New York

A hu-Rightpedia wikiből

{{Amerikai település infobox

| név = New York
| kép = Map of New York Highlighting New York City.png
| képméret = 260px
| képaláírás = 
| zászló = Flag of New York City.svg
| pecsét = Seal of New York City.png
| becenév = „Gotham”, „Nagy Alma”
| mottó = 
| állam = New York (állam)|New York
| megye = 
| kerületei = 
| rang = 
| alapítás éve = 1625
| alapítás éve forrás = 
| kormányzati típus = 
| vezető neve = [[Bill de Blasio] (Demokrata Párt)
| vezető címe = polgármester
| irányítószám = 
| körzethívószám = 
| testvértelepülései = 
| népsűrűség = 26 720
| népsűrűség forrás = 
| tengerszint feletti magasság = 10
| terület = 1 214,4
| vízi terület = 786
| időzóna = EST (UTC -5)
| szöveg pozíciója = left
| térkép = 
| térképméret = 
| térképaláírás = 
| weboldal = www.nyc.gov

}}

Pontosan itt van!
New York elhelyezkedése Magyarországon
Új-Amszterdam, 1656

New York, [nyújork] (Gúnyneve: Jew York). az É. Egy. Áll. és egyben a világ legnagyobb városa.

New-York térképe

Kiterjedése 775 km2. A város középpontján a Manhattan sziget, az ezt határoló Hudson és East folyamok, másik oldalain a Long Island és Staten Island szigeteken terül el a város többi része, ezeken tengeri fürdőhelyek (Brighton Beach,. Long Beach, Midland Beach stb.) veszik körül. Közigazgatásilag N. öt városrészre (borough) oszlik. A középpont a belváros, a City, a Manhattan szigeten, Bronx csatlakozik hozzá, a Long Islandon Brooklyn és Queens, a Staten Islandon Richmond. Manhattan déli része az alsóváros (Downtown), N. legrégibb része, keskeny, zegzugos utcákkal. Főbb útjai a Wall-Street, a Broadway, a Bovery Str. A Wall Str. 30 km hosszú, kimondott üzleti negyed. Az alsóvárost az 1880 óta épült felhőkarcolók (Sky skrapers, Skeleton buildings) jellemzik, ezek a végletekig történő helykihasználás szüleményei, azonban a sziget gránit alapja nélkül nem épülhettek volna meg. Legmagasabb az Empire State Building: 102 emelet és 380 m magas, utána következik a Chrysler Building, a Chanin Tower és a Woolworth Building. A 13. Streeten felül kezdődik a felsőváros: Uptown. 275 számokkal elnevezett keresztút metszi a Broodwayt egymástól egyenlő távolságban és az azzal párhuzamosan futó Avenuekat. Az 5. Avenuen és környékén vannak a pénzarisztokraták palotái és klubházai, körülöttük üzletházak. N.-nak számos nagykiterjedésű parkja ven, legnagyobb a Grand Central Park. a Prospect Park, Marine Park, Flushing Meadow Park (a Világvásár helye), Pelham Bay Park stb. Az East Riverben több kisebb-nagyobb sziget van; a Bedloe's Islanden van a jólismert Szabadságszobor, ez a vízszinttől számítva a szikla alapzattal együtt 93 m magas. 1886-ban készült, a francia köztársaság ajándéka, világítótoronyul szolgál. Az Ellis Islanden van a bevándorlókat ellenőrző hivatal. A Welfare, Wards, Randall szigeteken keresztül vezetnek a nagy hidak és gyorsforgalmi utak.

1750

1750-ben még csak 10.000 lakosa volt. 1820-ban már 124.000. A bevándorlás folytán 1920-ban 6 millió, 1937-ben 74 millió lett lakosainak száma. A N.-kal szorosan egybeépített környező városokkal (Nagy-N.) kb. 10 millió. N. lakossága igen sokféle, zsidók, (néha Jew-Yorknak is szokták hívni), angolok, írek, skótok, lengyelek, németek, olaszok, kínaiak, japánok és négerek; utóbbiak külön városrészekben laknak (Harlem, Mott Street) ég nemzetiségüket többé-kevésbé megőrizték. 1930-ban N.-ban 76.575 magyar élt.

