Románia

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Románia
Flag of Romania.svg
Államforma köztársaság
Főváros Bukarest (Bucuresti)
Terület 237.500 km2
Legmagasabb pontja Moldoveanu 2543 m (Fogarasi-havasok)
Legfontosabb folyók Duna, Maros, Szamos
Lakosság
Népesség 22.740.449 fő
Népsűrűség 96 fő/km2
Hivatalos nyelv román
Népek, nemzetiségek román 90%, magyar 7%, cigány 2%, egyéb 1%
Vallások román-ortodox 70%, görög-ortodox 10%, római katolikus 4%, református 4%, egyéb 11%
Városi lakosság aránya 55%
Írástudatlanság 4%
Általános adatok
Pénznem 1 leu (l) = 100 bani
Nemzeti ünnep december 1. (az 1918-as egyesülés emléknapja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Bukarest, főkonzulátus, Kolozsvár (1997-től)
Térkép
Térkép

Románia, (Románia), DK.-európai királyság. Magyarország, Szerbia, Bulgária és a Szovjet-Unió között fekszik. Területe 189.711 km2, (1940) 12,078.243 lak. Ebből kb. 58.000 km2 1918 előtt Magyarországhoz tartozott

Felszíne, vizei, bányakincsei.

R. felszíne változatos. A Tr. után R.-hoz csatolt és az ú. n. II. bécsi döntés után is ottmaradt D.Erdély leírását l. Erdély alatt. A D.-Erdélyt szegélyező D.-i Kárpátok másik oldalán terül el Havasalföld (Muntenia). Tulajdonképpen egyetlen síkság az egysz. román alföldnek is nevezik. Ny.-i része az Olt folyótól Ny.-ra, Olténia, a K.-i nagyobb része a tulajdonképpeni Havasalföld. Olténiában. még vannak dombok és apróbb fennsíkok is, Havasalföld azonban nagy részében sík terület, valamikor tenger terült el a helyén. Elvonulása után a folyók által hozott homokból és a szelek által lerakott porból kialakult a unom fekete föld (csernozjom), mely rendkívül termékeny. Ez a román búza legjobb termőterülete A síkság Bárágan nevű része sztyeppes terület, mely azonban nem kevésbé termékeny. A K.-i Kárpátok és a Prut folyó között É.-nak haladó Moldova, legnagyobb része szintén fennsík, bőven tarkítva dombokkal és erdőkkel. Jasi, Botosani és Bálti megyék területe agyagos, sós jellegű, erdő és források nélkül, igen sok természetes és mesterséges tóval. Mocsárláz miatt veszélyes vidék. Dobrudzsa (Dobrogea) fennsík, melynek anyaga leginkább mészkő. Sokkal kopárabb, mint a moldvai fennsík; erdő egyáltalán nem fordul elő, csak a legészakibb részeken.

Folyók

R. legnagyobb folyója a Duna. Közvetve v. közvetlenül összes többi folyója ide ömlik. Az erdélyi folyók az Olt kivételével, mind Ny.-i irányban haladnak a Tisza felé. A Duna első nagyobb mellékfolyója a Zsil, mely a Tismana, Bisztrica, Gilort és Amaradia nevű ágakat veszi magához. Az Olt a Lotru, Topolog és Oltec folyót felvevő, ömlik a Dunába. Következik a Vedea és Teleorman, majd az Arges, mely a Bukarest mellett folyó Dámbovitával összeolvadva, halad a Duna felé. A Jalomija három kisebb mellékvízzel, a Sereth nyolccal, a Prut pedig négy mellékfolyóval gazdagodva, ömlik a Dunába. Ugyanide ömlenek legnagyobbrészt Dobrudzsa apró folyócskái is. A Duna romániai balpartja rendszerint alacsonyabb, mint a jobb. A balpart mellett nagy tavak terülnek el. Ezek közül nevezetesebbek a 103 km2 felületű olténiai Potelu, továbbá a havasalföldi Suhaia, Greaca és Cálárási, együtt 220 km2 vízfelülettel (jelentős halászat).

