Spanyolország

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Spanyolország
Flag of Spain.svg
Államforma alkotmányos monarchia
Főváros Madrid
Terület 504.782 km2
Legmagasabb pontja Mulhacén 3478 m (a kontinensen) Pico de Teide 3718 m (a Kabári-szigeteken)
Legfontosabb folyók Tajo, Duero, Ebro
Lakosság
Népesség 39.400.000 fő (2000)
Népsűrűség 77 fő/km2
Hivatalos nyelv spanyol, (regionálisan
Népek, nemzetiségek kasztíliai spanyol 73%, katalán 18%, galíciai 6%, baszk 2%, egyéb 1%,
Vallások római katolikus 94%, egyéb 6%
Városi lakosság aránya 79%
Írástudatlanság 5%
Általános adatok
Pénznem 1 euro = 100 cent
Nemzeti ünnep október 12. (Amerika Felfedezésének Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Madrid, főkonzulátus, Barcelona Magyar nagykövetség, Madrid 28016, Angel de Diego Roldan 21. Tel.: (01) 413-7011 Főkonzulátus: Barcelona 08036, Avda Diagonal 477, Planta 19.B. Tel.: (93) 405-1950
Térkép
Segovia: Alcazar.Cordoba: Mecset.
Granada: Alhambra., Sevilla: Giralda. Bertrand: "Spanien" nyomán.
Toledo, Santiago de Compostella
Salamanca: Egyetem Escorial: Goya faliszőnyegei
Madridi nők, Bikaviadal Madridban

Spanyolország, (Espana, Hispánia), állam DNy.-Európában, a Pireneusi félszigeten, Franciaország. Andorra, a Földközi tenger, Gibraltár, Portugália és az Atlanti óceán között. Ter. 503.075 km2, (1939) 25,975.411 lak. Népsűrűsége 47/km2. Határvonalának hossza 4808 km, ebből a fr. határ 677 km, a portugál 987 km a földközi tengeri partvonal 1663 km, az atlanti partvonal 14&1 km, A partok csak Ény.-on jól tagozottak, (rias-partok). a Földközi tengernek csak tágas, lapos öblei, (Valenciai, Alicantei, Malagai) vannak; DNy.-on hasonló típusú az Atlanti óceán Cádizi öble. Szigetei a Baleárok és közigazgatásilag az anyaországhoz tartoznak a Kanári szigetek is.

Felszíne, vizei.

S. belsejét a Mezeta nevű, platószerű kristályos masszívum foglalja el. Ez a tömb K.-on kiér a Földközi tengerig, É.-i pereme erősen megtorlódva, felmagasodik és Cantabriai hegység néven végződik az Atlanti óceán partján, ÉK-en erős töréssel Ibériai hegység néven lejt le az Aragóniái medencére, D.-i pereme, az erdős Sierra Moréna, az Andaluciai medencére tekint le, Ny.-on pedig lépcsős törésekkel fokozatosan alacsonyodik le Portugália területére. A Mezeta Ék.-i pereme és a Pireneusok (l. o.) eurázsiai típusú lánchegysége fogja közre a harmadkori rétegekkel kitöltött, tágas Aragóniái medencét. Ezt a Földközi tenger partvidékétől a Pireneusok rendszeréhez tartozó Catalóniai hegység választja el. Az Aragóniái medence DNy.-i tükörképe a tágas, termékeny Andaluciai medence, a Mezeta pereme (Sierra Morena) és a Betikai Kordillerák (Sierra Nevada 3481 m.) fiatal lánchegységei között. S. folyói hosszúak, de váltakozó vízjárásúak, nem annyira a hajózás, mint inkább a mesterséges öntözés szempontjából fontosai. Az Atlanti óceánba ömlik a Minho. a Duero, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir, a Földközi tengerbe az Ebro, a Júcar és a Segura. Nagyobb tavak nincsenek. Bányakincsekben S. gazdag. A Cantabriai hegységben bőven van kőszén, vasérc, ón. arany és wolframérc, a Sierra Morenában higany, ólom-, réz- és mangánérc, a Betikai Kordillerákban vasal, ként, ólmot, ónt, nikkelt, ezüstöt és foszfátot, Catalóniában barnaszenet, kősót te kálisót bányásznak.

Éghajlat.

A belső magasföld, a Mezeta szélsőséges, kontinentális éghajlatával szemben áll az Ény.-i partvidék atlanti-óceáni, enyhe, kiegyensúlyozott éghajlata és a Földközi tenger mellékének forró, száraz nyarú és esős, enyhe telű mediterrán klímája. A csapadék Ény.-on a legtöbb, 1800 mm. a Mezeta 500-800 mm, az Ebro medence 500 mm, az Andaluciai medence és a DK.-S partszegély 300-500 mm évi csapadékot kap. Ezeken a területeken csak mesterséges öntözéssel lehet földet művelni.

