Olaszország

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Olaszország
Flag of Italy.svg
Államforma köztársaság
Főváros Róma (Roma)
Terület 301.302 km2
Legmagasabb pontja Mont Blanc 4807 m
Legfontosabb folyók Pó, Adige, Tevere
Legfontosabb tavak Garda-tó, Comói-tó, Lago Maggiore
Lakosság
Népesség 57.600.000 fő (2001)
Népsűrűség 189 fő/km2
Hivatalos nyelv olasz (regionálisan francia és német)
Népek, nemzetiségek olasz 94%, szárd 3%, rétoromán 1%, egyéb 2%
Vallások római katolikus 84%, felekezeten kívüli 15%, egyéb 1%
Városi lakosság aránya 70%
Írástudatlanság 3%
Iskolakötelezettség 6-13 éves korig
Általános adatok
GNP 21.400 USD/fő (2001)
Pénznem 1 euro = 100 cent
Nemzeti ünnep április 25. (a Felszabadulás Napja),június első vasárnapja (a Köztársaság Napja) (1946)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség és konzuli hivatal, Róma, főkonzulátus, Milánó, Magyar nagykövetség Róma, 00161, Via dei Villini 12-16. Tel.: (06) 4423-0598, Konzuli hivatal: Róma, 00198, Via Messina 15. II/17. Tel.: (06) 4424-9933, Főkonzulátus: Milánó, 20123, Via Bocaccio 18. Tel.: (2) 4802-0380
Térkép

Olaszország, (Regno d'Italia), királyság D.-Európában, Franciaország, Svájc, Németország, Jugoszlávia, az Adriai tenger, az Ión tenger, a Tirreni tender és a Ligur tenger között. Hossza 1016 km, szélessége 130-500 km. ter. 310.177 km2., (1036) 42,993.602 lak. Népsűrűsége 139/km2.

48651.gif

Olaszország címere.

Felszíne, vizei, bányakincsei.

O DK-i irányban elnyúló félsziget.; alakját ez Appenninek eurázsiai típusú lánchegysége szabta meg. A félsziget É.-on Európa törzseket kapcsolódik. O.-hoz tartozik Szicília és Szardínia (Sardegna) szigete és még számos kisebb sziget (Elba, a Ponza szigetek, Montecristo, Pantelleria, Ustica, az Egádok, a Lipari szigetek, Cazza, Lagosta, Pelagosa, Cherso, Unie és Lussin). Felszíne három nagy morfológiai és Szerkezettani egységre tagolódik: 1. Kontinentális Itáliára, vagyis a Po medence és a környező párkányhegységek (Alpok, Dinari Alpok,) területére, 2 Félsziget Itáliára, vagyis az Appenninók hegyláncának és a szomszédos vidékek (Arno medence, Campagna di Roma, Campania, M. Gargano és Apulia) területére, és 3. Sziget-Itáliára, Az Alpok hegyrendszeréből a Tengeri, Kotti, Gráji, Lepontini, Pennini, Bergamói Alpok, a Bernina, az Adamello, az Ortler, az Ötz-völgyi Alpok D.-i része, továbbá a D.-tiroli Dolomitok, a Carniai Alpok tartoznak Olaszország területéhez (részletesen l. Alpok), a Dinári Alpok (l. o.) Isztria félszigeten vonulnak át. Az Alpok és a Dinaridák másod- és harmat'korban felgyűrődött, kristályos kőzetekből, homokkőből, mészkőből és dolomitból álló, fiatal lánchegységéihez csatlakozik a Po fiatal feltöltött medencéje. Peremén az alpi gleccserek jégkor morénái helyezkednek el. Az Appenninók ugyancsak fiatal lánchegység, az Alpoktól a Colle di Tendával választhatók el. Az Appenninók főként másod és harmadkori mész- és homokkőből agyagpalából, gránitból, gnejszből és kristályos palából állanak. Idegen tagként csatlakozik hozzájuk Apulia mészkőtáblája és a M. Gargano félsziget, meg az anconai szirt dinári típusú mészkőröge. Szicília az Appenninók folytatása, Szardínia pedig annak az ősmasszívumnak a felszínen maradt darabja, amely még az Appenninóknak felgyűrődése előtt a Tirreno tenger helyén terült el.

Sok földrengés

O. Európa földjének fiatal tagja, amint azt a sok, pusztító földrengés és a gyakori vulkáni tevékenység igazolja. A Po medence peremén, Vicenza és Padova környékén (Monti Berici és Colli Enganei) és Toscanában, az Appenninók Ny.-i környezetében is vulkanikus hegyek (M. Amiata) helyezkednek el, a Bracciano, Vico és Bolsenai tó kialudt vulkánok "caldera"-tavai; a Nápolyi öböl környékén a működő Vesuvio, továbbá a Phlegrei mezők, a Ponza szigetek, a solfatarák, mofetták és fumarolák mind ismert vulkanikus jelenségek. Szicília K.-i oldalán az Etna Európa legmagasabb működő vulkánja; a Lipari szigeteken pedig a Stromboli és Vulcano tűzhányója működik állandóan. A Ny.-i partok jobban tagoltak, kikötőkben, öblökben gazdagabbak, mint a K.-i oldal egyenesvonalú, tagolatlan partjai. Ny.-on La Spezia, Rapallo, Genova, Savona. Sta. Margherita jó kikötők, D.-ebbre a Gaetai, Nápolyi, Salernoi. Policastrói öböl és a Sta. Eufemia öböl D.-en a Tarantói öböl K.-en azonban csak a Manfredóniai, az Anconai, a Veneziai és a Trieszti öböl szakítja meg a partok egyhangúságát. Szicília és Szardínia partjai viszonylag jól tagozottak. Félsziget-Itália partvonalainak hosszú 3383 km, a szigeteké 3493 km.

