Párkány

A hu-Rightpedia wikiből
Párkány (Štúrovo)
Sturovo bevásárló utca.jpg
Bevásárlóutca
Párkány címere
Párkány címere
Közigazgatás
OrszágSzlovákia Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Turisztikai régióAlsó-Garammente
Rangváros
PolgármesterMgr. Oravec Ján
Irányítószám943 01
Körzethívószám00421 (0) 36
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség892 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület13,443 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Párkány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Pontosan itt van!
Párkány elhelyezkedése Magyarországon

Párkány, nk. és j.-i székhely Esztergom vm. ben, a Garam és Duna összefolyása mellett. A Budapest-pozsonyi vasútból itt ágazik ki a Lévára vivő szárnyvonal, állomása van Itt a Budapest-lévai és Komárom-esztergomi autóbuszjáratoknak;, (1938) 3645 lak. Élénk forgalom; malmok, tégla-, hentesáru- és keményítőgyár. Esztergommal 1895 óta közúti Duna-híd köti össze, 1919-ben a hidat részben felrobbantották. Várát a török kétszer, 1543-ban és 1663-ban bevette, 1594 ben Pálffy Miklós, 1664-ben Souches császári vezér foglalta vissza. 1683. okt 9.-én Sobieski János lengyel király és Károly lotharingiai herceg döntő győzelmet aratott P. alatt a törökökön. Tr.-tól 1938-ig Parkan néven Csehszlovákiához tartozott

2010

Párkány és Esztergom,1664
Párkány látképe az esztergomi bazilikából, előtérben a dunai Mária Valéria híddal
A 2005-ben átadott sétálóutca
Kétnyelvű utcanévtábla

Párkány (szlovákul: Štúrovo, németül: Gockern) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése

Esztergommal átellenben, a Duna bal partján fekszik. A közel 12 000 lakosú város és határa a Duna menti síkság bal oldali csücskében terül el, a Garami és Ipolyi lösztábla törésvonalának mezsgyéjén.

A várostól északkeletre a Kovácspataki-hegyek vulkanikus sziklái találhatók, melynek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Burda. A várost északnyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület, a helyiek bortermelő területe határolja.

Az éves átlaghőmérséklet +10,8 °C, mérsékelt szélviszonyok uralkodnak. A Duna, a Garam és az Ipoly kedvező hatással vannak a mikroklímára.

Nevének eredete

Egyes feltételezések szerint[1] a Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében említett "Parka" (Πάρκα iii.7.§2) nevű jazig település a mai Párkány helyén feküdt, az azonosítás azonban bizonytalan. A települést a török idők előtt Kakath és Parkan néven is említik. A Kakath név a kakas főnévből származik. A törökök a települést elfoglalva várat (castellum) építettek itt és a Dsigerdelen Parkan (= zsigerlyukasztó erőd, vagyis az ellenség májába lyukat fúró vagy ékelődő erőd) nevet adták neki.

1948-ban oktrojáltan a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjéről, Ľudovít Štúrról szlovákul Štúrovonak nevezték el – jóllehet Stur Lajos sohasem járt Párkányban. Szlovák hírességekről elsősorban magyarlakta települések kaptak új nevet, például: BősGabčíkovo, DiószegSládkovičovo, GútaKolárovo, ÓgyallaHurbanovo, PeredTešedíkovo, SalgóSvätoplukovo, SzapPalkovičovo (azóta visszavonták), TornaljaŠafárikovo (azóta visszavonták), TótmegyerPalárikovo, ÜrményMojmírovce.[2]

Története

A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen. Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején.

A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. 1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt.

Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda és Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig.

1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác-pozsonyi szakaszát, amely Párkányon haladt keresztül, majd annak innen elágazó szárnyvonalait Léva és Ipolyság felé. Az 1895-ben átadott Mária Valéria híd által Párkány igazi nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd változást hozott a város életébe, az Esztergommal való elemi egymásra utaltság nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára.

Népesség

1910-ben 3079 lakosából 3016 magyar (97,95%) volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt. 1991-ben 13 347 lakosából 9804 magyar (73,46%), 3310 szlovák (24,8%), 172 cseh és 30 cigány volt. 2003-ban 11 410 lakosából 8049 magyar (70,55%), 3294 szlovák (28,9%), 137 cseh (1,2%) és 40 cigány volt. 9037-en római katolikus vallásúak.

Oktatás

Alapiskolák

  • Párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola , http://www.zsadyhosturovo.edu.sk/
  • Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola (zenei és képzőművészeti tagozatokkal)
  • Szlovák Alapiskola
  • Speciális Alapiskola

Középiskolák

Főiskola

Nevezetességei

  • A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000-2001-ben építették újjá.
  • A nyári hónapokban több ezer üdülő számára biztosít pihenést Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője (8 szabadtéri és fedett medencével), a 24 hektáron elterülő Vadas termálfürdő. Az 1973-ban elkezdődött kútfúrási munkálatok 39,7 °C hőmérsékletű termálvizet tártak fel.
  • Nevezetes vásárok közé tartozik a párkányi Simon-Júda-vásár. Az utóbbi évtizedekben a híres párkányi őszi nagy vásár ismét vonzóvá vált: Magyarországról is sokan mennek át, nemcsak Esztergomból, hanem távolabbi vidékekről is. Egyre több a büfésátor, a szórakozási lehetőség, az igényes kézműves és népművészeti munkák.
  • Dr. Wertner Mór a 19/20. század fordulójának jeles magyar történész-genealógusa 1908-21 között Párkányban élt és alkotott. Innen indult a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa, Sebők Zsigmond, akinek Dörmögő Dömötöre sok nemzedék alapolvasmánya volt.
  • Sobieski János lengyel király bronz lovasszobra. A szobor másfél évtizedes szervezőmunka eredményeként jött létre, melynek kezdetei Barta Gyula képzőművész és Bartusz Gyula nevéhez fűződnek. A közadakozásból emelt emlékművet a párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták fel. A lengyel honvédelmi miniszter 2009-ben Arany Érdeméremmel, a külföldieknek adományozható legmagasabb honvédelmi kitüntetéssel tisztelte meg a Sobieski-szoborbizottság elnökét, Dániel Erzsébetet.[3]

Híres emberek

Testvérvárosai

Képtár

Források

  1. Gudmund Schütte, Ptolemy's Maps of Northern Europe, p. 101
  2. Térképszerkesztés-tervezés
  3. Tudósítás a Szabad Újság 2009. október 7-i lapszámában.

Külső hivatkozások

Lásd még

Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.