Nagybritannia és Észak-Írország

A hu-Rightpedia wikiből
(Nagy-Britannia szócikkből átirányítva)
Ország
Nagy-Britannia
Flag of the United Kingdom.svg
Államforma alkotmányos monarchia
Főváros London
Terület 242.429 km2
Legfontosabb folyók Temze, Severn, Humber
Lakosság
Népesség 59.200.000 fő (2000)
Népsűrűség 238 fő/km2
Hivatalos nyelv angol
Népek, nemzetiségek angol 80%, skót 10%, ír 4%, walesi 2%, indiai 1%, egyéb 3%
Vallások anglikán 57%, egyéb református 15%, római katolikus 13%, egyéb 15%
Városi lakosság aránya 89%
Írástudatlanság 1%
Iskolakötelezettség 11 év
Általános adatok
Pénznem 1 font sterling = 100 új penny, GBP
Nemzeti ünnep június második szonbatja Anglia
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség és konzuli hivatal, London
Térkép
Térkép

Nagybritannia és Észak-Írország, United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland. királyság ÉNy. Európában. Szigetország, magában foglalja Angliát, Walest, Skóciát és E.-Írországot. A főszigeteken kívül 1127 szigetből áll. Nevezetesebbek: Anglesey, Wight, Scilly szigetek, Normann szigetek, (Channel Islands), Man, Hebridák, Orkney. szigetek. A főszigetet Írországtól az ír tenger választja el. Legnagyobb hossza 980 km, legnagyobb szélessége 630 km; legkeskenyebb, (395 kin) Dornoch Firth és Loch Broom között. Ter. 242.606 km2, (1931) 46,324.005 lak. Népsűrűsége 191/km2.

Nagybritannia címere.
46561.gif
46562.gif
46563.gif
46564.gif

Fekvése, felszíne, vizei, bányakincsei.

A világforgalmi útvonalak központjában, a szárazföldi félteke közepén foglal helyet. Teljesen a tengerre utalt ország. Partjainak kitűnő tagozottsága az oka, hogy egyetlen pontja sincs az ország belsejében a tengertől 120 km-nél távolabb. Felszíne változatos. É.-i és Ny.-i része hegyvidék, K.-i és DK.-i vidékei dombságok és síkságok. Hegységei két régi hegyrendszerhez, az Armoricai és a Caledoniai hegyrendszerhez tartoznak. Mindkettő a geol. ókorban alakult ki. A Caledoniai hegyrendszert É.-Írország, Skócia és É.-Anglia hegységei (Skóciai felvidék 1109 m, Grampian hegység az 1343 m magas Ben Nevisszel, N. legmagasabb begyével, Cheviot hegység 816 m, Cumbriai hegység 978 m) képviselik. Skócia hegységei és a Cumbriai hegység a pleisztocén jégkorszakokban erősen el voltak jegesedve, ezért, bár a hegységek nem magasak, domborzatuk igen tagolt, tájképi szépségekben gazdagok, sok részletben magashegység jellegűek Wales és Cornwall tönk- és romhegységei (Cambriai hegység az 1085 m magas Snowdennel) az Armoricai hegyrendszerhez tartoznak, Formáik szelídebbek, mint a skóciai hegységeké. Cornwall hegyvidéke Ny.-on a sziklás Lizard Headben és a Land's Endben ér véget. Közép- és É.-Angliában a Pennini iparvidék dagadólápokkal és legelőkkel borított felszíne 450 m magasságot ér el DK.-Anglia másod- és harmadkori "kueszta"- és dombvidéke (The Weald, North. és South Downs, Cotswolds) félkörösen fogja körül a Londoni medencét. Bányakincsei tették lehetővé a nagyipar megteremtését; a szén, és vas majd mindenütt együtt található, bár a vas a XX. sz. szükségleteihez mérten csekély mennyiségben. A XIX. sz. elején azonban még e két ásvány adta meg a lehetőséget arra, hogy N. a világ vezető ipari hatalmává váljék.

Ásványtermékei

(millió q-ban): szén (2319), só (31), vasérc (36), ólomérc (0.3), kalcium-szuperfoszfát (4'5); továbbá cink (77.000 q), ón (20.000 q), kadmium (1240 q.), ezüst (22 q). A legnagyobb szén- és vasérctelepek Durham, Glamorgan, Yorkshire. Staffordshire, Lancashire és Nortumberlandshire grófságokban és Skóciában találhatók. Ólmot Durhamben és Northumberlandben, őrt Cornwallban és Devonshireben, rezet Devonshireben és Anglesey szigetén, cink-ércet Man szigeten, Cornwallban és Walesben bányásznak. A kitűnően tagozott partja kikötőkben rendkívül gazdag. K.-en a Moray Firth, a Firth of Thaly és a Firth of Forth fjordos öblei, továbbá a Humber, a Wash, a Thames tölcsértorkolata mélyen benyomulnak az ország belsejébe, D.-en Langston, Portsmouthi, Plymouth, Southampton, Weymouth, Exmouth és Falmouth öble meg a Mount's Bay, Ny.-on a Barnstaplei öböl a Bristol csatorna Severn tölcsértorkolatával, a Swansea-, a Pembroke-, a Caermarthen-, a Milford-, Cardigan, a Morecambe-öböl a Solway Firth, a Luce Bay, a Firth of Clyde, a Firth of Lorne a fontosabb tengeröblök. N. folyói rövidek, de bővizűek, kis-esésűek. hajózásra alkalmasak. Az É.-d tengerbe ömlik a Dee, a Tay, a Tyne, a Wear, a Tees, a Humber, a Welland, e Nen, a Great-Ouse, a Yare, a Waveney, a Stour és a Thames (Temze); a La Mancheba az Ouse. Adur, Avon, Arun, Trent, Ex, Ate, Dart és Tamar, a Bristol csatornába a Severn, az ír tengerbe a Wye, Usk, Towy, Dee, Mersey, Ribble, Eden és Esk. N. tavai kicsinyek. Legszebbek a Cumbriai hegység Legnagyobb közöttük a Windermere; 18 km hosszú, 1.6 km széles. Sok a mesterséges hajózócsatorna.

Növényzete

a középeurópai lombos erdők övébe tartozik. Az óceáni, atlanti, hűvös-nyirkos klíma következtében nyáron is üdezöld, kövér rótok váltakoznak lombos erdőkkel, ezeknek uralkodó fái a kocsányos és kocsánytalan tölgy, gyertyán, nyírfa. Bükkfa csak D.-Angliában honos, a fenyőfák közül pedig csupán az erdei fenyő honos Skóciában.

