Svédország

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Svédország
Flag of Sweden.svg
Államforma alkotmányos monarchia
Főváros Stockholm
Terület 449.964 km2
Legmagasabb pontja Kebnekaise 2123 m
Legfontosabb folyók Göta alv, Dalalven, Umealven
Legfontosabb tavak Vanern, Vattern, Malaren
Lakosság
Népesség 8.900.000 fő (2000)
Népsűrűség 19 fő/km2
Hivatalos nyelv svéd
Népek, nemzetiségek svéd 91%, finn 3%, lapp 2%, egyéb 4%
Vallások evangélikus 89%, római katolikus 2%, pünkösdista 1%, egyéb 8%
Városi lakosság aránya 84%
Írástudatlanság 0%
Általános adatok
Pénznem 1 svéd korona (Skr) = 100 öre, SEK
Nemzeti ünnep április 30. (a Király Születésnapja), június 6. (a" Zászló Napja", a Vasa dinasztia trónrakerülésének Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Stockholm
Térkép
Svédország címere
55242.gif
55243.gif

Svédország, (Sverige), királyság a Skandináviában, É. Európában az é. sz. 55˚ 20' és 69˚4'-e kőzött. Hossza 1500, szélessége 400 km, határvonalának hossza 7600 km. ebből szárazföldi határ 2000 km. Norvégiával, Finnországgal, a K.-i tengerrel és az É -i tengerrel (Saad és Kattegat) határos. Területe 448.439 km2, (1940) 6,370.964 lak. Népsűrűsége 15/km2.

Felszíne, vizei, bányakincsei.

Az ország szerkezetileg három részből áll:

  • a) a Norvégiával határos vidéket a Norvég felvidéknek a Caledoniai hegyrendszerhez tartozó, geológiai ókori hegyláncai és fjeldjei borítják (Kebnekaise 2135 m, S. legmagasabb pontja),
  • b) Az ország É.-i és középső része a Balti pajzs tartozéka; geológiai őskori kristályos masszívum ez, csak helyenkint borítják ókori (szilur és devon) és másodkori (jura, kréta) üledékek. Az egész terület Ény-ról D- és DK. felé lejtő, széles tönkök és tönklépcsők sorozata. Közép-S.-ban fokozatosan lehanyatlik a Közép-S.-i tavas süllyedékterületre de tőle D.-re ismét felmagasodik a D.-S.-i 300-400 m magas felvidékben. Hozzátartozik szerkezetileg Gotland és Öland szigete is.
  • c) A D.-S.-i felvidéket széles tektonikus süllyedés választja el S. harmadik szerkezeti darabjától, a tompa, zömök Skáne félszigettől. A folyóvizei a térszín általános lejtését követve Ény.-rél DK felé sietnek. Habár bővizűek a folyók, alig hajózhatók, azonban jól tutajozhatók és energiatermelésre- is igen alkalmasak. Nevezetesebbek: a Torne-. Lule-. Kalix-, Angerman-, Dal-, Indals- és Klarälv. ennek folytatása a Väner-tóból kifolyó Götaälv. A glaciális eredetű tavak száma rengeteg. A legnagyobbak a közép-svédországi tavas süllyedékterület tavai: a Vätter-, Väner-, Hjälmar-, Mälar-, Storsjön és Silan-tó. Fontos csatorna a Göta-csatorna. Bányakincsei: gránit, némi szén Hälsingborg mellett, továbbá Közép-Svédország és É.-Svédország kitűnő vasérce, arany- és rézérce

Éghajlat.

S. éghajlata kontinentális. Hosszú, hideg telei, rövid, de meleg nyarai vannak. A nyár különösen a magas É.-on hosszú és meleg. A Lappföldön mértek már nyáron 34˚-os meleget is, de a téli -50˚-os hideg sem ritka. Az évi középhőmérséklet É.-on +2˚. Stockholmban +5.7˚, D.-Svédországban +7.2˚. A csapadék évi átlaga 520 mm.