Növényzet.

S. növényzetű Európának és a Földközi tenger mellékének országai közt a leggazdagabb. A K.-i és D.-i tengerpartok közelében legszebb kifejlődésben találjuk a délszaki, mediterrán növényzetet. A narancs- és citromkertek szakadatlan övben kísérik a partokat. A legszárazabb és legforróbb Murcia tartományban, Alicante mellett, a datolyapálmát hatalmas ligetekben termesztik. A törpe pálma (chamaerops humilis) különösen Andalúziában honos Aj ország túlnyomó, sziklás-köves részének magas cserjések (monte bajo) és törpe cserjések (tomillares) adnak sajátos jelleget. Az előbbiek boróka- és rekettyéi a jókból állanak, a Cistus cserjék is óriási területeket (jarales) borítanak. A törpe cserjések főleg illatos ajakos virágú félcserjékből állanak. A Pireneusokban középeurópai jellegű erdő és havasi flóra fejlődött.

Állatvilág.

S. állatföldrajzilag a palaearcticus régió mediterrán alrégiójába tartozik. Jellemző állatai: É.-i és középső részén a párduc-hiúz, az északi petymeg és ennek egy alfaja a Baleári szigeteken. a spanyol v. hegyi kecske és az aranycsíkos szalamandra D.-i részén az akklimatizálódott egypúpú teve v. dromedár és Gibraltár környékén a magot v. berber-majom, Európa egyetlen vadon élő majma.

Lakosság.

A népesség fajilag nem, de nyelvileg egységes, bár a spanyol nyelven belül (l.o.) erősek a nyelvjárási különbségek. Kívülük még É.-on baszkok élnek S.-ban. Vallási tekintetben, elenyésző kisebbséget nem tekintve, a lakosság egésze római kat. A népesség eloszlása igen egyenetlen. A Mezeta gyéren lakott tartományaival (17-30 km2-kint a népsűrűségük) szemben állanak a sűrűn lakott peremvidékek (Andalucia népsűrűsége 40-100/km2, Catalonia. Galicia, Asturia. Valencia és Murcia népsűrűsége 100-250/km2). A nagyvárosok is (Madrid. Zaragoza kivételével) mind a partvidékeken vannak. A 100.000-nél népesebb városok száma 11 (Barcelona, Madrid, Valencia. Sevilla. Málaga, Zaragoza, Bilbao. Murcia. Granada. Córdoba Cartagena). Gazdasági élet. A lakosság főfoglalkozása a földmívelés. A birtokmegoszlás egyenlőtlen, óriási nagybirtokok mellett kis parcellákon dolgozó törpebirtokosok tömegei élnek; a termelést módszer elmaradott a szükséges mesterséges öntözést csak kb. 6 %-ban valósították meg, bár a megműveltek kb. fele bérlők és albérlők kezében Főtermékek (1939-ban ezer q-ban): búza (28.779), árpa (14.083), rozs (4103), zab (4786), tengeri (8433), rizs (1781), burgonya, hagyma, takarmánynövények, hüvelyesek, cukorrépa, cukornád, dohány, arachis, olajbogyó, szőlő (híres borai a Malaga és Sherry, l. o.), narancs, alfaffl, len, kender, gyapot. Kevés erdőség, legfontosabb fája a paratölgy.

Állatállománya

(1933-ban ezer drb.): szarvasmarha (3570), ló (568). öszvér és szamár (2182) juh (19 093). kecske (4575). sertés (5412). Halászata főként szardínia tonhal.

Bányakincsei

(1939-ben ezer q-ban): lignit (2040). szén (67.530) természetes foszfát pyrit (kivitel 16.360, ebből kén tartalom 6500), kén, mangán, vasérc (1938: 11.800). rézérc (1938: 300). ólomérc (1938: 320), cinkére (1938: 350), ónérc, bauxit, wolfram, ezüst: továbbá higany (1938-ban kivitel 14 500 q). Miként bányászatában, úgy iparában is túlnyomó a külföldi tőkeérdekeltség. Jelentős vas és fém, vegyi, elektromos. konzerv, parafa, gyapot, gyapjú, papír, üveg, mezőgazdasági Ipar (répacukor 11.1 millió q, nádcukor 1.4 millió q. bor 17.2 millió hl. oliva-olaj 3-7 millió q). A nyersselyem-termelés 20 q-t. a műselyemé 13.990 q-t tett ki. Pénzegysége a peseta. Behozatala (1935 ben 168-9 millió aranydollár) élelmiszer, gép, textiláru, vegyészeti cikk, főként az É. Egy. Áll.-ból, Franciaországból, Nagybritanniából származott. Kivitele (1126) főleg bányatermékek Nagybritanniába, Franciaországba és az É. Egy. Áll.-ba Irányult. Magyarország 1940-ben S.-ból 496.000 P értékű árut hozott be és 420.000 P értékű árut vitt oda ki.

