Palesztina

A hu-Rightpedia wikiből

Palesztina, (görög latin Palaestina; arabul: Pilastin, angolul: Palestine, héberül: Erec Jiszráél, Szentföld, brit mandátumterület a Földközi tenger K.-i partvidékén, Szíria, Transzjordánia és Egyiptom között. Hossza 430, szélessége 120 km, ter. 26.138 km2, (1939) 1,502.000 lak. Népsűrűsége 57/km2. P. az előázsiai rögvidék tartozéka, Arábiától a Jordán árok választja el. A Jordán árkos süllyedése és a Ny.-i parti síkság között erősen karsztos mészkő-platóvidék helyezkedik el. Az ország három vidéke D.-en Júdea, középen Szamaria, É.-on Galilea. Júdeában a mészkő-hegyvidék zárt és magas, (Hebron 1027 m). Hosszabb és lankásabb Ny.-i és rövid, szakadékos, K. felé haladó völgyek tagolják. Szamaria alacsonyabb, (938 m), széles völgyek és medencék jól feltárjak. Galilea D.-ről É. felé lépcsőzetesen emelkedik, (Tábor hegy 562 m, Dzsebel Dzsermak 1199 m).

Síkság

Nagyobb síksága a Jezrael síkság, a tenger partja és a Jordán árok között teremt kapcsolatot. A parti síkság Júdeában széles (35 km), Hullámos, termékeny vidék, Szamariában keskeny, mocsaras partszegély. É.-i része Galileában a zárt Akka félmedence, melyet D.-en a Karmel 552 m magas röge zár le. A Jordán árkát diluviális kavics tölti ki. D.-i része 394 m-rel van mélyebben a tenger színénél. Főfolyója a Jordán, nagy tava; a Genezareth és a Holt tenger. Éghajlata mediterrán, de a hőmérséklet ingadozása a hegyvidéken már tetemes. Csapadék csak télen van. a nyár igen forró és száraz.

Csapadék

A csapadék mennyisége igen változó: gyakoriak a heves záporok. Átlagos csapadékmennyiség 400-600-650 mm. A tengerpart növényvilága mediterrán, a hegyvidéké keleti sztyeppenövényzet, a Jordán ároké szubtropikus. Szemesterményei: búza, árpa, lencse, bab, borsó, durra és szezám. Vadon tenyésző erdei fák: tölgy, fenyő, szentjánoskenyér, babér, nyárfa, szikomor, terebintus. újabban akác. eukalyptus. ciprus és kazuarina. Gyümölcstermő fák: szőlőtő, oliva, mandula, füge gránátalma, narancs, banán, datolyapálma, alma, körte, szilva, dió és gesztenye, állatvilága vegyesen európai, ázsiai és afrikai fajtákból tevődik össze. Vadon él a farkas, a csíkos hiéna, a vadmacska, a foltos menyét, a róka, a sakál, a gazella és a a kecske (kihalófélben). Sok kígyófajta, mérges alig.

Lakosság

A népesség 65%-a arab, 32%-a zsidó, vallása szerint 62%-a szunnita mohamedán, 32.5%-a zsidó, 7.8%-a keresztény (kb. 40.000 g. kel., 30.000 kat. és kevés prot.); a kat.-ok feje a jeruzsálemi pátriárka. A lakosság 54%-a városlakó, 8% helyét változtató nomád, a többi falvakban és kolóniákban él. Hivatalos nyelv az arab, a héber és az angol. Nagyobb városok: Tel Aviv (160.000 lakos), Jeruzsálem (135.000), Haifa (115.000), Jaffa (.73.000), Tiberiás (11.000), Safed (10.000,. A lakosság főfoglalkozása a földmívelés. Főterményei (1938 ban, 1000 q-ban) búza (444), árpa (667), tengeri (80), burgonya (95), dohány (25), szezám (40), oliva, dinnye, paradicsom, szőlő, füge banán, narancs és grape fruit.