Iskolák

N.-nak 2 egyeteme van: az 1754-ben állami sorsjáték jövedelméből létesített Colombia Egyetem és az 1831-ben felállított "New York University. Számos College stb., iskola, akadémia, múzeum, könyvtár, színház. A Metropolitan Opera House világhírű. A Hungarian Research Institut magyar intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum létesítése. Vezetője Telkes László a Harvard egyetem tanára. A Riverside Drive és a 113. utca sarkán Horvai János Kossuth szobrát 1928-ban a nevezetes Kossuth zarándoklat alkalmából, leplezték le. A magyar származású Conti és Finta több szobra van N. középületein.

Közlekedés

N. vasúti és hajózási vonalai tették lehetővé kereskedelmének, nehéz és könnyű iparának kifejlődését. Kiskereskedelmi forgalma (1935) 2847 millió dollár volt. Nagybankjai és tőzsdéi nemcsak az ország; hanem a világforgalom középpontjává emelték. Az É. Egy. Áll. tengerentúli forgalmának fele N.-on megy keresztül. 1857 ó!a tengeralatti kábel köti össze Európával. A Lakehursti repülőtere által az USA légiforgalmi csomópontja is.

Hidak

Manhattant Long Islanddal 4 függőhíd köti össze (Brooklin, Manhattan, Williamsburg és Qeensboro hidak). Yersey City és Newark között 1932 óta 21 km hosszú gyors autóút van magas pályán. Az 1938-ban elkészült Lincoln Tunnel 1564 m hosszú és Manhattant Week-hawkennel köti össze. A hatalmas távolságok és az amerikai tempó miatt a gyors tömegforgalmat, keresztezés-mentesen az utcák síkja felett bonyolítják (magasvasút, gyorsforgalmi magas autóút. süllyesztett gyors autóút, ezek fölött az utcaszintben hidakkal). Az egyes városrészek közvetlen összekapcsolása jellemzi pl. a Triboro hídrendszert, ez kb. 56 km hosszú, épült 1936-ban, költsége 64 millió dollár. Jellemző ezekre a hidakra, hogy a gyalogjárót kb. másfél m magas fal védi a járművektől. N. első hídja a Brooklyn-híd, ezt 1870-ben kezdték el építeni és a munkálatok 13 évig tartottak. A függőhíd hossza a feljárókkal együtt 1826 m. A Hell-Gate vonóvasas ívhíd 18 km hosszú, a pályaszint 41 m magasan van a vízszint fedett, úgyhogy a legnagyobb tengerjáró hajók is elhaladhatnak alatta (1914-1916).

N. története.

1624-ben a Holland Ny.-Indiai Társaság telepesei a Hudson folyó torkolatában fekvő Manhattan sziget csúcsán várost alapítottak, ezt Új Amszterdamnak nevezték el. A város első kormányzója: Péter Minnewit megvásárolta az indiánusoktól az egész szigetet kb. 24 dollár értékű csecsebecséért. 1664-ben az angolok elfoglalták az akkor kb. 1000 lelket számláló települést és a Yorki hg. után nevezték el. 1783-ban az É.-amerikai szabadságharc sikeres befejeztével az angolok kiürítették. 1835-ben N. nagy részét tűzvész pusztította el. Ettől az időtől kezdve rohamos fejlődésnek indult.

2010

New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa.[1] Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fő (a New York-i agglomeráció népessége majdnem 19 millió fő).

Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New York-nak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, ami soha nem alszik.

2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd dollár volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek.

Története

Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape (más néven delaware) indiánok különböző csoportjai lakták (manahattoes, canarsies és raritan). 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt Henry Hudson brit felfedező követte 1609-ben.

A város „anyakönyvi kivonata”

Henry Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel, a ma az ő nevét viselő folyón a holland Kelet-indiai Társaság hajóján. Az Ázsiába vezető átjárót kereste, de sohasem találta meg, mivel ilyen ott nem létezett. Felfedezései nyomán később holland expedíciók keltek útra és a helyi indián törzsekkel folytatott szőrmekereskedelemből húztak hasznot. Hudson 1610-ben már egy angol társaság szolgálatában tért vissza az északnyugati átjárót keresni. A telet a jég fogságában töltötte és 1611 nyarán mikor tovább akart indulni,a hajó legénysége fellázadt. Hudsont, 10 éves fiát és 8, a lázadáshoz nem csatlakozó személyt kitettek a Hudson öböl környékén.

Hudson expedíciója után, 1626-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven [2] (magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták). Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért. A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak.

1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, mely angol kézen is maradt a második angol-holland háborút lezáró bredai egyezmény értelmében (1667). A várost ekkor nevezték át Új Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) a tiszteletére, aki II. Károly király öccse volt. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.[3]

Az olasz bevándorlók lakta Mulberry Street a New York-i Manhattanben, 1900 körül (színezett fénykép)

Az amerikai függetlenségi háborúban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783. november 25-ig. Ezen a napon tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről (Evacuation Day). Április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus.

