Nagyszeben

A hu-Rightpedia wikiből
Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt)
Sibiuphoto.jpg
A református templom hátterében a Negoj csúccsal
Nagyszeben címere
Nagyszeben címere
Közigazgatás
OrszágRománia Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
Rangmegyei jogú város
Beosztott falvakSzebenjuharos
PolgármesterKlaus Johannis (2008)
Irányítószám550000
Körzethívószám0x69[1]
Népesség
Népességismeretlen +/-
Község népessége154 892 (2002)[2]
Magyar lakosság3135
Földrajzi adatok
Tszf. magasság431 m
Terület121 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Nagyszeben weboldala
Pontosan itt van!
Nagyszeben elhelyezkedése Magyarországon
Nagyszeben környéke 1769-1773 között
Nagyszeben a 17. században
Nagyszeben a 19. században
46721.gif
46722.gif

Nagyszeben, (Sibiu, németül Hermannstadt), erdélyi város, a Szeben folyó két partján, Tr. óta Romániához tartozik., (1930) 48.013 lak. Szeben megye székhelye, fontos Ipari és kereskedelmi központ, nagyszámú tanintézettel; vasúti csomópont. Az erdélyi ortodox metropolita és a szász ev püspök székhelye, az erdélyi szászok kulturális és társadalmi főhelye; itt székel a Romániai Német Népkörösség is. Középkori várfalainak D.-i bástyái, (1551) ma is állanak. A Huet-téren áll az ev. főtemplom: a XIV. sz. 2. felében kezdték építeni s a XV. sz.-ban fejezték be; a háromhajós gótikus templomot a XVI. sz.-ban átépítették és kibővítették; ekkor épült új tornya is. A szentély falán a Krisztus keresztrefeszítését ábrázoló nagy falkép Rozsnyai János műve 1445-ből. A templomhoz épített "ferulá"-ban a szász grófok, patrónusok és lelkészek sírköveinek gazdag gyűjteménye van elhelyezve; magában a templomban is sok barokk epitáfium áll Az 1472-ben épült domonkos-templom, (a XVIII sz. végén átalakítva) ez Orsolya-apácáké Sok gótikus ház v. házrészlet maradt fenn N.-ben, így a városház legnagyobb része is csúcsíves-kori. Itt van elhelyezve a nagy történelmi becsű szász nemzeti levéltár és a városi archívum.

Plébániatemplom

A hatalmas kat. plébániatemplom 1725-ben épült (Traun gr. síremlékét Schuchbauer Antal 1751-ben, a kupolafreskót Steinfeld Antal 1779-bea készítette); barokk-kori a főtéren álló Nep. Szt. János-szobor is. Á XVIII. sz. végének alkotása az ev. püspöki palota (a "szász Vatikán"). N. legmonumentálisabb barokk épülete a Brukenthal-palota; Brukenthal Sámuel br.. erdélyi főkormányzó építtette, 1760 körül, benne a szászok legnagyobb és legnevezetesebb gyűjteménye, a Brukenthal-múzeum (l. o.). A románok jelentős kulturális intézménye az Astra központi könyvtára. Itt székel a Vérein für Siebenbürgische Landeskunde, az erdélyi szászok legelső tudományos egyesülete (folyóirata a Siebenbürgische Vierteljahresschrift). N.-t rajnavidéki és luxemburgi németek alapították II. Géza idejében. A telepesek ipari foglalkozása csakhamar gazdaggá tette a várost. A vár 1442-ben már a török elleni védekezés fő támpontja volt. N. A XVI. sz.-tól ez erdélyi szászok politikai központja; 1733-91 között itt székelt a főkormányszék. Ezután újra Kolozsvár lett Erdély fővárosa, de 1849-től 1865-ig ismét N. lett azzá. A világháborúban N. mellett a magyar, osztrák és német csapatok feltartóztatták az Erdélybe nyomult román hadakat. 1918-20-ig N. volt a román kormányzótanács (Consiliul Dirigent) székhelye.

Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinum) municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye. Szenterzsébet, az egykor önálló település, ma Nagyszeben városrésze.

Fekvése

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre a Déli-Kárpátok északi előterében a Szebeni-medence közepén fekszik.

Nevének eredete

Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

Története

1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város. 1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1916-ban a román hadsereg kemény ostrom árán bevette a várost, de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták a várost.

Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült csak műemlékeik maradtak hátra.2000-től a várost Klaus Johannis szász polgármester irányítja. 2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve rehabilitálták a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott.

Népesség

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó településekkel együtt:

Összesen Román Magyar Német Roma (cigány) Egyéb
1910-ben
38 061 10 125 7297 20 015 624
1941-ben
70 352 35 753 4313 28 172 2114
1977-ben
151 137 119 625 5114 25 414 511 473
1992-ben
169 656 158 908 4164 5605 688 291
2002-ben
154 892 148 269 3135 2508 597 383

Látnivalók

  • A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
  • A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kormányzó kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
  • A várostorony 1588-ban épült, tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a városra.
  • A római katolikus templom 1733-ban épült.
  • Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
  • A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Szophia templom mintájára.
  • A városháza épületében történeti múzeum működik.
  • A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.

Híres emberek

Hivatkozások

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Külső hivatkozások


Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.