Folyók

O. legnagyobb folyója a Po (l.o.). Nagy deltával ömlik az Adriai tengerbe, deltáját ma is növeli a tenger rovására. A túrzások (a lidók) lagunákat (velencei laguna-rendszer) rekesztenek el a tengertől. A Po deltája É.-on az Alpokból jövő Brenta. Adige, Piave, Livenza, Tagliamento és Isonzó deltájával fűződik össze. Nagyobb jobboldali mellékfolyói a Tanaro, a Bormida, a Taro és a Panaro, baloldaliak: a Dóra Baltea, a Sesi, a Ticino. az Adda, az Oglio, a Chiese, a Mincio. Az Appenninek K.-i lejtőjéről a Reno, a Metauro, a Sangro, a Trigno, a Biferno, a Candelaro, a Cervajo és az Ofante ömlenek az Adriába. A Bradano, a Basento és Agri a Tarantói öbölbe, a Sele, a Volturno. a Garigliano, a Tevere, az Ombrone, az Arno, a Cecina és a Serchio az Appenninók DNy.-i lejtőjéről a Tirreni, ill. a Ligari tengerbe folynak. A folyók rövidek, csak a Po hajózható. O. tavakban gazdag. Legnagyobbak az Alpok jégkori eredetű tavai (Lago Maggiore, Lago di Orta, Lago di Como, Lago d'Iseo, Lago di Garda). Nagy tó a Trasimenói tó, továbbá a Vico-, Bracciano-, Bolsano tó, kisebbek az Albanói és Nemi "caldera"-tavak. Ék.-en a Valli di Comacchio laguna-tó. O hasznos ásványi kincsekben szegény. Kőszene nincs, csak barnaszene (Toscanában, Umbriában) és kevés vasa (Elba sziget). Gazdag kénbányái Szicíliában, higanybányái Idriában vannak. Márványt Massa e Carrara tartományban, rezet Toscanában, ólmot és barnaszenet Szardiniában némi kőolajat Piacenzában, aszfaltot Szicíliában bányásznak. Elterjedt a tengerpartokon a sópárlás. Éghajlata. Kontinentális Itália éghajlata szárazföldi. szélsőséges, forró nyár és hideg tél jellemzi. Milánóban nyáron 40˚ meleg, télen -18˚ hideg is lehet, de már az Alpok D.-i lejtőjének mediterrán éghajlata van. A csapadék bőséges (Udine 1550 mm, Venezia 810 mm, Milánó 1000 mm. Torino 820 mm). Az olasz Riviéra éghajlata enyhe, mediterrán. Közép-Olaszország éghajlata vidékenkint változik. A hegyvidékeken sori, a partvidékeken enyhe, meleg-mérsékelt. A csapadék mennyisége is változik (Róma 760 mm, Firenze 920 mm, Ancona 730 mm, Urbino 1030 mm). D.-Olaszország és a szigetek éghajlata teljesen mediterrán: a tél enyhe, esős, a nyár forró és száraz, fagy és hó ritka. A csapadék összege Palermóban 600 mm, Nápolyban 830 mm, Cosenzában 1180 mm.

Növényvilág

O. növényvilága igen változatos és gazdag, nagyobb részében a délszaki, mediterrán flóraterülethez tartozik, örökzöld magas cserjések (macchia) és ligetes erdők, majd kopár, sziklás hegylejtők váltakoznak gondosan megművelt, dúsan termő völgyekkel és síkságokkal. Középeurópai jellegű erdőket jóformán csak az olasz Alpesekben találunk. Az örökzöld cserjék és fák sorában Jellemzők a mirtusz, a Citrusfajok, az Erica arborea, a Phillyrea, az Arbutus unedo, a babérfa, az oleander, a magyaltölgy (quercus ilex) és a paratölgy (quercus suber), a Juniperus oxycedrus. A termesztett- és dísznövények között a fügefa, az olajfa, a narancs- és citromligetek, a ciprusfa, a szentjánoskenyérfa, a mandulafenyő (Pinus pinea) és az aleppói fenyő (Pinus halepensis), az Amerikából idehonosított Agavé americana és az indiai füge (Opuntia) adnak a sűrűn lakott területeknek sajátos délszaki jellegzetességet. A datolyapálma (Phoenix) csak egészen délen érleli meg gyümölcsét. A hegylejtőkön szelídgesztenye-ligetek is gyakoriak. A magasabb hegyeken sajátos havasi flóra díszlik.

Állatvilág.

O legnagyobb része állatföldrajziig a palaearktikus régió mediterrán tartományához tartozik s mindössze legészakibb része esik át a középeurópaiba. Jellegzetes nagy állata a Szardinián honos mulflon (Ovis musinom). Nagyemlőseinek és haszonvadainak száma az utóbbi évtizedekben rohamosan csökkent. Az Alpok D.-i részéről a zerge már csaknem teljesen eltűnt és a kőszáli kecske is már csak a piemonti rezervátumban él.

Lakosság.

O. lakossága 1871-ben 26,801.154, 1936-ban 42,993.602 volt. A népesség megoszlása vidékenkint a következő:

Országrészterület km2LakosságNépsűrűség
km2-kint
Piemonte 29.253 3.506.134120
Liguria 5.436 1.466.915264
Lombardia 23.740 5.836.432236
Venezia Tridentina 13.652 669.02948
Venezia Giulia e Zára 8.953 977.257109
Veneto 25.517 4.287.806182
Emilia 22.135 3.339.058145
Toscana 22.943 2.974.439126
Marche 9.688 1.278.071126
Umbria 8.401 725.91884
Lazió 17.180 2.647.088140
Abruzzi e Molise 15.415 1.600.63198
Campania 13.507 3.698.605260
Puglie 19.273 2.637.022130
Lucania 9.987 543.26251
Calabria 15.106 1.771.651111
Sicilia 25.710 4.111.078154
Sardegna 24.089 1.034.20640
Olaszország 310.17742.993.602139

Legsűrűbben lakott Liguria, Lombardia és Campania termékeny sík vidéke, leggyérebben Sardegna, Lucán is és az Alpok vidéke. A népmozgalom 1936-38-ban a következő volt:

ÉvHázasságszületésHalálozásszületési
többlet
1936316.514962.686589.636373.050
1937377.219991.867615.420376.447
1938324.8441.037.180612.229424.951

A korábbi idők nagyarányú kivándorlása (1902: 250.000, 1913: 711.440 fő) erősen megcsökkent, ill. legújabban teljesen megszűnt; 1935-ben 57.408, 1936-ban 41.710, 1937-ben 59.945, 1938-ban 61.548 olasz költözött külföldre. A lakosság nyelvileg egységes. Kb. 100.000 francián, Tirol németjein, Isztria szlovénjein kívül néhány ezer albán, kevés görög és spanyol él O -ban, ellenben az olasz nyelvterület O határain is túlterjed (Korzika, Málta, a francia Riviera). A lakosság 99-6%-a r. kat, 88.618 protestáns, 47.825 izr., 17.283 felekezetnélküli (1936).

