Szovjetunió

A hu-Rightpedia wikiből
Szovjet lakás Minszkben az opera mellett az 1930-as években
Sztálin gyilkosai zsidók voltak. Zsidó bolsevisták legalább 60 millió embert gyilkoltak le. Alekszandr Szolzsenyicin
Minden orosszal szemben zsidó kivégző állt. Ahova ment az orosz, zsidóval találkozott, a sajátjánál magasabb beosztásban. Alekszandr Szolzsenyicin
Lenin ismert kérdése: Mi a szovjethatalom? A következő egyszerű módon válaszolható meg: Börtön, tömeggyilkosság és rabszolgamunka.

Szovjetunió, a Szocialista Tanácsköztársaságok Uniója, hivatalosan rövidítve Sssr, (= Szojusz Szovjetszkih Szocialiszticseszkih Reszpublik), erőszakkal létrehozott sötét bolsevista államszövetség K.-Európában és É.-Ázsiában.

Létrejötte

1917 elején a bolsevista forradalom két vezetője külföldön élt. Lenin, a hazájában addig sikertelen politikai agitátor Svájcban, Trotzkij, alias Bronstein az USA-ban. Két végtelenül aljas, vagyontalan, a zsidó szabadkőművesség támogatását élvező politikai kalandor. Olyan időben, mikor Németország és az USA háborúban álltak egymással, az első hivatalos segély német, a másik amerikai oldalról jött. Hogy illik ez össze?

A válasz:

Max Warburg Frankfurtban a Rothschild/Warburg Bank elnöke volt, és ezzel egyidőben a német titkosszolgálat feje.

Fivére Paul Warburg a Federal Reserve Act fő szerzője és a FED feje.

Max Warburg szervezte meg a német titkosszolgálat elnökeként Lenin és más bolsevista vezetők visszaszállítását lezárt vasúti kocsiban Svájcból Németországon és Svédországon keresztül. Kereken 6 millió aranydollárral alapította meg Max Warburg a forradalmi pénztárat. Lenin és elvtársai 1917 áprilisában érkeztek meg Szent Pétervárra.

Trotzkit a cári időkben kétszer száműzték forradalmi tevékenységért. Mindkét esetben megszökött, és 1907-től külföldön élt. 1917-ben Trotzki Jakob Schiff vendége volt, aki az európai Rotschild bank képviselője volt New-Yorkban, valamint a Kuhn, Loeb Co. bank igazgatója, Max Warburg bankjáé. Hatalmas pénzügyi segéllyel és 275 mindenre elszánt oroszul beszélő, többségükben zsidó személlyel, akik New Jerseyben Rockefeller standard Oil vállalatának területén gyakorolták a terrort és a szubverziót, egy bérelt hajón indultak Oroszországba. Trotzki és csapata májusban ért orosz földre, és voltaképpen ő szervezte meg az októberi forradalmat.[1]

Területe

Földünk legnagyobb kiterjedésű összefüggő államterülete, az é. sz. 35˚ 38˚-82'a és a k. a 23˚-169˚ 44'-e között. Szomszédai az 1941. jún. 22.-én kitört német-orosz háború pillanatában: Finnország, az É.-i jeges tenger, a Csendes óceán. Japán, Mandzsúria, Mongólia. Tannu Tuva és az ugyancsak Kínából kivált K.-i Türkisztán. majd Afganisztán, Irán, Törökország, Románia, Magyarország, a lengyel főkormányzóság, a Német birodalom és a K.-i tenger voltak. Tengeri határai kb. 46.000, szárazföldi határai kb. 21.000 km hosszúak. területe, (-.7. 1939-1940. évi változásokat figyelembe véve) 21,635.800 km2, (1940) 191.698.100 lak.; népsűrűsége km2-kint 9 volt.