Állatvilága.

Mivel N. hosszú ideig, így még az alluvium elején is összefüggött a kontinenssel, faunája alig tér el Közép-Európáétól. Állatvilága elszegényedett középeurópai fauna, egyetlen kivétel tavainak különösen lazacfélékben való gazdagabbsága. Bennszülött állatvilága alig van, egyetlen jellemzőbb faja a vízi pocok.

Éghajlat.

N. éghajlata óceánikus. Enyhe tél, hűvös nyár jellemzi. Csapadék minden évszakban van, eloszlása egyenletes. Az éghajlat kiegyenlítettsége K. felé fokozatosan csökken. DK.-Anglia éghajlata már bizonyos kontinentális jellemvonásokat is matat. Greenwichben a január középhőmérséklete 35 C˚, a júliusé 17.7 C, de a Scilly szigeteken a januáré 7.7 C, a júliusé 16.4 C. Itt a pálmák a szabadban telelnek. Skócia hegyvidékein és DK.-Angliában azonban a fagyos telek is gyakoriak. N. időjárásának jellemző vonása a gyakori viharos szél és a sűrű köd. A csapadék mennyisége Ny.-ról K. felé csökken. Eloszlása egyenletes. London évi csapadéka 610 mm, Manchesterben már 910 mm és Cumberlandben 3610 mm.

Lakosság

A lakosság országrészenkinti megoszlása a következő:

Országrész Terület
km2-ben
Lakosság Népsűrűség
km2-kint
Anglia (England) 131.761 37.794.003 287
Wales 19.343 2.158.374 112
Skócia (Scotland) 77.171 4.842.554 63
É. Írország 13.564 1.256.561 93
Man 572 49.308 86
Channel Islands 195 93.205 476
242.606 46.194.005
Hadsereg 130.000
46.324.005

A lakosság germán és kelta eredetű. Germánok az angolok, kelták a walesiek, az írek és a skótok (gaelek). Az angolul nem beszélő walesiek és skótok száma elenyészően csekély. A népesség eloszlása nem egyenletes. Az iparvidékeken a népsűrűség eléri km2-kint az 1000-et is (Lancashire 1098, Middlesex 2722, Surrey 632, Durham 566), ellenben a zord, terméketlen skót hegyvidéken 20 alatt marad (Argyll 8, Caithness 14. Inverness 8, Kirgeudbright 13, Ross-Cromarty 8). A népesség 80%-a városlakó. Sok a nagyváros. 1 milliónál népesebb város London, Glasgow és Birmingham, félmilliónál népesebb Liverpool, Manchester és Sheffield, 100.000-nél népesebb az említetteken kívül még 44 város. Az ország lakossága állandóan emelkedik, bár az utolsó 120 évfolyamán több mint 23 millió brit vándorolt ki a tengerentúli brit területekre. A vallási hovatartozásról hivatalos számlálás nincs, a túlnyomó többség felerészben az anglikán, felerészben más prot. egyházakhoz tartozik. A kat.-ok száma kb. 2,560.000, a zsidóké 300.000.

Közoktatásügy

A közoktatásügyet a hagyományok tisztelete és az önkormányzati elv érvényesítése jellemzi. Az állam nem annyira fenntartója az iskoláknak, mint inkább a különböző közületek támogatója. A közoktatásügy élén a Board of Education áll, melynek elnöke tagja a kormánynak. Ennek a többi országok nevelésügyi minisztériumához hasonló szervezetnek Skócia részére külön departementje ven. Államsegélyt csak az az iskola kaphat, melynek felszerelése kielégítő. A népoktatás 30.373 elemi iskolában történik, melyekben 90%-os beiskolázottság mellett öt és félmillió növendék tanul. A középfokú oktatást 1381 különböző iskola szolgálja, melyek közül 147 az ú. n. Public school; ezek között szerepel az 1440-ben alapított Eton College, a Rugby College 1567-ből és a Harrow-intézet 1571-ből. Ezekben az iskolákban elsősorban jellemképzés és testnevelés folyik. A felsőoktatás 15 egyetemen és főiskolán történik, köztük a leghíresebbek Oxford és Cambridge collegeei.

Gazdasági élet.

A kereső népesség 40%-a él iparból, 6%-a bányászatból, 19%-a kereskedelemből. 8%-a közlekedésből és csak 55%-a földművelésből. A mezőgazdaság formája a N.-ra jellemző nagybirtok-bérlet rendszer; az 1908. évi telepítési törvény óta a kis- és középbirtokok száma megnőtt. Az ipar fejlődése háttérbe szorította a mezőgazdaságot, ehhez a gyarmatokból és szomszédos országokból való behozatal is nagyban hozzájárult A földterület 25%-a szántóföld és kb. 70%-a rét, legelő, park. Az É-i rész terméketlen, mégis a skótok viszonylag igen magas termésátlagot értek el a belterjes földműveléssel. Fontosabb termékek (1938-ban, 1000 q-ban) búza (19.962), rozs (109), zab (20.237), árpa (9188), burgonya (51.971), komló (131), len (41), cukorrépa (22.384), továbbá gyümölcs, zöldség. Állattenyésztése, nemesítési eljárásai folytán, kiváló; az állatállomány (1000 darab): szarvasmarha (8762), ló (1100), juh (26.775), sertés (4383), baromfi. Tejgazdálkodása 67 millió hl tejet, 1.900.000 q konzervtejet, 467.000 q vajat, 444-000 q sajtét ad; egyéb mezőgazdasági ipari termékei: margarin (2,116.000 q), cukor (2,942.000 q), sör (40 millió hl), alkohol (2 millió hl). A halászat távoli vizekre terjed ki, 1938-ban 11 millió qt hozott. A világ cethalászatából a fogások számának 35%-a jut brit halásztársaságokra; a cet-olajtermelés 2,211.000 q, a világtermelésnek több mint 7%-a; jelentős a hering-, lazac- és pisztránghalászat is, utóbbiak a hegyvidékek patakjaiban.