A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét (Commissioners' Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az Erie-csatornát (1819), ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és Kanada agrárvidékei felől. 1835-re, Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa.

Az amerikai polgárháború során (1861-1865), bár az állam az Unióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan a Konföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az 1863-as évben Unió-ellenes lázadást szült, mely 1200 halálos áldozatot követelt.

New York Williamsburg felől, 1848-ban (litográfia)
Manhattan déli része 1942-ben
Dél-Manhattan napjainkban

A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.

1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel. 1914-ben Bronxból önálló megye jött létre.

A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: 1904. június 15-én a General Slocum nevű gőzhajó gyulladt ki az East Riveren, több mint ezer ember – főként német bevándorlók – haltak meg; 1911. március 25-én a Greenwich Village-ben lévő Triangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.

A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit 1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló. A legismertebbek az Empire State Building, a Chrysler Building, a New York Life Insurance Building, az 570-es torony, a Cityspire, a Metropolitan Life Building (korábban PanAm Building) és persze a lerombolt World Trade Center. Nem kimondottan felhőkarcoló, de ismert magas épület még a Flatiron Building és az ENSZ-székház, a Secretariat Building is.

A II. világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi Flushing Meadows Parkból Manhattan keleti oldalára.

Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, rasszista zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a Municipal Assistance Corporationre kellett bíznia, melynek elnöke Felix Rohatyn volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére (Financial Control Board).

Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő dot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.

A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen 2011-re tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).

Fekvése

New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%).

A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.
A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a Robert F. Kennedy-híd, a Queensboro-híd, a Williamsburg-híd, a Manhattan-híd és a Brooklyn-híd. Jersey felé csak északabbra van egy autópályahíd, amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a Lincoln alagút és a Holland alagút. De Queens és Brooklyn felé is vezet egy-egy alagút.

A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése 'szoros').

A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a Battery Park Cityt például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)

Az USA ezen részén nedves kontinentális éghajlat uralkodik, amelyben – partvidéki terület lévén – nincsenek komolyabb hőmérséklet-ingadozások, ugyanakkor az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan. A legkellemesebb évszak az ősz. A telek általában hidegek, sokszor nagyobb havazásokkal, melyek megbénítják a várost – de előfordul már-már hűvös, hó nélküli tél is. A tavasz enyhe, késő márciusban 10-15, kora júniusban 25-30 °C a jellemző (egy-egy késői hóvihar azonban még áprilisban is elérheti a várost), míg nyáron nem ritka a 32-38 °C közötti érték sem, bár ennél jóval alacsonyabb is lehet a hőmérséklet.

Városrészei

BronxManhattanStaten IslandBrooklynQueensQueensJohn F. Kennedy International AirportLaGuardia Airport5 Boroughs New York City Map Julius Schorzman.png
Kép leírása
New York öt kerülete:
  1.  Manhattan
  2.  Brooklyn
  3.  Queens
  4.  Bronx
  5.  Staten Island

A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város” (the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti.

  • Manhattan (New York County, lakossága 1 564 798 fő)
  • Bronx (The Bronx) (Bronx County, 1 363 198 fő)
  • Brooklyn (Kings County, 2 472 523 fő)
  • Queens (Queens County, 2 225 486 fő)
  • Staten Island (Richmond County, 459 737 fő)

Közigazgatása

New York önkormányzata New York állam parlamentjének alárendelt testület, de a törvényhozói és a végrehajtói hatalom terén nagyfokú önállóságot élvez.

A végrehajtó testület feje a polgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. Helyettesein keresztül ő irányítja a polgármesteri hivatal öt osztályának (üzemeltetési, gazdasági és újjáépítési, stratégiai, közigazgatási, valamint jogi) és számos független kormányzati hivatalnak a munkáját.

A törvényhozó testület, a városi tanács egykamarás, 51 tagú (egy képviselőre kb. 157 ezer lakos jut), négyévente választják, elnöke mindig a többségi párt vezetője. Az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket a polgármester hagyja jóvá; ha vétót emel, a tanács harminc napig újratárgyalhatja a javaslatot, de elfogadásához már kétharmados többség szükséges.

Bár New York öt kerülete (borough) egyben öt megye (county) is, nincsenek megyei önkormányzatai: az egyes kerületek ún. kerületi elnököt (borough president) választanak, aki egy nem túl jelentős költségvetés beosztásáról dönt, illetve a hivatalával együtt járó bizottsági tisztségeket tölti be.