Lakosság

Karikatúra, mely bemutatja, hogyan bánt az állam a polgárokkal a Szovjetunióban

Az utolsó (1939 Jan.) népszámlálás szerint az 1939-1940-ben bekebelezett területek lakosságának beszámításával 36. egyenkint 100.000 főnél népesebb nemzet élt a S.-ban és kb. 150 ennél kisebb néptöredék. A fő államalkotó nemzet a nagyorosz, ez tette a népesség 51.8%-át; lakóhelye európai Oroszország középső része; innen szállták meg gyarmatosító rajai a szibériai "feketeföld"-zónát, nyomultak Ukrajnába, Krímbe, Fehéroroszországba és É.-ra. Az ukránok aránya 17.2%, a fehéroroszoké 3.3%. A Balti tenger vidékét észtek, lettek, litvánok lakják, Besszarábia román többségű. Jelentős a lengyelek és a bolsevista uralkodó réteg, a zsidók száma. Európai Oroszország DK.-i és Ék.-i - és ázsiai Oroszország legnagyobb részét (Szibériát, Türkisztánt, a Kaukázus vidéket) ázsiai népek (tatárok. kirgizek, üzbégek, más török népek, kaukázusiak) és "finnugor" népek népesítik be. a legsűrűbben lakott Moszkva és környéke, (180/km2). Fehéroroszország. Ukrajna és a Moldvai köztársaság. Sűrűbben lakott a tulai kormányzóság, a Csuvas köztársaság, a leningrádi kormányzóság az ivanovoi iparvidék, Kuzany, Donec-medence, a Balti tenger környéke, Türkisztán egyes részei és a szibériai vasút melléke is. Az ország D.-i, K.-i fele és a belső-ázsiai sztyeppzóna a Kaspi-tótól Mongóliáig igen gyéren lakott. A település fő típusa a falu (sorfalu, utcás falu) és a város. Különösen sok az újkeletű. sakktábla alaprajzú kolonizációs település. Az 1939. évi összeírás szerint a 8 éven felüli lakosságból 18.8% volt analfabéta. A közoktatásügy főfeladatának a tömegek kommunista ideológiában való nevelését tekintik. Az iskolázás 8-17 év között kötelező és ingyenes; Minden iskolafajtában koedukáció van. A világháború előtti 8 egyetem 19 újjal szaporodott, azonkívül szerveztek még 77 munkásegyetemet is. A S. sportja is kollektív célkitűzések megvalósítására, tömegek foglalkoztatására törekszik. Az ejtőernyős ugrás is tömegsport.

Lakáshelyzet

Lakáshelyzet alakulása

1913-ban 3 átlagosan személy jutott egy 16 m2-es lakóhelyiségre. 1928-ban négy, 1939-ben pedig 6. Azaz 1913-tól 1933-ig sikerült megfelezni az egy személyre jutó lakóterületet.

Év Személyek Négyzetméter lakterület személyenként
1913 3 5.33
1928 4 6
1939 6 2.66

1941

1941-ben. a háború kitörésekor, a S. 16 tanácsköztársaságnak, mint tagállamnak szövetsége volt. közülük Észt- és Lettországot meg Litvániát csak 1939-ben kényszerítették bele a S.U.-ba. a finn területekkel kiegészített Karéját (Karjalát) és a Besszarábia román többségi részével egyesített moldvai tanácsköztársaságot is a tagállamok közé süllyesztve. A fontosabb nemzetiségek önálló tagállamokat alkotnak: a többi nép a tagállamokon belül részben autonóm köztársaságokban és önkormányzati területe van él. A tagállamokat a háború kitörésekor a következő oldalon lévő táblázat tünteti fel.

Alkotmány

Az 1923-i alkotmány egyesítette a törvényben és. a végrehajtói és a közigazgatási hatalmat. s ennek megszemélyesítője a két évre "választott", 1517 tagot számláló szovjetkongresszus. A szovjetkongresszuson a falusi és a városi tanács-sejtek kiküldöttei foglalnak helyet.

Tanács
köztársaság
terület
1000 km
népesség
1000 lélek
1930
népsűrűség
km2
főváros
I. Oroszország 16.378.0 108.811.0 7 Moszkva
II. Ukrajna 555.9 39.549.1 71 Kiev
III. Fehérorosz
ország
226.0 9.804.9 73 Minszk
IV. Örményország 30.0 1.281.6 32 Erivan
V. Azerbajdszán 86 3.209.7 37 Baku
VI. Georgia 69.6 3.542.3 51 Tiflisz
VII. Turkmenisztán 443.6 1.254.0 3 Asabad
VIII. Üzbegisztán 378.3 6282.4 17 Taskent
IX. Tadzsijisztán 143.9 1.485.1 10 Stálinabad
X. Kazahsztán 2.744.5 6.145.9 2 Alma-Ata
XI. Kirigizisztán 196.7 1.459.3 7 Frunze
XII. Karelo-finn
tanácsköztársaság
174.4 469.2 3 (Petrozavodszk)
XIII Moldvai
köztársaság
32.7 2.3850 73 Kisinyev
XIV Litvánia 61.3 2.885.1 47 Vilna
XV. Lettország 65.8 1.994.5 30 Riga
XVI. Észtország 47.6 1.131.0 24 Tallinn
Hango
(bérelt ter.)
1 8 8 -