Ipar

N. ipara a gyapjútermeléshez kapcsolódó manufakturális textiliparból indult ki a XV. sz.-ban; ez bomlasztotta fel a céhrendszert, majd az Ipari forradalom (l. o.) megteremtette a gépipart e később a nehézipart helyezte előtérbe; újabban a régi iparágakkal szemben a vegyi, motorgyártó, műselyem, elektromossági stb. új iparok kerültek előre. N. iparának világegyeduralma a XX. sz eleje óta megszűnt, az É. Egy. Áll. és Németország sok tekintetben megelőztek. Az elaprózott bánya- és iparüzemek elmaradt technikai felszerelését nagy részben csak az utolsó 30 évben cserélték ki. Ugyanekkor Indult meg a kartellbe szerveződés folyamata, részben az állam kényszerbeavatkozása által; az individuális és konzervatív angol nagyiparos sok tekintetben még ma is a termelés régi rendszeréhez ragaszkodik, annak ellenére, hogy nem egy világkartell megszervezése fűződik az angolokhoz, akik nemcsak gyarmatbirodalmuk, hanem más, bizonyos fokig függőségben tartott államok gazdasági életét is Londonból irányítják. A N.-ban termelt fontos ipari nyersanyagok (100 q): a nyersvas (68.710), az acél (105.610), az olvasztott réz (72), olvasztott ólom (103). olvasztott cink (630), olvasztott ón (343), alumínium (230), műselyem (483), műrost (144), cement (79.000), benzol (2188). A könnyű iparágakban meg mindig a textilipar vezet (gyapot és gyapjú); a párás levegő különösen alkalmassá teszi N.-ot a legfinomabb szálak feldolgozására. Jelentős a csipke-, harisnya-, műselyem-, bőrfeldolgozó, továbbá a gép-, szerszám-, motor-, hajó-, vegyi, elektromos- stb. ipar is. Újabban a gyarmatok iparosodása, valamint az É. Egy. Áll. és Japán előretörése sok piacát elvette.

Kereskedelem és hajózás

Kereskedelme és hajózása alapította meg világpiaci elsőbbségét; még 1938-ban is a világforgalom 14%-a esett N.-ra, ezzel első helyen állt az összes országok között. Egyoldalú gazdasági felépítettsége folytán nyersanyagokban, élelmiszerekben nagyarányú behozatalra szorul, az elfogyasztott liszt és gyümölcs 4/5-e. a hús, tojás, tejtermék fele, a hal és főzelék 1/3-a külföldi eredetű. Itt különösen Dániának volt fontossága; a vasbehozatal Spanyolországból, Norvégiából és É.-Afrikából történik, míg a gyarmati termékeké (gyapot, ásványolaj stb.) főként a Birodalom területéről. Az 1939-ban kitört háború folytán a németek a behozatalt erősen megnehezítették - ezzel súlyos problémákat okoztak. A behozatalból (1938-ban 2481 millió aranydollár) kb. 39% esik a Brit Birodalomra, 11% az É. Egy. Áll.-ra, a kivitelből (1359 millió aranydollár) 49% a Brit Birodalomra, 6% az É. Egy. Áll.-ra, a többi százalék elosztódik. Fő kiviteli cikkek; pamut-, vas-, gyapjúáruk, gépek, járművek, szén stb. Kereskedelmi mérlege állandóan passzív; a külföldi követelések hozadékai, kamatok, tőkekivitelből keletkezett jövedelmek egyenlítik ki a fizetési mérlegben ezt a hiányt. N. Londonon keresztül az egész világ hitelezője volt, csak az 1914-18-as világháború alatt szorult New-York, ill. az É. Egy. Áll. mögé.

Flotta

N. 1939-ben, a gyarmatok nélkül, a 100 tonnánál nagyobb hajókat tekintve, összesen 17.984.000 bruttóregisztertonna hajóűrrel rendelkezett, ez a világ kereskedelmi flottájának 25.9%-a. A hűtőberendezéssel bíró hajóknak 58%-a, a tank-flottának pedig 28%-a angol. Az angol kereskedelmi flotta 1939 közepe táján a világ transzóceáni kereskedelmének 40%-át bonyolította le; 25 év előtt ez még 50%-ot ért el, újabban a japán hajózás jelentett mind erősebb konkurenciát. Az angol hajók nagyobb sebességűek az átlagnál.

Pénz

A Bank of England a legrégibb jegybank; kamatlábmegállapítása a többi ország pénzügyeire is hatással van. Pénzegysége, a font (l. o.), az utóbbi években többször szenvedett értékváltozást, a legnagyobb arányú pénzügyi műveletek (Kína újjáépítése, Spanyolország rendezése stb.) azonban mégis N. pénzügyi segítségével történtek. 1 font (Livre Sterling Pound)=20 shilling, 1 shilling =12 penny (pence).

Behozatal és kivitel

Magyarország 1939-ben 23,643.000 P értékű árut hozott be N.-ból, az összes behozatal 4.8%-át, főként nyers fémeket (26%), nyers bőrt (17%), gyapjút (17%), kaucsukot, szövetet, teát. A N.-ba való kivitel 31.200.000 P-t (5.2%-ot )tett ki, ez leölt baromfi (25%). továbbá tojás (10%), cipészárú, kikészített prém, selyem és műselyemszövet volt.

Közlekedés.

A közlekedési viszonyok nagyon fejlettek. A vasútvonalak hossza (1938) 34.078 km. a gépkocsiutaké (193-s) 258.350 km, a távíróvonalaké (1934) 18.154.387 km. a rádióhallgatók száma (1935) 7 millió. A gépkocsik száma (1938) 2,610.559, a kereskedelmi hajóké (1938; 17.781, közel 115 millió tonna, tartalommal. Igen fejlett a légi közlekedés is.

Szociális viszonyok.

A Dickens regényeiben oly erőteljesen ostorozott nyomornak a XX. sz.-ban már alig található nyoma. A XIX. sz.-ban uralkodott manchesterizmust mindinkább a szociálpolitikai gondoskodás váltotta fel. N. a hazája a gyári felügyeletnek és törvényhozásnak; elsőnek teremtette meg a betegségi, az öregségi és a munkanélküliség elleni biztosítást. Innen indult ki a hétvégi szünet (weekend) mozgalom is. A külföldi munkásszervezetek mintaképei régtől fogva az angol Trade unionok voltak. A munkanélküliek száma 1938-ban 1.423.662, a munkásság 10.3%-a volt és különösen az egyes válság-sújtotta vidékekre esett nagy tömegben (szénbányavidékek, pamutipari városok, stb...) e számot az 1939-ban kitört háború erősen csökkentette.