Közoktatásügy.

Az első népoktatási törvényt 1857-ben hozták. Minden 6-14 éves gyermek iskolaköteles. A tanítás ingyenes. a gyermekeknek azonban csak 75%-a jár iskolába; így a lakosságnak még 1920-ban is 43%-a analfabéta volt. 1936. évi adatok szerint 43.171 elemi iskolában 50.527 tanít/) 2225.000 növendéket oktat. Mind a 210 középiskolája koedukációs rendszerű, 123.000 növendékkel (33.000 leány). A középiskolai oktatás bét évig tart és egységes típusú. Van még 191 szakiskola és 53 tanítóképző. Főiskoláinak száma 14; 12 egyetemen 665 tanár 32.000 diákot tanít.

Közlekedés.

A vasúthálózat európai viszonylatban meglehetősen gyér. A vasútvonalak hossza (1930) 15.867 km (100 km2-re 3.1 km vasút Jut), a távíróvonalaké (1932) 54.010 km, a telefonvonalaké (1932) 1,457.050 km. Az automobilizmus és a parti hajózás jelentősebb. A repülőközlekedés kifejlesztés alatt áll. A tengerentúli hajóforgalom nagyarányú (1934: 62.575.000 t.); nagy kikötők: Barcelona, Valencia, Alicante. Malaga, Algeciras, Cádiz, Huelva, Bilbao, Gijón, Santander, Vigo és La Coruna.

Alkotmány.

Az 1876. évi alkotmány szerint S. alkotmányos királyság volt; a parlamenti kormányrendszer a századforduló körül honosodott meg Az 1931. évi alkotmány az államot köztársaságéra alakította át, szinten parlamentáris kormányrendszerre). Az 1939-ben befejeződött polgárháború után S. tekintélyi állammá alakult és alkotmányos berendezéseit a nemzeti forradalom győztes vezérének, Franco tábornoknak számos rendeletével teljesen újjáalkotta. A legfőbb államszerv a Caudillo, aki egy személyben államfő, a kormányzat legfőbb szervének, a minisztériumnak elnöke és az egyetlen pártnak, a Falanxnak vezére, ő nevezi ki a minisztereket, közigazgatási tisztviselőket bírákat, s hadsereg tisztjeit. sőt a párt vezetőszerveinek tagjait is. Az állam kormányzatát érintő legfőbb kérdések a párt országos szervei elé tartoznak, amilyenek a 75 tagból álló nemzeti tanács, a politikai bizottság (Junta) és a munkaügyek kormányzatával megbízott szindikátusi osztály.

Közigazgatás.

Közigazgatásilag S. 50 tartományra, a tartományok községekre (municipios) oszlanak. A tartomány élén a gubernador áll. Fővárosa: Madrid.

Hadügy.

A polgárháború után 1939 júliusában szervezték meg újból a hadsereget, ennek létszáma kb. 125.000 fő, míg 1914-ben a békelétszám 115.000 fő volt. A hadilétszámot a forradalom okozta zavarok miatt még nem állapították meg. Általános védkötelezettség: 18 év (21-39 életév); tényleges szolgálati idő 1 év. A lakosságnak csak 0.5%-a teljesít katonai szolgálatot. Békében a hadsereg 10 hadtestre (2 Spanyol-Marokkóban van). 24 gyalog-, 1 önálló lovashadosztályra és a közvetlen alakulatokra tagozódik. A hadsereg főparancsnoka Franco tábornok. A légi erő (1941) átszervezés alatt áll; létszám kb. 1500 tiszt és legénység és 300 hadi használatra alkalmas repülőgép. A haditengerészet még nem heverte ki a polgárháború okozta károkat, hajóállománya: 1 nehéz, 5 könnyű cirkáló, 16 romboló, 11 torpedó- és 8 merülő naszád.

Sport.

S. ősi nemzeti sportja a bikaviadal (I. o.). A másik ősi sport a kardvívás, amely innen terjedt el egész Európába. Az újabb időkben különösen a labdarúgás emelkedett nagy népszerűségre, ehhez erősen hozzájárultak a S.-ban működő magyar edzők. A spanyol vízipólócsapat is Európa legjobb csapatai közé tartozik. S. az olimpiai versenyeken mindössze 1 győzelmet ért el: 1928-ban a vadászugratásban.

