Varsó

A hu-Rightpedia wikiből
Varsó (Warszawa)
Syrenka.jpg
Varsó címere
Varsó címere
Varsó zászlaja
Varsó zászlaja
Mottó: Semper invicta (Örökké legyőzetlen)
Közigazgatás
OrszágLengyelország Lengyelország
VajdaságMazóviai
Járásjárási jogú város
Rangváros
Alapítás éve13. század
PolgármesterHanna Gronkiewicz-Waltz
Irányítószám00-xxx-től 05-xxx-ig
Körzethívószám+(48)022
RendszámWA, WB, WD, WE, WF, WH, WI, WJ, WK, WN, WT, WU, WW, WX, WY, WZ
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Népsűrűség3291 fő/km²[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78–115 m
Terület517 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Varsó weboldala
Pontosan itt van!
Varsó elhelyezkedése Magyarországon

Varsó, lengyelül Warszava, németül Warschau, 1918-tól 1939-ig az önálló Lengyelország fővárosa a Visztula két partján., (1939) 1.562.626 lak. Régóta fontos utak találkozóhelye, újabban vasúti csomópont. A Visztula Ny.-i partján épült óvárost és a K.-i parti csinos munkás- és iparnegyedet, Prágát négy híd kötötte össze. A régi várost 1380-ban tojásdad alaprajzú falakkal vették körül. A falak kőzött egyenes, egymást derékszögben metsző szűk utcácskák középpontja tágas négyszögletű tér. Az óvárosban a csúcsíves Szt. János templom, a székesegyház, a XIV. sz.-ban, az egykor királyi, később elnöki palota 1587-től 1620-ig épült. Az óváros köré a XVI. ez. éta újabb városrészek települtek, egyenes utcákkal, tágas terekkel, ligetekkel. A Színháztéren épült 1873-ban a városháza és 1833-ban az empire stílusú operaház, ott állították fel Poniatowski lovasszobrát, (Thorwaldsen). II. Ágost építtette az ú. n. "szász palotát" a "szász kerttel". A barokk Szent Kereszt-templomban helyezték el Chopin szívét. D. és K.-felé régi úriházak és modern villanegyedek keretezik V.-t. Itt a Zamoyskiak egykori palotája, a Krasinski-család könyvtára és múzeuma, a renaissance ízlésű Lazienski palota, a Belvedere palota a legnevezetesebbek. V. Lengyelország egyik legnagyobb gyárvárosa volt Közel 80.000 munkás dolgozott gép-, élelmiszer-, vegyi- és szövőüzemeiben. Egyetemén kívül sok fő- és szakiskola, tudományos társaság és intézet, múzeum és könyvtár a lengyel művelődés élére állította.

Története.

V.-t 1224-ben a Mazoviai hg.-ek székhelyeként említik, 1550 óta a lengyel királyok fővárosa is volt. 1656-ban X. Károly svéd király vette be, 1702-05 közt XII. Károly tartotta megszállva. A XVIII. sz. végén orosz katonaság ostromolta és vette be, 1795-1806 közt Poroszországhoz tartozott. 1807-ben lett a Napóleon alkotta V. nagyhg.-ség székhelye, 1809-ben osztrákok. 1813-ban oroszok foglalták el. Ettől kezdve a világháborúig Orosz-Lengyelország fővárosa volt. Az 1830/31. évi szabadságmozgalmakat Paszkievics tábornok ostroma vérbe fojtotta. A világháború idején 1914. okt 9-19. között a város közelében nagy harcok folytak, de a város csak 1915. aug.-ban került német kézre. 1918. nov. 11.-én Pilsudski megbuktatta a német fő-kormányzóságot és átvette a város uralmát 1920-ban az orosz hadsereg betörését közvetlen V. előtt állította meg a lengyel sereg és aug. 13-14-én döntően megverte az oroszokat. 1920-tól 1939-ig a független lengyel állam élén fénykorát élte V. 1939. szept. 27-én. szívós ellenállás után, a németek elfoglalták; az ostrom alatt a város egy része elpusztult.

2010

Panoramic view of Castle Square in Warsaw.jpg
A királyi palota az Óvárosban
A „Kultúrpalota” (Tudomány és Kultúra Palotája; PKiN)
Felhőkarcolók a városközpontban
A modern belváros
III. Zsigmond király oszlopa az óváros főterén
Az újjáépített Óváros (Stare Miasto)
Az elnöki palota (Pałac Prezydencki)
A Királyi Fürdőpark palotája (Pałac Łazienkowski)
A Nagyszínház (Teatr Wielki)
A felújított wilanówi kastély nyári királyi rezidencia volt
Stanisław Staszic kastélya, előtérben Kopernikusz szobra
A Piłsudski tér az ismeretlen katona sírjával a háttérben
Szökőkutak a Szász-kertben (Ogród Saski)

Varsó (lengyelül Warszawa [var'ʃava]) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ. Lakossága kb. 1,7 millió fő, az agglomerációval együtt kb. 2,4 millió fő, így Lengyelország legnagyobb városa. Varsóban van a lengyel parlament, a Szejm, az elnök székhelye, valamint itt vannak a központi államigazgatás szervei. Varsó egyben a Mazóviai vajdaság (województwo mazowieckie) székhelye is.