Bányászat

R. bányakincsei közül különleges fontossága van az ásványolajnak; Európában Oroszország mellett itt termelik a legtöbbet A leggazdagabb ásványolajtermő vidék a Prahova völgye, melyen a Brassó-Bukarest fővasútvonal áthalad. A legtöbb olajkút Campina, Bustenari, Floresti, Baicoi és Moreni helységek területén van. Némelyik helységből külön olajvezeték visz Constantába. A Prahova völgyén, kívül Dambovita és Buzáu környékén, Moldvában pedig Bacáu megyében, fordul elő petróleum. A régi királyság ("regát") másik nagy bányakincse a só. A két leggazdagabb sóbánya slánic prahovai és Tárgu-Ocna Bacáu megyei helységben van.

Éghajlata,

R. éghajlata kontinentális, igen szélsőséges. Évi középhőmérséklet 9˚ C, a téli hideg gyakran eléri a -35˚-ot míg nyáron a hőmérő +45˚-ra is felugrik. Ez a szélsőségesség főleg Bukarest vidékére jellemző. Dobrudzsában, Olténiában és Temesvár vidékén enyhébb az éghajlat, R. éghajlatát három szél jellemzi: az Ék-i Crivátul és a D.-i Austrul, valamint az ugyancsak ebből az irányból fújó Báltáretul. Emez esőt, előbbi meleget és szárazságot jelent, míg az Ék.-i télen havat, vihart, tavasszal esőt, nyáron szárazságot hoz. Évi csapadékmennyiség 605-622 mm.

Növény- és állatvilág.

R. növényvilága éppoly változatos, mint az ország felszíne. A Fekete tenger melléke sokban a Földközi tenger vidékével egyezik, míg az ország belső része a középeurópai flóravidék tagja. A Kárpátokban a havasi táj növényvilága is képviselve van, alatta széles övet alkotnak a fenyvesek, alább a bükk és a tölgy, majd a legnagyobb területet a mezőség foglalja el. Legérdekesebb pontja a Bucsecs, a moldvai Ceahleau, az orsovai Duna-szakasz stb. Állatvilága keverék fauna, melyre a pontúéi és K.-mediterráni (balkáni) eleinek nagy száma nyomja rá a bélyegét Említésre méltó a D.-Kárpátokban a zerge és a saskeselyű s e területnek nagy ragadozó madarakban való gazdagsága. A bivalyt sok helyen háziállatként tartják.

Lakosság.

R. lakossága nemzetiségi és antropológiai szempontból egyaránt nagy változatosságot mutat (l. Romának). Az átlagos népsűrűség 61.2. Legsűrűbb a lakosság a bukovinai (82) megyékben és leggyérebb Dobrudzsa területén. A lakosságnak mintegy 18-20%-a városi, a többi falusi. A régi királyságban a szaporulat feltűnően nagy; Tulcea megyében pl. átlag minden, családra 8 gyermek esik. A Bánságban viszont az egyke pusztít, 50 év óta lassan terjed s ma már a szomszédos Arad és Hunyad megyék falvaiban is előfordul. Az országos szaporulatot nézve, R. egész Európában első helyen áll, de a gyermekhalandóság terén is. Az írni-olvasni tudók száma tartományok szerint változik: Olténiában a lakosság 49%-a, Havasalföldön 57.6%, Moldvában 57.6%, Bukovinában 65.7%, Erdélyben 68.3%, míg a Bánságban 72%-a tud írni-olvasni. R. nemzetiségi viszonyaiban a második bécsi döntés és a craiovai megegyezés nagy változást hozott

Nemzetiségek

A 12,678.243 lakosnak kb. 79%-a román és 21%-a más nemzetiségű. Ezek közül kb. 750.000 magyar, 600.000 német, 43.000 szerb és 1.300.000 a nemzeti kisebbség gyanánt kezelt zsidó. A bolgárok és orosz-ukránok száma Besszarábia és D.Dobrudzsa visszakapcsolása után lényegtelen arányúvá csökkent A magyarok Torda-Aranyos megyében, Enyed, Arad, Temesvár vidékén, általában a D.-erdélyi városokban, valamint Moldvában, a csángó telepeken laknak nagyobb számban. A németeknek kb. 50%-a a Bánságban, 45% Brassó, Szeben és Küküllő megyékben lakik. A légionárius Románia a bécsi döntés alkalmával kisebbségi szerződést írt alá a német kisebbségre vonatkozólag. Ennek értelmében a németség a románsággal egyenlő jogokat élvez, vezetőit a rumán kormány elismeri. A magyarság vezetése öttagú direktórium kezében van.