Alkotmány és közigazgatás.

O alkotmánya eredetileg 1848-ból származik, azonban azóta többször lényeges változásokon ment át. Államformája alkotmányos királyság, élén a királlyal, aki azonban csak névleges államfő, mert a tényleges átfogó hatalom a miniszterelnöké, azaz a kormányfőé (Capo del Governo), aki egyben a fasiszta párt vezére (Duce). A király 1936-ban Abesszínia elfoglalása és az olasz birodalom megalapítása után felvette az "Etiópia császára" címet. 1939-ben az olasz érdekek hatályosabb védelme céljából Albánia perszonálunióba került Olaszországgal és a király felvette az "Albánia királya" címet is. A miniszterelnök egyedül a királynak felel és A kétkamarás országgyűlés napirendjét a kormányfő előzőleg jóváhagyja. A Fasiszta Pártot az 1929. évi törvény közjogi jogi személlyé mondta ki; főtitkára a kormány tagja. A kormány többi tagját a kormányfő előterjesztésre a király nevezi ki és azok egyedül a kormányfőnek felelősek. Az országgyűlés két házból áll: a szenátusból és a korporációk gyűléséből. Előbbinek tagjai a kir. hg.-ek, valamint a király által a kormányfő előterjesztésére tetszés szerinti számban életfogytiglan kinevezett szenátorok. A régi választási alapon állott képviselőház 1936. III. 23.-án feloszlott és helyébe a "Korporációk Nemzeti Gyűlése" lépett. Az összes hivatásrendek foglalkozási csoportok szerint 22 csúcs.szervezetbe tömörültek. ezeknek vezetői nevezik ki a korporációk gyűlésébe küldendő képviselőiket, akiket ebbeli minőségükben a király a kormányfő előterjesztésére megerősít A korporációk gyűlésének elnöke a kormányfő, helyettese a korporációk minisztere. Lényeges szerve az államnak a Fasiszta Nagytanács, elnöke a kormányfő. Hatáskörébe tartozik a törvényjavaslatok elkészítése és benyújtása is. Tagjait részben a kormányfő és részben az ő előterjesztésére a király nevezi ki a hivatali állásuknál fogva tagok mellé. A Nagytanács őrzi a kormányfő utódjelölési névsorát is a kormányfő halála esetére.

Államtanács

A közigazgatás irányító szerve az Államtanács (Consiglio di Stato) volt, melynek hatáskörét szintén a Fasiszta Nagytanács vette át. Általános közigazgatási rendeletek kibocsátásánál a Nagytanács közreműködése szükséges. Működését számos tanácsadó és szakértő hivatal segíti elő. Közigazgatásilag az ország 92 tartományból áll, melyek élén a kormány által kinevezett elöljáró (Prefetto) áll. Hivatalfőnöki hatásköre van nemcsak alárendelt tisztviselőivel szemben, hanem más, a belügyminisztérium alá rendelt szervek, így a polgármester (Podesta) felett is. Az elöljáró az államhatalomnak teljhatalmú képviselője és mint ilyen a rendőrség és egyes katonai alakulatok parancsnoka is, jogában áll különleges esetekben kerületére kihirdetni az ostromállapotot is. Mellérendelt tanácsadószerv a tartományi tanács, melynek tagjait éppúgy, mint a városi törvényhatóságok élén álló polgármestereket, a kormány nevezi ki. Az elöljáró legfontosabb tanácsadó szervo a közigazgatási bizottság (Giunta Provincuile Amministrativa), mely 5 elöljárósági tisztviselőből és a fasiszta párt főtitkára által előterjesztőit és a belügyminisztérium által kinevezett 4 tagból áll. Hatásköre az ellenőrzés, tanácsadás és bizonyos esetekben a közigazgatási bíráskodás. Abból az elvből, hogy a fasizmus az állam személyiségének gondos és hivatott őrzője, folyik, hogy a közigazgatási kerületeknek alig van némi önkormányzatuk. Róma birodalmi főváros közigazgatása különbözik a többi városétól; élén kormányzó áll, akit a minisztertanáccsal egyetértésben, a belügyminiszter előterjesztésére a király rendelettel nevez ki.

Közoktatásügy.

O közoktatásügyét legújabban az 1939-ben kiadott Carta delta scuola szabályozta, ez a rendelet a tanuló öntevékenységét teszi meg az iskolai oktatás alapjául. A fasizmus már uralomrajutása első évében hozzányúlt az oktatásügy átszervezéséhez: nemzeti nevelésügyi (educazione Nazionale) minisztériumot szervezett; visszaállította a vallástanítást, új egységes állami tankönyveket vezetett be, a hegyvidékek telepesei részére a mi tanyai iskoláinknak megfelelő piccole scuole ruralit állított fel. Az iskoláéval egyenlő nevelő értékűnek tekintik a katonai alapon szervezett balilla és avangardista intézményeket, melyekbe a 8-18 éves ifjúság tartozik. Az elemi Iskolából a középiskolába és önnél az egyetemre csak idegen tanárokból álló államvizsgálati bizottság előtt letett eredményes vizsga alapján lehet fellépni. Az állami elemi iskolákban (1939) 102.000 tanító 4,621.000 gyermeket oktatott; a 495 középiskolában 7242 tanár 129.000 tanulóval foglalkozott, akik közül 31.000 leány; tanítóképző van 174. szakiskola 493. A 26 egyetemen 36.000 hallgatót 1783 tanár (köztük 29 nő) és 3235 magántanár tanított. Van azon kívül 53 egyéb főiskola 18.000 hallgatóval és kb. 1000 tanárral.