Állattenyésztés

Állattenyésztésében főleg a juh és kecskeállomány nagy; gyapjú termése 5000 q. Tengeri halászata is fejlett. Ásványai közül a mész, gipsz, foszfátok, kén, só (9000 q) fontosak. Jelentős iparágak: cement (980.000 q), szappan, olívaolaj (69.000 q), sör (17.000 hl), bor (31.000 hl). Behozatala (1938-ban 39.3 millió aranydollár) Nagybritanniából, Németországból, Romániából, Szíriából és az É. Egy. Áll.-ból főleg gyapot, textiláru, cukor, ásványolaj, cigaretta, rizs; kivitele (140) Nagybritannia, Szíria, Németalföld, Svédország, Lengyelország, Norvégia, Románia, E. Egy. Áll. és Németország fölé irányul (narancs, szappan, bor, dinnye stb.). Magyarország (1939) P.-ból 23.000 P értékű árut hozott be és oda 1,038.000 P értékű árut vitt ki. Pénzegysége a P.-i font, egyenértékű az angol fonttal. A vasútvonalak hossza (1930) 732 km. az autóutaké 2250 km, a távíróvonalaké 2120 km. a telefonvonalaké 27.000 km

Mandátum

P. a népszövetségi alkotmány 22. §-a szerint mandatárius terület. amely fölött a mandátumot vállaló Anglia gyakorolja a felügyeletet azzal a kötelezettséggel hogy biztosítja P.-ban egy Zsidó Nemzeti Otthon (Jewsih National Home) alakulását, az összes lakosok polgári és vallási jogainak tiszteletben tartva fajra és vallásra való tekintet nélkül, valamint a lakosság önkormányzat; szervein.-.; kialakulását. Az angol király által kinevezett High Comissioner (főbiztos) gyakorolja a legfőbb törvényhozó és végső hatalmat; székhelye Jeruzsálem. P. három közigazgatási kerületre oszlik: É.-i (székhelye Haifa), D.-i (székhelye Jaffa) és jeruzsálemi (székhelye Jeruzsálem). Az 1939-40. tanévben a zsidók P.-ban összesen 410 tanintézetet tartottak fenn, 56.056 tanulóval. Főiskoláik: egyetem Jeruzsálemben (1925-től), technikum Haifában (1912), jogi és közgazdasági akadémia Tel-Avivban (1935). A mandátum átvételekor a kormány mintegy 200 elemi iskolát állított fel arabok részére; a legmagasabb arab tanintézet az ú. n. Arab College Jeruzsálemben, főiskolai jellegű felsőbb osztályokkal. Az arab tanintézeteket mintegy 44.000 tanuló látogatja. Ezek mellett nagyobb számú keresztény iskola is működik; a r. kat. egyház 95, az egyesült K.-i egyházak 21, a g. kel. egyház 22 és a prot. egyházak 50 iskolát tartanak fenn, 5 héber, 3 arab és 1 angol napilap jelenik meg, több színtársulat stb. működik. A jeruzsálemi rádióleadóállomás héber, angol és arab nyelven ad műsort.

Palesztina térképe

Története.

P. igazi világtörténeti jelentőségét az adja meg, hogy a három egyisten-imádó vallás szent földje. A zsidó vallás P. földjén keletkezett és alakult ki teológiai rendszerré. Kultuszának középpontja a Salamon királytól épített jeruzsálemi szentély volt, amely Kr. e. 950 ti 586-ig állott fent. Jeruzsálem pusztulása (Kr. u. 70) falának csak egyik. DNy.-i része maradt meg: ez a "Panaszok fala", amelynél a zsidók évszázadok óta siratják szentélyük pusztulását. Különös tisztelet tárgya a Machpéla-barlang, a pátriárkák temetkezőhelye Hebron mellett, "Ráchel sírja" Betlehemben, amely Dávid királynak is szülővárosa. A kereszténység mint Jézus Krisztus földi életének színterét tiszteli P.-t Születése helyét Bethlehemben már az első keresztények káponával jelölték meg. Názáretban Szt. József műhelyét és a zsinagógát mutatják, amelyben, a gyermek Jézus tanított. Bethphagé, a Getsemane kertje, a Golgotha az odavezető úttal ("via dolorosa") mind kegyeletes tisztelet tárgya. Sírja helyén Jeruzsálemben Nagy Constantinus K. u. 327- 36 között két templomot emelt; ezeket 616- 26 között Modestus apái kisebb méretekben újjáépíttette A keresztesek a XII. sz. elején a sír fölé a ma is fennálló két templomot emelték: a Ny.-i templomban van a Szent Sír. P. a mohamedánoknak is szent földje. Az Omajjidák alatt építették meg Jeruzsálemben Salamon egykori szentélye áldozati oltárának helyén a helytelenül Omar mecsetjének nevezett Haram as-sarifot ("nemes szentély"), amely az iszlámnak harmadik, Mekka és Medina után következő legnagyobb szentélye. Közvetlen közelében van a kis al-Akszám-mecset: a legenda szerint onnan szállt fel Mohamed próféta a mennybe.

