Teherán

A hu-Rightpedia wikiből
Teherán (تهران)
Tehran skyline may 2007.jpg
Teherán
Közigazgatás
OrszágIrán Irán
PolgármesterMohammad Bagher Ghalibaf
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Terület658 km²
Teherán weboldala
Pontosan itt van!
Teherán elhelyezkedése Magyarországon

Teherán, (Tehrán, Tihrán), Irán fővárosa, 1155 m tengerszint feletti magasságban, az Elbursz D.-i lábánál, fontos utak csomózó helyen., (1940) 531.246 lak. A várost 14 szép kapuval áttört fal veszik körül; régi utcai szűkek és görbék, de vannak széles, fásított, modern útvonalai is. Középpontján épültek a vár, az egykori császári paloták, ott vannak a modern kormányhivatali épületek is. Az új sáhi palota, a nagy bankok stb., a város É.-i és Dny.-i részen helyezkednek el, míg D.-ről a keleties bazárnegyed foglal helyei. Szamos magas színvonalú fő- és szakiskolája, sok gazdag mecsetje van. Szövő- és boripar mellett a legutóbb; években kezdtek egyéb iparágak is meghonosodni. Kereskedelme régi s nagyon élénk. Nyáron a tehetősebbek az Elburszk oldalán lévő nyaralóhelyeket keresik fel.

Története.

Tihrán falu már a Kr. u. IX. sz.-ban fennállott, A XIII. sz.-ban már jelentős mezőváros, sok földalatti lakással és nagy kertekkel. A Szeleukidák alatt épült meg fellegvára és hazára. Sokat szenvedett a XVIII. sz.-ban az afgánok dúlásától. 1760-ban Kerim kán kormányzati székhellyé tette. Királyi székvárosa T. a Kadsarok alatt lett 1785-ben. Igazi jelentőségre az 1906-7. évi perzsa forradalom alatt emelkedett. A világháború után, 1921. febr. 21.-én Rizá kán szállotta meg és 1926. ápr. 25.-én itt lrán királyává (sah) koronáztatta magát, de 1941. szept. 16.-án lemondott fia, Sapur Mohamed Riza javára.

2010

Teherán (perzsául تهران, Tehrán, tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.

A város 658 négyzetkilométeren terül el az Alborz-hegység lábánál. Lakóinak száma 7,16 millió, az agglomerációval együtt 14 millió.

Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja. Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata van.

A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók. A sok mecseten kívül ezért számos keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban.

A szó eredete

A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése "Tir hajléka". (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran - azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka - szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.

Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).

Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).

Története

A feltárások szerint Teherán helyén már Kr. e. 6000 körül is léteztek települések. A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.

Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.

A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tamaszp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbasz idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbasz, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.

Az Azadi tér, Teherán modern szimbóluma

A 18. század elején Karim Kán Zand elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kadzsar-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.

A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök , Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.

A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohamed Reza sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golestán palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.

Az 1980 és 1988 közt vívott irak-iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek.

A város panorámája

Vallás

Khomeini-mauzóleum: a lakosság 98%-a ismeri őt. A síita iszlám az állami vallás az országban. A városban élnek még keresztények és buddhisták is.

Kultúra

Régi fénykép a Tupkane térről, mielőtt lerombolták

Színház

  • városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
  • Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
  • Nasr (régi színház)

Múzeumok

  • Szőnyegmúzeum
  • Archeológiai múzeum
  • A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.

Közlekedés

Teheráni utcai forgalma a Mirdamad és Valiasr utcák kereszteződésében

Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.

Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Iráni-iraki háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.

Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.

A városnak két repülőtere van, a kisebb „Mehrabad national Airport”, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a „Khomeini International Airport”, ami 50 km-re van délre a várostól.

Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.

Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.

Testvértelepülések

Teherán légifényképe

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat.
Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.