Gazdasági élet.

A kereső népesség (1931) 47%-a őstermelő, 30%-a él iparból és bányászatból, 8%-a kereskedelemből, 5%-a közlekedésből. A földmívelés, az É.-i síkságoktól eltekintve, régebben nagyon hátramaradt volt; bár az utolsó évek ú. n. búzacsatája. a földmívelés színvonalát erősen emelte, a gabonabehozatalra szoruló ország a teljes önellátást e téren még mindig nem tudta elérni. Sokat lendített a nagykiterjedésű mocsarak lecsapolása is, ezek helyén virágzó helységek épültek. O főtermékei (1938-ban 1000 q-ban): búza (80.918), árpa (2478), rozs (1381), zab (6291), tengeri (29.363), rizs (8180), burgonya (29.507), cukorrépa (32.533), dohány (110), arachis (17), gyapot (95), len (36), kender (1086), gyapotmag (166), lenmag (67), kendermag (28), repce (5), szezám (3), továbbá a dúsan termő olajbogyó, citrom, narancs, szőlő. Bortermelése 41 millió hl-t adott. Állatállománya (ezer drb) szarvasmarha (7667), ló (791), öszvér és szamár (1228), juh (9467), kecske (1828), sertés (2940), bivaly (13). Mezőgazdaság' iparaiból kiemelkedik a sajt- (23 millió q), cukor- (36 millió q), olívaolaj- (1-8 millió q), sör- (613.000 hl), alkohol- (994.000 hl) termelés. A szenet és nyersolajat hatalmas vízi-erőre épített elektromos telepek pótolják (15.108 millió kwh): egyebekben behozatala csökkentését új gyarmatok szerzésével igyekszik elérni. Főbb bányatermékei (1000 q-ban): barnaszén (13.220), kőszén (9600), nyersolaj (130), földgáz (130), só (15.550), mangánérc (120), vasérc (5050), rézérc (6), ólomérc (400), cinkére (870), bauxit (3827); az idriai vidék higanytermelése első helyen áll a világon (23.000 q). Szicília vulkánikus vidéke kéntermelő-hely. O -ban ritkább fémek is találhatók: cadmium (91 q), antimon (646 q), továbbá ezüst (22 q) és arany (240 kg).

Kohászata fejlett,

iparágai közül legerősebbek a főként É.-O.-ban levő acélipar (23,230.000 q). az automobil (Milánó, Torino), a gépipar, repülőgép, kerékpárgyártás. Textilipara részben nyersselyem-termelésén (20.000 q), részben műselyem- (459.960 q) és műrost- (756.280 q) termelésén nyugszik. O -nak sikerült a tej-műrost (lanital) készítése. Gyapotiparában 5 1/2 -millió orsó és 150 ezer szövőszék dolgozik. O kéziipari és iparművészeti termékei már a régi Európában világhírűek voltak (velencei üveg, toscanai selyem; továbbá díszműáruk, agyagtárgyak, hegedűk, csipkék stb.). Az- olcsó vízierők tették lehetővé az elektrokémiai ipar (műtrágya, carbid, szódagyártás) kifejlődését. Az élelmiszeripar főként belföldi nyersanyagokat használ fel. Külkereskedelmi mérlege passzív, a fizetési mérlegben a kiegyenlítést a hajófuvarozásból és idegenforgalomból számító nagyon jelentős bevételek adják. Az Anglia és Franciaország elleni háborúba lépése előtti utolsó statisztika (1938) szerint behozatala (346 millió arany dollár); gabona, vas. szén, gép, gyapjú; kivitele (323). déligyümölcs, textiláru, automobil volt; mindkettő főleg Németországgal, É. Egy. Áll.-kal és Nagybritanniával bonyolódott le. Magyarország 1939. évi behozatalából 7.08%, kiviteléből 15.48% jutott O ha külkereskedelmi forgalmunkban ezzel a második helyen áll; legfőbb kiviteli cikkeink búza (60 millió P), szarvasmarha (9 millió P). egyéb mezőgazdasági termények, gépek és készülékek; behozatalunkban déligyümölcs, rizs, műselyem, műrost, textiláruk szerepelnek 1 millió pengőn felüli értékkel.

Pénzegység

O pénzegysége a líra (rövidítve lit = 100 centesimo. Bankjegy kibocsátásra csak a Banca d'Italia jogosult. A középkori olasz bankárok helyét elfoglaló nagy bankokban ina az állam is érdekeltséggel hír; ezeknek külföldön, így Magyarországon is kiterjedt kapcsolataik és részesedéseik vannak. Közlekedés. A vasútvonalak hossza (1938) 23.252 km, ebből államvasút 16.981 km. 6679 km vasútvonal villamosított. Az országutak (autóutak) hossza (193-s) 20.803 km, a tartományi közutak hossza 42-673 km. A postahivatalok száma (1938) 11.396, a távíróvonalak hossza 66.748 km. A kereskedelmi hajók száma (1938) 3290, 2,078.710 tonna tartalommal.

Hadügy.

O 1940. jún. 10. óta hadiállapotban van. hadserege mozgósítva. Az adatok a hadüzenet előtti szervezetre vonatkoznak. O. jobban kihasználja emberanyagát, mint más állam, mert kb. 44 millió főnyi lakosából kb. 8 millió embert szólít fegyverbe. A hadsereg békelétszáma 1910 elején 400.000 fő volt (1914-ben 250.000 fő). A védkötelezettség 34 év 121-55). a tényleges szolgálati idő 1 1/2 év. Az ifjúság katonai előkészítése 9-14 éves korban a "ballilák"-nál kezdődik. 11-18 éves korban az "avangardisták" és 21 éves korig az "ifjú fasiszták" kötelékében folytatódik. Az olasz hadsereg különlegessége a "fasiszta milícia" alakulatai. A milícia egyidejűleg politikai párt és katonai alakulat; feladatai közé tartozik az Ifjúság katonai elő. és utánképzése, hogy mindazon alakulatoknak megadhassa a legénységet, melyek nem tartoznak szorosan a hadsereg kötelékébe pl. a légvédelem, légoltalom, a parti erődök szolgálatának ellátása stb. A pénzügyőrség is teljesen katonai alakulat, akár csak a csendőrség.

