Frigyes (1440-93) uralkodása idején Csehország Podjebrád György nemzeti királysága alatt elszakadt a birodalomtól, s Mátyás magyar király diadalmas harcok után (1477 -87) Alsó-Ausztriát, Stíriát, Karintia egy részét s magát Bécset is elfoglalta. ill. Frigyes azonban ügyes házassági politikájával megvetette a Habsburgok családi nagyhatalmának alapjait. Fia és utóda. Miksa (1493- 1519), Mátyás király halála után visszaszerezte az elveszteti osztrák tartományokat, sőt biztosította családja Igényét a magyar ú. n. cseh koronára is. Az 1495-i birodalmi gyűlésen hozott reformjai a gyakorlatban nem valósultak meg.

V. Károly

Miksa halála után (1518) unokáját, V. Károlyi, mérhetetlen birtokok urát választották német-római császárrá. Azonban Luther Márton fellépése újabb szakadási hozott létre Németország szellemi és politikai életében. V. Károly eleinte erélyesen szállt szembe az új hittel (wormsi birod. gyűlés, 1521), azonban francia és török háborúi miatt akaratának nem tudott érvényt szerezni s az új hit szabadon terjedt. A lovagok régi középkori hatalmukat akarták visszaszerezni és Franz von Sickingen vezetése alatt felkeltek a fejedelmek ellen; ezt a felkelést csak nagy nehezen lehetett leverni. A régi jogaikból kiforgatott parasztok az evangéliumi szabadságot társadalmi téren is meg akartuk valósítani s 1524-ben fegyvert fogtak uraik ellen, őket is levert, s vezérüket, Münzer Tamást lefejezték; a parasztság helyzete még rosszabbodott. E győzelmek növelték a győztes fejedelmek hatalmát. Brandenburgi Albert, a német lovagrend nagymestere is az új hitre tért s a lovagrend birtokát, a porosz hercegséget, családi örökös hercegséggé változtatta. A birodalmi városok legnagyobbrészt szintén Lutherhez csatlakoztak. A 7 választófejedelemből 4 a protestáns vallás híve lett. V. Károly végre is fegyverrel akarta a protestánsokat letörni (schmalkaldeni háború), de ez nem sikerült s az augsburgi vallásbékében (1555) a N. ev. rendjeinek vallásszabadságot adott. A XVI. sz. vége felé a N. lakosságának 70%-a ág. ev., 20%-a kálvinista volt és csak 10% a maradt hű a régi valláshoz. Az ellenreformáció (l. o.) a N.-ban II. Rudolf uralkodása alatt (1576-1612) indult meg. Ferdinánd osztrák főhg, és Miksa bajor hg. országaikban ki is irtották a protestantizmust.

Harmincéves háború

A protestáns rendek érdekeik védelmére Unió néven szövetségbe tömörültek (1608), ezzel szemben Miksa bajor hg. vezetése alatt megalakult a katolikus Liga (1609). így a N. két katonailag is megszervezett táborra szakadt s az ellentétek 1618-ban a harmincéves háború (l.o.) kitöréséhez vezettek; ez végül a Habsburgok és a francia Bourbonok hatalmi harcává változott. A vesztfáliai béke (1648) vezető hatalommá tette Ny.-on Franciaországot, É.-on Svédországot. A hosszú háború megbénította a N. gazdasági erejét, virágzó ipara, kereskedelme elpusztult s mivel nagy folyóinak torkolata idegen kezekbe került, hosszú ideig nem is tudott feléledni. Lakossága 1/3-ával csökkent. Míg a XVI. sz.-ban a N. Európa egyik leggazdagabb országa volt, a XVII. sz.-ban a legszegényebb országok egyike lett. Mivel pedig a béke mintegy 300 szuverén államot alkotott a N. területén, ez megszűnt egységes hatalom lenni s tehetetlen államszövetséggé alakult át.

