NATO

A hu-Rightpedia wikiből
NATO
Flag of NATO.svg
A NATO zászlaja
Location NATO.svg

Alapítva1949. április 4.
Típuskatonai szövetség
SzékhelyBelgium Brüsszel, Belgium
Tagság28 állam
Nyelvekangol és francia
FőtitkárAnders Fogh Rasmussen

A(z) NATO weboldala


Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO, franciául Organisation du Traité de l’Atlantique Nord, OTAN – 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban a "győztes" zsidó uralta országok. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez úgymond "békefenntartói" feladatokat, jelenleg afganisztáni aggresziójának kibővítésén tevékenykedik.

MagyarországCsehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.

Tagjai

██ Tagországok

██ Belépés előtt álló országok

██ Jövőbeli tagok

██ Tárgyalások folyamatban

██ A tagság nem cél

██ Egyéb országok

Alapító tagok (1949)

Később csatlakozott államok

Csatlakozásra váró államok

Macedónia Macedónia, Ukrajna Ukrajna, Grúzia Grúzia,

Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt.[1]

Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a NATO tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.

Semleges országok Európában

Nemzetközi jogi értelemben semleges országok:

Svájc Svájc, Ausztria Ausztria,

A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia (?).

Svédország Svédország, Finnország Finnország, Írország Írország

Az európai semleges országok semlegességének összehasonlítása

Legfontosabb Intézményei

Észak-atlanti Tanács

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti („állandó képviselők”), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

Védelmi Tervező Bizottság

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak.

Nukleáris Tervező Csoport

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

Főtitkár, Titkárság

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

Katonai Bizottság

A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.

Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik NATO országban.

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

Bizottságok és ügynökségek

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

Parancsnokságok

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

Euro-atlanti Partnerségi Tanács

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

Története

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washingtonban.

Szembenállás a Varsói Szerződéssel

A SzovjetunióVarsói Szerződés néven – szintén megalkotta a maga katonai tömbjét. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.

A NATO bővítése

1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004. május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia. A 2008-as Bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009-ben csatlakoztak a NATO-hoz.

A NATO főtitkárai

1. Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay Egyesült Királyság 1952. április 4-étől 1957. május 16-áig,
2. Paul-Henri Spaak Belgium 1957. május 16-ától 1961. április 21-éig,
3. Dirk Stikker Hollandia 1961. április 21-étől 1964. augusztus 1-jéig,
4. Manlio Brosio Olaszország 1964. augusztus 1-jétől 1971. október 1-jéig,
5. Joseph Marie Antoine Luns Hollandia 1971.október 1-jétől 1984. június 25-éig,
6. Peter Carrington, 6th Baron Carrington Egyesült Királyság 1984. június 25-étől 1988. július 1-jéig,
7. Manfred Wörner NSZK/Németország 1988. július 1-jétől 1994. augusztus 13-áig,
8. Sergio Balanzino Olaszország 1994. augusztus 13-ától 1994. október 17-éig
9. Willy Claes Belgium 1994. október 17-étől 1995. október 20-áig,
10. Sergio Balanzino Olaszország 1995. október 20-ától 1995. december 5-éig
11. Javier Solana Spanyolország 1995. december 5-étől 1999. október 6-áig
12. George Robertson Egyesült Királyság 1999. október 14-étől 2004. január 1-jéig
13. Jaap de Hoop Scheffer Hollandia 2004. január 1-jétől 2009. július 31-éig
14. Anders Fogh Rasmussen Dánia 2009. augusztus 1-jétől[2][3]

NATO-csúcstalálkozók

Értekezlet neve Dátum Fogadó ország, helyszín Megjegyzések
1. 1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1957. december 16–19. Franciaország Párizs, Franciaország
2. 1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1974. június 26. Belgium Brüsszel, Belgium
3. 1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1975. május 29–30. Belgium Brüsszel, Belgium
4. 1977-ös londoni NATO-csúcstalálkozó 1977. május 10–11. Egyesült Királyság London,
Egyesült Királyság
5. 1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1978. május 30–31. USA Washington,
Amerikai Egyesült Államok
6. 1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó 1982. június 10. NSZK Bonn, NSZK
7. 1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1985. november 21. Belgium Brüsszel, Belgium
8. 1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1988. március 2–3. Belgium Brüsszel, Belgium
9. 1989 májusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. május 29–30. Belgium Brüsszel, Belgium
10. 1989 decemberi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1989. december 4. Belgium Brüsszel, Belgium
11. 1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1990. július 5–6. Egyesült Királyság London, Egyesült Királyság
12. 1991-es római NATO-csúcstalálkozó 1991. november 7–8. Olaszország Róma, Olaszország
13. 1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1994. január 10–11. Belgium Brüsszel, Belgium
1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1997. május 27. Franciaország Párizs, Franciaország
14. 1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó 1997. július 8–9. Spanyolország Madrid, Spanyolország
15. 1999-es washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1999. április 23–25. USA Washington,
Amerikai Egyesült Államok
A NATO 50. évfordulója alkalmából.
2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2001. április 23–25. Belgium NATO Főparancsnokság,
Belgium
2002-es római NATO–Oroszország-csúcstalálkozó 2002. május 28. Olaszország Róma, Olaszország A NATO–Oroszország Tanács értekezlete (brossúra).
16. 2002-es prágai NATO-csúcstalálkozó 2002. november 21–22. Csehország Prága, Csehország Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek.
17. 2004-es isztanbuli NATO-csúcstalálkozó 2004. június 28–29. Törökország Isztanbul, Törökország
18. 2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2005. február 22. Belgium NATO Főparancsnokság
Brüsszel, Belgium
19. 2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó 2006. november 28–29. Lettország Riga, Lettország Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek.
20. 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó 2008. április 2–4. Románia Bukarest, Románia Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATO-tagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
21. 2009-es Strasbourg–Kehl NATO-csúcstalálkozó 2009. április 3–4. Franciaország Strasbourg, Franciaország
Németország Kehl, Németország
A NATO 60. évfordulója alkalmából. NATO-link; A csúcstalálkozó zárónyilatkozata (angolul)
22. 2010/2011 lisszaboni NATO-csúcstalálkozó 2010. végén, 2011. elején Portugália Lisszabon, Portugália [1]

Források:[4]

NATO tagság elleni tiltakozás

Tiltakozás Németországban 2014-ben az EU és a NATO tagság ellen

Lásd még

Jegyzetek

  1. MNO NATO: beléphet Zágráb és Tirana
  2. MTI: Megvan az új NATO-főtitkár. hm.gov.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  3. Rasmussen az új NATO-főtitkár (magyar nyelven). index.hu, 2009. április 4. (Hozzáférés: 2009. április 4.)
  4. NATO summit meetings

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz NATO témájú médiaállományokat.