Vasárnap

A hu-Rightpedia wikiből

Vasárnap, a kereszténység heti ünnepe Krisztus feltámadása emlékére az ószövetségi szombat helyett Eredete az apostoli korra nyúlik vissza; Nagy Constantinus császár 321-ben állami ünneppé is tette. Magyar nevét a régente e napon szokásos vásároktól kapta. Az 1868:liii. t. c. V. minden nyilvános és nem elkerülhetetlen munkát tilt Az 1891:xiii. t c szerint a V. ipari munkaszünet de az iparügyi miniszter megengedheti a munka V.-i végzését olyan Iparnemekben, amelyekben az üzem félbeszakítása lehetetlen v. a folytonos üzembentartást a fogyasztó közönség, a közforgalom igényei, hadászata v. egyéb közérdekek feltétlenül megkövetelik. A mezőgazdasági munka végzésének tilalmát a nagyobb munkák, (pl. aratás) idején rendelettel szokták felfüggeszteni. V. a bíróságoknál perbeli cselekményeket rendszerint nem lehet végezni, (l. még Ünnep). A közhivatalokban a V. szintén szünnap.

A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a Biblia szerint a hét első napja, amelyen Krisztus feltámadt (Máté 28.1, Márk 16:2, Lukács 24:1, János 20:1 stb.), ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg. Korábban Európában is a hét első napjaként tartották számon, és többek között az arab országokban, az Egyesült Államokban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is annak számít.

Az asztrológiában a vasárnapot a Naphoz kötik (lásd az angol Sun-day kifejezést).

A kereszténység a vasárnapot Krisztus feltámadásához köti (lásd az orosz Vaszkriszényje, feltámadás szót)

A vasárnap szó valószínűleg a vásárnap szóból ered, mert régen vasárnap volt a vásár.