Vallás

Vallási tekintetben, az 1930. évi népszámlálás szerint, a Tr.-i R. lakóinak 72.6%-a ortodox, azaz g. kel., 7.9%-a g. kat, 6.8%-a r. kat, 3.9%-a ref., 22%-a ág. ev., 4.2%-a zsidó és 1%-a mohamedán volt A második bécsi döntés után R. lakosságának már kb. 85%-a g. kel.; az ortodox egyház államegyház jellegét ez még inkább kidomborítja. A g. kel. egyház feje a bukaresti patriarcha, a g. kat. egyház élén a balázsfalvi érsek áll. A r. kat. egyház legfőbb vezetője a bukaresti érsek. A szász ev. egyház püspöke Szebenben székel. 1941 óta a magyar ev. egyház élén a Temesváron székelő püspök áll.

Közigazgatás.

A világháború utáni R. közigazgatását az 1923-as alkotmány alapozta meg. Az 1929-es új közigazgatási törvény a már meglévő kereteket bővítette, míg az 1938-as rendszer újításai ő decentralizáció mellett bizonyos nacionalista célokat szolgáltak. A helyi közigazgatás egységei a község (comuna), a járás (plasa) és a megye (judet). Közigazgatási szervek: a községtanács (consiliul comunai), a tanács bizottsága, a bíró (városon a polgármester, primar) és a jegyző. A megyék élén a megyei tanács (consiliul judetan) és a prefektus áll. A tanácsokat öt évre választják. A prefektus a mindenkori kormány által kinevezett tisztviselő. A decentralizációt szolgálta az 1929-ben felállított 7 miniszteri igazgatóság - az ország 7 nagyobb városában - valamint az 1938-as rendszer által létesített 10 királyi helyhatóság is; ezek az 1940-es belvederei döntés folytán átalakultak; azóta inkább a történeti elnevezéseket használják (Oltenia, Muntenia, Moldova, Dobrogea, Bánat, Transilvania, Bucovina). Főváros: Bukarest (románul: Bucuresti).

Alkotmány.

R. új alkotmánya 1938. febr. 27.-én kelt és szemben az 1866. és 1923. évi régi alkotmányokkal, statútum jellegű, azaz az uralkodó egyoldalú akaratkijelentése azonban a nép hozzájárulásának elnyerése végett népszavazásra bocsátották. Eszerint a román királyság nemzeti, egységes és oszthatatlan állam; a román állampolgárok népi eredetre és vallásra való tekintet nélkül egyenlők a törvény előtt A törvényhozó hatalmat a király gyakorolja a Nemzeti Képviselet útján, amely két házra oszlik: a szenátusra és a képviselőházra. A miniszterek a végrehajtó hatalmat az őket kinevező király nevében gyakorolják. Miniszter csak az lehet, aki legalább három nemzedék óta román, 1940. szept. 6.-án R. totális királyság lett; élén a király mellett az államvezető (Conducatorul) áll.

Gazdasági élet.

R. agrárállam. Különösen a régi királyság iparának, de mezőgazdaságának is visszamaradt voltát termékeny föld és a talajkincsek ellensúlyozzák. Mezőgazdaságának főterményei (1939-ben, ezer q-ban): búza (44.528), árpa (8164), rozs (4315), zab (4870), tengeri (60.512), burgonya (19.884), dohány (144), repce (358), szójabab (861), len (57), kender (389), cukorrépa (8550) és gyümölcs. A bortermés 11.5 millió hl volt. Halászata, állattenyésztése fejlett, utóbbi szempontból értékesek a kárpáti havasi legelők. Állatállománya (1938-ban, ezer drb): szarvasmarha (4161), 16 (2065), öszvér és szamár (17), juh (12.768). kecske (399), sertés (3165), bivaly (175).

Erdőségei

nagymennyiségű fakitermelést tesznek lehetővé.. Bányászatában (1939-ben, ezer q-ban) az ásványolajtermelés (62.390) vezet; Európában az első, világviszonylatban a 6.-ik helyet foglalja el A 9/10 részben Ploesti vidékéről származó ásványolaj a dunai ill. fekete-tengeri úton olcsón szállítható; 1914 előtt a német tőkeérdekeltségű Steaua Romana és az angol Astra Romána versengtek egymással; 1918 után a kutak 85%-ban angol-amerikai, 15% ban francia érdekeltségűek lettek. Napjainkban a vállalatok német tőke ellenőrzése alá kerültek. R. sótermelését (1937-ben 31 millió q) Erdély, Havasalföld, Máramaros és Moldva adta. Fontos továbbá a lignit (21.830), kőszén (2890), mangánérc (217), vasérc (680), ólomérc (740), cinkérc (630), bauxit (118); ezenkívül földgáz (1725 millió m3), arany és ezüst.