Vesztfáliai béke

A vesztfáliai békében szétaprított N.-ban a XVII. sz. második felében két erős hatalom alakult ki. Az egyik a Habsburgok nagyhatalma; alapja az osztrák örökös tartományoknak és Magyarországnak ereje, megalapítója I. Lipót (1658-1705) német-római császár és Magyarország királya. Részben e két ország erejével és a birodalom többi országának hathatós támogatásával Lipót felszabadította Magyarországot a török uralom alól. Majdnem e harcokkal párhuzamosan sikeresen védte meg a N. határait XIV. Lajos francia király támadásai ellen. Szövetkezve a birodalom fejedelmeivel, Hollandiával és Angliával, kényszerítette XIV. Lajost, hogy Strassburg kivételével összes németországi hódításait adja vissza (Ryswyki béke, 1697). A spanyol örökösödési háborúban (1701-14) Anglia szövetségében szintén diadalmasan harcolt XIV. Lajos ellen s bár a Habsburgoknak nem sikerült a spanyol trónt elfoglalniuk, VI. Károly császár a rastatti békében (1714) megszerezte Belgiumot, Milánót, Nápolyt, Szardiniát (ez utóbbit 1718-ban elcserélte Szicíliával).

Habsburg és porosz erősödés

A Habsburg birodalom hatalmi növekedésével majdnem egyidőben emelkedett a hatalmi polcon a brandenburgi őrgrófságból és a porosz hg.-ségből továbbá a rajnai tartományokból a Hohenzollernek uralma alatt kialakult Poroszország. Nagyságának alapját Frigyes Vilmos vetette meg (1640- 88). Fia és utóda, I. Frigyes, 1701-ben felvette a királyi címet; I. Frigyes Vilmos, a "káplárkirály" pedig (1713-40) megszervezte a porosz katonai államot, pénzügyileg és közigazgatásilag is Poroszországot Európa egyik legrendezettebb államává tette. Ezzel az erős állammal Nagy Frigyes (1740-86) már egyenrangú ellenfele a nagyhatalmú Habsburg monarchiának. Az osztrák Örökösödési háborúban Mária Teréziától elfoglalta Sziléziát, a hétéves háborúban az Osztrák-Magyar Monarchia, Franciaország, Oroszország, Szászország egyesített erejével széniben is megvédte birtokállományát s Poroszországot az európai nagyhatalmak sorába emelte. A két nagyhatalom bizonyos egyensúlyi helyzetet teremtett a N.-ban; a tudomány és irodalom lendületes fejlődése kezdődött (Kant. Humboldt, Lessing, Klopstock, Kleist, Goethe, Schiller stb.). A két német nagyhatalom kezdetheti vállvetve hurcolt a forradalmi Franciaország ellen, de Poroszország 1795-ben magára hagyta Ausztriát (Baseli béke). Ferenc császár a campoforumiói békében kénytelen volt a Rajna egész balpartjáról lemondani (1797). Az itt birtokukat vesztett fejedelmeknek kártalanítása a Rajnától K.-re eső részeken nagy területi változásokkal járt. A francia háborúkban a német fejedelmek egy része Napóleonhoz csatlakozott, különösen Bajorország, Württemberg, Baden, Szászország harcoltak kitartóan Napóleon mellett. Jutalmul Bajorország és württemberg fejedelme 1805 ben királyi címet, Badené pedig nagyhg.-i címet kapott. 1806-ban a szász fejedelem is felvette a királyi címet.

Rajnai szövetség

Napóleon, hogy a N.-nak még névleges egységét is megszüntesse. 1806-ban megalapította a Rajnai Szövetséget 16 német fejedelemmel; ezek kötelezték magukat, hogy 63.000 főnyi hadsereget bocsátanak rendelkezésére. A rajnai szövetség kiválásával a német-római birodalom feloszlott. Ferenc császár már 1804-ben felvette Ausztria császára címét, 1806-ban a N.-t megszűntnek nyilvánította, osztrák tartományaival különvált s a német római császári címről is lemondott. Ugyanebben az évben Napóleon a N. másik nagyhatalmát, Poroszországot is tönkre verte. Poroszország a tilsiti békében elvesztette birtokainak felét, súlyos hadisarcot űzetett, de Napóleon oroszországi veresége után Poroszország, Ausztria, Anglia és Oroszország szövetsége megbuktatta Napóleont s felszabadította Németországot. A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszuson a N.-at újjászervezték. A régi sok államból megmaradt 35 német fejedelem és 4 városállam államszövetséget alkotott (Bund). E szövetség ügyeit a Frankfurtban székelő Bundestag intézte, ebbe minden állam bizonyos számú képviselőt küldött,