Hadügy.

A brit haderő szervezete mindig a birodalom különleges viszonyaihoz igazodott. Zsoldos katonákat tartott, csak az 1914-1913-as világháború kényszere következtében kezdték sorozni az ifjúságot, ez a háború után abbamaradt. 1939 tavasza óta N. az általános védkötelezettség alapján sorozott hadseregre tért át. Elhatározták a hadsereg átszervezését; békelétszámát (a gyarmatok nélkül) 469.000 főben állapították meg, az 1914. évi 238.000 fővel szemben. Teljes létszámát a brit hadsereg 1940. tavaszán érte volna el, azonban az 1939. szept.-ben kitört háború a szigetország katonai helyzetét teljesen megváltoztatta. A hadilétszámra eddig (1940. IX.) 2 millió embert vettek fel. egyes szakírók szerint 7.5 millió fővel kell majd számolni. 1939. tavaszán, a reform előtt, az ú. n. "expedíciós-hadsereg". melyet külföldi alkalmaztatásra vettek igénybe, 5 gyalog és 1 páncélos hadosztályból, 1 testőr-, 1 lovas- és 1 légvédelmi dandárból és a hadsereg közvetlen alakulataiból állt. Az anyaország védelmét 12 "territoriális" hadosztály, 3 lovas dandár, 1 légvédelmi hadtest, 1 partvédelmi csapat és a hadsereg közvetlen alakulatai látták el. Az új adatokat, a háború miatt, természetesen titokban tartják. 1940. tavaszán kb. 10 angol hadosztály harcolt francia földön. A domíniumoknak és gyarmatoknak stb. (külön toborzott) zsoldos hadserege, részben külön vezérkara is van.

Légi haderő

A légi haderők, melyeknek a világbirodalomban különösen fontos szerepe van. szintén átszervezés alatt állanak. Az 1939-ben kitöri háború előtt az anyaország kb. 2400. a gyarmatok és a haditengerészet 500-500 repülőgéppel rendelkeztek. A légihaderő legénységének létszáma a háború előtt 118.000 fő volt. ehhez járult még 50.000 főnyi légi tartalék és 12.000 főnyi légi segédcsapat. Az önkéntes kötelékekből 20 légi rajt alakítottak. A légvédelmi szolgálatot az anyaországban kb. 300 000 főnyi hadsereg látta el. 250 repülőgép-elhárító üteggel, nagyszámú záróléggömb- és fényszóró alakulattal.

Hajóhad

N. legfontosabb hatalmi tényezője mindig hajóhada volt. mely azonban ma már a légi haderők támogatására szorul. A brit hajóhad (a domíniumok hadihajói nélküli 1939. őszén 230 egységből alakult, 1.400.000 össztonna-tartalommal. 134.000 főnyi legénységgel, melyhez még 100 000 tartalékos számítandó. Az angol hajóhad 1939. '"szén 15 csatahajóból. 8 repülőgépanyahajóból, 70 cirkálóból. 200 flottilla-vezetőből és torpedórombolóból, 70 merülő-naszádból és nagyszámú különleges hadihajóból állt. A háború alatt a veszteségek pótlására számos új hadihajót állítottak szolgálatba. Az öngól hajóraj túlnyomórésze az anyaország ("Home Fleet") és a Földközi tenger kikötőiben tartózkodik.

Alkotmány, közigazgatás.

"N. Egyesült Királyság" magában foglalja Angliát, Walest, Skóciát. É.-Írországot. valamint a környező szigeteket. írott alkotmány leányában szokásjog alapján alakult ki a mai alkotmány. Kifelé a király képviseli az államhatalmat, aki fiági örökösödés útján jut trónra. A kormányforma parlamenti demokrácia, a kormányzást a király által a parlament szabta korlátok között kinevezett kabinet gyakorolja. A kabinet az országgyűlés alsóházának felelős. Jellemzi az angol kormányrendszert, hogy az összminisztérium a miniszterelnöknek alávetett. Minden politikai kezdeményezés a kormánytól és nem a parlamenttől indul ki. A titkos tanács (Privy Council) a király mellett működő tanácsadó szerv, melybe az - miniszterek beletartoznak; a kabinetnek, amely valójában a titkos tanácsnok egy bizottsága, csak a fontosabb tárcákkal rendelkező miniszterek tagjai. Ezzel szemben a lordkancellár és a főpecsétőr is tagja a kabinetnek. Az országgyűlés két házból áll, az alsóházból (House of Commons) és a lordok házából (House of Lords). Közigazgatásilag N. 104 grófságra és városokra oszlik, ezek önkormányzattal rendelkeznek. A főváros: London.

Sport

Sport. Az angol sport Európaszerte mintaképül szolgáit a modern sport fejlődésének. Gyökerei a középkorba nyúlnak. II. Henrik alatt (1154-89) a londoni ifjúság kedveli sportja volt a futás, ugrás. birkózás, vívás. Íjászat, a labdajáték számtalan fajtája, télen pedig a korcsolyázás. Az uralkodók is szívesen hódoltak ezeknek a kedvteléseknek. Itt alakultak ki a fogadási versenyek, a XVIII sz. elejétől pedig már fel is jegyzik az eredményeket. A mai értelemben vett atlétikai versenyek 1850-ben kezdődnek, 1864-től fogva évenkint megmérkőztek Oxford és Cambridge egyetemének atlétái (evezőseik ugyanígy 1829 óta), 1566-ban pedig megindultok az atlétikai bajnokságok. Az angol bajnoki cím jó ideig egyenértékű volt a világbajnoksággal; atlétáink közül elsőnek Kauser Jakab (rúdugrás, 1902), azóta Darányi, Madarász. Marvalics. Sir. Szepes stb., úszóink közül Halmay, Toldi Ödön, Bárány, Csik nyert angol bajnokságot. A birkózást a középkor óta kedvelik, 1824-ben létesült az első birkózó-egylet Londonban. Az ókor után Angliában kelt új életre az ökölvívás; a XVIII. sz. eleje óta évente megrendezik a bajnokságot és csak 1869-ben sikerült első ízben külföldinek győznie. Az angol úszók (Battersby, Billington, Derbyshire, Hatfield, Jarwis, Taylor) sz.-unk első évtizedében a világ legjobbjai voltak, vízipólózóik háromszor (1908-12-20) is olympiai bajnokságot nyertek, de a világháború után vízisportjuk lehanyatlott. Verseny-evezőssportjáról a legrégibb adat 1715-ből való; Cambridgeben 1825-ben, Oxfordban 1829-ben kezdődtek a versenyek. A világ ma is legtekintélyesebb versenyének számító Henley Regattat 1839-ben alapították. Az evezős szövetség 1879-ben alakult meg. Versenyzőiket (Casamajor, Henry, Kelley .J. H. Sadler. Blachstaffe. Stuart stb.) a világháborúig ritkán győzte le idegen ellenfél.