Fekvése

Az ország középső részén, a Visztula (lengyelül: Wisła) folyó két partján levő síkságon helyezkedik el.

Nevének eredete

A város neve a Warsz (ejtsd: Vars) név birtokos esetéből származtatható. Warsz a Warcisław név rövidített alakja, vagyis az eredeti helységnév Warszowa vagy Warszewa volt (Varsova, vagy Varseva). A népi etimológia szerint a név Wars halásztól és a Visztula hableányától, Sawától ered.

Demográfiai adatok

Története

Az első megerősített helység a mai Varsó helyén Bródno (9-10.század) és Jazdów (12-13. század) volt. Miután 1281-ben II. Bolesław, Płock hercege lerohanta Jazdówot, hasonló települést alapított egy kis halászfalu területén, melyet Warszowa-nak hívtak. A 14. század elején ez a helység lett a mazóviai herceg székhelye és 1413-ban Mazóvia fővárosa. A hercegi dinasztia kihalása után 1529-ben a területet visszacsatolták a lengyel koronához. 1529-ben először ülésezett a szejm Varsóban, 1569-től pedig Varsó lett a szejm állandó helye. 1573-ban Varsó adta a nevét a Varsói Konföderációhoz, ez a lengyel nemesség által kötött egyezség volt, mely szentesítette a Lengyel Királyságban a vallásszabadságot. Tekintettel Varsó központi helyzetére, a Lengyel-Litván államszövetség két fővárosa Vilnius és Krakkó között, Varsó lett 1596-ban a főváros és királyi székhely, amikor III. Vasa Zsigmond király áttette székhelyét Krakkóból. Varsó maradt Lengyelország fővárosa 1795-ig, amikor a Porosz Királyság annektálta, ettől kezdve Új Kelet-Poroszország tartomány fővárosa lett. Miután I. Napóleon hadserege felszabadította 1807-ben, Varsót tették az újonnan kreált Varsói Nagyhercegség fővárosává. A bécsi kongresszus (1815) döntésének megfelelően Varsó lett a Lengyel királyság fővárosa, mely állam alkotmányos királyság lett perszonálunióban az Orosz Birodalommal. Miután az oroszok sorozatosan megsértették a lengyel alkotmányt, kitört az 1830. novemberi felkelés. Az orosz–lengyel háború egy évvel később kudarccal végződött és a királyság autonómiáját megkurtították.

1918-ban Varsó lett ismét a független Lengyelország fővárosa.

1920-ban, lengyel-szovjet háborúban a nagyszabású varsói csata a város keleti határában zajlott, melynek során sikeresen megvédték a lengyel fővárost, és a Vörös Hadsereg megfutamodott.

Az európai fővárosok közül Varsó nem szépségével, régiségével vagy méreteivel tűnik ki, hanem elpusztíthatatlanságával. A város főnixmadárhoz hasonlatos, mely ismételten feltámad hamvaiból. Miután borzalmasan lerombolták a svéd és porosz háborúban 1655-1656-ban, 1794-i ostrom során az orosz hadsereg tömegmészárlást hajtott végre a jobbparti városrész, Praga lakossága között. Azonban mindez eltörpül a II. világháború szenvedéseihez képest.

A II. világháború akkor kezdődött, amikor Németország inváziót indított Nyugat-Lengyelország ellen 1939. szeptember 17-én. Lengyelország keleti részét a Szovjetunió foglalta el. Lengyelország 6 hét harc után kapitulált. Nyugat-Lengyelország a Német Birodalom, Kelet-Lengyelország pedig a Szovjetunió része lett, míg a középső területek Varsóval együtt a nemzetiszocialista adminisztráció, az ún. Generalgouvernement fennhatósága alá került. Az 1939. szeptemberi offenzíva folyamán Varsót erősen bombázták és Varsó ostroma alatt az épületek 10-15%-a megsérült.[forrás?]

