Székesfehérvár

A hu-Rightpedia wikiből
Székesfehérvár
Megyeszékhely - Fejér megye - Székesfehérvár.jpg
A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete.
Székesfehérvár címere
Székesfehérvár címere
Becenév: A királyok városa
Közigazgatás
OrszágMagyarország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
KistérségSzékesfehérvári
Rangmegyeszékhely
megyei jogú város
PolgármesterCser-Palkovics András (FIDESZ)[1]
Irányítószám8000
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség101973 (2010)
Népsűrűség597 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület170,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Székesfehérvár weboldala
Székesfehérvár elhelyezkedése Magyarországon
56163.gif

Székesfehérvár, törv. hat. jogú város. Fejér vm. székhelye, a Mezőföld központja, ott épült, ahol az Alföld, a Kis-Alföld és - Dunántúl természetes, több ezer éve használt útvonalai találkoznak; központias fekvése miatt választotta fővárosának Szt. István; ma is nyolc irányból fut össze a vasút. S- középkori emlékeiből csak kevés maradt fenn. A Szt. István építette, Nagyboldogasszonyról nevezett koronázó templom és a kir. palota, a király-kápolnák és kolostorok mind elpusztultak, a koronázó templom 1848-ban megtalált alapfalait legújabban kiásták és romkertté alakították; Itt érzik az Aba-Novák Vilmos falképeivel díszített új mauzóleumban Szt. István szarkofágját is. A hosszú török uralmat csak az 1480-ból való gótikus Szt. Anna kápolna élte túl; előtte újabban Kálmáncsai Domokos prépostnak, a kápolna építtetőjének szobra áll. S. belvárosa igen gazdag a barokk kor alkotásaiban. A Városháza a XVII. sz végén épült, erkélyes, szobordíszes kapuzata Walch Tamás műve; a közgyűlési terem történelmi falfestménye Kontuly Béla műve, a folyosó falfestményei, az 1938. év ünnepi mozzanataival, Aba-Novák alkotásai. 1731-től 1769-ig épült a karmelitáknak ma a papnevelő intézethez tartozó temploma; oltárképeit és falfestményeit Maulbertsch festette. Nagyszabású alkotás a ciszterciták, (hajdan a jezsuiták, majd a pálosok) temploma: Grabner Mihály terve, (1745-1757). C. F. Sambach falfestményeivel, Bebó Károly szószékével, pompás vasrácsokkal, a sekrestyében remekmívű fafaragásokkal, a rendházban ritka szépségű stukkókkal; a gimnázium tanárai közé tartozott Ányos Pál és Virág Benedek, tanítványai sorába Vörösmarty Mihály, (emléktáblák).

Székesegyház

A Székesegyházat 1758-1763 közt építették, részben felhasználva a helyén állt, középkori Szt. Jakab templom romjait; mennyezetképeit J. Cimbal festette, a főoltárt Mária Terézia rendeletére F. A Hillebrand tervezte, az oltárkép Vinzenz Fischer műve (1775); 1936-37-ben megújítottak. Az egyházművészeti múzeum kincsei: Szt István fej-ereklyetartója (1777), XVIII. az.-i miseruhák, kelyhek stb. Megemlítendő még a ferencesek (1720-1743) és a gör. kel.-ek temploma (XVIII. sz, 2. fele) és a város fogadalmi temploma, a Szt Sebestyén templom, Raksányi Dezső falfestményeivel. A meghitt hangulatú utcákat számos barokk és copf stílusú épület díszíti; a XVIII. sz. végi Zichy palotát hozzácsatolták a Városházához, zárt folyosóval hidalva át a keskeny utcaközt; a rokokódíszes Hiemer-ház ma a belvárosi plébánia épülete; a Fekete sas- (hajdani jezsuita) gyógyszertár rokokó berendezése teljes épségben fennmaradt A püspöki palota 1800-ból való, belső berendezése főleg empire és biedermeier stílusú, nevezetességei a fehérvári iparosok készítette díszes kályhák. A Vármegyeháza tervezésében Pollack Mihálynak is része volt (1807); a Vörösmarty tér több épülete Ybl Miklósnak, a város szülöttének műve- Emléktábla jelöli meg azt a házat, ahol Petőfi lakott mint vándorszínész, továbbá Goldziher Ignác orientalista szülőházát stb.