Megyei szintű bíróságok szintén nincsenek: a városnak egy polgári jogi és egy büntetőjogi bírósága van, utóbbi feladatait részben a családjogi bíróság látja el. (A családjogi bírókat – New York állam gyakorlatától eltérően – nem választják, hanem a polgármester nevezi ki őket, tíz évre.)

Kultúra

A New Amsterdam Theatre

Színházak és előadótermek

A New York-i színházi negyed a Times Square környékén található, Manhattan Midtown nevű részén. Tízezreknek ad munkát, és – mivel egy broadwayi előadás megtekintése sok turista programjának is része – jelentős bevételt hoz a városnak.

A közismert Broadway-színház megjelölés nem csak a Broadwayen lévő intézményeket jelöli, hanem a 39 nagyobb (legalább 500 férőhelyes) színházat (melyeknek valójában csak kis hányada található a főútvonalon). Az ún. Off-Broadway színházak 100-500 férőhelyesek, kisebb költségvetésű és kisebb érdeklődésre számot tartó, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is. Az Off-Off-Broadway színházak közönsége legfeljebb száz fős, az ezekben játszó színészek többsége amatőr.

A leghosszabb ideig műsoron lévő darab Andrew Lloyd Webber Macskák című musicalje volt, amelyet 1982 és 2000 között 7485 alakalommal játszottak a Winter Garden Theaterben.

A koncerteknek, opera-, tánc- vagy más előadásoknak otthont adó intézmények között a legnagyobb a Lincoln Center for the Performing Arts, melynek épületegyüttesében tizenkét társulat működik (például a New York-i Filharmonikusok, a Metropolitan Opera, a New York City Opera, New York City Balett és a Jazz at Lincoln Center). Ismertebb előadótermek még: a Carnegie Hall, a Radio City Music Hall és a Brooklyni Zeneakadémia.

Múzeumok

New York legismertebb szépművészeti múzeumai a Metropolitan Museum of Art, amely a régebbi korok és a Modern Museum of Art, valamint a Guggenheim Museum, amelyek a 20. század művészetét mutatják be. A természettudományi múzeumok közül a legnagyobb az American Museum of Natural History, a hozzá tartozó Hayden Planetáriummal. Sok kisebb, egy-egy szűkebb területtel foglalkozó gyűjtemény is található a városban, mint az El Museo del Barrio, mely a latin-amerikai kultúrákkal, vagy a Cooper-Hewitt National Museum of Design, mely a formatervezéssel kapcsolatos kiállításoknak ad helyet. Az Ötödik sugárút egy mérföldnyi szakaszát az ott lévő számos múzeum miatt Museum Mile-nak nevezik.

Televízió és film

Hollywood létrejötte előtt itt volt az amerikai filmgyártás központja; a queensi Kaufman-Astoria stúdióban már a Marx testvérek és W.C. Fields is forgatott. Napjainkban Los Angeles után a második legmagasabb bevételt termelő filmipar a New York-i.

Az USA négy legnagyobb televíziócsatornájának (ABC, CBS, Fox Network és NBC), valamint a Music Televisionnek és az HBO-nak is New Yorkban van a székhelye. A város hivatalos tévécsatornája az NYC TV, melyet az NYC Media Group működtet.

A város mint színhely

Megszámolni is nehéz lenne, hogy hosszú évtizedek alatt hány és hány filmes produkció, film, filmsorozat és egyéb műsor játszódott, illetve készült New Yorkban, vagy szólt épp New Yorkról. A városban játszódó történetek legtöbbje talán bűnügyi témájú, krimi, thriller, New Yorkra mint a "bűnös nagyvárosra" apellálva. Rajtuk kívül, hozzájuk hasonlóan legtöbbször még vígjátékoknak, romantikus alkotásoknak is New York szolgáltat nagyvárosi környezetet. De ugyanígy nagyon sok dráma, horror, mese, sci-fi és más műfajú produkció is New Yorkban játszódik. A felhőkarcolók, a zsúfolt utcák, a hidak, a hatalmas forgalom ideálisak egy lüktető nagyváros történetbeli érzékeltetéséhez. Akciófilmekben, de főleg katasztrófafilmekben ugyancsak "milliószor" támadták meg, rombolták le szörnyek, földönkívüliek, terroristák, meteorok, szökőárak, egyéb különféle csapások.
A 2001-es terrortámadás különösen érzékenyen érintette a filmipart is az ott élőkön kívül, mikor az addigi fikciók részben megvalósultak. Az esemény után el is kellett halasztani minden ilyen vagy hasonló témájú akciófilm bemutatóját, függetlenül attól, hogy New Yorkban játszódott e.