Hogy az ipari munkásság túlsúlyát biztosítsák, valamint az államszervezetet létrehozó zsidóság hagyományos parasztgyűlöletét illusztrálva, a városi szovjeteknek 25 ezer szavazója, a falusi szovjeteknek pedig 125 ezer szavazója küldött egy-egy képviselőt a kongresszusra. A kongresszus választotta a 450 tagú központi végrehajtó bizottságot, a S. legfőbb hatalmi szervezetét, ez pedig a saját 27 tagú elnökségét. Az elnökség ellenőrzése alatt áll a népbiztosok 12 tagú tanácsa, amely a tag-országok minisztériumainak felel meg. A S. megalakulásának kezdeteitől fogva nagy politikai szerepe van a zsidó irányítás alatt álló hírhedt CSEKA intézményének (l.o. és OGPU). 1936-ban módosították az alkotmányt, de ez nem változtatott a kormányzati rendszer szellemén. Minden egyes tagállamnak önálló alkotmánya van, melynek azonban teljes összhangban kell állnia az Unióéval. A tagállamok az Unió alkotmánya szerint bármikor kiléphetnek a S.-ból, de gyakorlatilag ezt majdnem lehetetlenné tették. Ezt illusztrálandó, gyakorlati példa ilyenre nem volt. Az állampolgárság éppúgy, mit a törvényhozás, az egész Unióban egységes. Az államhatalom legfőbb szerve az Ussr Legfelsőbb Tanács a törvényhozó testület. Alárendelt szervei a Népbiztosok Tanácsa és a Népbiztosságok. A Legfelsőbb Tanács két kamarából áll: a Szövetségi Tanácsból és a Nemzetiségi Tanácsból. Előbbinek tagjait a polgárok választják oly módon, hogy minden 300.000 választóra esik egy tag. A nemzetiségi Tanács tagjait a Legfelsőbb Tanács, valamint az önkormányzattal rendelkező köztársaságok és tartományok vezetői nevezik ki. A Legfelsőbb Tanács tagjait 4 évre választják, üléseik és tárgyalási rendjük az országgyűlésekéhez hasonlóan alakulnak. Minden egyes tagköztársaság élén egy Legfelsőbb Tanács, melynek tagjait a lakosság 4 évre választja. A végrehajtó hatalom és a közigazgatás legfőbb szerve a Népbiztosok Tanácsa, mely a Legfelsőbb Tanácsnak, illetőleg Elnökségnek felelős. Rendeletei kötelező erejűek az egész szövetségre. A közigazgatás egyes ágainak élén népbiztosok állnak, akik a Tanácsnak hivatalból tagjai. Minden egyes tagköztársaságnak is van ilyen Tanácsa. Alsófokú közigazgatási végrehajtó szervek a munkástanácsok, melyeknek tagjait a munkátok maguk közül választják 2 évre. A Legfelsőbb Tanács elnöke 1937 óta Kalinin. A népbiztosok tanácsának elnöke 1941 máj. 7. óta Sztálin.

Ipar

A S. hatalmas kiterjedése és teljesen még ki nem használt nyersanyagforrásai az önellátás megszervezésére ösztönözték a S. urait. Az 1914 előtti agrárország a forradalom óta mindinkább ipari állammá alakult át. A mezőgazdaság kollektivizálásának egyik legfőbb eszköze az állami traktorállomások létesítése volt. (1940-ben 500.000 traktor, 1935-ben a kollektív farmok területe 44 millió hektár volt A főbb termények (q- ban, millió qban)- búza (408.8), árpa rozs (209.3). zab (169.000). tengeri (26.9). rizs (3.1), burgonya (1937: 656.3). cukorrépa (166.8), dohány (1936: 2.7), gyapot (8.4). len (5.4), kender (1.2), gyapotmag (18.3). lenmag (7.5), kendermag (21). Állatállománya (1938-ban, millió drb): szarvasmarha (63.2), ló (17.5), öszvér és szamár (0.7), juh és kecske (66.6), sertés (30.6), bivaly (0.6). teve (0.3).