Újabb épületek

Az újabb épületek közül számos iskola, a színház, a Jézus Szíve és a Szt. Kristóf templom, a Vitézi Székház és Horthy Miklós kultúrház érdemel említést A legújabbkori S. kimagasló alakjának. Prohászka Ottokár püspöknek emlékét kupolás emléktemplom örökíti meg, ahol díszes szarkofág alatt nyugosznak hamvai; a múzeumban külön Prohászka terem van. A Fejérmegyei és S.-i Múzeum egyike leggazdagabb helytörténeti gyűjteményeinknek. A szépen rendezett utcákat és tereket művészi szobrok ékesítik, így Vattay (Lux Elek) és Varkocs (Erdei Dezső) várkapitányok szobrai, a Sidló-féle Szt István lovasszobor, Szt Imre (Lux Elek). Nagy Lajos király (Moiret Ödön) és Vörösmarty (br. Vay) szobrai. A székesegyház falán elhelyezett hősi emlékmű Pásztor János és Hikisch Rezső, a "Magyar erő és vitézség" szobra Pátzay Pál, a török felszabadulás domborműve Medgyessy Ferenc, a Püspökkút Bory Jenő, a monumentális Prohászka-emlékmű Ohmann Béla alkotása.

Központ

Sz. régóta jelentős közigazgatási, művelődési és gazdasági központ. Számos polgári és katonai hatóság, r. kat püspökség, kereskedelmi- és iparvállalat székhelye. Alsó- és középfokú iskolákon kívül több szakiskolája és hittudományi főiskolája, színháza, könyvtárai és tudományos egyesületei vannak. Sporttelepei és egészségügyi intézményei mintaszerűek. A város központjában fekvő Árpád fürdő szénsavas meszes ásványvizét szív- és idegmegbetegedések kezelésére használják. 1938-ban 40.714. 1941-ben 47.000 lakosa volt. Lakói (1930) csaknem kivétel nélkül magyar anyanyelvűek, 81% a r. kat. 10% ref. és 6% izr. vallású. 17.8% őstermelésből, 32.6% iparból. 167% kereskedelem és közlekedésből, 97% közszolgálatból és szabadfoglalkozásból, 9.7% nyugdíjból és tőkéből él 4% a napszámos és cseléd. Az őstermelők főleg kerti veteményeket szállítanak a fővárosi piacra. Ipari üzemei a gépjavító és vasúti műhelyek, lőszergyárak, kőbánya, téglagyárak, bútor-, bőr-, kartonfestő- és nyomó-, cukorka- és szeszgyárak, gőzmalmok, áram- és gázfejlesztő, fatelepek és vízmű. Állat- és gabonakereskedelme élénk.

Története.

A város helyén állt a rómaiak Herculio nevű telepe. Vidékét a honfoglalók azonnal megszállták. Szt. István fallal keríttette, s olyan kiváltságokkal ruházta fel, amelyeket "fehérvári Jogok" néven ismer a történelem. Itt építette egyik kir. palotáját és a Nagyboldogasszonyról nevezett bazilikát Ebben 1038-1527 közt 87 királyt koronáztak, 14-et temettek és a városban 29 országgyűlést tartottak. A török 1527-től 1688-ig tartotta hatalmában S.-t; a királysírokat már 1548-ban feldúlták, a koronázó templomot 1601-ben robbantották fel. A felszabadult, de elpusztult és elnéptelenedett városba német és rác telepesek költöztek, de igen hamar megmagyarosodtak. 1709-ben lebontották a várfalakat 1777-ben alapították a püspökséget. 1919. aug.-okt közt román megszállás alatt volt. 1923-ban megünnepelte S. az Arany bulla kiadásának 700., 1938-ban Szt István halálának 900. évfordulóját Ebben az évben az országgyűlés ünnepi ülést tartott S.-ott, a Szt. Jobb is meglátogatta a várost és a Kormányzó ünnepélyesen avatta fel a vitézeket Szt István koporsója előtt. L. az 570. sz. képtáblát.

2010

Székesfehérvár (németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.

Fekvése

Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Móri-árok déli végénél, a Velencei-tótól 10 km-re. Budapest felől a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán érhető el. Vasúton Budapest felől a nagykanizsai vonalon közelíthető meg, de több más irányban is elérhető. Sárbogárd, Pusztaszabolcs, Szombathely és Komárom felől.

Demográfiai adatok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 102 057 fő, ebből 98,9% magyar, 0,4% cigány, 0,3% német, 0,04% szlovák, 0,36% egyéb. Lakott lakások száma: 38 956. Székesfehérvár lakossága a rendszerváltás óta fokozatosan csökken, 1989 óta mintegy 12 000 fővel csökkent a nagyváros lélekszáma. 2006-tól csekély mértékben ugyan, de újból növekedni kezdett a népesség. Székesfehérvár lakosságszámának változása 1900-tól:

  • 1900 – 32 167
  • 1910 – 36 125
  • 1920 – 39 109
  • 1930 – 40 714
  • 1940 – 47 968
  • 1950 – 41 534
  • 1960 – 56 726
  • 1970 – 78 789
  • 1980 – 103 310
  • 1989 – 113 935 ( népességi rekord )
  • 1990 – 108 958
  • 2000 – 105 119
  • 2009 – 102 035
  • 2010 - 101 973

Története

Fájl:Szekesfehervar Romkert 01.JPG
A középkori romkert, nemzeti emlékhely
Fájl:Szfvar St Ann.jpg
A Szent Anna kápolna a bazilika szomszédságában. A későgótika időszakában épült 1485 körül. A város egyetlen megmaradt gótikus épülete

A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt. István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (10031038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron. A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

Az égő székesfehérvári bazilika. Miniatúra a Képes Krónikából

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg. A mohácsi csatát (1526) követően Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók csak néhány épületet emeltek, és sokat leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is. A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye. A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül. A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált. A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el. A két háború között, a trianoni békeszerződés után viszont fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak. A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza. Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkert-ben találhatóak a román kori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.