Torna

A tornát a németek honosították meg 1861-ben. Az angol labdarúgósport ma is az első a világon, bár néhány nemzeti csapatnak (magyar, spanyol, jugoszláv) már sikerült legyőzni válogatottjait. A bajnokságok 1888-ban kezdődtek; négy ligában (mindegyikben 22-22 csapattal) játszanak ő bajnokságért; az Angol Kupáért, kiesési rendszer szerint, 1872 óta küzdenek a kitűnően fizetett hivatásos labdarúgók. Az amatőr labdarúgás gyengébb a hivatásosnál. A mérkőzéseket százezres tömegek látogatják. Még a labdarúgásnál is nagyobb tömegeket vonz Anglia nemzeti sportja, a krikett. Általában kedvelik a labdajátékokat: Innen indult el a tipikusan angol golf, a tenisz (leghíresebbek a világjelentőségű wimbledoni versenyek), a rugby, a vízilabdázás, a baseball, a kosárlabda világhódító útjára. Az olympiai ranglistán az angolok 129 győzelmükkel az É. Egy. Áll. mögött a II. helyet foglalják el. Különösen futóik győzelme volt mindig népszerű (Jackson, Lowe, Abrahams, Lord Burghley, Hampson). A rendezésükben lefolyt V. olympia (London, 1908) volt az első nagy világverseny. A sport alapelvének a tisztességes módon való versenyzést, a "fair play"-t tekintik; ezt sokszor még a rekordnál is fontosabbnak tartják (világrekordjuk általában kevés van, pl. hajdan híres úszóik dacára, úszórekordjuk egy sincs).

Története.

A történelem előtti időkben a brit szigetországot és a környező szigeteket kelta törzsek szállták meg. A római birodalommal a brit sziget Július Caesar hódításai révén jutott kapcsolatba. Caesar két ízben is áthajózott a Csatornán. A római hódítást a Kr. u. 78-84 esztendőkben Július Agricola fejezte be, a népet először Tacitus ismertette Agricola életrajzában. Írország a római hódítástól teljesen ment maradt. Róma bukása után a latin műveltségű Britannia szabad prédája lett a különböző barbár germán törzseknek. A Kr. u.-i 450. esztendőtől kezdve főleg az angolszászok vándoroltak be nagyobb számmal, a kelta lakosságot leigázták, a romai kultúrát eltüntették és ott végleg letelepedtek. Első letelepedési helyük Kent volt összesen hat kisebb királyságot alapítottak. A kereszténységet Augustinus, Nagy Gergely pápa kiküldöttje vitte be az országba és 600 körül megalakult a canterburyi érsekség. Ekbert wessexi király a IX sz.-ban Anglia néven valamennyi kis királyságot egyesítette egy országgá, - ez utóda, Nagy Alfréd alatt igen sokat fejlődött. Ebben az időben a dánok folyton megismétlődő hatalmas támadásokat intéztek Anglia ellen, végre Nagy Kanut alatt elfoglalták az országot, a régi dinasztiát pedig elűzték. Kanut családja nemsokára kihalt és a király Harold lett. Korszakos jelentőségű N. történetében a normandiai hódítás. Az elfranciásodott normannok 1066-ban Vilmos nevű hercegük vezetése alatt betörtek a szigetországba, Hastingsnél megverték Harold királyt, Vilmos hg.-ből Anglia királya lett és az ország francia uralom alá került. Hódító Vilmos kiváló uralkodó volt és nagy szervező tehetség, ő a megalapítója az angol közigazgatási rendszernek, a pénzügyeknek, az új jogrendszernek (Domesday-Book).

Plantagenet család

Leszármazói közül egy szintén kiváló szervező-uralkodóval, II. Henrikkel (1153-1189) kezdődött meg a Plantagenet-dinasztia uralma. Henrik fia. Oroszlánszívű Richárd (1189-1199), a keresztes hadjáratok alatt világraszóló nevet szerzett magának; a középkori lovagi erények egyik legtökéletesebb megtestesítőjének tartották, öccse volt Földnélküli János (1199-1216), akt a franciákkal való vesztes háborúk után bekövetkezett zavarokban kiadta az angol közszabadságok nagy okmányát, a Magna Chartát (1215). utána kiskorú fia, III. Henrik alatt hosszantartó zavarok következtek. A közhatalom a rendi tanács kezébe csúszott át, majd a rendek, Monfort Simonnal, Leicester grófjával az élükön, elfogták a királyt. Monfort Simon 1264-ben összehívta a parlamentet, melynek követei között a városok kiküldöttei is helyet foglaltak; a mai angol parlamentarizmust innen számítják.

I. Edward

III. Henrik fia, I. Edward (1272-1307) Anglia egyik legnagyobb uralkodója. Monfort Simont megölette, de a parlament mellőzésével kormányozni nem tudott. Ő hódította meg Wales tartományt. II. Edward (1307-1372) alatt ismét aláhanyatlott a királyt hatalom. III. Edward meghódította a skótokat és s franciák ellen viselt eredményes hadjáratokat, utóda, II. Richárd ( 1377 -1399) alatt tört ki az angol parasztháború. IV. Henrikkel a család Lancester-ága jutott uralomra. Pia, V. Henrik (1413- elhódította a franciáktól Normandiát. Ennek kiskorú fia, VI. Henrik (1422-1461) alatt a bedfordi herceg kormányzott; hadserege oly mélyen nyomult Franciaországba, hogy a francia királyságot csak Jeanne d'arc csodája menthette mag a teljes bukástól: rövidesen csak Calais maradt angol kézben. York-család feje trónkövetelőként lépett fel és megkezdődtek a fehér (York) és a piros rózsa (Lancaster) pártok hosszú, véres harcai. Először a Yorki párt győzött és II. Edward a szó szoros értelemben kiirtotta a Lancaster-házat. III. Richárd, (akit az emberi gonoszság és elvetemültség típusainak tartanak, borzalmas vérengzéseket vitt véghez, mire Tudor Henrik, nagy francia hadsereggel betört az országba, s miután III. Richárd elesett, VII. Henrik maga lépett a trónra. Ő alatta (1485- 1509) alatt fedezték föl angol tengerészek 1497-ben Kanadát.

