Paraguay

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Paraguay
Flag of Paraguay.svg
Államforma köztársaság
Főváros Asunción
Terület 406.752 km2
Legmagasabb pontja León 1000 m
Legfontosabb folyók Paraguay, Paraná, Pilcomayo
Lakosság
Népesség 5.600.000 fő (2000)
Népsűrűség 11 fő/km2
Hivatalos nyelv spanyol, guaraní
Népek, nemzetiségek mesztic 95%, fehér 2%, indián 2%, ázsiai 1%
Vallások római katolikus 96%, protestáns 2,1%, egyéb 1,9%
Városi lakosság aránya 49%
Írástudatlanság 10%
Általános adatok
GNP 3.554 USD/fő (2000)
Pénznem 1 guaraní (G) = 100 céntimo
Nemzeti ünnep május 14. (a Függetlenség Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nincs
Térkép

Paraguay, hivatalosan: Republica del Paraguay, köztársaság D. Amerikában Bolívia, Brazília és Argentína között. Ter. 452.872 km2, ebből a Chaco területe vitás Bolívia és P. között. Enélkül 159.834 km2, (1938) 954.848 lak. Népsűrűsége 1/km2.

Paraguay címere

Az ország K.-i fele. a P. és Paraná folyók köze a Brazíliai masszívum tartozéka, a Ny.-i rész (Chaco) a Paraná feltöltött, fiatal medencéje. Főfolyói a P., a Paraná, a Pilcomayo és a Bermejo. A síkságon kiterjedt mocsarak vannak. Fontosabb ásványi kincsei: vas, mangán, réz, cink, ólom, antimon. Éghajlat.-, meleg, esős; a fagy ritka. A csapadék mennyisége Ny.-ról K. felé növekszik. (Asunción évi közepes hőmérséklet 22 C˚, évi csapadéka 1200 mm). Az ország K.-i fele erdős. Fontos fája az Ilex paraguayensis (maté). A Chacon kiterjedt erdők (nevezetes hasznos fa a quebracho) váltakoznak szavannákkal és mocsarakkal. Az állatvilág a brazíliaihoz hasonló. A lakosság indiánokból, meszticekből és fehérekből tevődik Tisztavérű indiánok a guarani és tupi törzsek. A négerek száma csekély. A P.-i. folyó völgye a legsűrűbben, a Chaco a leggyérebben lakott. Hivatalos nyelv a spanyol. Államvallás 1871 óta a r. kat. vallás. 1 érseksége és két püspöksége van. Főfoglalkozás az állattenyésztés; mezőgazdasági terménye a tengeri, dohány (40.000 q), cukornád, gyapot (90.000 q), gyapotmag (210.000 q), arachis (87.000 banán, ananász stb. Kb. 5 millió szarvasmarha. A háziipar fejlett. Külkereskedelmét Argentínán át bonyolítja le. Behozatala (1938-ban 4.8 millió aranydollár) főképp Ipari cikk; kivitele (4.7), fagyasztott hús, dohány, matétea, gyapot, gyapjú, fa Pénzegysége a peso = 100 centavo. A vasútvonalak hossza (1900) 2064 km. Épített közút alig van. A közlekedés fő ütőerei a P. és Paraná folyók. Az országban karavánok járnak. Ásunción 1931 óta repülőállomás.

Közoktatás

A közoktatás, közműveltség P.-ban alacsony fokon áll, az iskolakötelezettséget a gyakorlatban nem valósították meg. 1937-ben 997 állami és 129 magán elemi iskolája, 8 középiskolája, 6 tanítóképzője és Asunciónban egyeteme van. Önálló kultúra nem alakult ki, a szellemi élet Buenos Aires hatása alatt áll. Az 1870-ben megalkotott alkotmány szerint közvetett úton választják meg az elnököt, ez a végrehajtó hatalom és a hadsereg feje; az ugyanígy választott alelnök a szenátus elnöke. A kongresszus 2 kamarából áll, az alsóház 40, a felsőház 20 tagú. 1926 óta az elnök öt, általa kinevezett és csak neki felelős miniszterrel a kongresszus nélkül kormányoz. Az ország 12 departementóra és territóriumra oszlik. Fővárosa Asuncion. Nagyobb települései Villa Rica, Carapoguá és Caazapá.

Története

1536-ban a spanyolok vették birtokukba. 1608-ban a jezsuiták telepedtek itt le; a bennszülötteket földművelésre és a tanították s az ú. n. Jezsuita-államot (l.o.) szerveztek meg. A rend feloszlatása után a virágzó telepek spanyol és portugál uralom alá kerültek s hamarosan tönkrementek. 1813-ban P. független köztársaság lett, de már első elnöke, Francia, diktátori hatalommal uralkodott így kormányozta az országot utóda, Lopez is (1846 -60) Az 1865-ben Argentína és Brazília elleni háború területveszteséggel végződött. 1908-ban forradalom zavarta meg az ország nyugalmát. 1932-ben a Gran Chaco terület miatt Bolíviával keveredett háborúba, ezt győzelmesen befejezte.

2010

Paraguayi Köztársaság, República del Paraguay (spanyolul), Dél-Amerika. Csonka-Magyarországnál több, mint négyszer nagyobb dél-amerikai ország. Legnagyobb folyójáról, a Paraguay-ról nevezték el. Az indián eredetű név "papagájok vize" jelentésű. Az egykori spanyol gyarmat 1811-ben nyerte el függetlenségét. Bolívia mellett, a kontinens másik, tengerparttal nem rendelkező országa. Felszínét a Paraguay - mocsarakkal tarkított, őserdővel borított - völgye osztja két részre. A folyótól nyugatra a Gran Chaco szavannás alföldje, keletre pedig a szubtrópusi erdőkkel fedett Brazil-magasföld uralja a tájat. Földje ásványkincsekben szegény, de vízenergiában gazdag. A Brazíliával közösen üzemeltetett Itaipu a Föld legnagyobb vízerőműve. Lakói főleg növénytermesztésből (rizs, kukorica, búza, gyapot) és állattenyésztésből (szarvasmarha) élnek. Jelentős a fakitermelés is.