Gyarmatok.

Az egykori spanyol világhatalom hatalmas gyarmatbirodalmából csak roncsok maradtak meg Afrikában: Spanyol-Marokkó, Rio de Oro, Ifni és Spanyol-Guinea, összesen 335.400 km2, (1930) 1.051.000 lak.

Története.

Legrégibb lakói az ibérek voltak. A VI. sz.-ban Kr. e. kelta törzsek vándoroltak be, összeolvadtak az ibérekkel, így származtak a keltiberek. Kr. e. 240 óta az ezüstben gazdag félszigeten a karthágóiak számos gyarmatot alapítottak. A rómaiak kemény harcok után a félsziget legnagyobb részét meghódították s Hispania citerior és Hispánia ulterior néven két provinciát szerveztek (Kr. e, 197). Teljesen csak Augustus császár hódította meg (Kr. e. 19.). A félsziget lakói elrómaiasodtak, jeles írók és császárok kerültek ki közülük; hispániai származásúak voltak pl. Lucanus, a két Seneca, Quintilianus, Martinus stb. A római birodalom bomlásával egyidejűleg különféle germán törzsek Jelentek meg Hispániában, közöttük legnevezetesebbek a Ny.-i gótok voltak. Ezek új hazájukban békés földmívelőkké váltak, elsajátították a római műveltséget, majd áttértek a keresztény vallásra is. összeolvadásokból származott a VII-VIII. sz. elején a spanyol nép és nyelv.

711

711-ben az É.-afrikai arabok átkeltek a keskeny tengerszoroson, Korea de la Frontéra mellett megverték a Ny.-i gótokat s az É. Ny. hegyvidék kivételével az egész félszigetet birtokukba vették, A nehezen megközelíthető É.-Ny.-i hegyvidéken a keresztények megőrizték függetlenségüket s a IX. és X. sz. folyamán Itt három királyságot alapítottak. Aragóniát, Castiliát és Navarrát. Az arabok lakta területeken a Viii. sz. derekán kialakult cordovai kalifátus területén a IX-X. sz.-ban az arab művelődés fénykorát érte. Fényes városokban (Córdoba. Granada, Sevilla, Toledo) nagyszerű ipar, magasfokú művészet, tudományos élet. kereskedelem fejlődött ki. Ugyanakkor a kis keresztény államok szakadatlanul harcoltak függetlenségükért. A XI. sz. végén. francia keresztesek segítségével, a Tajo vonalig szorították vissza az arabokat s Toledót is visszafoglalták. III. Ince pápa keresztes hadjáratában S-i keresztény államok francia és olasz keresztesek segítségével 1212-ben a mórokat Granada vidékre szorították vissza. A XV. sz. II. felében Aragóniái Ferdinánd nőül vette Castiliai Izabellát s midőn mindketten trónra léptek, a két királyság kettejük uralma alatt egyesült (1479). Ez vetette meg a spanyol királyság alapját. Ferdinánd és Izabella, Portugália kivételével, az egész félszigetet egyesítették. 1492-ben elfoglalták a mór Granadát. A két uralkodó, főleg a városi polgárság segítségével, megtörte a hatalmas főnemesség erejét s megteremtette az erős spanyol királyi hatalmat. R. Nápoly, Szicília, Szardinia s az 1492-ben Kolumbusz által felfedezett amerikai gyarmatok birtokában a XVI. sz. elején Ny.-Európa első hatalmává vált. 1516-ban S. trónjára a Habsburg házból származó Károly lépett, akit 1520-ban V. Károly néven német császárrá választottak. 1556-ban történt lemondása után fia és utóda, II. Fülöp, a protestantizmus megsemmisítésére és Spanyolország hegemóniájának megteremtésére törekedett, de erejében kimerült és gazdaságilag erősen hanyatló országot hagyott hátra utódára, III. Fülöpre (1598-1621).

XVII. sz

A hanyatlás az egész XVII. sz.-ig folytatódott. A nagy hadi vállalatok elnyelték Amerika kincseit, a kedvezőtlen békekötések egyre apasztották S. birtokállományát. Gibraltárt a spanyol örökösödési háborúban az angolok ragadták el. 1700-ban V. Fülöppel a Bourbon ház került S. trónjára. III. Károly (1759-1788) üdvös reformjai hiábavalóknak bizonyultak. A francia háborúk folyamán Napóleon császár detronizálta a Bourbonokat és bátyját, Józsefet nevezte ki S. királyának. A felkelt spanyolokat Napóleon nem tudta megtömi. Napóleon bukása után a visszatért VII. Ferdinánd (1814-33.) a legridegebb abszolutizmussal uralkodott, az amerikai gyarmatok elszakadtak, az országban forradalom tört ki; ezt a Szentszövetség francia seregei fojtották el.