Hadsereg

O. sorhadserege: 5 hadseregparancsnokság, 17 szabványos-, továbbá 1 páncélos-, 1 alpini-, 1 sebes- és a líbiai hadtest. A csapatokat 51 gyalog-, 2 karabinieri én 14 különleges hadosztályba, 7 határvéd-kerületi és 3 sziget-parancsnokságba osztották be. A hadsereg összesen 122 gyalogezredből (köztük 3 gránátos-, 12 bersaglieri (vadász), 10 alpini, 12 lovas-, 1 páncélos-, 72 tüzér-. 16 utász-, 2 hidász- és 1 vasúti ezredből áll. A motorizálás terén hatalmas eredményeket mutat. A gyarmatok közül Lybiában kb. 70.000 főnyi, majdnem teljesen motorizált csapat állomásozik, nagyobb csapatokat találunk a Dodekanesos szigeteken és K.-Afrikában is. A színes bennszülött csapatokból kb. 17 dandárt alakítottak. A légi haderők 4 hadosztályból alakulnak és több dandárra, ezredre és csoportra tagozódnak. Létszámuk: 6000 tiszt és 60.000 főnyi legénység; a tartalék külön 3000 tiszt és 50.000 főnyi legénység. Olaszország repülőgépei kitűnő szerkezetűek, pilótái hatalmas teljesítményekről tettek tanúságot. A hadilétszámot titokban tartják. A légvédelmet 5 tüzérezred és a légvédelmi milícia 25 légiója látja el. összefon kb. 400 korszerű légvédelmi üteggel. Az olasz haditengerészeit a rendelkezésre álló adatok szerint 288 egységből áll, 452.000 t össz-tartalommal. A haditengerészetet főleg a nagyszámú gyors egységek jellemzik, melyekkel mindenütt rövid Idő alatt megjelenhet ott, ahol szavának súlyt akar szerezni. Feltűnő erős merülőnaszád-flottája: 45 nagy és 53 kisebb jármű, nagy értéket képvisel a Földközi tengeren.

Sport.

O a hazája a mai értelemben vett művészi vívásnak. Achille Marozzo Opera nuovaja (1536) már valóságos vívóenciklopédia. Olasz vívómesterek Európa minden nagyobb városában terjesztették a vívókultúrát; nálunk 1818-tól kezdve Biasini Kajetán főképpen az erdélyi ifjúságot oktatja, nagyban fellendítette vívósportunkat Santelli Italonak hazánkban való letelepedése (1896). A nagy nemzetközi mérkőzéseken mindmáig az elsők között szerepelnek az olaszok. Az első olympiai győzelmet Nedo Nadi szerzi meg (1912) a tőrvívásban. Antwerpenben már (igaz, hogy a magyarok távol voltak) 6 bajnoki címből ötben győzedelmeskednek. Anselmi, Bini, Cornaggia, Gaudini, Marzi, Pinton, Puliti, Riccardi nevét az egész világon ismerik; ők a magyar vívók legkeményebb ellenfelel. O atlétikája is elsőrangú; Lanzi ma (1940) a világ egyik legjobb középtávfutója (400 m 467 mp, 800 m 1 p 50 mp). Az olaszok az élen haladnak az ökölvívásban (Tamagnini, Orlandi, Toscani, Sergo), de a birkózásban (Porro, Gozzi), tornában (Braglia, Neri, Guglielmetti, Zampori), súlyemelésben (Galimberti, Tonani). kerékpárban (Pavesi) is mindenkor kiváló képességű versenyzőik voltak. O az olympiai győztes-listán 63 bajnokságával a 7. helyet foglalja el. Az olasz sport fellendülésében a fasiszta Itália céltudatos és átfogó testnevelési rendszerének jelentős szerepe van.

Gyarmatok.

O -nak kiterjedt gyarmat birodalma van. 1. Mellékország: Rhodos és Dodekanézosz. 2. Gyarmatok: Líbia, Olasz K.-Afrika (Eritrea, Abesszínia, Olasz Szomáliföld) és a tiencsini bérelt terület (l. o.).

Római Birodalom bukása

O. történetét a római birodalom bukásától számítják (476). A germán Odoaker az utolsó Ny.-római császárt, Romulus Augustulust, letette s ő kormányozta Itáliát mindaddig, míg az ő uralmát Nagy Theodorich 489-ben meg nem döntötte. Theodorich virágzásra emelte az országot. Halála után Justinianus K.-római császár hadvezérei, Belizár és Narses, meghódították Itáliát. 568-ban a longobárdok törtek be és csak a félsziget D.-i része maradt meg Bizánc uralma alatt Rómával együtt. Róma a képháborúság miatt mindinkább elkülönült Bizánctól. I. v. Nagy Gergely pápa már a frankokkal szövetkezett és Pipin frank király 754-756-ban legyőzte a longobárdokat. A longobárdok uralmának Nagy Károly frank király 774-ben véget vetett s helyreállította a Ny.-római császárságot. A verdani egyezmény után O Lotharnak jutott; őt az uralkodásban II. Lajos követte. II. Lajossal kihalt a Karolingok O -i ága s megkezdődött a versengés O birtokáért a német és a francia királyok között. 894-ben I. Berengár friauli őrgróf nyerte el a császári koronát, 933-ban Hugo provence-i grófé lett a hatalom, majd II. Berengár ivreai őrgróf következett, végre I. Ottó német király 951-ben átkelt az Alpokon és megkoronáztatta magút az olasz vaskoronával; Berengár hűbéressé lett. 962-ben XII. János pápa Ottót német-római császárrá koronázta. Ezzel megkezdődött a német császárság és a pápaság többszázados harca az európai hatalomért. II. Ottó és III. Ottó császárok alatt tovább tartott a pápák és a császárok küzdelme; az utóbbi halála után nagy fejetlenség ütötte fel fejét Itáliában. II. Henrik császárnak sikerült elnyernie a császári koronát és Közép- és Felső-O.-ban helyreállította a német uralmat. A hatalmas III. Henrik császár három pánát tett le, de a clunyi mozgalom hatása alatt megerősödött a pápai tekintély és a IV. Henrik csiszárral folytatott harcban VII. Gergely pápa lett a győztes: szár télvíz idején az Alpokon keresztül mezítláb ment Canossába. hogy bocsánatot kérjen a pápától. E közben az olasz fejedelemségek és a városok megerősödtek. Nagy hatalomra tett szert a tusciai őrgrófság és méginkább a D.-i normán állam, amellyel VII. Gergely pápa szövetségre lépett a császár ellen. Guiscard Róbert normán fejedelem szabadítót!a ki a pápát az ostromolt Angyalvárból. II. Róbert normán király fejezte be Szicília meghódítását.

