Szlovákia

A hu-Rightpedia wikiből
Ország
Szlovákia
Flag of Slovakia.svg
Államforma köztársaság
Főváros Pozsony (Bratislava)
Terület 49.036 km2
Lakosság
Népesség 5.400.000 fő (2002)
Népsűrűség 109 fő/km2
Hivatalos nyelv szlovák
Népek, nemzetiségek szlovák 86%, magyar 11%, cigány 1,4%, cseh 1,1%,egyéb 0,5%
Vallások római katolikus 45%, protestáns 20%, ortodox 2%, felekezeten kívüli 33%
Városi lakosság aránya 76%
Írástudatlanság 1%
Általános adatok
GNP 17 630 USD/fő
Pénznem 1 euró = 100 cent
Nemzeti ünnep január 1. (az Államalapítás Napja)
Magyar diplomáciai képviselet nagykövetség, Pozsony
Térkép

Szlovákia, új, Magyarország területén mesterségesen létrehozott köztársaság Közép-Európában, Magyarország, a Német birodalom, a Cseh-morva birodalmi protektorátus és a Lengyel főkormányzóság között 1918-ig teljes egészében Magyarországhoz, 1918-tól 1939-ig Csehszlovákiához tartozott. Ter. 38116 km2., (1940) 2.690.000 lak Népsűrűsége 71/km2.

Felszíne, vizei, bányakincsei.

Az ország egész területét az Ény.-l Kárpátok foglalják el. Ny.-on és É.-on a Kárpátok homokkőláncai a határon futnak, ezen belül a mészkőszirt-vonulat, majd a Tátrák és Fátrák kristályos övezete következik. A vulkáni övezetből a Selmecbányai hegység, az Osztrovszki és az Eperjes-tokaji hegység É.-i fele tartozik S. területéhez. Idegen tag (Variszkuszi hegytönk) a Gömör-Szepesi Érchegység. A Kisalföldből a Mátyusföld, az Alföldből a Laborc és Ondava síksága tartozik S.-hoz. Folyói a Vág, Garam, Nyitra. Rima. Göllnic, Hernád, Tárca, Poprád, Ondava, Tapoly és Laborc; tavai a Magas Tátra jégkori eredetű tavai. Hegyeiben különféle érceket és szenet, követ bányásznak. Sok az ásványos forrás. (Részletesen l. Magyarország, Csehszlovákia és Kárpátok.) Éghajlata mérsékelten kontinentális hegyvidék Évi csapadék 600-1400 mm. A népességből a szlovák statisztika szerint szlovák anyanyelvű 2,231.000, német 150.000, magyar 58.000, rutén 69.000, cseh 77.000, zsidó 29.000, cigány 26.000. Vallásfelekezet szerint r. kat 1,956.000, g. kat. 184.000, ev. 388.000, ref. 13.600, izr. 85.000.

Gazdasági élet.

Főtermékek: búza (3 millió q), rozs, árpa, tengeri, burgonya, cukorrépa, dohány, gyümölcs, szőlő. Állatállományából legfontosabb a juh. A bányászat fejletlen; vas, réz, ezüst, arany, arzén, kén, higany, ólom, antimon, só, mangán. Erdőgazdasága nagyarányú fakitermelést tesz lehetővé. Ipara cellulózé-, robbantószer-, faszén-, textil-, gép-, gyufa-, sörgyártás, malom, vas- és fémkohászat, bőripar. Fejlett népi jellegű háziipara. Külkereskedelmi forgalmának kb. 80%-a a Német Birod.-mal bonyolódik le. Behozatala tőként búza és szén. Kivitele fa és mezőgazdasági termék, érc. Magyarország 1940-ben 559000 P értékű árut hozott be S.-ból és 218.000 P értékűt vitt oda ki. Pénzegység a szlovák korona. Közlekedés. A vasútvonalak hossza 2000 km; a folyók csak tutajozhatók. Pozsony Duna-kikötő és repülőállomás. Alkotmány és közigazgatás. S. egykamarás parlamenttel rendelkező alkotmányos köztársaság. Hat megyére (Hron, Nitra, Bratislava, Saris-Zemplén, Tatry, Trencin) oszlik Fővárosa Pozsony (Bratislava), nagyobb települései: Nagyszombat (Trnava), Eperjes (Presov), Nyitra (Nitra). Zsolna (Zilina). Közoktatásügy. A népiskolák felekezetiek v. községiek. 1941-ben magyar tannyelvvel 36 elemi iskola, 9 polgári Iskola, 1 kétéves kereskedelmi. 4 ipari tanonciskola, 1 kisegítő és 1 női háztartási iskola működött. Pozsonyban van magyar gimnázium is 446 növendékkel. A magyar tanítóképzőt megszüntették. A pozsonyi egyetemen és műegyetemen a magyar diákok száma 170.