Látnivalók

Belváros

A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete
Fájl:Szfvar bazilika.jpg
A római katolikus püspöki székesegyház
  • Püspöki palota (18. század vége, copf stílus) [1], könyvtárában ritka könyveket őriznek
  • Középkori romkert, nemzeti emlékhely:
  • Országalma
    Ohmann Béla alkotása, a gömbön a következő felirat olvasható:
„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.
  • Püspöki székesegyház (a középkori Szent Péter plébániatemplom helyén)
  • Szent Anna kápolna (gótikus), amely a város egyetlen változatlanul fennmaradt középkori épülete
  • Kálmáncsehi Domonkos szobra (a Szent Anna kápolna előtt található; Ohmann Béla alkotása)
  • Ferences templom és rendház (Szent Imre-templom, „Barátok temploma”: az egykori királyi palota – így a hagyomány szerint Imre herceg születése – helyén áll)
  • Egyházmegyei Múzeum, benne Prohászka Ottokár Emlékszoba (az egykori ferences rendházban)
  • Tízes huszárok emlékműve (Pátzay Pál szobra)
  • II. világháborús emlékmű (Lugossy Mária alkotása)
  • Ciszterci templom és rendház (rokokó faragott berendezésű sekrestyéje egyedülálló)
  • Szent István Király Múzeum, ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg
  • Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók
  • Mátyás király emlékmű (Melocco Miklós alkotása)
  • Virágóra
  • Deák Gyűjtemény (Oskola utca 10.)
  • Csók István Képtár
  • Babamúzeum (Megyeház utca 17.)
  • Szemináriumi (volt Kármelita) templom
  • Történelmi órajáték

Máshol

Az Országalma és a püspöki palota
Fájl:Székesfehérvár - Csalapuszta - Palace .jpg
Székesfehérvár-Csalapuszta, Kégl-kastély
  • Palotavárosi skanzen, benne az ortodox szerb templom [3]
  • Ybl-gyűjtemény
  • Bory-vár
  • Szent Donát-kápolna
  • A Rózsaliget az ott található Csitáry-kúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.
  • Sóstói természetvédelmi terület
  • Aranybulla-emlékmű
  • Vízivárosi Templom
  • Halesz-Park
  • Kégl-kastély
  • Kisfaludy-kastély

A város híres emberei

Itt születtek

Itt éltek/élnek

Kultúra

Rendezvények

Oktatás

Főiskolák, főiskolai karok Fehérváron

Galéria

Épületek

Emlékművek és szobrok

Sport

  • Albacomp (kosárlabda)
  • Videoton FC (labdarúgás)
  • Alba Volán SC (jégkorong)
  • Fehérép Alcoa FKC (női kézilabda)
  • Székesfehérvári Curling Egylet Szinkronkorcsolya Szakosztály [4] (szinkronkorcsolya)
  • Comenius Cricket Club [5] (krikett)
  • Felicita (táncklub)
  • Fehérvár Enthroners (amerikaifutball)

Testvérvárosai

Testvérvárosai Székesfehérvári:[3]

Érdekességek

  • Az Alba Regia nevet, Fehérvár középkori latin nevét viseli egy 2001-ben felfedezett üstökös. Az üstökös egyik felfedezője, Fűrész Gábor fehérvári származású.[4][5]
  • Magyarországon itt újították föl a legtöbb panelházat az ún. Panelprogram keretén belül, EU-s és kormányzati támogatásból.[6]

Források és jegyzetek

  1. Székesfehérvár települési választás eredményei
  2. http://www.maglod.hu/index/src.php?image=4115
  3. http://onkormanyzat.szekesfehervar.hu/index.php?pg=page_49881
  4. Bolygót neveztek el Székesfehérvárról - 450 millió km-re is van egy Alba Regia Székesfehérvár város honlapja
  5. Megtudhatjuk, hogy merre jár az égen az Alba Regia üstökös, ha a Your Sky Object Catalogue oldalán az 111468-es sorszámra kattintunk. (A böngészővel az Alba szóra kereshetünk rá.)
  6. Népszabadság Online: Fehérvári panelprogram: miért az utcát fűtik?

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár témájú médiaállományokat.
Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.