Bányatermékek

Bányatermékei bőven vannak (ezer q-ban): ásványolaj (1938: 288.590, a világ termelésében a második helyen állt), szén (1938: 1.329.000), só (1937): 43.500), mangánérc (1937: 12.000), vasérc (1938: 140.000), rézérc (1938: 955), ólomérc (1937: 2500), króm (1936: 900), nikkel (1936: 20), természetes foszfát (1936: 37.500); továbbá grafit, földgáz (1936-ban 1441 millió m3), kadmium (1936: 1150 q). higany (1934: 2680 q), arany (1935: 180.000 kg), ezüst stb. A nehézipar helyben dolgozza fel az érceket (1938-ban, 1000 q-ban): nyersvas (147.110), acél (180.880), alumínium (490). réz (955), ólom (550), cink (700 stb.; a villamosenergia-termelés 1937-be: 36.400 millió kwh volt. Textilipara hon: gyapotot dolgoz föl éppúgy mint a gumi ipar kaukázusi és szibériai nyersanyag felhasználására törekszik. Az anyaggazdagság mellett egyes műanyagok (műselyem, műgumi), gyártására is berendezkedett. Az egyes Iparágakat kerületi állami trösztök irányítják, ezeket a gazdasági népbiztosságok; némelyik ágban monopolszervezetek létesültek (gumi, selyem, ural-vidéki azbeszt). Külkereskedelmét is államosították. Az 1941. évben kitört háború előtt S. behozatala (1937-ben 151, 1938-ban 154 millió arany dollár) ezekből állt: ipari felszerelés, vas és acél, gyapjú, elektromossági cikkek, s főként Németországból (23%), É. Egy Áll.-ból (16%), Nagybritanniából (15%) származott; kivitele (194 ill. 148) fa és fatermék, prém, nyersolaj, len, gyapotáru, Nagybritanniába (27%), É. Egy. Áll.-ba (10%), Németországba (9%) irányult; de élénk forgalmat bonyolított le a környező országokkal is. Pénzegysége ez 1923-ban létesített cservonec = 10 rubel; 1 rubel = 100 kopejka. A bankrendszer élén az 1921-ben alapított állami bank áll.

Közlekedés

1936-ban a S. vasútvonalainak hossza 85.200 km volt. Ehhez járult az 1919-20. évben megszállt területek vasúthálózata. A hálózat az ország nagy területéhez viszonyítva gyér, 100 km2-re csak 0.4 km vasútvonal jut. Fontos vonalak: a Leningrád- Cseljabinszk, a Nyegoreloje-Moszkva- Cseljabinszk. a Moszkva-Szverdlovszk vonal, a transzszibériai vasút, a Turkszib vonal, a Leningrád-Odessza, a Murmanszk- Leningrád, az Arhangelszk-Moszkva és a Moszkva-Rosztov vasútvonal. A vasutak nyomtávolsága 1524 m (tehát szélesebb az európai vasutakénál). A hajózható víziutak teljes hossza 88.400 km, ebből 5500 km hajózó csatorna. Műút még aránylag kevés van, habár az utóbbi években több stratégiai útvonal épült. A belföldi repülővonalak hossza kb. 30.000 km volt; a távíróvonalaké 1,418.061 km. A kereskedelmi hajók száma (1935-ben) 577 volt, 1.113.781 t tartalommal.

Története

A S. keletkezését l. Oroszország alatt (a történeti rész végén). A legsúlyosabb csapás a világháborúban érte az orosz birodalmat, amikor az államhatalom forradalmi összeomlása után a meghódított peremterületek sorra elszakadtak tőle Orosz-Lengyelországból a központi hatalmak már 1916. nov. 11.-én "önálló királyságot." alkottak. Finnország 1917. dec. 6.-án nyilvánította magát független állammá, Litvánia 1918. febr. 16., Észtország febr. 24., Lettország nov. 18.-án követték példáját, míg Besszarábia, melyet már 1918. jan.-ban megszállt a román hadsereg, febr. 6.-án kimondott függetlenségét már ápr. 9.-én a Romániával való egyesüléssel cserélte fel. Az 1878.-1 háborúban elhódított DNy.-kaukázusi határvidék visszakerült Törökországhoz. Végül átmenetileg függetlenné váltak a D.-kaukázusi népek. sőt az ukránok is.