Története.

1938 okt. 6.-án a szlovák jobboldali képviselők Zsolnán megtartott értekezletükön önkormányzatot kértek és kaptak Prágától. 1939. márc. 14.-én a szlovák országgyűlés Pozsonyban kimondotta a szlovákok politikai önállóságát és megszakította az államjogi kapcsolatokat a csehekkel. Az autonóm kormány, melyet még Prága nevezett ki, Tiso Józseffel az élén as önálló S. kormánya lett Tiso Németország védelmét kérte Hitlertől és 25 évre szóló szerződést kötött Németországgal. 1939. okt. 21.-én Tisót megválasztottak a köztársaság elnökévé, a kormány élére Tuka Béla került. S. 1939-ben résztvett a Lengyelország elleni hadjáratban. 1940-ben S. csatlakozott háromhatalmi egyezményhez és 1941. jún. 24.-én mint a Német Birodalom szövetségese, hadat üzent Szovjetoroszországnak; csatlakozott az Antikomintern-egyezményhez is.

56882.gif
56883.gif
56884.gif

577. tábla Paloncai legény (Sáros vm.). Paloncai ház (Sáros vm.). Gyetvai hímző asszonyok. (A Néprajzi Múzeum felvételei.)

2010

Szlovák Köztársaság, Kelet-Európa. A fél Csonka-Magyarországnyi területén elterülő Szlovákia 1993-ban vált külön Csehországtól. Az ország északi részén a Kárpátok párhuzamos láncai és az általuk közrezárt, sűrűn lakott medencék uralják a tájat. Délen termékeny alföldek helyezkednek el. A kontinentális éghajlat kedvező feltételeket biztosít a fejlett, belterjes mezőgazdaságnak. A kőszén kivételével hiányt szenved az ásványi nyersanyagokban. Az ebből eredő gazdasági problémákat tetézi, hogy a régi csehszlovák gazdaságpolitika elsősorban a cseh területeket helyezte előtérbe. A szlovák gazdaság a szétválást megelőzően az acél- és hadiiparon kívül elsősorban a cseh üzemek számára szállított félkésztermékeket. A különválás és a Szovjetunió szétesése következtében a szlovák ipar piacai elvesztek.

Video



A "szlovák himnusz" eredeti magyar szövege:

Azt mondják, nem adnak engem galambomnak.
Azt mondják, nem adnak engem galambomnak.
Inkább adnak másnak, annak a hatökrös fekete subásnak.

Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám.
Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám.
Vagy, ha csókot hint rám tizenkét ökörért, csakugyan nem adnám.

Megkínált csókjával, piros szamócával.
Megkínált csókjával, piros szamócával.
Melyet az ujjával csipegetett, midőn künn vót a nyájával.

Ígérte, hogy mához két hétre gyűrűt hoz.
Ígérte, hogy mához két hétre gyűrűt hoz.
Azután oltárhoz térdepel majd velem, s elviszen magához.

Édesanyám, kérem, ne hűtse meg vérem.
Édesanyám, kérem, ne hűtse meg vérem.
Hiszen azt ígérem, hogy én a rózsámmal holtomig beérem.

Lásd még