VIII. Henrik

VIII. Henrik (1509-1547) Anglia egyik korszakos jelentőségű uralkodója. Tehetséges király volt, de indulatos, kegyetlen, érzéki ember. Első feleségétől, Aragóniái Katalintól Katolikus Ferdinánd és Izabella leányától, elvált, de mivel a pápa nem akart az elválásba beleegyezni, kimondotta az angol katolikus egyháznak a pápától való elszakadását, s az egyház feje ő maga lett. Nőül vette felesége udvarhölgyét, Boleyn Annát, majd lefoglalta az összes egyházi javakat. Segítőtársa Cranmer Tamás canterburyi érsek volt. Kiskorú fia, VI. Edward alatt Somerset herceg kormányzott és Anglia nemcsak külsőleg, hanem valóságban is protestánssá lett. Utóda, Mária, kit a történet Véres Máriának nevez (Aragóniai Katalin leánya), lefejeztette Cranmer Tamást és a protestánsokat kegyetlenül üldözte. Erzsébet (1558-1603), VIII. Henrik és Boleyn Anna leánya, Anglia egyik legkiválóbb uralkodója. Helyreállította a protestáns egyházat, védte a protestáns hitet és mindent megtett az ország tengerészetének, anyagi és szellemi felvirágoztatásának előmozdítására. A kulturális fejlődés alatta hatalmas arányokat öltött (Shakespeare), megalakult az első gyarmat Észak-Amerika. A hozzá menekült katolikus Stuart Máriát, mert állítólag résztvett az élete ellen szőtt összeesküvésben, halálra ítéltette és lefejeztette. Uralkodói teendőiben két nagyhatalmú miniszterére. Sir Róbert Cecilre és Francis Walsinghamre hallgatott.

I. Jakab

Utóda I. Jakab (1603-1625), Stuart Mária fia, lett; vele megkezdődött N. közel egy sz.-ig tartó belső válsága: a protestantizmusnak a katolicizmussal, a parlamentnek az abszolutizmusra törekvő királysággal való küzdelme. A protestánsokat üldözték, a presbiteriánusok kivándoroltak Amerikába és megvetették az Egyesült Államok tizenhárom ősállamának alapját. 7. Károly (1625-1549) alatt folytatódott a parlamenttel való küzdelem. A parlament támadni kezdte a király tanácsosait, legélesebben tiltakozott a beleegyezése nélkül kivetett adók ellen. Mivel a király nem lépett fel elég erélyesen az ír katolikusok ellen, a parlament fegyverkezni kezdett, az ország két pártra szakadt: a királypártiakra ("gavallérokra") és a puritánokra ("kerekfejűekre") s megkezdődött közöttük az élet-halálharc.

Cromwell Olivér

A puritánok kiváló vezérre tettek szert Cromwell Olivér parlamenti tag személyében, aki az angol történetnek kétségkívül egyik legnagyobb alakja. Buzgó puritán volt, áthatva az isteni küldetés hitétől, kíméletlen, céltudatos, igazi nagy vezető egyéniség. Cromwell leverte a királyi csapatot, a skótok kiadták a hozzájuk menekült királyt, mire Cromwell elhatározta, hogy érvényt szerez a királlyal szemben a nemzeti szuverenitás elvének. A neki ellenszegülő presbiteriánusokat kizárta a parlamentből, a királyt a csonka parlament ítélőszéke elé állíttatta, halálra ítéltette és kivégeztette. Anglia köztársasággá alakult át, melynek uralkodói és egyben kormányzói teendőit a győztes puritánok fője, Cromwell, mint "Lord Protector" látta el. Általában őt tartják Anglia tengeri hatalma megalapítójának (Navigation Act, 1643). A lordprotectori méltóságban fia, Richárd követte, aki azonban nem örökölte apja tehetségét és 1659-ben lemondott. Monk György királypárti tábornok helyreállította a királyságot és a száműzetésben élő II. Károly 1660 május 29-én a tömegek üdvrivalgása közben vonult be Londonba, N. belső nyugalma azonban nem állott helyre, II. Károly uralkodása alatt ismét fenyegetett a katolicizmus győzelme. Gyenge uralkodónak bizonyult fia, II. Jakab is (1660-1688). Az első felkelést Jakab véresen elnyomta, de helyzete mégis tarthatatlanná vált és Anglia úgy menekült meg az új forradalomtól, hogy Jakab idősebb leányának, Máriának férje, Orániai Vilmos, 1688. december 18.-án holland sereggel átkelt a Csatornán, bevonult Londonba és feleségével együtt átvette az uralmat, miután II. Jakab, híveitől elhagyatva, Franciaországba menekült.

Bill of rights

Az alkotmányos elv végre teljes győzelmet aratott Angliában; Vilmos 1689-ben kiadta a jogtörvényt (Bill of Rights). Orániai Vilmost, aki Mária halála után (1694) egyedül uralkodott, 1702-ben a királynő testvére, Anna, az utolsó Stuart-házi uralkodó követte. Anna (1702-17141 az angol nemzet legnagyobb uralkodói közé tartozik. N. résztvett a spanyol örökösödési háborúban; Marlborough herceg (Churchill) volt a Franciaország ellen alakult győzelmes koalíció egyik vezére és Anglia az utrecht-rastatti békében (1714) hatalmas területekkel gyarapította birtokállományát. Most következett a "Györgyök" korszaka, akik valamennyien jelentéktelen uralkodók voltak, de ebben az időben a parlamentarizmus már megszilárdult és a birodalom ügyeit az angol nemzetnek politikával foglalkozó felső rétege intézte. I. György (1714 -1727) alatt évtizedeken át Walpole Róbert kormányzott. II. György (1723-1760) uralkodása alatt ez idősebb Pitt volt az angol politika Intéző szelleme. III. György (1760 -1820) idejében lázadtak fel és szakadtak el a rossz kormányzás miatt az amerikai gyarmatok (1776), de Warren Hastings megszervezte Indiát. A francia forradalom hatása kettős: sokan híveivé szegődtek, de a nemzet vezetőinek többsége, Burke Edmundnak. a fényes tollú publicistának és nagy szónoknak tanácsaira hallgatott ég a forradalmi Franciaország ellen fordult. Az ifjabb Piff megszervezte a koalíciókat Napóleon ellen; Nelson, Anglia legnagyobb tengerésze két ízben (Abukir 1798, Trafalgar 1805) verte tönkre a francia flottát. A német Blücherrel együtt Wellington nyerte meg a 'waterlooi csatát, amely Napóleon uralmának végét vetette. A bécsi kongresszus (1815) fontos tengerentúli területeket ítélt N.-nak. Megkapta többek között Máltát. Helgolandot. az Ion szigeteket, a Fokföldet, Ceylont.