Polgárháborúk

A S. első évei véres polgárháborúkban teltek el, s néha már úgy látszott, hogy a bolsevista terroristák végleges vereséget szenvednek. A Don vidékén Denikin tábornok szervezett ellenforradalmi (fehér) hadsereget, Szibériában Kolcsák tengernagy, de a Ny.-i liberál-bolsevista hatalmak cserbenhagyták; az orosz ellenforradalmárokat. 1919 jún.-ban Trockij hadügyi népbiztos megkezdte a vörös hadsereg megszervezését: a volt cári hadsereg maradványaiból, a parasztokból és munkásokból csakhamar 400.000 főnyi hadsereget teremtett. Kolcsák 1919 tavaszán Moszkva előtt állt, É.-on pedig Judenics Pétervár előtt, D.-en Wrangel tábornok tervezte meg a felkelést 1920. ápr. 26.-án Lengyelország (l. o.) megtámadta a belháborúban legyengült S.-t és váltakozó sikerű harc után az okt. 9.-i rigai békében Ny.-Ukrajna és Ny.-Fehér-Oroszország átengedésére kényszerítette. Ennek az esztendőnek őszén Oroszország mindinkább kiemelkedett a polgárháború zavaraiból, melyeket a hatalmas éhínség még csak fokozott. Lenin munkatársai erélyesen folytatták a bolsevizmus gazdasági "megszervezését", mely a földbirtokra vonatkozó magántulajdon felfüggesztésével mindjárt 1917-ben megindult. Az összes termelőeszközök: a gyárak, bányák, házak, közlekedési eszközök, földek stb. átmentek az állam tulajdonába. A munkások tanácsai elhelyezkedtek a gyárakban, és megkezdődött a kollektív termelés. Az első évek siralmas eredménnyel végződtek. A kereskedelmet eltöröltek, s a javak elosztását az állam bürokratikus szerveire bízták.

Csőd

Az integrális kommunizmus csődje arra indította Leninéket, hogy a módszereken változtassanak. 1921-ben a kísérletnek új korszaka kezdődött, amelyet az orosz elnevezés (Novája Ekonomicseszkája Politika) kezdőbetűi után Nep-nek szoktak nevezni. A kereskedelmet a belső forgalomban helyreállították, 459 Nep ipari trösztöt szerveztek, helyreállították az aranypénzt (cservonec). Ez az állapot. csak 1923-ig tartott. 1924 januárjában a tömeggyilkos terrorista Lenin meghalt, utóda a S. kormányzótanácsának elnökségében Sztálin lett, aki 1926-ban (Trockij elűzetése) óta teljhatalmú diktátor. Sztálin az egész új gazdaságot megsemmisítette: a kereskedelmet újra eltörölték s az ipar megszervezésére kidolgozták az ötéves tervet, melyet egy második is követett. A birodalom egyoldalú agrárius jellege megszűnt. A parasztok munkaeszközeit és állatait elkobozták és őket kötelezően termelőszövetkezetekbe (kolhoz) szervezték, a földek egy részéből nagy állami birtokokat (szovhoz) létesítettek és csak egész kis részük maradt meg magánkézben. A bel- és külkereskedelem azóta állami kézben van. A S. termelési rendje bizonyos értelemben államkapitalizmus: as államosított vállalatok hasznot szeretnének kimutatni és bérmunkásokkal dolgoztatnak, elavult és antiszociális kapitalista módszerek szerint, a szociális védelem teljes mellőzésével.

Elismerés

A S.-t a hatalmak lassankint elismerték; először Németország, majd Olaszország és Anglia (1924) vette fel vele a diplomáciai kapcsolatokat. 1933-ban az É. Egy. Áll. ismerték el, 1934-ben Olaszország közbenjárására felvette vele a diplomáciai köttetési Magyarország is 1934 szept. a S. belépett a Népszövetségbe. A zsidó Sztálin 1936 őszén ellenzéke vezető embereit (a zsidó Kamenyevet, Zinovjevet stb.) kivégeztette; a hadügyi népbiztos 1934-ben Vorosilov lett, aki teljes erővel hozzáfogott a hadsereg újjászervezéséhez.