Állatvilág.

S. állatföldrajzilag a palaearktikus régió európai tartományának É.-i részéhez tartozik. A sarkkörön belül eső legészakibb részének állatvilága az arktikus faunával egyezik meg, míg középső és D.-i része Közép-Európáéval rokon. Jellegzetesebb állatai: tarándszarvas, lemming, sarki róka, sarki nyúl, hóbagoly.

Növényzet.

S. növényzete jórészt a szub-arktikus erdőségek övébe esik. Lucfenyő, erdei fenyő és nyírfa alkotja az erdőket, É.-on fátlan tundrás vidékek is jelentkeznek. Kocsányos és kocsánytalan tölgy meg bükkfa csak D .-en található. Sok a mocsaras, tőzeglápos terület is.

Népesség.

A 6,141.571 főnyi lakosság fajilag, nyelvileg és vallásilag egységes; ev. svéd. A svédek a germán népcsaládhoz tartoznak s magas termetükkel, szőke hajukkal, kék szemükkel valamennyi skandináv nép közül a legtisztábban mutatják az ú. n. É.-i típust; népi kultúrájuk (népművészet, viselet, népköltészet. népszokások, néphagyományok) sok ősi vonást őrzött meg. Rajtuk kívül (1930) 30.247 finn és 7162 lapp él az országban. Legsűrűbben Skane lakott (Malmö-hus népsűrűsége 108, Göteborgé 93/km2), a leggyérebben az É.-i vidékek (1/km2). A lakosság 32%-a városlakó. 100.000-nél népesebb városok: Stockholm, Göteborg és Malmö 50.000-nél népesebb: Norrköping és Hälsingborg.

Gazdasági élet.

S. gazdagságát ásványkincseinek és területe kb. 2/3-át borító erdőségeinek köszönheti. Mezőgazdasági termelése nem fedezi szükségletét. Főterményei (1939-ben, 1000 q-ban) búza (8541), árpa (2503), rozs (3783), tengeri (12.849), burgonya (18.683). Halászata jelentős Állatállománya (1939-ben, 1000 drb): szarvasmarha (2975), ló (616). juh (373), kecske (1935: 50), sertés (1316). Bányatermékei (1938-ban, 1000 q-ban): szén (4310), pyrit (186, kéntartalma 84), mangánérc (22), vasérc (84.110), rézérc (105), élőmére (86), cinkére (346); továbbá Wolfram (WO3 110 tonna), ezüst (351 q), arany (7300 kg). Ipara papír-, fa-, gyula-, cukor-, textil-, műselyem-, vas-, gép-, elektromos ipar, hajóépítés. Hajtóerőt a fa mellett a vízi-erő ad. Pénzegységet a svéd korona = 100 őre. Behozatala (1939-ben 3529 millió arany dollár) gép, szén, textiláru, főleg Németországból, Nagybritanniából, az É. Egy. Áll.-ból származik. Kivitele (2667), papír, cellulóze, faáru, gép. Nagybritanniába, Németországba és az É. Egy. Áll.-ba irányul. Magyarország 1940-ben S.-ból 6.3 millió P értékű árut hozott be, az összes behozatal 1.05%-át; ugyanekkor 9.9 millió P értékű árut vitt ki S.-ba, a kivitel 1.96%-át.

Közlekedés.

A vasútvonalak hossza (1938) 16.886 km, 100 km2-re 3.7 km, 10.000 lakosra 27.5 km vasútvonal jut, különösen D.-Svédország vasúthálózata sűrű. Központja Stockholm. É.-on kevés a vasút. 3710 km-nyi vasút villamosított. A távíróvonalak hossza (1938) 21.874 km, a telefonvonalaké 1,678.690 km. A postahivatalok száma 4105. A belvízi hajózás főútvonala a Göta csatornán; élénk a parti hajózás is. A kereskedelmi tengerészet hajóinak száma (1939) 2259. tonnatartalma 1,611.462 volt. Malmö, Göteborg és Stockholm repülőállomások

Alkotmány és közigazgatás.