Sport

Gazdaság

A New York-i tőzsde (NYSE) épülete

New York kialakulásának és kezdeti fejlődésének fontos tényezője volt a Hudson folyó torkolatában kialakult öböl, mely kiváló kikötőként szolgált. Jelentősége és két vetélytársával, Bostonnal és Philadelphiával szembeni előnye tovább nőtt, amikor 1819-ben elkészült az Erie-csatorna. A régi kikötő a Manhattan déli csücskének Long Island felőli oldalán lévő South Streetnél volt, ma már nem használják. Az 1950-es évektől a forgalom jórészt a New Jersey-i Port Newark-Elizabeth Marine Terminalra tevődött át; a kereskedelem és a szolgáltató szektor azonban továbbra is New York gazdaságának legmeghatározóbb területei.

Az ipar a 19. század közepén jutott egyre fontosabb szerephez, legjelentősebb ágazata a textilgyártás volt; a 20. század végére azonban a megnövekedett telekárak miatt az ipari létesítmények száma csökkenni kezdett.

New York a világ egyik legjelentősebb és valószínűleg legismertebb pénzügyi központja, a Wall Street legalább annyira a város szimbólumának számít, mint a Szabadság-szobor. Több tőzsde is itt található (NYSE – New York Stock Exchange, NASDAQ – National Association of Securities Dealers Automated Quotations, AMEX – American Stock Exchange, NYMEX – New York Mercantile Exchange, NYBOT – New York Board of Trade).

New York a székhelye olyan világszerte ismert cégeknek is, mint például Avon, Estée Lauder, Pfizer, Reuters, Sony Music Entertainment, Time Warner. (Teljesebb lista az angol Wikipédiában.) Az országban itt található a legtöbb médiacég és kiadóvállalat; a manhattani Madison sugárút az amerikai reklámipar, a Hetedik sugárút pedig a szépségipar központja. A Fortune magazin 500-as listáján szereplő amerikai cégek közül a legtöbb New York-i.

Demográfia

Év szám Év szám
1790 33 131 1800 60 515
1810 96 373 1820 123 706
1830 202 589 1840 312 710
1850 696 490 1860 813 669
1870 942 292 1880 1 206 299
1890 1 515 301 1900 3 437 202
1910 4 766 883 1920 5 620 048
1930 6 930 446 1940 7 454 995
1950 7 891 957 1960 7 781 984
1970 7 894 862 1980 7 071 639
1990 7 322 564 2000 8 008 288
2007 8 274 527

A városban minden rendű-rangú ember, társadalmi réteg képviseltetve van. A kontraszt látványos: az üzleti milliomosrétegtől a szegény vagy épp hajléktalan rétegig bezárólag minden társadalmi csoport jelen van az utcák, irodaházak, apartmanok, bérházak, közterek, kávézók, külvárosok, vagy épp az agglomerációba tartozó kertvárosok által nyújtott közegben. New Yorkban a nagy népsűrűség változatos embertípusokat, "fura fazonokat" is kitermelt, akik így akarnak kitűnni a sokszor közönyös tömegből, vagy csak simán nagyvárosi futóbolondok.

Az USA Népszámlálási Hivatalának (United States Census Bureau) adatai szerint 2000-ben New York lakossága 8 008 278 fő volt (az itt élő családok száma 1 852 233; egy család tagjainak átlagos száma 3,32). A népsűrűség 10 194,2 fő/km², egy négyzetkilométerre átlag 4074,6 lakás/lakóház jut (a lakóegységek száma 3 200 912).

A népesség összetétele: 44,67% európai, közel-keleti vagy észak-afrikai; 26,59% afrikai amerikai, 0,52% indián, 9,83% ázsiai, 0,07% csendes-óceáni, 13,42% egyéb és 4,92% több rasszhoz tartozó. A spanyol vagy latin-amerikai származásúak aránya 26,98%. Külföldön született a lakosság 35,9%-a (18,9% Latin-Amerikában, 8,6% Ázsiában, 7% Európában).

New Yorkban lakik az ország legnagyobb zsidó közössége, mintegy 972 ezer fő (2002-es adat), itt van a központja a haszidizmus lubavicsi ágának, valamint a szatmárnémeti és a brooklyni zsidó családoknak.