Gyáripar

A gyáripari vállalatok száma (1937) 3553 volt; ebből a régi királyságra jutott 1312, Besszarábiára 196. Bukovinára 313. Erdélyre 1321 Bánságra 370. Az 1940. évi területváltozás folytán R. sokat veszített gazdasági erejéből, csak az ásványolaj-kitermelés és finomítás maradt érintetlen; jelentős a fa-, vas-, fém-, élelmiszer-, textilipar stb. Cukortermelése (1939) 1279 ezer q, nyersselyem 350 q, műselyem 12.100 q, öntöttvas 1.330.000 q. acél 2,770.000 q volt Behozatala 1939-ben (957 millió aranydollár): textiláru, gép, Ipari nyersanyag:; Németországból. Nagybritanniából és Franciaországból. Kivitele (112.1): ásványolaj és termékei, gabona, fa, állat; Németországba, Nagybritanniába, Olaszországba. Pénzegysége a leu (többesben lei). 1 len = 100 bani.

Közlekedése

fejletlen, különösen az autóutaké. Vasúti vonalainak hossza 11.272 km; ezt az államvasutak 190 kocsiból álló autóparkja egészíti ki. 27.100 drb automobilból 19.000 volt személykocsi, 4700 teherkocsi. 1 automobilra 1938-ban 721 lakos esett Élénk dunai hajózás; a Fekete tengeren át tengeri hajóforgalom. A legalább 100 bruttóregisztertonna űrtartalmú hajók összes űrtartalma (1939) 112.000. A légi közlekedés központja Bukarest.

Közoktatásügy.

R. közoktatásügyéről mai értelemben csak a XIX. sz. elejétől beszélhetünk; azelőtt román-nyelvű oktatás csak Erdélyben volt. Havasalföld első román-nyelvű középiskoláját, a bukaresti Szt. Száva kollégiumot, az Erdélyből jött Lazar Gheorghe szervezte meg 1818-ban. Cuza alapította 1860-ban a jászvásári egyetemet, 1864-ben pedig a bukarestit A XX. sz. elején Haret Spiru egészen új alapokra helyezte a Tornán közoktatást, majd Angelescu 1924-25-ben egységesítette az iskoláztatást Az egységesítő törvények a kisebbségek felekezeti iskoláit magániskolákká süllyesztették. Angelescu illesztette az egységes főiskolai oktatásiba a kolozsvári és a csernovici egyetemet is. Az 1924-es elemi iskolai törvény szerint az Iskolák építése és fenntartása a községeket terhelte, mégis sikerült pár száz új iskolát építtetni. Az óvodák száma szintén növekedett A középiskolák létszáma a gazdasági helyzetnek megfelelően változott 1931-ig állandóan növekedett, azóta csökkent Itt az elméleti középiskolák növendékeinek száma ugrott fel nagyon, míg a gyakorlati Iskolák iránt igen kevés érdeklődés mutatkozott. 1936-ban R.-ban a főiskolai és egyetemi hallgatók száma elérte a 40.000-et, ugyanakkor 2024 állami, 178 magánóvoda, 15.510 állami és 1414 magán elemi iskola. 73 állami és 37 magán gazdasági iskola. 594 állami és 28 magán középiskola működött; az érettségire- jelentkezett tanulóknak csak 47%-a tette le vizsgáját sikeresen. A bécsi döntés óta a kolozsvári román egyetem Szebenben és Temesváron működik tovább. Egyetem van még Jasiban és Bukarestben, Temesváron műszaki főiskola.

Története.