S. alkotmányos örökletes királyság, parlamentáris kormányformával. A király a legfőbb kormányzó hatalom letéteményese, ezen felül a parlament mellett résztvesz a törvények hozatalában is, továbbá a parlament körül is kiterjedt jogai vannak, ő nevezi ki az államtanács v. minisztérium tagjait, akiket egészen 1905-ig a parlament bizalmától függetlenül alkalmazhatott és bocsáthatott el. 1905 óta .azonban a parlamentáris kormányrendszer honosodott meg a svéd alkotmányban, ennek folytán a miniszterek kinevezésénél és felmentésénél a királynak az országgyűlés bizalmához kell alkalmazkodnia- Az országgyűlés két kamarából alakul, melyek közül az első kamara tagjait az egyes tartománygyűlések és városi közgyűlések választják meg, a második kamara tagjait közvetlenül a nép választja. Az ország 25 tartományra (24 "län" és Stockholm) oszlik, élükön a király által kinevezett kormányzók állanak, de önkormányzati szervek is, sőt tartományi gyűlések is működnek bennük. Az ország fővárosa Stockholm.

Közoktatásügy.

1842 óta ingyenes, kötelező népoktatás alá tartozik minden 7-11 éves gyermek. 27.000 tanító 675.000 gyermeket oktat. A középiskolák száma 110, azonkívül 10 felső-ipariskola készít elő az elterjedt ipari pályákra. 53 népfőiskola gondoskodik az iskolát elhagyó nemzedékek számára a magasabb műveltség elemeinek megszerzéséről. Egyetemei közül legrégibb az uppsalai, alapították 1477-ben; Lundban 1668-ban létesült egyetem. Stockholmban áll. állatorvosi főiskola működik 1810-től; ugyanitt közgazdasági karral rendelkező magánegyetem. Göteborgban bölcsészeti kar van. A stockholmi egyetem mellett Magyar Intézet is működik.

Sport.

S.-ból indult ki az a tornarendszer, amely az egész mai tornaoktatás alapját teszi (l. Svéd torna); a torna ott ma is a nemzet minden rétegét átható tömegsport. Igen elterjedt sportág az atlétika is; a svédek Európa legjobb atlétanemzetei közé tartoznak és az olimpiai játékokon eddig 9 győzelmet arattak. A svéd úszósportot a többszörös világrekorder Borg fivérek és Trolié tették világhírűvé; a legtöbb irányú tehetséget követelő öttusában is 5 olimpiai bajnokságot nyertek a svéd versenyzők (Bo Lindmann, Lehtonen). Birkózói, céllövői mindenkor a világ legjobbjai közé tartoztak. A teniszsportot különösen Gusztáv király tette népszerűvé, aki maga is kiváló versenyjátékos. S. az olimpiai ranglistán 101 győzelmével a IV. helyet foglalja el.

Hadügy.

Általános védkötelezettség; hadkötelezettség 25 év (20-45. életév). Tényleges szolgálati idő a gyalogságnál 140, a többi fegyvernemnél 200 nap. Átlagos békelétszám 84.000 fő, hadilétszám 400.000 fő. A lakosságnak csak 0.54%-a katona. Tagozás: 4 gyalog hadosztály, a Norrland- és Gottlandon levő csapatok. A hadosztályok összetétele különböző, 4-6 gyalog, 1 lovas, 1-2 tüzérezred, 1 műszaki és híradó zászlóalj. A hadsereg főparancsnoka a király. A légi erő a haderő önálló részét alkotja, kb. 3000 fő, 350 repülőgéppel. A légvédelmet 2 repülőelhárító tüzérezred és egy vártüzérezred látja el; egyes városokban azonkívül még népfölkelő és ifjúsági alakulatok állanak a légvédelem szolgálatában. A haditengerészet rendelkezésére 8 partvédő páncélos, 2 cirkáló, 15 romboló, 16 merülő naszád, nagyobbszámú kisebb, különleges és parti őrhajó áll.