Barbarossa Frigyes

A német császárok jogait a leghatalmasabb középkori német uralkodó. I. (Barbarossa) Frigyes próbáiba meg újra érvényesíteni és csakhamar kitört a harc a lombard városok és a német császárság között. Frigyes 1162-ben elfoglalta Milánót. III. Sándor pápa az olasz városok mellé állt s a legnanói vesztett csata után (1176 május) a császár kénytelen volt elismerni a lombard városok autonómiáját. Ezekben a hosszas, ádáz harcokban, amelyeket a "ghibellinek" (pápapártiak) és a "guelfek" (császárpártiak) harcainak szoktak nevezni, megerősödött a pápai tekintély és megszilárdult a pápai állam. A német befolyás most már csak Felső O -ban maradt meg A hohenstaufen császárok házassági összeköttetéssel igyekeztek visszaszerezni hegemóniájukat. l. Frigyes II. Roger szicíliai király leányával házasította össze a fiát és VI. Henrik 1194-ben megkapta a normán trónt. De már II. Frigyes alatt újból kitört a harc a császár és a pápa között és 1237-ben Cortenuova mellett II. Frigyes győzött. A harc még elkeseredettebbé vált akkor, amikor IX. Gergely és IV. Ince pápák a császárt kirekesztették az egyházból. A hosszú harcokban tehát a pápa lett a győztes. IV. Kelemen pápa kezében olyan hatalom volt, hogy a nápolyi királyságot a francia Anjou Károlynak adományozta, s ez az utolsó Hohenstaufot, Konradint, midőn vissza akarta szerezni a nápolyi trónt, 1268-ban Nápoly piacán lefejeztette. 1282-ben, a "szicíliai vecsernye" után, Szicília ill. Péter arragoniai király uralma alá került.

XIII-XIV. sz

A XIII. és XIV. sz. folyamán kialakultak és megerősödtek a kis olasz városállamok. A császár az olasz vezető előkelőségeknek hg.-i címeket adott. így lettek hg.-ek a savoyai VIII. Amadé (az olasz királyi család őse), a Gonzagák Mantuában. az Esték Modenában, a Mediciek Ferrarában. V. Márton pápa visszatérése után ismét Róma lett a kat. világ központja, de O. teljesen szétszakadozott. Az újkor küszöbén francia és német versengés indult meg az országért. 1494-ben VIII. Károly francia király meghódította Nápolyt, de I. Miksa német császár elragadta tőle; később XII. Lajos foglalta el. I. Ferenc francia király és V. Károly német császár négy hadjáratot viselt egymás ellen O birtokáért s az utóbbi győzött, Milánó az övé lett. A spanyol Habsburg-birtokok: Nápoly és Milánó, II. Fülöp spanyol királynak jutottak, Parmát, Piacenzát III. Pál pápa a Farnese családnak juttatta; Genovát a Doriák kapták.

XV-XVI sz.

A XV. és XVI. sz. O nehéz sz.-a. Velence, Genova nagyszerű tengeri kereskedelme Amerika felfedezésével aláhanyatlott; a világforgalom az Atlanti óceánra terelődött át. Az elgyengült olasz államok valósággal a nagyhatalmak játéklabdáivá lettek. Richelieu például Mantovát és Montferratót a francia Nevers Károlynak szerezte meg 1651-ben. Az utrechti békében (1714) Milánót, Nápolyt, Szardiniát, Mantovát az osztrák Habsburgok kapták. Az uralkodók az olasz birtokokat valósággal csereberélték. 1737-ben, a Mediciek kihalta után. Toscana Lotharingiai Ferenc császárnők, Mária Terézia férjének jutott. 1748-ban Parmát. Piacenzát a spanyol Bourbonok nyerték el.

Francia forradalom

A francia forradalom új csapásokat mért O -ra. A francia csapatok 1792-ben megszállták Savoyát. 1794-ben a franciák Genovát és Piemontot foglalták el. Napóleon 1797-ben az É.-O.-ban meghódított tartományokból a "cisalpini köztársaságot" alapította, Genova "liguriai köztársaság" lett, Velence elbukott. 1799-ben elesett Nápoly. Az 1801.-t lunevillei hékében Ausztria megtartotta Velencét. 1802-ben maga Napóleon lett a cisalpini köztársaság elnöke. Midőn Napóleon császár lett, az O -i birtokokat királysággá alakította, királlyá önmagát tette meg, alkirállyá pedig mostoha fiát, Beauharnais Jenőt nevezte ki.