R. Havasalföld és Moldva egykori román fejedelemségek egyesüléséből alakult ki. Az orosz-osztrák hatalmi érdekek ütközőjében vergődő fejedelemségeket 1859-ben II. Napóleon pártfogása juttatta az egyesüléshez. Ez eleinte csak a mindkét fejedelemségben egyaránt megválasztott Cuza Sándor fejedelem személyén át érvényesülő ú. n. perszonális unió volt. Cuzának az 1858-ban kötött ú. n. párizsi egyezmény értelmében a két fejedelemséget külön-külön kellett kormányoznia s a török szultán fennhatóságát is el kellett még Ismernie. Ő azonban, II. Napóleon támogatásával, fokozatosan haladt a teljes egyesítés felé 1862-ben az új állam felvette a Románia nevet s azóta szerepel e név a történelemben. R. modern állami alapvetése Cuza uralkodása alatt (1859-1866) történt meg. Az egyházi vagyon kisajátítása, a közoktatásügy megszervezése, a jobbágyság eltörlése és a parasztság földhözjuttatása mind az ő nevéhez fűződik Parancsuralmát azonban az érdekeikben fenyegetett földbirtokos bojárok nehezen viselték el. 1866-ban lemondásra kényszerítették és R. fejedelméül Hohenzollern Károly hg.-et választották meg. Károly 1865-tól egészen a világháborúig uralkodott. Uralkodásához fűződik R. függetlenségének kivívása, a királyság megalapítása (1881) és az ország teljes modernizálása. Károly porosz mintára szervezte meg R. hadseregét, megkezdte a közlekedésügy fejlesztését s minden tekintetben R.-t a Ny.-i műveltséghez igyekezett közel hozni. De sok nehézséggel kellett megküzdenie.

1870

Az 1870-ben kitört német-francia háború idején R.-ban óriási rokonszenv nyilvánult meg a franciák iránt, Károly már-már lemondásra gondolt; Ploestiben kikiáltották a köztársaságot. Lassan-lassan elültek az izgalmak s így a fejedelem helyzete megszilárdult. Az 1877-ben kezdődő orosz-török háborúban R. az oroszok mellé állott, hogy a török fennhatóságtól szabaduljon. A román parlament 1877 máj. V( kikiáltotta R. függetlenségét, majd a Károly vezetése alá helyezett közös orosz- román sereg megkezdte Plevna ostromát. A Plevna bevétele után nemsokára megkötött san-stefanói béke, majd a berlini kongresszus is elismerte R. függetlenségét. Oroszország azonban visszavette a tőle ls.Vi han elcsatolt D.-Besszarábiát. R. ehelyett cserébe Dobrudzsát kapta, Constanca kikötővel. 1883-ban R. -belépett a hármas szövetségbe, ezáltal a külpolitikai helyzet megszilárdult. A XIX. sz. végén a balkáni államokban kitört zavarok R.-t nem érintették. Viszont az 1912-ben kirobbant ú. n. balkáni háború második része román beavatkozással fejeződött be. Bulgáriát az 1913-as bukaresti békére és két D.-dobrudzsa megye átengedésére kényszerítette.

Belpolitikai fejlődés

R. belpolitikai fejlődését a világháború előtt elsősorban a konzervatív és liberális párt egymással vívott harcai határozták meg. A harcban a Bratianu-család által vezetett liberális párt lassankint felülkerekedett. Ez egyúttal az Erdély megszerzésére irányuló irredenta-mozgalom erősödését és a hármas szövetséggel való szembefordulást jelentette. Ilyen irányban hatott az 1891-ben alapított "Liga Culturala", valamint Ferdinánd trónörökös felesége, Mária, az angol király unokája. Ez utóbbi volt az angolbarát szellem legerősebb képviselője. I. Károly 1914-ben bekövetkezett halála után e befolyások döntő erővel érvényesültek. I. Ferdinánd kormánya csakhamar aláírta az antanttal a titkos szerződést. Ebben az antant Erdélyt a Tiszáig R.-nak ígérte. R. ezért lépett a háborúba 1916 őszén. Pár hónap múlva azonban területének nagy részét a fővárossal együtt elfoglalták a központi hatalmak seregei. Ezek további sikerei miatt R. 1918 őszén Euftea-ban különbékét kötött. Ennek ellenére az 1920-as békeszerződések R.-nak ítélték Erdélyt, Bukovinát és Besszarábiát.