Története.

S. legrégibb ismert lakói D.-i részein a gótok, középső részein a svédek. Miután a gótok D. felé vándoroltak, helyüket a dánok foglalták el. A normannok. vikingek hosszú hajókon bekalandozták Európát és több új országot alapítottak. S. első nagy királya Erik. a győzedelmi s (935-098) volt. aki uralmát Skánere is kiterjesztette. Ennek fia, Olaf, a keresztény hitre tért, népe a XI. sz. vége felé már teljesen kereszténnyé vált. A XI. és XII. sz. nagy részét egymást követő trónviszályok töltötték ki. 1250 körül a Sverkers család kihalása után a hatalmas svéd főúr, a Folkung nemzetségből való Birger kerítette kezébe a hatalmat, kiskorú fiát királlyá megválasztatta (I. Valdemár, 1251- 1276), mint régens megtörte az ellenálló többi Folkungot, majd 1255-ben megvetette Stockholm székváros alapjait, ő kezdte meg Finnország meghódításét és keresztény hitre való térítését. 1320-ban Magnust választották a svédek királyukká s mivel az új király még ugyanabban az évben Norvégia koronáját is örökölte, a két ország egyesült. Azonban már 1363-ban a svédek Magnust letették és Mecklenburgi Albertet választották meg (1363-89). Albert uralmának Margit, a dán király leánya és VI. Haakon norvég király özvegye, vetett véget. Albertet az elégületlen svéd főurakkal szövetkezve leverte, erre Margitot királyukká választották. Mint Dánia, Norvégia és S. uralkodója 1397-ben a 3 ország rendjeit Kalmárban gyűlésre hívta össze s kimondatta velük Dánia. Norvégia és S. perszonális unióját (Kalmari unió). Ugyanabban az évben fogadott fiát, Pomeraniai Eriket a három ország királyává koronázták. A kalmari unió azonban nem talált kedvező fogadtatásra s a svédek 1436-ban Erik királyt trónjától megfosztották. 1442-ben elkészítették Corpus Jurisukat.

=XV. sz.

A XV. sz. ban és a XVI. elején a svéd nemzeti párt küzdelmeit a Sture főnemesi házból származó svéd kormányzók vezették. Az ellenállás végleges letörésére II. Keresztély dán király 1520-ban Sten Sture kormányzót legyőzte s az ellenszegülő svéd főurak nagy részét (89-et) Stockholmban kivégeztette ("stockholmi vérfürdő"). A vérfürdő áldozatainak megbosszulására Wasa Gusztáv főúr szabadságharcot indított a király és a dánok ellen, ezeket kiszorította S.-ból, mire a hálás svédek előbb kormányzónak, majd 1523-ban királyuknak választották I. Gusztáv (1523-60), 1527-ben a westerási országgyűlésen, melyen a nemességen, papságon és polgárságon kívül elsőízben a parasztság követei is megjelentek, elfogadtatta a reformációt s a kat. egyház javait az állam javára lefoglaltatta. 1560-ban bekövetkezett halála után fia, XIV. Erik, megszerezte Észtországot. Ezzel vette kezdetét S.-nak a balti tenger K.-i, partjain való térfoglalása. II. Gusztáv Adolf (1611-32) felhasználva az orosz zavarokat, megszerezte Karéliát, Ingearmanlandot, majd 1629-ben Livlandot és a keletporoszországi kikötőket. Állandó hadsereg szervezésével, az ipar és kereskedelem előmozdításával S.-ot elsőrangú európai tényezővé tette. 1630-ban mint a németországi protestánsok védelmezője, beleavatkozott a 30 éves háborúba s bár a lützeni csatában (1632) elesett, S. az ő halála után is a Habsburgok egyik legkeményebb ellensége maradt. A 30 éves háborút befejező vesztfáliai béke S.-nak juttatta Elő-Pomerániát. Rügen szigetét, É.-Németországban főbb püspökség területét az Odera, Elbe és Weser torkolatánál.