Varsó az SS parancsnoksága alatti megszállott város lett.[forrás?] Minden felsőfokú tanintézetet azonnali hatállyal bezártak és Varsó teljes zsidó lakosságát – néhány százezer főt, a teljes népesség mintegy 30%-át – internálták a Varsói Gettóba. Amikor a „végső megoldás” részeként Hitler parancsot adott a gettó kiürítésére és lakóinak keletre való szállítására, zsidó harcosok kirobbantották a varsói gettó-felkelést. Annak ellenére, hogy mind létszámban, mind fegyverzetben lényegesen gyengébbek voltak, a gettó csaknem egy hónapig kitartott. Amikor a harcok véget értek, a túlélőket keletre szállították. 1942 őszén a németek felépítették a varsói koncentrációs tábort, ahol 1944 augusztusáig valószínűleg 200 000 lengyel és zsidó volt.

1944 júliusában a szovjet hadsereg már mélyen benyomult lengyel területekre, Varsó felé szorítva a németeket. Sztálin ellenezte a független Lengyelország gondolatát, ezért a Londonban székelő emigráns lengyel kormány karöltve a szovjet propagandával arra buzdította a földalatti Honi Hadsereget (Armia Krajowa - AK) hogy kísérelje meg megszerezni a németektől a ellenőrzést Varsó felett, mielőtt a szovjetek elérnék azt, így a Szovjetunió elvesztette volna a jogalapját az ország megszállására. 1944. augusztus 1-jén a Honi Hadsereg és a lakosság kirobbantotta a varsói felkelést.

A lengyelek bíztak abban, hogy a szovjet hadsereg segíteni fogja őket a közös német ellenség elleni harcban, de nem így lett. Annak ellenére, hogy a Vörös Hadsereg már megközelítette a jobbparti Varsót, a felkelés hírére a szovjet offenzíva megtorpant. Bár a felkelés hadműveleteit csak pár naposra tervezték, a felkelők 63 napig kitartottak. Ez alkalommal is, mind Sztálin, mind a nyugati szövetségesek másodszorra hagyták cserben lengyel "partnerüket". Noha a honi hadsereg nem tekinthető reguláris hadseregnek, a németek nem tekintették a felkelőket partizánoknak és mint hadsereggel kötöttek velük békeszerződést. Amikor végül 1945. január 17-én a szovjetek átkeltek a Visztulán és behatoltak a balparti városrészbe, a megelőző harcok következtében a város 85%-a romokban állt a történelmi Óvárossal és a Királyi Palotával egyetemben. A Honi Hadsereg életben maradt katonáit a szovjet titkosszolgálat, az NKVD begyűjtötte és vagy megölte, vagy Szibériába deportálta.

A háború után Varsó újjáépült, újra benépesült. A történelmi városrész legfontosabb épületeit (némelyiket az alapoktól) helyreállították, de Varsó barokk jellege örökre elveszett. 1980-ban a varsói Óvárost a UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

Közigazgatás

Az elnök

A város élén elnök (lengyelül: prezydent) áll.

A Városi Tanács

A városi önkormányzat legfőbb szerve a Városi Tanács (Rada Miasta).

Városrészek

1994 áprilisától Varsó 11 helység szövetsége volt:

  • Warszawa-Centrum
  • Warszawa-Białołęka
  • Warszawa-Targówek
  • Warszawa-Rembertów
  • Warszawa-Wawer
  • Warszawa-Wilanów
  • Warszawa-Ursynów
  • Warszawa-Włochy
  • Warszawa-Ursus
  • Warszawa-Bemowo
  • Warszawa-Bielany

2002-től Varsó egyetlen járási jogú helység, a korábbi helységek jelenleg kerületek lettek, és hozzájuk csatoltak egy új kerületet: Warszawa-Wesoła-t.

Varsó kerületei

Gazdasága


Közlekedése


Kulturális élete


Látnivalók

Egyetemek, főiskolák

Varsó Lengyelország legnagyobb egyetemi városa. Az ország négy legnagyobb egyetemének központja itt van, de összesen további több mint 62 kisebb felsőfokú tanintézet található itt.

A legfontosabbak:

  • Uniwersytet Warszawski (Varsói Egyetem)
  • Uniwersytet Kardynała Stefana Wyszyńskiego (Stefan Wyszynski Bíboros Egyeteme)
  • Politechnika Warszawska (Varsói Műszaki Egyetem)
  • Wojskowa Akademia Techniczna (Katonai Műszaki Akadémia)
  • Szkoła Główna Handlowa (Kereskedelmi Főiskola)
  • Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego (Mezőgazdasági Főiskola)
  • Akademia Medyczna w Warszawie|Akademia Medyczna (Varsói Orvosi Akadémia)

Híres varsóiak

Lásd még

Magyar vonatkozások

Jegyzetek

  1. http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_powierzchnia_ludnosc_teryt_2007.pdf

Külső hivatkozások


Unbalanced-scales.jpg
Ez a cikk a wikipédiából vett szöveget tartalmaz. Emiatt a szövegre a GDFL licensz vonatkozik.