Iparfejlődés

A XVIII. sz. második felében kezdődött meg a nagy gazdasági átalakulás, amelyet általában ipari forradalomnak szoktak nevezni; a hatalmas angol nagyipar a napóleoni háborúk után az egész világpiacot elárasztotta termékeivel. A Peel-kormány alatt megkezdődtek a fontos politikai reformok: először a választójogot terjesztették ki (1832), majd kimondották a katolikusok emancipációját. IV. Györgyöt IV. Vilmos, öt pedig az új angol dinasztia megalapítója, Viktória követte (1837-1901). A kormányon -évtizedeken keresztül a toryk és a whigek utódai, a konzervatívok és liberálisok, szinte szabályszerűen váltották fel egymást. 1830-tól 1840-ig valósították meg a kormányok a közigazgatás reformját, melyet a helyi autonómiák kiépítése jellemez. A 30-as évek elején kezdődött meg a chartizmus néven ismert forradalmi színezetű munkásmozgalom, amely nagyobb megrázkódtatás nélkül 1848-ban ért véget. A másik fontos mozgalom a szabadkereskedelmi harc volt, melyet Cobden Richárd gyáros kezdeményezett. Cobdenék 1846-ig küzdöttek a gabonavámok eltörléséért. A XIX. sz. történetének fontos szakasza a liberális Palmerston-éra (1848-1860). A kormány a külpolitikára fordította minden figyelmét és N. résztvett a krimi háborúban (1856). 1867-ben újból kiterjesztették a választói jogot s tovább haladt a belső reformok útján az első Gladstone-kormány (1868-74) is. As írek már felkeléssel fenyegettek, mire a kormány földreformmal igyekezett elégedetlenségüket lecsillapítani. Gladstone 1874-ben a szélső imperialista politika megszemélyesítője.

Victoria és a zsidó Disraeli

Disraeli (Beaconsfield lord) követte aki Viktória királynővel 1876-ban felvéttette az India császárja címet. Disraeli megszerezte Anglia számára a Szuezi csatorna-részvények nagy részét és megvédte a berlini kongresszuson N. érdekeit. Gladstone második és harmadik kormánya alatt kezdődött meg Afrika meghódítása. Gordon megszerezte Szudánt, majd kihasználva az egyiptomi zavargásokat, 1882-ben a kormány megszerezte az ottani fennhatóságot is. Ugyanebben az időben Churchill lord Indiát szervezte meg. Ebben az időben lépett fel D.-Afrikában Cecil Rhodesra, a legnagyobb angol szervezők egyike, aki megalapította a kimberleyi gyémántbánya-vállalatot és onnan tovább terjeszkedett É. felé. Jameson az ő tiszteletére elnevezett Rhodesiát alapította meg és ennek következtében elkerülhetetlenné vált az összeütközés a kis búr köztársaságokkal. A miniszterelnök 1886 ban Salisbury lett; ő Disraeli szélső imperialista politikáját folytatta. Ugyanennek a szélső angol imperializmusnak megszemélyesítője még Joseph Chamberlain, a volt birminghami gyáros, a búrokkal való háború értelmi szerzője. 1899 októberében kezdődött meg a kis búr köztársaságok és az angol világbirodalom tragikus összeütközése. amely sok kudarc után 1901-ben a búrok leveretésével végződött. Viktória királynőt fia VII. Edward (1901-1910) követte, aki mindenáron békét akart D.-Afrikában. VII. Edward alatt N. kilépett az eddigi "fényes elszigeteltségből" s 1904-ben megkötötték Franciaországgal az entente cordiale néven ismert marokkói szerződést, amelyet 1907-ben az Oroszországgal kötött perzsiai egyezmény követett. Ezzel megkezdődött a német birodalom diplomáciai körülzárása. Az 1905-i választásokon a liberálisok hatalmas többséget kaptak, a miniszterelnök a skót Campbell-Bannerman lett, a külügyminiszterséget Sir Edward Grey vállalta. Campbell-Bannermant később Asquith váltotta fel. A liberálisok között nagy számmal voltak radikálisok, így Lloyd George, a későbbi miniszterelnök, akii sok radikális reformot erőszakoltak keresztül, köztük a lordok háza jogainak megcsorbítását. VII. Edwardot fia V. György követte (1910-1936). Írország 1914-ben helyi önkormányzatot kapott.

I. világháború

A világháború kitörésekor N. Franciaország mellé állott, arra hivatkozva, hogy a németek megsértették Belgium semlegességét. A miniszterelnök 1916. november 12.-én Lloyd George lett, aki hatalmas energiával egyesítette ő győzelem kivívására az összes nemzeti erőket. N. kilenc és fél millió emberrel vett részt a harcokban. A békeszerződés új területekhez juttatta N.-t. Ázsiában és Afrikában, gazdaságilag, pénzügyileg azonban sokat vesztett. Új versenytársai támadtak a világpiacokon, elsősorban Amerika, azután Japán s a békeszerződések óta a munkanélküliség állandó. megoldhatatlan probléma lett. Lloyd George kormánya a háború után kiterjesztette a választói jogot; majd szerződést kötött Írországgal, amelynek értelmében a kis szigetország önállóvá lett. Lloyd George a török kérdés miatt megbukott (1922. október) s a konzervatív Bonar Law lett az utóda. A munkáspárt egyre erősbödött, 1922-ben mér 143 mandátumot kapott. 1924 január 4.-én MacDonald munkásvezér vette ál a kormányt, de csak 1924 októberéig tudott maradni. A választásokon a konzervatívok győztek s a kormányelnök Stanley Baldwin lett. A Baldwin-kormány 1926 tavaszán leküzdötte a Moszkvából élesztett nagy sztrájkot. majd ennek az esztendőnek novemberében új megegyezést kötött a domíniumokkal. s így ezek önálló egységek lettek. 1929-ben a munkáspárt többséget kapott s a kormányt ismét MacDonald vette át. A munkáspárti kormány alatt érte N.-t 1931 nyarán a nagy pénzügyi válság, melyet a kormány csak nagy erőfeszítések árán küzdött le. 1932 tavaszán az ottawai konferencián új gazdasági egyezményt kötöttek a domíniumokkal s a gazdasági egyensúly gyorsan helyreállt.