Bund

A Bund megalkotása nem elégítette ki a német hazafiakat. 1833-ban Poroszország kezdeményezésére 18 állam vámszövetségbe lépett egymással, a politikai egységet pedig az 1843. máj.-ban Frankfurtba összehívott parlament volt hivatva megvalósítani. A parlament központi kormányt létesített s a német császári koronát felajánlotta IV. Frigyes Vilmos porosz királynak. Mivel azonban a becsi udvar és a nemet fejedelmek nagy része ezt ellenezte, Frigyes Vilmos a koronát nem fogadta el. A N. egységének útjában elsősorban Ausztria és Poroszország versengése állott. Bismarck porosz kancellár 1866-ban a porosz-osztrák háborúban Ausztriát megverte és a birodalomból való kivonulásra kényszerítene. Poroszország vezetése alatt nagyjából a Majnától K.-re fekvő államokból megalakult az K. német szövetség, közös parlamenttel A D.-német államok: Bajorország, Baden, Württemberg külön szövetséget alkottak, de kötelezték magukat, hogy háború esetére seregeiket a porosz király parancsnoksága alá helyezik. E két szövetség hatalmi erejével Bismarck 1870-ben Franciaország ellen fordult, megdöntötte ill. Napóleon császárságát s a frankfurti békében a N.-hoz csatolta Elszászt és Lotharingiát. A nagy diadalok közepette 1871. jan. 18.-án francia földön, Versaillesben I. Vilmos porosz királyt a N. császárává kiáltottak ki.

1871

Az új H. megalkotását követő évtizedek gazdasági, művelődési és hatalmi tekintetben jelentős mértékű fejlődést hoztak magukkal. A N.-at két oldalról is fenyegette veszedelem: a revanstól égő Franciaország és a berlini kongresszuson vereséget szenvedett Oroszország részéről. A N. biztosítása érdekében Bismarck létrehozta a hármas szövetséget (1879 és 1882). A N. a világ egyik legnagyobb hatalma lett. Gazdag német kereskedelmi társulatok Afrikában nagykiterjedésű gyarmatokat szereztek a N.-nak (Togo, Kamerun. DNy. és DK. Afrika). Ezek a gyarmatok, továbbá az ipar hatalmas fejlesztése, a német flotta rohamos növelése felkeltették Anglia féltékenységét. VII. Edward angol király, miután II. Vilmos császárral nem tudott megegyezni, 1904-ben megkötötte Franciaországgal az entente cordiale t. Majd 1907-ben létrejött az angol-orosz szövetség, ugyanabban az évben Japánt is sikerült az angol-francia orosz szövetséghez vonni, sőt VII. Edward a hármasszövetséget is meglazította: Itáliát az entente oldalára vonta. 1910 körül N. és szövetségese, Ausztria-Magyarország minden oldalról be volt kerítve.

I. világháború

A világháborúba a N. hatalmas felkészültséggel lépett be (l. Világháború). A politikai élet nem szünetelt; a pártok (egy darabig a szocialisták is) odaadással támogatták a kormány háborús tevékenységét. Azonban a szocialisták 1916-ban agitációba kezdtek; a mérsékeltek közül kiváltak a Haase -féle függetlenek és a Liebknecht-féle Spartacus csoport és nemsokára megkezdték a sztrájkokat és a háború elleni titkos izgatást. A tekintélytelen Bethmann-Hollweg kancellár 1917 júl.-ban lemondott; utóda egy szürke hivatalnok, Michaelis;

1917

1917 nov.-ben az agg gr. Hertling követte s csak kevéssel az összeomlás előtt adta át helyét Miksa badeni hg.-nek. A külügyeket 1916 aug.-ig Jagow intézte, utóda Zimmermann lett, őt 1917 aug.-ban Kühlmann követte; 1918 júl.-ban a külügyek vezetését Hintze vette át. Közvetlenül a fegyverletétel előtt (1918. nov. 11.) a N. belső rendje felbomlott. A zsidók vezette bolsevista forradalom Bajorországban kezdődött, ahol nov. 4. én a Wittelsbach dinasztiát elűzték; II. Vilmos császár nov. 9. én lemondott és Hollandiába menekült A politikai hatalom a szocialisták kezébe került, akik a birodalmi gyűlésben már régóta a legtekintélyesebb ellenzéki pártot alkották. 1918. nov. 12.-én megalakult a népbiztosok kormánya. Ebért szocialista vezér vezetésével. A mérsékelt szocialistái tiltakoztak mindennemű forradalmi átalakulás ellen, viszont a kommunisták, a zsidók Liebknechttel és a zsidó Luxemburg Rózával, azt követelték, hogy ugyanúgy mint Oroszországban, a munkásosztály vegye át a hatalmat, minden más társadalmi osztály kizárásával. 1916. dec. 6.-án történt meg az első összeütközés Berlin utcáin a mérsékeltek és a Spartacusok között, azonban a szocialistáknak erőskezű emberük akadt Noske hadügyminiszter személyében, aki a zendülést vérbefojtotta; Liebknechtet és Luxemburg Rózát a katonák megölték. A Weimarban megtartott nemzetgyűlés 1919. febr. 11. én Ebertet köztársasági elnökké választotta, miniszterelnök Scheidemann lett, a mérsékeltek másik vezére. Elkészült az úgynevezett weimari demokratikus alkotmány, melynek értelmében a birodalmi gyűlés (Reichstag) a legfőbb szuverén; a birodalom élén a hét évre választott elnök áll. A N. leküzdhetetlennek látszó belső bajokkal kezdett új életei. 1919. máj. 7.-én adták át Versaillesban gr. Brockdorf-Rantzau külügyminiszternek a békeszerződési tervezetet, s azt ugyanott egy hónap elteltével alá is írták.