I. vh. után

A háború utáni ú. n. Nagy-R.-nak legfőbb célja a területi status quo biztosítása volt. Ezért csatlakozott 1921-ben a csehek által szervezett kisantanthoz, később pedig a Balkán-szövetséghez. Mint a francia és angol érdekek K.-re tolt elővédje, mindenben igazodott a Quai d'Orsay és Downing Street vezetőihez. E politika fő oszlopa Titulescu volt, aki mint londoni követ képviselte először R.-t. Ferdinánd király alatt ez a politika éppen úgy érvényesült, mint az 1927- 90-lg tartó régenstanács idejében. 1930 jún. 8-án a liberális párt által egykor lemondatott Károly hg.. Ferdinánd legidősebb fia visszatért az országba és XI. Károly néven elfoglalta apja trónját. A külpolitika maradt a régi: K. résztvett az 1935-ös olaszellenes szankciókban. Ára a tengely hatalmának erősödése K.-t óvatosabb politikára késztette. Titulescu megbukott s 1938 óta a kisantant sem számított fényezőnek. 1939-ben Anglia és Franciaország R. határait biztosította, a szavatosság azonban Franciaország leveretése után semmivé vált. R. kénytelen volt elfogadni az 1940 jún. 27.-i szovjetorosz követeléseket és Besszarábiát s Bukovina É.-i részét átengedni hatalmas szomszédjának. Pár héttel később a salzburgi megbeszélésen kötelezte magát a magyar és bolgár területi kérdések megoldására is. A magyar kérdésben a bécsi döntőbíróság, a bolgár követelések ügyében a craiovai megegyezés intézkedett. Ezek értelmében Ti. visszaadott Bulgáriának 7000 km2 területet Dobrudzsában, Magyarországnak pedig 44.000 km2-t Erdélyben. E területi veszteségek miatt II. Károly fia, Mihály javára lemondott, R. pedig a Codreanu vasgárdája szellemében szervezte át politikáját.

Belpolitikai

téren R. fejlődését a háború után erősen befolyásolta a politikai pártok küzdelme. Az erdélyiekből álló Nemzeti Párt és a régi királyság legerősebb pártja, a Liberális Párt, éveken át kemény küzdelemben mérkőztek. Az 1922-től 1926-ig kormányon levő liberálisok végezték el a különböző tartományok közügyeinek egységesítését. Erre az időre esett az erdélyi magyarságra nézve oly végzetes földreform, valamint az elemi és középfokú oktatás, alapvető törvényeinek megszavazása. Időközien a Nemzeti Párt egyesült az ókirályságbeli Parasztpárttal s óriási, gyakran valósággal forradalmi harcok után, 1928-ban a Nemzeti Parasztpárt uralomra jutott. Maniu miniszterelnöksége alatt ez a párt hívta vissza II. Károlyt. Pár éves kormányzás után azonban bomlásnak indult s így 1933-ban újra liberális kormánya lett R.-nak. Ekkor már nem a Nemzeti Parasztpárt, hanem a vasgárda volt az uralmon lévők legveszedelmesebb ellensége. Hiába volt a feloszlatás: új formában élt tovább s 1937-ben, a négyéves liberális kormányzás végén, megint csak szemben állott a kormánnyal. 1938 elején már-már kezébe vette a hatalmat, mikor a király az összes pártokat feloszlatta és új alkotmányt adva, bevezette a királyi parancsuralmat. Ez volt a Cálinescu -féle "új rendszer", mely Codreanu vasgárdista vezért és híveit megölette, a gárda tagjait pedig százszámra börtönöztette be. A foglyok közt volt Antonescu is, aki II. Károly lemondása után mint "államvezető" próbálta megszervezni a "légionista" R.-t. A vasgárda vezére, Horia Sima, lázadást szervezett ellene, de ezt sikerült elfojtani s utána R. csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez.

2010

Román Köztársaság, Republica Romania (románul), Kelet-Európa, csonka-Magyarországnál kétszer nagyobb kelet-erurópai ország. Területének központi részén a Kárpátok koszorúja húzódik. A hegyláncok keletről az Erdélyi-medencét határolják. A Kárpátok láncait délen és keleten dombságok kísérik, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek. Földje ásványkincsekben gazdag. A hegyvidékeken vasat, kősót, kőszenet, piritet, mangánt és színesfémeket bányásznak. A Kárpátok délkeleti előterében kőolajat és földgázt hoznak felszínre. Iparát a nehéz- és könnyűipari ágazatok egyaránt jellemzik. A kontinentális éghajlatú alföldeken és medencékben elsősorban gabonaféléket, cukorrépát, napraforgót, takarmánynövényeket termesztenek. A Fekete-tenger partján fekvő kikötők jelentős kereskedelmi központok.

Lásd még