Baldwin

MacDonald 1935 júniusában lemondott, utóda a konzervatív Baldwin lett. Baldwin a nemzetközi Helyzet miatt 1935 novemberében választtatott és a nemzeti koalíció 394 mandátumhoz jutott. V. György király 1936 január 20.-án meghalt, utóda a walesi herceg lett VIII. Edward néven, azonban házassági ügye miatt a Baldwin-kormány nem egészen egy év múlva lemondásra kényszerítette, a trónt pedig legidősebb öccse foglalta el VI. György néven. A Baldwin-kormány fontos szerződést kötött Egyiptommal (1936 augusztus 24.), melyben kimondották, hogy az ország teljesen önálló lesz, de kölcsönös védelmi szerződésre iép N.-val. A nemzetközi helyzet 1937 óta egyre feszültebbé vált és N. erősen közeledett Franciaországhoz. A baráti és szövetségi kapcsolatok a két ország között még erősebben elmélyültek 1938 március óta, amikor a Német birodalom Ausztriát magához kapcsolta, Baldwin közben az addigi pénzügyminiszternek. Neville Chamberlainnek engedte át helyét, aki megkezdte az előkészületeket az akkor már elkerülhetetlennek látszó fegyveres összeütközésre de nem abban a mértékben, amint azt lehetővé tették volna az angol birodalom hatalmas erőforrásai. Chamberlain 1938 szeptemberében Münchenben Hitlerrel megnemtámadási szerződést kötött, de a szerződés igen rövid életűnek bizonyult. München után a nemzetközi politikában néhány hónapos enyhülés állott be; a feszültség 1939 január második fülében újra kezdődött. Ez év tavaszán már nyilvánvaló volt, hogy az új "fegyveres béke" háborúval fog végződni.

Danzigi kérdés

A danzigi kérdés a Német birodalom és Lengyelország között végzetes bonyodalmat támasztott. 1939 nyarán, a válság tetőpontján, a Chamberlain-kormány a lengyel kormánnyal kölcsönös biztonsági paktumot kötött, amivel Lengyelországot közvetve felbátorította arra, hogy Németországot folyamatosan fenyegesse, hogy határincidenseket provokáljon és hogy a területén élő németek ellen atrocitásokat kövessen el. Mindez a zsidók érdekeit szolgálta. Németország 1939 szeptember 1.-én megkezdte a háborút Lengyelország ellen; szeptember 3.-án Chamberlain bejelentette az alsóházban a Németországnak szóló hadüzenetet Lengyelország megtámadása ürügyén. N. a Szovjetuniónak nem üzent hadat, mely keletről támadta meg Lengyelországot. A Harmadik Birodalom 18 nap alatt végzett a fenyegetőző és Lengyelországban élő németeket irtó Lengyelországgal; 1940 tavaszán a német hadsereg bevonult Dániába, hogy azt támaszpontul használhassa Norvégia ellen, közben Norvégia fontosabb kikötőit német csapatok szállták meg. Anglia elkésett; Norvégiában reménytelen harc kezdődött. A szövetséges csapatok közben elfoglalták ugyan a narviki kikötőt, de néhány hét múlva azt is fel kellett adniok. A németek május 10.-én, a Maginot-vonal megkerülésével, hatalmas arányú offenzívát kezdtek Franciaország ellen. Hollandia és Belgium napok leforgása alatt elesett; 1940 június 14.-én elesett a francia főváros is, 17.-én Franciaország fegyverszünetet kért és ettől kezdve N. egyedül harcolt a Német birodalommal és Olaszországgal. Németország mindinkább megnehezítette Anglia hajózását, hadi- és kereskedelmi flottájának állandóan súlyos károkat okozott és 1940 augusztusától kezdve folyton fokozódó légitámadásokat intézett a szigetország ellen, főleg Londonban és a kikötővárosokban okozva súlyos pusztítást. Anglia ugyanakkor szüntelen légitámadásokat folytatott német városok, köztük a főváros ellen. A gyarmati háború során N. kénytelen volt Brit-Szomáliát átengedni Olaszország nagy lendülettel előretörő csapatainak.

2010

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland (angolul), Nyugat-Európa, A Csonka-Magyarországnál alig két és félszer nagyobb területű ország az - Európa törzsétől a La Manche (English Channel) tengerszoros által elválasztott - Brit-szigeteken terül el. Az ország "britek (bretonok) földje" jelentésű elnevezése latin eredetű. Partja öblökkel, fjordokkal tagolt. Az északi Skócia és a nyugati Wales felszínére a hegységek és a felföldek jellemzők. Anglia gerincét a Pennie-hegység alkotja, amelyet délről és keletről síkságok és táblás lépcsővidékek kísérnek. Éghajlata óceáni. A Föld egykor legnagyobb gyarmattartója a gyarmatbirodalom szétesését követően fokozatosan elvesztette vezető szerepét minden területen, de még ma is a világ egyik legnagyobb kereskedelmi központja. Mezőgazdasága magas fokon gépesített és specializált. Ásványkincsekben gazdag, amelyek közül az északi-tengeri szénhidrogénkészletek a gazdaság modernizálását segítették. Tengeri kereskedelmi flottája a világon a negyedik legnagyobb.

NAGY-BRITANNIA KÜLBIRTOKAI

Az anyaországhoz közeli, illetve attól távoli területek néhány nevezetessége: a Karibi-térség szigetcsoportjain az idegenforgalom a meghatározó (Anguilla, Bermuda, Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek); a Falkland-szigetek miatt az anyaország még Argentínával is háborúba keveredett; Gibraltár sziklaerődje a Földközi-tenger óceáni kijáratát őrzi; gyapjúiparáról híres Jersey; Szent Ilona volt Napóleon száműzetésének és halálának helyszíne; keresettek a Pitcairn-szigetek bélyegei és itt leltek menedéket a "Bounty" lázadói; végül a "bérelt" Hongkong, néhány év múlva újból Kínához fog tartozni.

Lásd még