Békeszerződések

A N. a békeszerződések következtében összes gyarmatbirtokait elveszítette; a birodalom lakossága 81 millióról 60 millióra csökken; maga az anyaország 72.476 km2 területet és 7428.867 lakost veszített. A kormányválságok egymást követték. 1919. júl. 20.-án a szocialista Bauer lett a kancellár. 1920 márc.-ban a kormány nagy erőfeszítéssel verte le a Kapp -féle puccsot. Bauert 1920. márc. 26.-án a szocialista Hermann Müller váltotta fel, őt pedig a választások alán (1920. jún. 21.) a centrumpárti Fehrenbach követte. Az 1921-22. esztendőt Erzberger és Rathenau meggyilkolása teszi nevezetessé. Sem a Wirth- sem a Cuno-kormány nem tudott segíteni a belső, főleg a gazdasági bajokon, amelyeket 1923-ban a Ruhrvidék megszállása még csak tetézett. Szörnyű teher nehezedett a N.-ra kezdettől fogva: a jóvátétel, amelyet Franciaországnak, Angolországnak. Olaszországnak, Japánnak, Belgiumnak, Portugáliának, Jugoszláviának, Görögországnak tellett fizetnie. A jóvátételt 1924. tavaszán Dawes amerikai pénzügyi szakértő kísérelte meg rendezni. Az 1924.-i választásokon polgári többség élén Luther alakított kormányt és a külügyeket néhány évig a békés és megegyezésekre hajló Stresemann intézte. A német nemzet lassankint megelégelte a szocialisták uralmát és 1925-ben Hindenburg tábornagyot választották meg köztársasági elnökké. Még ugyanez év októberéken Stresemann megkötötte Brianddal a locarnói egyezményt: Németország véglegesnek ismerte el a Ny.-i határait és ezeket a határokat Anglia és Olaszország garantálta. 1928. máj.-ban választották meg a negyedik birodalmi gyűlést. A jóvátétel Dawes-féle rendezése 1929-ben csődbe jutott. Ekkor Owen-Young amerikai bankár készített új tervet: ennek értelmében a birodalom száz milliárd aranymárkát fizetett volna 1987-ig; de két év múlva ez a terv is megbukott. A kormányt a szocialista Müller vette át, de 1930. tavaszán lemondott s utóda Brüning lett, a kat. Centrumpárt vezére. 1930. szept. 4.-én megtartott választásokon Hitler Adolf (l. o.) csoportja, mely a kommunistákkal vívott állandó harcok sorún mind erősebben tért hódított, 107 mandátumot kapott. Hitler pártja, a horogkeresztes Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (l. o.), 1930-tól kezdve gyorsan megnyerte a német közvélemény többségét. A belső viszonyok rohamosan rosszabbodtak, nem segített a pénzügyi helyzeten az 1931 júl.-ban kimondott Hoover-féle moratórium sem (Hoover amerikai elnök indítványára hosszú tanácskozások után a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel felfüggesztették a jóvátételi fizetéseket).