A 3 021 588 háztartás átlagbevétele 38 293 dollár; 37.2%-ukban élnek házaspárok, az egyedül élők aránya 31,9% és 29,7%-ukban él legalább egy tizennyolc év alatti.

Az egy főre jutó bevétel 22 402 dollár (a férfiak átlag 37 435, a nők 32 949 dollárt keresnek). A létminimum alatt él a népesség 21,2 (a családok 18,5) százaléka, közöttük 30% a tizennyolc év alatti és 17,8% a hatvanöt év felettiek száma.

A város lakosainak 24,2%-a 18 év alatti, 10%-a 18 és 24 év közötti, 32,9%-a 25 és 44 év közötti, 21,2%-a 45 és 64 év közötti és 11,7%-a 65 év feletti. A lakosság életkorának középértéke 34 év. 100 nőre 90 férfi jut, csak a 18 évnél idősebbeknél az arány 85,9:100.

A munkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak.

Közlekedés

New Yorknak két igazán ismert és mondhatni népszerű közlekedési formája van: a taxi és a metró.

Taxi

A taxizás nagyon egyszerű és kényelmes megoldás New Yorkban, ahol autózni nagyon bajos, parkolóhelyet találni szinte lehetetlen és hamar elszállítják a tilosban parkolókat. Nem beszélve a dugókról amik szintén mindennaposak, ezeken taxival sem lehet egykönnyen átjutni. Mindenesetre alkalmi közlekedésekre a lakosságnak így is gyakran a taxi a legideálisabb. Turistáknak viszont érdemes résen lenni, nehogy netán a tudatlanságukat kihasználva csapják be őket.
A taxizás, illetve a taxi sokáig egyet jelentett a Checker cég taxijaival.[4][5] Számos modelljük közül a Marathon és a Superba vált igazi New Yorki sárga-taxivá, és így egyúttal világhíresen az amerikai taxi megfelelőjévé. Mára azonban már mind eltűntek: a cég nyolcvanas évek eleji megszűnése után végül 1999-ben szanálták az utolsókat is, melyekre árverésen lehetett licitálni. Helyüket modernebb, korszerűbb járművek vették át (Chevy Impala, Chevy Caprice, Ford Crown Victoria, stb.), illetve ezek már a Checker-éra alatt is megjelentek.

Metró

Searchtool right.svg Bővebben: New York Subway

Hasonlóan "népszerű" a metró is: a külvárost a belvárossal és a belvároson belüli pontokat is hálózatszerűen összekötő metró szintén könnyű és ideális közlekedési eszköz az ott élőknek, főleg hogy éjjel-nappal üzemel, de este 9 után már nem tanácsos metrózni. A vonalak teljes hossza 714 mérföld! A vonalak számmal, az állomások betűvel vannak jelölve. A szövevényes hálózatban könnyű eltéveszteni az irányt, így tanácsos figyelmesnek lenni és egy bárhol beszerezhető térképpel[6] utazni, mivel bizonyos városrészek (pl. a Harlem) egyáltalán nem veszélytelenek!

Egyéb

Lehet még busszal is utazni, de az inkább városnézésre alkalmas, mivel bizonyos napszakokban amúgy is rendszertelenül közlekedik. De természetesen lehetőség van autókölcsönzésre is, ahogy limuzin vagy helikopterbérlésre is. Ezeken kívül sétahajózni is lehet a Hudsonon, sétakocsikázni is konflissal, valamint Manhattan és a Roosevelt-sziget között libegő is jár. (Villamos és trolibusz nincs New Yorkban.)

A városnak két nagy nemzetközi repülőtere is van: az egyik a délebre fekvő, jelentős méretű és forgalmú JFK reptér, a másik a tőle északra lévő, valamivel kisebb LaGuardia repülőtér. A New Jersey-ben lévő Newarki reptér is bonyolít a városhoz kapcsolódó repülőforgalmat. Több vasútvonal és pályaudvar is van New Yorkban, a legismertebb a manhattani Pennsylvania Station, röviden Penn Station (Penn állomás).

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. São Paulo és Mexikóváros után
  2. 1664-ig hívták így.
  3. A holland Nemzeti Levéltárban őrzik a vásárlásról szóló irományt, amelyet gyakran csak New York anyakönyvi kivonataként neveznek.Kisalföld, 2009. április 7. 20 o.
  4. Kis Checker-történelem
  5. A New Yorki taxizás rövid története
  6. A New Yorki metrók térképe

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz New York témájú médiaállományokat.