1809

Az 1809.-i bécsi békében D.-Tirolt is bekebelezték az olasz királyságba, Istria, Dalmácia. Horvátország. Krajna pedig egyesült és az Illíria nevet kap te. A Bonaparte család összes tagjai részt kaptak az olasz birtokokból. A nápolyi királyságot, ahonnan a Bourbonokat elűzték. Napóleon sógora. Murát Joachim kapta meg A bécsi kongresszus az egész Napóleon -féle rendezést felborította. Ausztria visszakapta Lombardiát s megkapta még hozzá Velencét is. A szard királyé lett Genova, az osztrák ház estei-ága visszaszerezte Modenát, Mirandolát, Reggio Massát és Carrerát. Parmát, Piacenzát és Gaustallát Mária Lujza, Napóleon felesége kapta. Nápoly trónját ismét a Bourbonok foglalták el. Ettől az időponttól kezdve O -ban rendkívül erős, tudatos, szívós harc indult meg a nemzeti egység megvalósításáért. Az egész országot elárasztották a carbonarók szabadkőműves jellegű titkos társaságai. A spanyol forradalom hatása alatt 1820-ban ki is tört a forradalom Nápolyban, de ezt az osztrákok fegyverrel elnyomták. Az 1830.-i francia forradalom hatása alatt az olaszok ismét megmozdultak s kitört a forradalom a pápai államban XVI. Gergely pápa kormányrendszere ellen, majd Umbriában, Parmában, Modenában, de azt a nagy megmozdulást is elnyomták. 1848-ban Károly Albert szard (piemonti) király alkotmányt adott népének és megkezdte a felszabadulásért való küzdelmet. Károly Albertre bátorítólag hatottak a magyar szabadságharc sikerei. Azonban Radetzky osztrák tábornok a novarai ütközetben Károly Albert seregeit megverte; ekkor a király lemondott na, II. Viktor Emánuel javára.

II. Viktor Emánuel

II. Viktor Emánuel uralmával az olasz felszabadulási mozgalomnak új korszaka kezdődött. Piemont lett az egységesítési mozgalom központja. A király jó hadsereget szervezett s az államügyek, főleg a külpolitika intézését a legnagyobb olasz államférfira. Cavourra bízta. Cavour megnyerte Franciaország támogatását és a plombiéresi találkozón megegyezett III. Napóleon császárral abban, hogy Piemont megkapja Felső O -ot, ennek ellenében II. Viktor Emánuel Savoyát és Nizzát átengedi Franciaországnak. A nemsokára kitört osztrák-olasz háborúban Piemont megkapta Lombardiát (1859) egy év múlva a piemonti királyságba bekebelezték Toscanát. Modenát. Parmát, Romagnát. majd Garibaldi ragyogó sikerei után Nápolyt és Szicíliát, De még mindig hiányzott a főváros: Róma a franciák kezében volt. Az olasz egység megvalósulására az olasz nemzetnek az 1870-71-i porosz-francia háborúig kellett várnia. Az 1870 júliusában kitört háborút az olaszoknak sikerült a maguk javára fordítani. 1870 szeptember 8.-án az olasz csapatok átlépték az egyházi állam határát és bevonultak Rómába. IX. Pius pápa visszautasította Viktor Emánuel békeajánlatát, de rövid ellenállás után megszüntette az olasz csapatokkal a harcot. A franciák első vereségek után kivonultak a városból.

1871

II. Viktor Emánuel kormánya 1871 július 1.-én bevonult Rómába. Az új állam kormányaira roppant feladatok vártak: rendezni kellett a pénzügyeket, meg kellett szervezni a hadsereget és szabályozni kellett főleg O -nak a Vatikánhoz való viszonyát. A Lanza-kormány, az egységes O első kormánya, megalkotta az u. n. garancia-törvényt, melyben O elismerte a pápa szuverenitását. A pápa ezt a törvényt nem fogadta el, önmagát fogolynak nyilvánította és kirekesztette az egyházból II. Viktor Emánuel királyt és kormányát. A Lanza kormány után Quintino Sella kormánya, majd Minghetti következett, az 1876.-i választások után pedig, amelyek a baloldali pártoknak hozták meg a győzelmet, Depretis alakított kormányt. Az egységes O valamennyi kormánya nagy belső bajokkal küzdött. Rendkívül nehéz volt megvalósítani a közel nyolcszáz-esztendős széttagoltság után magát a nemzeti egységet. Ezt a kormányok szigorú központosítással érték el. Igen sok baj volt a felforgató elemekkel, a forradalmi szocialistákkal és a republikánusokkal.

Külpolitika

A külpolitikát kezdettől fogva az ország életérdekei Irányították. Franciaországgal az egyesülés után a jóviszony megszakadt és O kormányai Ausztria-Magyarország és a Német birodalom felé orientálódtak. O ennek a két nagyhatalomnak a támogatásúval akarta megvalósítani afrikai gyarmatosító céljait, főleg ezért lépett be a hármas szövetségbe 1882-ben. II. Viktor Emánuelt 1878-ban fia. I. Umberto követte. Depretis miniszterelnököt Cairoli követte a radikális pártok élén. O politikai történetében most új korszak következett, ezt Francesco Crispiről, az új O egyik legtehetségesebb államférfidról neveztek el. Crispi leszállította a választók létszámát, hogy a zavargó elemeket a politikából kirekessze, majd megpróbált terjeszkedni Afrikában azokon a területeken, amelyeket az angolok és a franciák még nem foglaltak le maguknak. A túlkiadások miatt 1891-ben megbukott, utóda Rudini lett. ezt pedig 1892-ben Giolitti, a világháború-előtti O legnagyobb liberális politikusa követte. Giolitti utóda ismét Crispi lett, de a szerencsétlen kimenetelű abesszíniai vállalkozás megbuktatta. Az olaszok gyenge expedíciós hadsereggel próbáltak behatolni a sötét és ismeretlen országba és Aduánál megsemmisítő vendéget szenvedtek a bennszülöttektől.