Hindenburg

1932. ápr.-ban újból Hindenburgot választották meg elnökké. A weimari pártok lassankint elvesztették önbizalmukat, s az 1932. év végén a horogkeresztesek győzelme biztossá vált. A kormányt 1932. júl.-ban Papen vette át; az új választásokon a nemzetiszocialisták 36 millió szavazatból 14 milliót kaptak meg; a birodalmi gyűlés elnöke Hitler legbizalmasabb munkatársa, Göring lett. Hindenburg 1932. dec. 2.-án a kormányt Schleicher tábornokra bízta, aki azonban csak egy 175 főnyi kis csoportra támaszkodhatott a birodalmi gyűlésben.

Hitler

A válságnak Hindenburg azzal vetett véget, hogy 1933. jan. 31.-én Hitlert nevezte ki a birodalom kancellárjává. Hitler 1933. márc-ban választatott és a szavazatoknak több mint 50% át kapta meg. Az egész esztendő a birodalom belső elrendezésével telt el. Sorjában hozták mindazokat a törvényeket, melyek a Harmadik Birodalomnak minden területén a nemzetiszocializmus elveit valósították meg ("nürnbergi törvények" stb.). A következő esztendőkben súlyos rendszabályokat kellett életbeléptetni a valuta védelmére és a kormány szigorúan korlátozta a nyersanyag-behozatalt. Ennek az esztendőnek a nyarán Hitler nagy belső tisztogatást vitt véghez saját pártjában. Augusztus elején meghalt Hindenburg elnök és Hitler négy soros törvényben magára ruházta az államfő hivatalát. Miután kimondották az általános védkötelezettséget, 1935-ben megkezdődött a fegyverkezés, mely a politikailag és gazdaságilag egységessé kovácsolt és katonai eszmények szerint nevelt nemzetet rövidesen Európa első katonai hatalmává tette. 1936-ban Németország megszállta a rajnai zónát és felmondta a locarnói egyezményt. 1938. márc.-ban a birodalom egyesült Ausztriával. Még ez év őszén megkezdődött a szudétanémet konfliktus; a müncheni egyezmény (l. o.) értelmében a N. megkapta Csehszlovákiától a szudétanémetség lakta területet. 1939. márc.-ban N. bevonult Csehországba és megalakította a Cseh Morva protektorátust.

Második világháború

Utána nemsokára megkezdődött a danzigi válság: emiatt, a lengyel folyamatos provokációk miatt (határon lövések, fenyegetőzés, ...), valamint a Lengyelországban élő németek elleni atrocitások miatt tört ki 1939. szept. 1.-én a német-lengyel háború. A N. Lengyelországot tizennyolc nap alatt teljesen leverte. 1940. ápr. 8.-án N. megszállta Dániát és Norvégia fontosabb kikötőit. A norvégek védelmére jött angolok és franciák Norvégiát máj. első napjaiban feladták. Máj. 10.-én kezdett a birodalmi hadsereg hatalmas erejű támadásba Franciaország ellen. Az 1912-ből való klasszikus Schlieffen-féle tervet a Maginot-vonal megkerülésével hajtották végre, miután Hollandiát és Belgiumot új fegyverek (ejtőernyős gyalogság stb.) igénybevételével szinte napok alatt meghódították. Franciaország hat heti elkeseredett küzdelem után kapitulált és jún. 22.-én fegyverszünetre lépett a németekkel; utána a N. teljes erővel folytatta harcát az angolok ellen.

2010

Németországi Szövetségi Köztársaság, Bundesrepublik Deutschland (németül), Közép-Európa. Csonka-Magyarországnál mai megcsonkított formájában csaknem négyszer nagyobb ország Közép-Európában. A II. világháborús veresége után megcsonkított, megszállt, majd két részre osztott Németországot 1990-ben egyesítették újra. Jelenleg 16 szövetségi államból áll. Északi részén a Germán-alföld (morénahalmokkal, tavakkal tarkított) síksága terül el. Az alföldet dél felől a szerteágazó Német-középhegység kíséri. Déli irányban következő tájegysége a Sváb-Bajor-medence, amelyet az Alpok Németországra eső része zár le. Európa egyik vezető hatalmának gazdasági fejlődése az egyesítéssel lassult, de a keleti rész felzárkózása töretlen. Modern, magas fokon gépesített mezőgazdaságának legfontosabb terményei: gabonafélék, burgonya, cukorrépa, komló és takarmánynövények. Földjéből kőszenet, kősót, rezet, színesfémeket, magnéziumot, higanyt, grafitot bányásznak. Exportorientált iparát a nehéz- és könnyűipari ágazatok egyaránt jellemzik.

Video

Kapcsolat