1700

A 15 éves XII. Károly (1697-1718) trónralépésekor Dánia, Oroszország és Lengyelország S. ellenes szövetségre lépett; S. kezdeti tüneményes sikerei után Poltavánál (1709) N. Péter orosz cártól döntő vereséget szenvedett; ez az É.-i háború (1700-1721) S. nagyhatalmi állásának összeomlásával végződött (Stockholmi, 1720, és nystadti béke, 1721). Ezután pártviszályok törtek ki a békepárt (gúnynevén a sapkák) és a külföldről támogatott harcias párt (kalaposok) között. Mikor ez utóbbiak jutottak hatalomhoz, S. hadat üzent Oroszországnak (1741), de vereséget szenvedett s az Sboi fejében kénytelen volt Finnország egy kis részét Oroszországnak átengedni. XIII. Károly (1809-18) kénytelen volt egész Finnországról és az Álandi szigetekről Oroszország javára lemondani. Midőn a Wasa család majdnem 300 éves uralkodás után kihalóban volt, a svéd országgyűlés még XIII. Károly életében Bernadotte franciaországi zsidó tábornagyot választotta trónörökösnek (1810). Ez utóbbi a lipcsei csatában már Napóleon ellen harcok s mivel XIII. Károly még életében a norvég koronát is megszerezte (1814). 1818-ban S. és Norvégia perszonális unióban egyesült. Bernadotte mint XIV. Károly János (1818-44) önkényesen uralkodott, de sokat tett S. anyagi jólétének előmozdítására. 1905-ben a norvég storting II. Oszkár királyt letette s felbontotta a S.-gal való uniót (l. Norvégia, története). S. trónján II. Oszkárt halála (1907) után fia, V. Gusztáv követte. Az 1914-1918. évi világháború alatt S. megőrizte semlegességét. 1940. ápr. 9-én Dánia és Norvégia megszállásakor kijelentette, hogy a szigorú semlegesség politikáját követi, így kikerülte a háborút. S. térképét l. XIX. k. 4795. I. L. még 562. tábla.

2010

Svéd Királyság, Konungariket Sverige (svédül), Észak-Európa. Csonka-Magyarországnál csaknem ötször nagyobb területű ország, a Skandináv-félsziget keleti részén. Az ország nyugati részén a Skandináv-hegység húzódik. A keleti irányban lealacsonyodó hegységet nagy esésű, bő vizű folyók szabdalják fel. Felszínének déli részét a több ezer tóval tarkított Svéd-alföld uralja. Az ország keleti partvidéke szigetekkel és szirtekkel tagolt. Földjéből vasat, cinket, rezet, ólmot és uránt bányásznak. Fejlett ipara elsősorban a felszínének 50%-át borító erdőkből kitermelt fát dolgozza fel. A Föld egyik legnagyobb papírtermelője és világhíres a bútoripar is. Említésre méltó még az elektrokohászat és a gépgyártás. A hűvös mérsékeltövi éghajlaton gabonaféléket, takarmánynövényeket termesztenek és szarvasmarhát, sertést tenyésztenek. Az északon elterülő Lappföldön sokan a rénszarvas- és a prémesállattenyésztésből élnek.

Zászló: III. Vasa János hagyta jóvá 1569-ben, ennél azonban bizonyára jóval korábbi időkből való. Az arany kereszt azúr színű mezőben Krisztus Napját szimbolizálja a kék égen. Jelenlegi formája 1906-ból ered.
Nemzeti himnusz: "Ó te ősi északi ország, szabad föld, tele hegyekkel..."; régi népdal, melyet 1880 körül tettek nemzeti himnuszukká.

ÁLLAMSZERVEZET

Alkotmányos monarchia
Alkotmány: 1975. évi alkotmány Az uralkodó hatalma szimbolikus. A miniszterelnök a Parlamentnek felelős. A nemzetgyűlést (Riksdag) három évre választják.