Rudini

Crispi örökségét Rudini vette át, neki le kellett vernie a milánói zendülést. A jóakaratú ég alkotmányos érzületű Umberto királyt 1890. július 29.-én egy anarchista meggyilkolta; az uralkodásban fia III. Viktor Emánuel követte. Rövidéletű kormányok váltották fel egymást, míg végre 190-s októberében ismét a liberálisok vezére, Giolitti következett és 1914-ig maradt hatalmon, A Giolitti-kormány rendezte az adózást, vasutakat építtetett, középületeket emeltetett, csak a társadalmi kérdéssel boldogult igen nehezen. Giolitti közben lemondott, de Ismét 6 tért vissza, azzal a programmal, hogy a belső rendet helyreállítja; ez nehezen sikerült, viszont eredménnyel járt az a terve, hogy jóváteszi az 1896.-i abesszíniai kudarcot és megszerzi az É.-afrikai Lybiát. A lybiai győzelem megnövelte az olasz nemzeti önérzetet és nagyban hozzájárult a belső lelki megszilárduláshoz. Az olasz nemzet a XX. sz.-ban lelkileg erősen átalakult. Az új olasz irodalom, melynek közvetlenül a világháború előtt D'Annunzio volt a legnagyobb szelleme, a szélső nacionalizmust és az irredentát hirdette. O már ezeknek az áramlatoknak a hatása alatt, nagy nemzeti céljainak megvalósításáért vett részt a szövetséges hatalmak oldalán az 1914-1918. évi világháborúban.

Világháború

A világháborúban Itália a lelki és az anyagi erőfeszítésnek legvégső határáig elment. Az emberáldozathoz és a gazdasági kimerültséghez hozzájárult a nagy csalódás, amely a nemzetet a béketárgyalásokon sújtotta. O ugyanis nem kapta vissza azokat a területeket, amelyekre igényt tartott s amelyeket neki Ígértek. A háború utáni liberális kormányok nem tudták lecsillapítani az elégedetlenséget. Először Orlando kormányzott, majd 1919. júliusában Nitti vélte át a kormányt, de a parlamentben végeláthatatlan zűrzavar ütötte föl a fejét. Nitti bukása után Giolitti. majd Bonomi kísérleteztek, őket Luigi Facta követte. 1922 elején a fasizmus (l. o.) néven feltámadt új nemzeti forradalom már annyira előre haladt, hogy a liberális kormányok helyzete tarthatatlanná vált.

Mussolini

Mussolini feketeingeseivel 1922. október 28.-án bevonult Rómába. A fasizmus az állam szolgálatába állította a nemzet minden erejét. Mussolini programja ez volt: takarékosság, munka, fegyelem. Külpolitikai programja így hangzott: vissza kell szerezni O -nak elvesztett külföldi presztízsét. Az új fasiszta államrendet Mussolini lépésről-lépésre tervszerűen kiépítette. Szerencsésen rendbehozta az államháztartást. Új, erős hadsereget szervezett, az ellenpárt lapjait betiltotta. 192(5 novemberében garanciapaktumot kötött Albániával, ez kezdete volt a balkáni terjeszkedésnek. 1927 áprilisában barátsági és döntőbírósági egyezményt kötött Magyarországgal, ezóta is állandóan érvényesül a fasiszta O -nak és ducejének magyarbarátsága. 1929. február 11.-én Gasparival, a pápai állam államtitkárával megkötötte a konkordátumot. Mussolini nagy érdeme az is, hogy O gazdaságilag rendbejött. A búzatermelést annyira fejlesztette, hogy az ország csak igen kevés bevitelre szorul. Kezdetben igyekezett Franciaországgal és Angolországgal ápolni a jó viszonyt és fontosnak tartotta Ausztria függetlenségének fenntartását. 1935 januárjában barátsági szerződést kötött Franciaországgal, ugyanez év áprilisában a stresai egyezményben 0-is biztosította Ausztria függetlenségét. A stresai egyezmény azonban már ennek az évnek nyarán megbukott.

Abesszíniai kérdés

Mussolini felvetette az abesszíniai kérdést. Minthogy az Angliával folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre 1935. okt. 3.-án az olasz csapatok megindultak Abesszínia ellen. A vállalkozást siker koronázta. A Népszövetség tiltakozása miatt azonban O. éles összeütközésbe került Angolországgal és magával a Népszövetséggel. Az abesszíniai hadjárat óta O erősen közeledett a nemzeti szocialista Németország felé. 1939-ig. az új európai háború kitöréséig, ez a barátság elmélyült s közvetlenül Németország lengyel háborúja előtt Itália katonai szövetségre lépett Németországgal ("Róma-berlini tengely"). Az 1939. szept. 1.-én kitört háborúban O kezdetben semleges (azaz Mussolini szavai szerint: nem-hadviselő állam) maradt, azonban sem az olasz sajtó, sem maga Mussolini nem csinált titkot abból, hogy O rokonszenvével Németország oldalán áll. 1940. jún. 10.-én Mussolini hadat üzent Angolországnak és Franciaországnak, majd Franciaország kapitulálása után fegyverszünetet kötött az utóbbival. Anglia elleni gyarmati háborújának első eredménye Angol-Szomália elfoglalása volt.

2010

Olasz Köztársaság, Repubblica Italiana (olaszul), Dél-Európa. Csonka-Magyarországnál háromszor nagyobb ország Dél-Európában. Északi részét az Alpok vonulatai uralják, amelyek félkör alakban határolják a jellegzetes, csizma alakú Appennin-félszigetet. A félszigetet az Appenninek - tengerpart felé nyitott, kis medencékkel tagolt - vonulatai hálózzák be. Az ország középső részén gyakori a vulkáni tevékenység és a földrengés. A mezőgazdaság számára a Pó-alföld a legértékesebb, ahol elsősorban gabonát termesztenek. A déli országrészben a mediterrán növénykulturák termesztése az uralkodó (olajbogyó, szőlő, citrusfélék). Földje ásványkincsekben és energiahordozókban szegény, ennek ellenére a Föld egyik legfejlettebb iparú országa. A mezőgazdasági és az ipari termelés egyaránt északon koncentrálódik. Az ország csodálatos tájait és műemlékekben gazdag városait turisták milliói keresik fel évről-évre.