1830 után

1830-ban VII. Ferdinánd öccsének, Don Carlosnak, a jogos trónörökösnek mellőzésével saját leányát, Izabellát jelölte utódának. Amikor II Izabella elfoglalta a trónt, Don Carlos királlyá kiáltatta ki magát. Az állandó karlista felkelések az államot alapjaiban rázták meg. 1873-ban kikiáltották a köztársaságot és S. 13 önálló államból álló föderalista állammá alakult. 1875-ben visszaállították a királyságot de XII. Alfonz 10 évi uralkodása alatt (1875-85) nem tudta az ország békéjét helyreállítani. Halála után utószülött fia, XIII. Alfonz nevében özvegye, Mária Krisztina kormányzott. Uralma alatt S. az É. Egy. Áll.-tól (1898) súlyos vereséget szenvedett s a párizsi békében (1898) elvesztette Kubát. Porto-Ricót és a Fülöp szigeteket A szerencsétlen háború következtében a forrongások napirenden voltak. Barcelonában 1909 júliusában kitört a forradalom. A világháborúban S. megőrizte semlegességét. 1923-ban Primo de Rivera tábornok katonai felkelésére XIII. Alfonz a cortezt feloszlatta s Primo de Rivera vezetése alatt katonai diktatúrát léptetett életbe. Ez a kormány sem tudta az ország bajait orvosolni s Primo de Rivera 1930-ban lemondott.

Zsidó-bolsevista terror

Az 1931-ben elrendelt községi választásokon a köztársasági pártok elhatározó győzelmet arattak, mire XIII. Alfonz lemondott s elhagyta az országot. 1931. ápr. 14-én kikiáltották a köztársaságot. A jobb- és baloldali pártok között kiélesedő ellentétek következtében a zendülések, puccskísérletek, kegyetlen erőszakoskodások egymást érték. Zsidó bolsevikok, köztük sokan külföldről jöttek, mint Gerő Ernő vagy Rajk László, és sok más, apácákat és barátokat gyilkoltak, templomokat gyújtogatta, terrorizálták a lakosság minden részét. Végre 1936. júl. 1.-én a spanyol É. Afrikából Franco tábornok csapataival átkelt S. -ba s megkezdte az előnyomulási Madrid ellen. A madridi bolsevista kormány felfegyverezte a munkásokat.

Franco tábornok

Döntő sikert évekig egyik fél sem tudott elérni. Végül rendkívül súlyos küzdelmek után Franco tábornok Olaszország és Németország segítségével megtörte a madridi bolsevisták ellenállását a 1939. márc. 28.-án bevonult Madridba. Az új S. élén Franco tábornokkal, a fasizmussal rokon ú. n. falangista rendszert épített ki. L. az 559-560. táblákat.

2010

Spanyol Királyság, Dél-Európa. Csonka-Magyarországnál csaknem öt és félszer nagyobb ország a Pireneusi-félszigeten. Területéhez tartoznak a Földközi-tengerben fekvő Baleár-szigetek, az Atlanti-óceánban található Kanári-szigetek, valamint két, Marokkó területébe ékelődő kikötőváros, Ceuta és Melilla. Törzsterületének központi részét a Mezeta száraz fennsíkja foglalja el. A francia-spanyol határon húzódik a Pireneusok fiatal lánchegysége. Déli, földközi-tengeri partvidékét a Betikai-hegység kíséri. A fennsíkok és hegységek jellemezte táj egyhangúságát széles folyóvölgyek törik meg. Földjéből jelentős mennyiségben bányásznak higanyt, piritet, kőszenet, vasat, ólmot, rezet, uránt és cinket. A gazdag ásványkincsvagyonra dinamikusan fejlődő ipar települ, amelynek nehéz- és könnyűipari ágazatai egyaránt fejlettek. Mezőgazdaságát a növénytermesztés jellemzi (gabonafélék és mediterrán növénykultúrák).

SPANYOLORSZÁGI AUTONÓM TERÜLETEK (Népszabadság 2005-11-04)

Baszkföld Katalónia
Terület 7.234 km2 32.114 km2
Lakosság 2.123.800 fő 6.984.200 fő
Részesedés Sp. GDP-jéből 6,3% 18,4%