1935

A S. 1935 tavaszán erősen közeledett Franciaországhoz és Angliához. Először Barthou. francia miniszterelnök, azután Laval, majd Eden angol külügyminiszter látogatott el Moszkvába. A S. kormánya kölcsönös segélynyújtási paktumot kötött Franciaországgal. 1935 nyarán amikor a danzigi kérdés napirendre került, Anglia tárgyalásokat kezdett Moszkvában. Közben 1939 május) Litvinov népbiztos megbukott és a külügyek irányítását Molotov vette át 1939. aug. 23.-án a S. megnemtámadási egyezményt kötött Németországgal. A német-lengyel háború kapcsán szept. 17.-én megtámadta Lengyelországot és a Moszkvában szept. 29.-én a Német birodalommal kötött egyezményének alapján birtokba vette Lengyelország K.-i részeit. 1939. dec. 1.-én a S. megtámadta Finnországot, amely hónapokon át ellenállt, a S. az 1940. márc. 12.-1 békekötéskor mégis megkapta Finnország fontos stratégai; pontjait. Közben a S. közeledett a Balkán-államok fölé: 1940 januárban kereskedelmi szerződést kötött Bulgáriával, 1940 jún. 26.-4 ultimátumával elvette Romániától Besszarábiát és Bukovina egy részét. Végül júl. 21.-én Litvániát, Lett- és Észtországot kebelezte be egyszerre és a balti népek tömeggyilkossága megkezdődött. Japánnal mindig feszült volt a viszonya, végre több kezdeményezés után a S. és Japán 1941. ápr. 13-án semlegességi egyezményt kötött. A tengelyhatalmaknak 1941 áprilisában megkezdődött balkáni hadjáratában a S. semleges maradt, bár a háború küszöbén barátsági szerződést kötött Jugoszláviával és Ny.-i határán csapatokat vont össze és napirenden voltak a szovjet provokációk. Hitler 1941. jún. 22.-én kiadta a parancsot a S. elleni háborúra, hivatkozva arra, hogy meg kellett előznie a már küszöbön álló szovjet támadást. Ebben a háborúban Olaszország. Magyarország. Finnország, Románia és Szlovákia is a Német Birodalom oldalára állt.

1945 után

A terrorista hatalom, a Szovjetunió a győztesek oldalán került ki a második világháborúból. Erkölcsi, kulturális és gazdasági mélyrepülése egészen 1990-ig folytatódott. Értelmetlen teljesítmények, mint az űrrepülés jellemezték gazdasági akcióit. Az űrrepülés a 80-as és 90-es évekre emberkísérletekké pervertálódott, mely sok egészséges fiatal ember megnyomorodását eredményezte, és nagy környezeti károkat okozott a Föld lakóinak. "Sikeresen" elérték az Aral-tó majdnem teljes kiszáradását, valamint Csernobil közelében százezreket nyomorított meg egy atomerőműben történt szivárgás. Kubában az 1960-as évek elején majdnem sikerült egy újabb világháborút kirobbantaniuk. Háborút folytattak még Afganisztánban a zsidó kábítószerkereskedelem védelmében. Az 1990-es évek elején a sötétség birodalma rövid végső rúgások után mintegy önmagától kimúlt, mivel életképtelem szörny volt csupán, milliókat taszítva a halálba, rabszolgaságba és megalázásba, egy csekély zsidó parazita réteg jólétét biztosítva.

A Szovjetunió felbomlása után 1992-ben a Literaturnaja Gazeta c. oroszországi lap a szovjet rendszer áldozatainak számát, beleértve a gerjesztett éhínségek következtében meghaltakat is, 147 millióra becsülte.

Videó

Szovjet tömeggyilkosságok az 1920-as évek elején
A szovjet sztori zsidó magyarázatokkal körítve

Lásd még

Referenciák

  1. Alex Weiss: SPUREN – (német) Magazin für neues Bewusstsein – Ausgabe Nr. 59 – Praktischer Idealismus, S. 28, Frühling 2001