Őslakók

P. őslakói a sémi-fajú kánaániak. Ábrahám, Izsák és Jákob pátriárkák korában (Kr. e. 2000 körül). Utánuk Kréta szigetéről a filiszteusok telepedtek le, akikről P. nevét is vette. Ellenük sokat harcoltak az egyiptomiak, akik 1600 tájt elfoglalták P.-t. 1300 körül Mózes vezetése alatt Egyiptom felől az izraeliták foglalták el a dombvidéket s a tengerpart birtokáért kemény harcokat vívtak a filiszteusokkal. 1000 körül az addig bírák vezetése alatt élő Izrael Saul személyében királyt választott. Utóda, Dávid, legyőzte a filiszteusokat; ennek fia és utóda, Salamon, P. határait a Vörös tengerig és Mezopotámiáig terjesztette ki. Halála után, 975-ban az ország két részre: Izrael és Júda országaira szakadt. Az előbbi 722-ben asszír, az utóbbi 586-ban babiloni uralom alá került. 536-ban a babiloni fogságból visszatért zsidók Irán fennhatósága alatt ismét megalapították Júda országát; ez később az egyiptomi Ptolemaiosok (238-176), azután a szíriai Seleukidák (176-167) uralma alá került, majd 167-63 között teljes függetlenséget elvezett a Makkabeusok családja alatt. 63-ban Pompejus alatt római uralom alá került mint névleges királyság. Heródes alatt volt P. a színhelye Jézus Krisztus életének és működésének. Kr. u. 70-ben Titus a zsidók lázadását leverve, Júdeát Szíriához csatolta s ennek arameus művelődése alatt P. a Kr. u. első három sz.-ban még virágzott, a IV. sz.-ban azonban Bizánc alatt hanyatlásnak indult.

Titus császár érme, az elfoglalt Judea allegórikus ábrázolásával.

636-ban Omar kalifa alatt az arabok foglalták el: ekkor lett P. arab és mohamedán ország. 1099-1187 között mint Jeruzsálemi Királyság a keresztesek (l. Keresztény hadjárat), később mint Egyiptom tartománya az Ajjubidák és a mamelukok alá került. Tőlük 1517-ben, I. Szelim alatt a törökök foglalták el és a világháborúig P. török uralom alatt állott.

Balfour

Még tartottak a világháború közelkeleti harcai, amikor a zsidó Balfour lord, Nagybritannia külügyminisztere, 1917. nov. 2.-án kijelentette, hogy az angol kormány kötelezettséget vállal a P.-ban létesítendő zsidó nemzeti otthon támogatására. Kevéssel ennek az ú. n. Balfour deklarációnak a -nyilvánosságra-hozatala után a közelkeleti angol haderő parancsnoka, Allenby tábornok 1917. dec 9.-én bevonult Jeruzsálembe és pár hónap múlva elfoglalta P.-t a törököktől. A sanremói béke (1920) P.-t angol mandatárius területté nyilvánította; a mandátum szerződés, amely véglegesen 1923. szept. 29.-én lépett életbe, Transzjordániát elcsatolta a tulajdonképpeni P.-tól és Abdullab emir uralma alatt külön fejedelemséggé nyilvánította. Sir Herbert Sámuel volt a brit kormány első főbiztosa. Az arab nacionalista aspirációkat azonban nem elégítette ki a brit mandátum és főleg a Zsidó Otthon felépítésével szemben elfoglalt álláspont. A 20-as és 30-as évek folyamán ezek az ellentétek több ízben súlyos összeütközésekre vezettek. 1937 végén a Lord Peel elnöklete alatt működő angol királyi bizottság az országnak arab, zsidó és angol részre való felosztását javasolta, de ezt sem az arabok, sem a zsidók nem fogadták el. A brit kormány által 1938-ban egybehívott arab zsidó ú. n. kerékasztal-konferencia sem járt eredménnyel.

Videó


Film 2014-ben, tiltakozás Izrael Gázai agressziója ellen